Pedaggiai pszicholgia A pedaggiai pszicholgia fogalma Az iskolban

Pedagógiai pszichológia

A pedagógiai pszichológia fogalma Az iskolában folyó oktató-nevelő munkában, azaz a pedagógiai tevékenységben megnyilvánuló pedagógiai jelenségeket, történéseket, törvényszerűségeket kutatja, vizsgálja. Feltárja, hogy: - az ismeretátadás folyamatában - a képességek alakulásának mechanizmusában - a tanár-diák kapcsolatban - egyén és közösség relációban - személyiségjegyek kifejlődésének folyamatában mi megy végbe a tanulóban és a tanárban

A pedagógiai pszichológia a személyiségfejlesztés tudománya elsősorban az iskolai élet pszichológiáját vizsgálja figyelembe veszi az iskolán kívüli hatásokat is előzménye: a fejlődéslélektan kérdés: mit tehet a pedagógus, hogy a gyermek még fejlettebb legyen, hamarabb érje el a fejlődés optimálisan elérhető legmagasabb szintjét aktívan, alkotó módon szól bele a fejlődésbe

Gordon Allport (1897 -1967) definíciója „ A személyiség a személyiségen belül pszichofiziki rendszerek olyan dinamikus szerveződése, amely az egyén jellegzetes viselkedés-, gondolatés érzésmintáit hozza létre. ”

A személyiség meghatározói állandóság folyamatosság belülről fakadás szerveződés aktív folyamat pszichológiai fogalom, de elválaszthatatlanul kötődik a fizikai testhez mozgatórugó, meghatározza, hogy az egyén hogyan viszonyul környezetéhez viselkedésben, gondolkodásban és érzésekben jelenik meg.

A fejlődés forrásai

A személyiség pszichológia nézőpontjai Diszpozicionális nézőpont A személyiség viszonylag stabil hajlamokkal rendelkezik(Eysenck. Cattel, Goldberg) Biológiai nézőpont a személyiség genetikai megalapozottságú, vagyis a személyiségdiszpozíciók öröklődnek Központi idegrendszer hogyan befolyásolja a személyiség alakulását (Kretchmer, Sheldon) Pszichoanalitikus nézőpont a személyiség nem más, mint a bennünk lévő erők egymással folytatott versengése és küzdelme, a belső erők dinamikája (Freud)

Az erők egyensúlya

Neoanalitikus nézőpont • Társas kapcsolatok szerepe a személyiségben(Hartmann, Adler) • Tanuláselméleti nézőpont az emberi természet jellegzetessége az, hogy a viselkedés a tapasztalatok hatására változik. A személyiség mindannak az összessége, amit az ember élete során elsajátított. (Pavlov, Thorndike, Bandura) Kognitív nézőpont a kognitív folyamatok a személyiség fontos alakítói Számítógép metafora Fenomenológiai nézőpont Az emberek képesek önmaguk tökéletesítésére, és fejlesztésére (Rogers, Maslow, Csíkszentmihályi)

A tanulói személyiség A pedagógiai tevékenység célja: A gyermeki személyiség fejlesztése Az eredményesség függ: tanulási stílus, alkalmazott módszer, ped-tan. viszony, atmoszféra , életkori és egyéni sajátosságok, motiváció, Életkori sajátosságok: függetlenedés, önállóság növekedése

Életkori sajátosságok: 6 -10 éves kor első alakváltozás kora fő tevékenység a tanulás (tervszerűség, következetesség, akarati megfeszítés) a környezet tárgyi vonatkozású átélése konkrét műveletek dominanciája elvont racionális gondolkodás

Életkori sajátosságok: 11 -15 éves kor második alakváltozás formális műveletek kialakulása erősödő kritikusság „ábrándozás” problémák: biológiai érés, társadalomba való beilleszkedés

Egyéni sajátosságok (Horváth György, 2004. ) 1. értelmi képességek - érdeklődés igényszint intelligencia kreativitás kognitív stílus tehetség 2. érzelmi és erkölcsi sajátosságok érzelmi fejlődés és érzelmi kompetencia erkölcsiség és értékrendszer

A tanulói személyiség megismerése. A megismerés fő területei: 1. az eddigi személyiségfejlődés adatai (anamnesztikus adatok) 2. a gyermek körülményrendszere (család, osztályközösség, más csoportok) 3. az aktuális személyiség (testi és pszichikus fejlettség)

A tanulói személyiség megismerése. A megismerés módszerei: megfigyelés pedagógiai helyzetteremtés explorációs módszerek pedagógiai szándékú beszélgetés a tanuló tevékenységének értékelése tesztek

Személyiségvizsgáló tesztek Pszichológus által végezhetőek Rorschach T. A. T. CPI MMPI Szondi próba Polcz Alaine: Világjáték teszt Pedagógus által végezhetőek Családrajz Emberalak ábrázolás (Goodenough teszt) Bábjáték Játék megfigyelése

RAVEN-teszt

Rorschach-teszt

A „problémás” gyermek Tünetek: tartós levertség túlzott ingerlékenység alacsony önértékelés szorongó sokat foglalkozik önmagával indokolatlan változások jellemzik a magatartását

Leggyakoribb problémák - tanulási zavarok (írás és olvasás zavarai, figyelemzavar) - neurotikus tünetek (alvászavar, enurézis, beszédhibák, izomrángás) - emocionális rendellenességek (szorongás, depresszió, evészavar, suicidum) - pszichiátriai megbetegedések (skizofrénia, mániás depresszió, epilepszia) - magatartászavarok (agresszivitás) - kábítószer problémák (nyugtatók, serkentők, hallucinogének)

A tanári munka pszichológiája „pótolhatatlan emberi lény” Milyen a jó pedagógus? Salamoni bölcsesség, Freud éleslátása, Einstein tudása, a pápa istenhite Emberi kiválóság, pszichológiai jellemzők

A nevelést érintő változások Az egyén, mint individuum (→ individuum-fejlesztő funkció) Megváltozott felnőtt-gyermek viszony A család visszaszorulása a nevelésben Társadalmi változások hatásai Változó elvárások a pedagógusokkal szemben „Új arcú pedagógus”

Új oktatási tartalmak – új(abb) pedagógusszerepek oktatástechnológus atmoszférateremtő tudományos kutató kísérletező tanácsadó ↓ nő a belső feszültség ↓ reflektív viselkedés (szembenéz önmagával, önnön lehetőségeivel, potenciáljaival, korlátaival)

A pedagógus mint foglalkozási szerep Szociológiai jellemzők: - Az értelmiség legnépesebb csoportja - 1950: 42%, 2002: 70% a nők aránya - Nőtt a pedagógusok iskolázottsága - Ragaszkodás a pályához - Nők a pályamegtartók - Nagy a szubjektív megterhelés

A nevelő személyisége Rogers szerint: kongruens(hiteles), elfogadó, bizalommal tele, megértő, empatikus Kuzmina szerint: kommunikációs képesség, konstruktivitás, pedagógiai tapintat, megosztott figyelem Kelemen László szerint: szilárd világnézet, fejlettebb növendékeinél (szaktudás), humánus

Adelson pedagógus típusai: - sámán (karizmatikus, nagy tudású tanár, megközelíthetetlenek) - lelkész ( küldetéstudat, tudás átadása) - misztikus gyógyító (diákra, koncentrál, a legjobbat kihozni belőlük) Kurt Lewin vezetési stratégiái: autokrata demokrata laisser faire

A hatékony pedagógus A megértés fontosságát hangsúlyozza A mindennapi élethez kapcsolódó feladatokat ad Folyamatos fejlődés biztosítása Elősegíti a tanulási tapasztalatok sokféleségét Megadja a tanulónak a választás lehetőségét Magas elvárásokat támaszt Pozitív légkört teremt Megközelítése következetes Elismeri a tanuló erőfeszítéseit, teljesítményét A tanulás megkönnyítésére megszervezi a pihenést Bátorítja a tanulók közös tevékenységeit Biztosítja a rendszeres visszacsatolást

Az ideális iskola-szülő kapcsolat alapelvei Kölcsönös tisztelet, a szülők és a szakember közötti egyenlőség felismerése Az információ és az ismeretek megosztása Az érzelmek megosztása Közös döntéshozatali folyamatok A családok jellemzőinek és a gyermekek egyediségének tiszteletben tartása

A burn-out jelenség A kiégés (burn-out) képszerű fogalom, melyet eredetileg a technológiában használtak és amely az egykor működő energiaforrás gyengülését írja le a megszűnésig A kiégés fogalmát csak segítő foglalkozásokkal kapcsolatban használják A burn-out szindróma öndiagnózis

A fogalom meghatározása "A szindróma krónikus emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek. " "A kiégés tartós, vagy ismételt emocionális terhelés eredménye más emberekért való hosszú távú, intenzív erőfeszítéssel összefüggésben. "

Keletkezésének fő okai: Lehetőség hiánya Szabadidő hiánya • Megfelelő „szelepek” hiánya A változatosság hiánya Értelmes feladatok hiánya Munkatársak közötti összhang hiánya Szakmai és személyes elismertség hiánya Saját motivációk felismerésének hiány

Tünetek Testi szindrómák: Krónikus fáradtság, gyengeség, energiátlanság, betegségre való hajlam, fejfájás, nyak- és váll izomzat fájdalmak, étkezési szokások megváltozása Emocionális tünetek: Kedvetlenség, levertség, feszültség, érzelmi kimerülés, gyakori sírás, érzelmi kiüresedés, megküzdési és kontroll mechanizmusok csődje. Szélsőséges esetekben lelki betegség alakulhat ki (depresszió, suicidium, alkohol-, drogabúzus, stb. ) Szellemi kimerülés: Negatív beállítódás alakul ki önmagával, a munkával, más emberekkel, és általában az élettel szemben. Cinizmus, elvész a rugalmasság.

Az iskolai teljesítményt befolyásoló mentális tényezők Mentális tényezők A teljesítmény összefügg: - az alkalmazott módszerrel - a tanuló és tanár személyiségtényezőjével - a pszichés klímával Teljesítmény és személyiség viszonylatában: az értelmi képességekkel és az intelligenciával (Eltérések mutathatóak ki az oktathatóságban, hiszen azonos feltételek mellett különböző szinteket érnek el a tanulók. )

Mentális tényezők Összefüggés mutatkozik az oktathatóság és a gondolkodási műveletek fejlettsége között Az oktathatóság összefügg a gondolkodási tevékenység gazdaságosságával Módosító tényező lehet az értelem mélysége Meghatározó lehet az értelem rugalmassága Meghatározó lehet a gondolkodás kritikussága

Affektív tényezők Az érzelmek motiváló, energiamozgósító funkciója Az érzelmek fokozzák vagy csökkentik a teljesítményt Az érzelmi állapotok már a tanulás folyamatát is befolyásolják Motiváció Szorongás Fáradás

A tanulási motiváció osztályozása 1. Beépült (internalizált) motiváció lelkiismeret, kötelességtudat 2. Belső (intrinsic) motiváció személyiségjegyek, tanulási szituáció sajátosságai érdeklődés, kíváncsiság, belső ösztönzés 3. Külső (extrinsic) motiváció a tanulás mint eszköz jutalom reménye alapozza meg (vagy a büntetés elkerülése) 4. Presztízs motiváció külső és belső motívumok között található belső énérvényesítés vagy külső versenyhelyzet motiválja

Motiváció A motiváció csoportjai: 1. Szociális motívumok 2. Önintegráló motívumok 3. Megismerő, kognitív motívumok

Motiváció és személyiség Motivációs elméletek 5. Önmegvalósítás A) Maslow motivációs elmélete 4. Elismerés (hatalom státus) 3. Valahová tartozás (szeretet, ragaszkodás) 2. Biztonsági szükségletek (biztonság, rend) 1. Fiziológiai szükségletek (éhség, szomjúság)

Motiváció és személyiség A szükséglet hierarchiája

Szorongás Pszichikus feszültség Teljesítmény és szorongás közti összefüggés Bizonyos mértékű szorongás szükséges a teljesítmény növeléséhez Fontos az oktatásban az egyénenkénti differenciálás a szorongásszint ismerete alapján

Fáradás Fogalma Olyan élettani állapot, amely valamilyen tevékenység következtében lép fel, s következményként a teljesítőképesség csökken (lehet normális és patológiás) Fajtái Fizikai munka következtében létrejövő Szellemi munka következtében létrejövő Endogén okok alapján fellépő Tünetei Viselkedési rendellenesség Megismerési folyamatok és funkciók pontatlansága Érzelmi károsodás Csökken a cselekvés pontossága

Fáradás A tanuló fáradásának forrásai: - iskolaéretlenség, fizikai fejletlenség - rosszul szervezett oktatási folyamat A fáradtság következményei: - gyenge tanulmányi eredmény - magatartási rendellenességek - fejfájás, vegetatív zavarok, alvászavar

Mi a Pygmalion hatás?

• önbeteljesítő jóslat (Merton, 1957): ha valamiről azt hisszük, hogy igaz, akkor ez oda vezet, hogy oly módon viselkedünk vele, hogy az eredeti álláspontunk beigazolódjon, még ha az hamis is volt

Pygmalion effektus mechanizmusa: 1. Tanárok elvárásokat alakítanak diákjaikkal kapcsolatban ki a 2. Viselkedésükkel (verbális-nem verbális) a diákok tudomására hozzák 3. Diák törekszik arra, hogy eleget tegyen az elvárásoknak

Tanulási Stílus

Elemi tanulási technikák q szöveg hangos olvasása néma olvasás elolvasott szöveg elmondása néma átismétlés elmondás más személynek magnófelvétel készítés és visszajátszás ismétlés beszélgetés a társakkal a témáról kulcsfogalmak jegyzetelés

Kozéki és Entwistle (1986) szerint három alaptípus Mélyrehatoló tanulási stratégia: dolgok megértésére törekszik, összefüggések megragadása, rendszerszemlélet Szervezett tanulás: rendszeresség, jó munkaszervezés Mechanikus tanulás: részletek megjegyzése, összefüggések feltárása nem jellemző, rövidtávú felidézés a cél

Tanulási stílus Több egymással kapcsolatban álló elemből áll. Ezek öt csoportba sorolhatók. Mindenkinek egyedi kombinációból áll össze tanulási stílusa. Megismeréséhez elegendő tanulási tapasztalat szükséges.

A tanulási stílus jellemzőinek öt csoportja

Tanulási stílusok Auditív tanulási stílus Vizuális tanulási stílus Mozgásos tanulási stílus Egyedül tanuló tanulási stílus Társas tanulási stílus Impulzív tanulási stílus Mechanikus tanulási stílus

Auditív tanulási stílus § A verbális ingerekre figyel fel leginkább a tanuló. § Önálló tanulás során kifejezetten kedveli, ha az elsajátítandó ismeretanyag szóban is elhangzik. § Számukra nagyszerű az írott szöveg felolvasása, vagy nekik kedvezőbb az élőközvetítéses konzultáció. § Ha a tananyag nem rendelkezik audió résszel, érdemes, ha saját maguk hozzák azt létre, hangos felolvasással, esetlegesen annak rögzítésével.

Vizuális tanulási stílus A jó ábra hatalma. Egy jó ábra többet mond ezernyi szónál. Legalábbis azoknak biztos, akik leginkább a látottakra támaszkodnak a tanulás során. Számukra nem csak a rögzítés, hanem a felelevenítés is sokszor vizuális alapú. Ha a tananyag nem rendelkezik a bekezdés elején említett jó ábrával, akkor ajánlott, ha ezt maga a tanuló hozza létre, hiszen a bevésődést már magának az ábrának a megalkotása, az olvasott anyag vizuális rendszerezése is segíti.

Mozgásos tanulási stílus A bevésődést cselekvéssel támasztja alá a tanuló. § jegyzetelés § tanulási folyamat során hevesen gesztikulálnak, esetleg fel-alá mászkálnak. § Az anyag rögzítése ilyenkor ezekhez a mozdulatokhoz társul, amelyek sokszor reprodukálódnak az ismeret felelevenítésekor is (ugyanolyan heves gesztikulációt létrehozva).

Egyedül tanuló tanulási stílus Vannak, akiket kifejezetten zavar mások jelenléte a tanulás folyamata során. Amennyiben ilyen típusúak vagyunk, akkor igyekezzünk létrehozni magunk körül egy olyan helyszínt, szobát, ahol a megteremthetjük magunknak a biztonságos és nyugodt tanulófészket, ahol megfelelően tudunk koncentrálni az elsajátítandó anyagra.

Társas tanulási stílus Aki mindig kérdez, aki aktívan részt vesz egy közösségben, a problémákat megosztja a többiekkel, melyekre a megoldást együtt találják meg. Fontos, hogy aki ilyen típusú, az ne csak vegyen, hanem megosszon is tudást, azaz szimbiózisban éljen a csoporttal

Impulzív tanulási stílus § A válasz sokszor mérlegelés nélkül, intuitív módon érkezik. § Az impulzív tanulók hirtelen reagáló emberek, szívesen vitáznak, tanulnak, oldanak meg problémákat csoportban. § Az ötleteket gyorsan, mérlegelés nélkül „szórják”, a megoldásra inkább „ráéreznek”, mintsem szisztematikus megkeresnék. § első eszébe jutó ötletet mondja, nem gondolja át válaszait, így lehet jó eredménye de nem tudja megmagyarázni

Mechanikus tanulási stílus: Válasz mindig reprodukció, és megértés mentes. Leginkább a magolás esetén fordul elő részletek megjegyzésére épül, az összefüggések feltárása e módszerben alig kap szerepet, a rövidtávú, minél pontosabb ismeretfelidézés e tanulás elsődleges célja.

A tanulást befolyásoló tényezők A tanulást nem csak: korábban látott külső tényezők (környezet és inger) befolyásolják, hanem a belső (érzelmi) viszonyulás is a tananyaghoz, az elsajátítandó ismerethez. Úgy is mondhatnánk, a motiváció, amely bizony nagyon személyre szabott. Ráadásul erős összefüggést mutat a kitartással, hiszen mindannyian eltérő ideig vagyunk képesek koncentrálni egyazon dologra.

Tanulási stílus kérdőív A kérdőív segítségével mindenki megvizsgálhatja, a fentiek közül melyik stílusból önmaga mennyit merít. Természetesen több mint valószínű, hogy valamilyen szinten mindegyik stílusban érintettek vagyunk. Amelyik viszont az erősségünk, arra építeni kell, és tudatosan törekednünk, hogy ahhoz igazítva menedzseljük tanulási folyamatunkat

Kérdőív alkalmazása A kérdőív azért is nagyon jó, mert nem csak az önálló tanulás esetén hasznosítható, hanem bármely képzési formához kapcsolódó tanulási folyamat kapcsán lehetőséget biztosít számunkra, hogy megtaláljuk a legmegfelelőbb (legeredményesebb) megoldást.

A tanulói teljesítmény mérése, értékelése A nevelés szempontjából az értékelés /elismerés, jutalmazás, elutasítás, büntetés, stb. /: - a nevelés módszerei közé tartozik - külső szabályozó szerepet tölt be a személyiségfejlődésben/fejlesztésben Módszereiben változatos szervezett visszacsatolás, értékmegállapítás

A tanulói teljesítmény értékelése A pedagógiai értékelés célja: a személyiség fejlesztése Az értékelés alapja: a tanuló teljesítménye A tanulói teljesítmény: - állandóan változik - pszichikai, pedagógiai és társadalmi tényezők által meghatározott

Szükséges-e az ellenőrzés és értékelés? félelem és szorongás legfőbb forrása nem a tényleges fejlettséget tükrözi elsősorban az emlékezetet méri Viszont: emeli a teljesítményt visszajelzés hiánya károsító hatású megmutatja siker fokát és a lemaradás mértékét

Az értékelés funkciói 1. Személyiségfejlesztő vagy nevelési funkció - énképfejlesztő funkció - megerősítő funkció - motiváló funkció - mintanyújtó funkció - prognosztizáló funkció 2. Visszajelentési funkció 3. Szabályozó funkció 4. Szelekciós funkció

Értékelés fajtái Diagnosztikus: helyzetfeltárás Formatív: segítés, fejlesztés Szummatív: minősítés Az értékelés szerepe a személyiség fejlődésében, az iskolai teljesítmények alakításában: - hozzájárul a különböző értékek, normák, magatartásformák kialakításában - motivál a tanulásban, mintát ad Az értékelés problémája: a viszonyítás – önmagához vagy külső elvárásokhoz.

Az értékelés követelményei - objektivitás érvényesség megbízhatóság sokoldalúság megkülönböztető jelleg

Az értékeléskor figyelembe kell venni: az ellenőrzés, értékelés a tanuló személyiségének fejlesztése érdekében történik szerves része az oktatási folyamatnak csak nevelő és növendék személyi kapcsolatában értelmezhető cél a követelmények betartása

A pedagógiai gyakorlat jellegzetes konfliktusai konfliktus a kollégákkal - iskolai tevékenységhez köthető (érték/érdek) - személyes jellegű Megoldás: kooperáció, konszenzus konfliktus a szülőkkel - makrostrukturális okok, kompetencia határok - szülőtípusok: aktív, passzív, ellenséges, kritikus cél: konstruktív kommunikáció

A pedagógiai gyakorlat jellegzetes konfliktusai konfliktus a diákokkal - diák viszonyulás: azonosuló, konform, agresszív, kritikus - életkorfüggő - pedagógusi viszonyulás: gúny, irónia, empátia, együttműködés, szankció… diákok konfliktusai okai: rivalizálás, „másság” elutasítása, agresszivitás, csoport társas légköre

Sokfélék vagyunk (egyéni sajátosságok)

„Átlagos gyermek” Kit nevezünk "átlagos gyermeknek? " aki az iskolai tanulmányok elvégzéséhez megfelelő értelmi képességekkel és intelligenciával rendelkezik, szociokulturális kömyezete rendezett, a tudás megszerzése érdekében elegendő motivációval rendelkezik.

A tanulás eredményességét befolyásoló tényezők Gyermek Iskolán kívüli feltételek Iskolai feltételek Egyéni és speciális fejlődési szükségletek DIFFERENCIÁLÁS Külső Szelektív Belső Integratív Iskolai válaszok

A pszichés rendellenességek jellemzői: D modell: - deviancia (normától eltérő) - distresszkeltő (kellemetlen, nyugtalanító) - diszfunkcionalitás (bomlasztóan hat a köznapi tevékenységre) - veszélyesség

Biológiai tényezők genetikai hibák alkohol, drogok, AIDS civilizációs betegség, diszfunkciók alakulnak ki miatta táplálkozás szülés körülményei koraszületés fogós szülések elhúzódó szülések balesetek

Pszichológiai hiányosságok születés előtt - magzat emlékszik erre (énekek, szívhangok) - beszélgetés a magzattal - simogatás - anya: súlyos stressz hormonok magzat labilis élete szülés alatt szülés után - pszichológiai környezet - biztonságos kötődés (szociális kapcsolatok, vallás, problémamegoldás, személyiségek) - törődés, simogatás, babusgatás (deviánsoknak érintésterápia) - szabadság, felelősség, játék

Szociális tényezők öröklés/környezet hatás család is lehet betegítő tényező (gyermekbántalmazás, félelem, szexuális abúzus) iskolai ártalmak (pedagógus, társak, iskolai stressz, teljesítmény centrikus követelmények, zsarolások) TV: értékek, ideálok közvetítése, de agresszió is, mely érzéketlenné tesz, valósághoz való viszony megváltozik társadalom

Az átlagtól eltérő gyerekek pszichológiája kiemelkedő képességű tanulók tanulási nehézségekkel küzdő tanulók problematikus vagy nehezen nevelhető tanulók

Speciális bánásmódot igénylő tanulók lassú tanulók tehetséges gyerekek hátrányos helyzetű tanulók tanulási zavarral küzdők alulteljesítő tanulók nehezen nevelhető akadályozott tanulók

A hátrányos helyzetű tanuló Jellemzők: alacsony jövedelmű családok tagjai sokszor nem kielégítő a testi fejlődés, orvosi ellátás éhezés, egészségtelen körülmények hiányos nevelési ismeretek (tervszerűség hiánya) tapasztalatok, élmények hiánya tanulási motiváció sérülése korai munkavállalás

Szocioökonómiai (jövedelmi) helyzet meghatározói: a felnőttek munkaerő-piaci pozíciója - iskolai végzettség, szakma iránti kereslet - a munka anyagi elismertsége a család demográfiai összetétele, családszerkezet (családmag, nagycsalád, családtöredék) - gyermekek száma - nyugdíjasok száma - együtt élő családtagok száma és korösszetétele - beteg családtag

Szociokulturális hátrány Az iskola feladata a kulturális értékek átszármaztatása A családi és az iskolai szocializáció közötti távolság juttatja a gyermeket szociálisan előnyös, vagy hátrányos pozícióba. Hátrányosnak tekinthető egy gyermek helyzete, amikor az számára a szokásosnál és átlagosnál nehezebb körülményeket idéz elő a személyiségfejlődésében, tanulási eredményei elérésében, iskolai életminőségében. Nehezebb az iskolai helyzete: - nyelvi, kulturális, etnikai kisebbséghez tartozik - külföldi állampolgár

A hátrányos helyzetű gyermek Mikrokörnyezeti ártalmak: a család (vagy az ép család) hiánya alacsony egy főre jutó jövedelem, egészségtelen lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolai végzettsége, a család életmódja, az érzelmi hiány, a deviáns környezet szocializációs ártalmai, a gyerekekkel való törődés hiánya, Makrokörnyezeti ártalmak: az iskola objektív feltételeinek hiánya (túlzsúfoltság, tanteremhiány, felszereltség hiánya stb. ), nem megfelelő szakos pedagógus ellátottság, a település helyzete, az infrastruktúra hiánya, a település kulturális életének színvonala

A veszélyeztetett gyermek Veszélyeztetett az a gyermek, aki egyébként személyiségében ép, de annak fejlődésében erősen gátolt. A veszélyeztetett helyzetben nem a szociális tartalom a hangsúlyos, hanem a pszichés összetevő. A veszélyeztetettség az egész személyiség fejlődését gátolja és azt negatív irányba tereli. Különböző devianciák, életvezetési problémák, önértékelési zavarok, erkölcsi defektusok jelentkezésének veszélyével kell számolni. A hátrányos helyzetű státus nem törvényszerű, hogy veszélyeztetettséget is jelent. A veszélyeztetett helyzet azonban minden esetben hátrányos helyzetet is jelent.

Tennivalók: ne sztereotipizáljunk iskolai étkeztetés, orvosi ellátás hiányzó tapasztalatok pótlása motiválás, érdeklődés felkeltése, fenntartása

Az alulteljesítő tanulókkal való bánásmód Iskolai alulteljesítés: a tanuló tartósan képességei alatt teljesít Thorndike: mérési rendszer hibája Alapvető jellemzők: alapvető pszichológiai folyamatokban nincs rendellenesség minden tantárgyra kiterjedő nehézségek nem tanulási zavar, ill. fogyatékosság az érzelmi és a szociális szféra zavarával függ össze Mérése: IQ-teszt és tantárgyteszt

Az alulteljesítő tanulókkal való bánásmód Felismerése: az órára rendszertelenül készülnek helytelen tanulási szokások követelményektől szoronganak túlzottan érzékenyek magukba zárkóznak társas készségeik hiányosak

A nehezen nevelhető tanulókkal való bánásmód szociális inadaptáció (magatartási rendellenességek) Kelemen (1981): magatartásuk jelentősen eltér az adott életkorban elvárhatótól iskolai környezetben alkalmazkodási, beilleszkedési nehézségek általános nevelési eljárások nem hatékonyak értelmi fejlettség normális Tünetei: 1. agresszív-támadó magatartás 2. regresszív-védekező magatartás 3. az erkölcsi magatartás zavarai

A nehezen nevelhető tanulókkal való bánásmód Oka: környezeti ártalmak (nagyrészt családi eredet) kedvezőtlen családi légkör helytelen nevelési eljárások (kényeztetés, szigorúság, kettős nevelés, következetlenség) Teendők: prevenció (társadalmi); kapcsolattartás a szülőkkel korrekció: - tünetek tanulmányozása - okkeresés - elemzés - tervkészítés - szeretet, megértés, bizalom, pszichológiai tudás

A lassú tanulókkal való bánásmód Osztálytársaikhoz képest számottevően lassabb ütemben képesek tanulni. Jellemzők: IQ 70 és 85 között éretlenek, fejlődési ütem lassúbb frusztrációs tolerancia alacsony hajlamosak magukat leértékelni figyelem nem tartós alapkészségek terén hiányosságok helytelen munkavégzési szokások

Lassú tanulók Ördögi kör: hiányosságok bátortalan feladatvégzés alacsony önértékelés

Lassú tanulók A fejlesztés két általános stratégiája: 1. Kompenzáló oktatás: - a szokásosnál gazdagabb környezeti feltételek - a hiányosságok kiegyenlítése - a tanítási-tanulási folyamat során arra támaszkodik, amiben a tanuló jó! 2. Korrekciós oktatás: - a tanuló gyenge oldalainak felerősítése, a hiányosságok felszámolása a cél - az anyag újratanítása, a szokásosnál többszöri gyakorlás A lassú tanulók számára kisebb létszámú, ún. korrekciós osztályokat hoznak létre, ahol mindkét stratégiát használják.

A tanulási zavarral küzdő tanulók a tanulás egy vagy több területén jelentős elmaradást mutatnak az intelligenciájuk átlagos vagy az átlagot meghaladó speciális tanulási nehézséget jelent nem betegség nem lehet „kigyógyulni” belőle, de speciális fejlesztéssel korrigálható

A tanulási zavarral küzdő tanulók A tanulás mely területei érintettek? 1. alapvető és legfontosabb megtanulni valók: olvasás, írás, számolás, a nyelv ismerete 2. kitartás, szervezőkészség, impulzivitás, társas alkalmazkodás képessége, mozgáskoordináció

A tanulási zavarral küzdő tanulók Ki kell zárni: - érzékelés zavarai (látás, hallás) - motoros funkciók zavarai (agyi károsodás, izomdisztrófia) - környezeti hatások (sok hiányzás, rossz tanítási módszer, kedvezőtlen kulturális hatások) - emocionális zavarok

A tanulási zavarral küzdő tanulók Leggyakoribb megnyilvánulási formák: 1. diszlexia: az olvasástanulás terén mutatkozó zavar 2. diszgráfia: az írás képességének károsodása 3. diszkalkulia: a számolási képesség zavara

A dyslexia tünete I. III. olvasás írásban fellépő tünetek a beszéd területén megnyilvánuló tünetek magatartásban fellépő tünetek

Olvasás-írásban fellépő tünetek olvasás hibái (betűtévesztés, betűkihagyás, szótagkihagyás, betoldás, rossz kombinációk, ismétlések, szóroncsok) olvasás tempója (lelassult pszichomotorium, kompenzációként létrejött rossz olvasástechnika) szövegmegértés (minél kevesebb hiba, annál érthetőbb)

A beszéd területén megnyilvánuló tünetek nyelvileg fejletlenek, elmaradottak gyenge a szájtérben való tájékozódás gyenge szókincs (kevés az aktívan használt szó, szótalálási nehézségek)

Magatartásban fellépő tünetek 90%-nál fordul elő dekoncentrált, fáradékony, változó teljesítmény védekezési és kitérési mechanizmusok agresszivitás kompenzáció félelemmel teli visszahúzódás

Egyéb területek fejletlen ritmusérzék nehezen alakul ki a testséma ügyetlenek a finommozgások rossz tájékozódás térben és időben

A tehetséges tanulók Tehetségesnek tekinthetők azok az óvodások, általános és középiskolások, akik kinyilvánított vagy potenciális képességeikből adódóan bizonyíthatóan magas teljesítményre képesek a következő területek bármelyikén külön-külön vagy együtt: általános intellektuális tehetség specifikus tanulmányi képesség kreatív vagy produktív gondolkodás vezetői képességek vizuális és előadóművészetek

A tehetséges tanulók kiválasztása: átlagon felüli intelligencia (130 felett) a tanuló múltbeli teljesítménye az adott területen (standardizált tantárgyi tesztek) kreativitás a feladatvégzésben mutatott kitartás és felelősségérzet

A MÖNKS-RENZULLI-FÉLE MODELL

Az azonosítás fázisai (Eyre, 1997) Az első fázis: az azonosítás szükségességének és hasznának felismerése A második fázis: ad hoc azonosítás A harmadik fázis: tesztek segítségével végzett azonosítás A negyedik fázis: rendszer-jellegű azonosítás kialakítása A következő módszerek együttesen biztosítják a komplexitást: tanári jellemzés, tesztek és felmérések, kérdőívek - általános és tantárgyak szerinti, iskolapszichológusok véleménye, szülői jellemzés, tanulótársak jellemzése.

TEHETSÉGPONTOK, 2009

A tehetséges tanulókkal való bánásmód A tehetségfejlesztés 3 fő stratégiája: 1. gyorsítás, léptetés: a tanulmányoknak a szokásosnál rövidebb idő alatti elvégzése 2. gazdagítás, dúsítás: az érdeklődési körnek megfelelően, a tantárgyi anyagon túli képzés 3. elkülönítés: külön iskola vagy osztály

Mire is van szüksége egy tehetséges gyermeknek? LEHETŐSÉG • Önálló, önirányított tanulásra • Tapasztalatcserére, • Hatékony tanulási technikára. • Magasabb kognitív szintű munkára, BÁTORÍTÁS • Elmélkedésre, • Kérdésfeltevésre, • Kockázatvállalásra Kognitív Affektív SEGÍTSÉGNYÚJTÁS • Együttműködésben és tiszteletadásban • Önelfogadásban, • érdekérvényesítésben • Vezetői szerep felvállalásában Szociális

Pedagógiai kommunikáció A pedagógiai kommunikáció - a pedagógiai céloknak alávetett - pedagógiailag szabályozott, intézményesült, - tervszerűen előkészített és lefolytatott kommunikáció, mely nevelők és növendékek közvetlen személyes kapcsolataiban megy végbe.

Az osztálytermi kommunikáció szintjei Intraperszonális kommunikáció Interperszonális kommunikáció Csoportkommunikáció

Meghatározói elemei Szituáció (helyzetleírás, jelenet) Résztvevők (beszélő, címző, hallgató, címzett) Célok (kimenetelek, végcélok) Akciósor (az üzenet tartalma és formája) Eszközök (csatorna, beszédformák) Normák (interakciós normák, értelmezési normák)

Tanári kommunikációs eszközök I. Vokális kommunikáció A hangerő A hangfekvés A beszéd tempója

Tanári kommunikációs eszközök II. Nonverbális kommunikációs eszközök a tanítás nézőpontjából: Mimika Tekintet Gesztusok, kézmozdulatok Testmozgás, testtartás Térszabályozás

A tanulók kommunikációs viselkedése Típusok: „a mintagyerek” „nem értem” „a visszakérdező” „a jóváhagyást kicsikaró” „a csodálkozó” „a tanár nonverbális jelzéseiből tájékozódó”

A tanulók testbeszéd jelei A stressz jelei Az agresszivitás jelei A hazugság jelei A figyelem, az érdeklődés jelei Az unalom jelei A tanulói testbeszéd helyes értelmezésének fontossága!!!

Közléssorompók Parancsolás, utasítás: „Azonnal radírozd ki!” (félelmet kelt, ellenállás, ellenségesség elmélyítése) Figyelmeztetés, fenyegetés: „Ne kelljen kétszer mondanom…” (félelem, kipróbálás, haragot ébreszt) Prédikálás, megleckéztetés: „Egy ekkora gyerek ezt már…” (bűntudat, bizalmatlanság) Tanácsok, megoldások, javaslatok Kioktatás: „Hát ebben tévedsz” (védekező magatartás, megbántottság, nem figyel rá) Ítélkezés, kritizálás, hibáztatás: „Annyira felületes vagy!” (megbélyegző, visszavágás, önbeteljesítő jóslat)

Közléssorompók Dicséret, egyetértés: (manipulatív szándék) Szidás, megbélyegzés: „Ma sem fájdul meg a karod a sok jelentkezéstől, Józsi!” (önértékelést rontja, visszavágás, nevetségessé tehet) Értelmezés, elemzés: „Ki vagy merülve, és túlreagálod a dolgot!” (düh, félreértés) Bíztatás, vigasztalás: „Ugyan már, biztosan sikerülni fog!” (problémát bagatellizálja) Kérdezgetés, vallatás, keresztkérdések: „Hogy történt? Ki kezdte? ” (gyanakvás, bizonytalanság) Elterelés, humorizálás: ”Erre most nincs időnk!” (problémák szőnyeg alatt)

A hatékonyságot növeli: én-közlések passzív hallgatás: csend, empátiás dörmögés, ajtónyitogató mondatok aktív hallgatás: értő figyelem (visszatükrözés) ajtónyitogató kérdések „ Amikor a bölcs ember tanít, akkor irányítja és nem magával vonszolja tanítványait…. , Megmutatja az utat, de nem viszi őket végig a célig… Jó tanárnak nevezhetjük azt az embert, aki tanítványait arra bátorítja, hogy saját fejükkel gondolkozzanak. ” Confucius