I A szabadid fogalma 1 Id A termszet

I. A szabadidő fogalma 1. Idő A természet egyenletes változásai → az idő múlásának észlelése → az idő mérése (objektív idő) + egyéni érzékelés (szubjektív idő) Idő, tér, mozgás Az (egyéni és társadalmi) élet megszervezése, tervezése • Munka – Pihenés (alvás) • Kultúra • Család • Háztartás • Művelődés • Szórakozás, egyéni kedvtelések

2. A fogalom különböző megközelítései A) Szociológiai szempontok szerint • Az az idő, amikor az egyén nem életfontosságú szükségleteket (pl. munka) elégít ki, és társadalmi kötelezettségeinek (pl. családi együttlét) tesz eleget. • Olyan elfoglaltságok, amelyek során az ember a pihenésnek, a szórakozásnak, ismeretei fejlesztésének engedi át magát. „Félszabadidő”: a nélkülözhetetlen társadalmi, családi kötelezettségek idejének megkülönböztetése az egyén kedvére eltöltött idejétől. • A szabadidő minden kényszermentességen kívül marad, amikor az egyén saját választásait követve igyekszik önmagát kifejezni és kibontakoztatni. • Az élet viszonylag szuverén szférája, ahol a személy maga választ a tevékenységek lehetőségei közül. • A szabadidő a sokféleség a monotóniában, a „nem mindennapi” betörése a „mindennapokba”. …

… 2. A fogalom különböző megközelítései • Olyan időkeret, amely az anyagi (gazdasági, társadalmi, fiziológiai) kényszer alapján feltétlenül szükséges elfoglaltságok idején felül, tehát az azon kívül eső tevékenységre fennmarad. B) A pedagógia oldaláról • Az az idő, amely az iskola és a házi kötelezettségek teljesítése után marad meg a tanulónak, és amelyet saját akarata szerint pihenve, szórakozva érdeklődési körének megfelelően tölt el. • „A tanórákra való felkészülésen, a heti értékelésen, a biológia szükségletek kielégítésén és az ezekkel kapcsolatos járulékos teendőkre fordított időn kívül fennmaradó idő, amely a gyerekek számára érdeklődési körük alapján szabadon választott tevékenységre fordítható. ” (Kereszty Zsuzsa)

3. A szabadidőt meghatározó tényezők ü Munkaidő (mennyisége fordítottan arányos a szabadidővel) ü Munka (jellege befolyásolja a szabadidő eltöltésében mutatkozó igényeket) –Az egyén létszükségletei (alvás, étkezés) –Házimunka –Önkiszolgálás (tisztálkodás) –Helyi szolgáltatások –Közlekedési viszonyok

4. A szabadidő felhasználását segítő/korlátozó szempontok • • A társas élet lehetőségei Művelődési és szórakozási alkalmak Az egyén anyagi helyzete Az egyén igényei (felismert szükségletei) és képességei

II. Történeti áttekintés 1. Ősközösség Munkaidő–szabadidő; a termelés– fogyasztás időbeni elkülönülése Lassú fejlődés: a közösség egyes tagjai kezdetben csak a nehezebb munkából, később pedig a munka egészétől mentesülnek.

2. Ókor „Ráérő idő”: nem irányul szigorúan körvonalazott, meghatározott célok elérésére. A személyiség szemlélődő képességének megnyilvánulása; az élvezet, a boldogság és a gyönyör világa. Ókori filozófusok: elsősorban a szabadidő révén válhatunk emberré; egyedül itt valósulhat meg az emberi Én. • Arisztotelész: a szabadidő feladata az emberi képességek és erények sokoldalú kibontakoztatása (csak a szabad, munkátlan görög férfiakra vonatkozott). • Platon: az embernek a ráérő idejében arra kell

3. Középkor A munkaidőnek egyik korlátozó eszköze az egyházi ünnepek nagy száma. Az ünnepek miatt szabadidő egyre jobban a vallási befolyásolás szférájává alakult. „Dolgozz és imádkozz” (Ora et labora) – ráérő idő: az imádság ideje. Reneszánsz Harmonikus személyiség → lehetőség az intellektuális fejlődésre 4. Újkor Háttérbe szorult a szabadidő jelentősége (a semmittevés, a naplopás bírálata).

5. XX. század Harc a munkaidő megrövidítéséért. Magyarországon az 1970 -es évektől (minden második szabad szombat; később a „szabad szombatos” rendszer teljes bevezetése. Rövidebb munkaidő – a szervezett szabadidő felhasználásának gondolata (bűnözés, alkohol)

6. A szabadidő ma Talán az egyik legfontosabb tényező az ember életében. A szabadidő felhasználása a személyiség fejlődésének és egyben az emberi kultúra előrehaladásának fő problematikája. • Állandó felkészülés, az ismeretek rendszeres megújítása, a folyamatos önképzés szükségessége • Társadalmi tényezők megnövekedett szerepe → a társadalmi összefüggések tudatosításának szükségessége A szabadidő funkciója korábban a kikapcsolódás kielégítésére irányult ↔ ma a munkával, társadalmi problémákkal kapcsolatos tájékozódás és a kulturális javak elsajátítására irányuló törekvés jellemzi. • A tudomány és a technika fejlődése • A munkaidő csökkentése • A különféle szolgáltatások számának és színvonalának emelése

Időmérleg Írja le hétfőtől vasárnapig a napi időbeosztását! ü Konkrét tevékenység ü Ráfordított idő (kb. )

Csoportmunka Az összeírt tevékenységek rendszerezése a csoport által választott szempont(ok) szerint

Falussy Béla rendszerezése • Társadalmilag kötött tevékenység (keresőtevékenység, tanulás, háztartás, család ellátása, közlekedés) • Fiziológiai szükségletek • Szabadon végezhető tevékenység (pl. tévézés, sport, olvasás, kulturális programok)

18– 39 éves aktív, kereső férfiak Egyezések (0– 3 perc különbség) Tevékenységek Újság-, folyóirat-olvasás A tanuló felnőttek által több Társas szabadidőtöltés, idővel eltöltött szórakozás tevékenységek (3 percnél Könyvolvasás nagyobb különbség) Rádió, magnó, lemez hallgatása A nem tanuló felnőttek által több idővel eltöltött tevékenységek (3 percnél nagyobb különbség) Időbeli különbségek percben + 5 + 13 +7 Egyéb kedvtelések + 7 Passzív szabadidő + 13 Vallásgyakorlás, szervezeti tevékenység +15 Kulturális és sportrendezvény látogatása +4 Tévénézés, videózás +12 Séta, sport, testedzés +21

18– 39 éves aktív, kereső nők Egyezések (0– 3 perc különbség) Tevékenységek Társas szabadidőtöltés, szórakozás Könyvolvasás Egyéb kedvtelések A tanuló felnőttek által több Újság-, folyóirat-olvasás idővel eltöltött tevékenységek (3 percnél nagyobb különbség) A nem tanuló felnőttek által több idővel eltöltött tevékenységek (3 percnél nagyobb különbség) Időbeli különbségek percben Vallásgyakorlás, szervezeti tevékenység Kulturális és sportrendezvény látogatása +4 +20 +7 Tévénézés, videózás +11 Rádió, magnó, lemez hallgatása +10

III. Szabadidő és kultúra A kultúra tág értelmezése • „Minden kultúra, amit az emberek tesznek. ” • „A kultúra azon eljárások összessége, amelyek elviselhetővé teszik az életet. ” • „A kultúra célja vagy fő feladata az emberek azon képességeinek fejlesztése, amelyek alkalmassá teszik őket a társadalmi integrációra. ”

Hunyadi Zsuzsa: Kulturálódási és szabadidő-eltöltési szokások, életmódcsoportok • 1996 óta a legtöbb kulturális intézmény látogatottsága nőtt (többen járnak színházba, múzeumokba, könyvtárakba, könyvesboltba, moziba, könnyűzenei koncertekre, művelődési házakba). • Nem csökkent jelentősen a Budapest és vidék között fennálló kulturális egyenlőtlenség. • A többféle kulturálódási, művelődési lehetőségeket nyújtó művelődési házak nem tudták a lemaradást kompenzálni. • A legnagyobb közeledés a vidék és fővárosa között a könnyűzenei koncertek látogatásában történt. • A művelődési házak közönsége a legheterogénebb, és ez az egyedüli kultúraközvetítő intézménytípus, amelyet a vidékiek nagyobb arányban látogatnak, mint a fővárosiak. • A művelődési házak programjait a különböző társadalmi csoportok eltérő mértékben veszik igénybe.

• Kulturális programok: a nők, a képzettebb csoportok tagjai, a 40 év alattiak, a városi lakosok • Tanfolyamok, klubok, művészeti csoportok: diplomások és az iskoláskorúak • Mulatságok, zenés-táncos szórakozási alkalmak, olcsó vásárlási lehetőségek: iskolázatlanabb rétegek • Fesztiválok (közösségi együttlét, művészeti élmény): A lakosság mintegy 60%-a, azaz kb. 4, 5 millió 14– 70 éves állampolgár (2003) • Összességében a kultúrára és szórakozásra fordított kiadások nagyjából fele-fele arányban oszlanak meg az otthon (CD-k, DVD-k, újság, könyvek stb. ), illetve az azon kívül (színház, mozi, koncertek, szórakozóhelyek stb. ) elköltött forintok között. Otthonon kívüli evésre-ivásra többet fordítanak az emberek, mint az otthonon kívüli

• A két legkedvesebb időtöltést a családi és a baráti programok jelentik. • Az iskolából kikerülve csökken a fiatalok kulturális aktivitása. • Nagyon erős a magyar társadalomban az egyenlőtlenség mértéke és a státuszkristályosodás (magas státusz, iskolázottság, jó jövedelmi helyzet). • Az internet-használati szokásokat jelentősen meghatározza a már meglévő olvasási kultúra (a könyvet egyáltalán nem olvasóknak többsége, 94%-a az interneten elérhető tartalmaknak sem jut a közelébe). • Akik kulturálisan aktívak, azok egyéb szabadidős és rekreációs tevékenységet is a többieknél nagyobb arányban végeznek (sport, kirándulás).

Rendszeresen végzett szabadidős Fiatalos, tevékenységek Otthonülős társasági, modern Semmilyen kulturális tevékenység Hagyományos kulturális

A kulturális aktivitás társadalmi eloszlásának modellje

Kulturális egyenlőtlenség A népesség több mint tíz százaléka egyáltalán nem fogyasztott semmit, azaz nem volt a felsoroltak közül egyetlen kultúraközvetítő intézményben sem, és egyetlen könyvet sem olvasott. A társadalom felső kulturális tizede fogyasztja a kulturális kínálat közel felét (45%-át), a felső harmad fogyasztja a kulturális javak 80%-át, a társadalom fele fogyasztja a kulturális kínálat 90%-át! = a társadalom mintegy fele kultúrán kívüli, sőt más szabadidős