Erszak megnyilvnulsa az iskolban Dr Figula Erika Pedaggiai
Erőszak megnyilvánulása az iskolában. Dr. Figula Erika Pedagógiai szakpszichológus Tanszékvezető főiskolai tanár
Agresszió ha valaki a másik embert károsítani vagy bántani akarja
Agresszió megjelenése: verbálisan viselkedésben, tettekben egyénileg: mások ellen vagy önmagunk ellen tömegben
Mi okozza az agressziót? • Biológia( tesztoszteron hormon) • Társadalom jutalmazza az agressziót • Modellek utánzása útján sajátítjuk
4 tényező járul hozzá az agresszivitás kialakulásához. • Anyai elutasítás • Anyai engedékenység az agresszivitással szemben • Anya és apa hatalmi eszközökkel való fellépése • A gyerek temperamentuma
A szocializációban gyermeki agresszivitást vált ki • • a túlzott szigor a szülői elhanyagolás a hidegség a testi fenyítés, verés Az iskolai erőszaktevők inkább olyan családokból származnak, ahol fizikai büntetést alkalmaznak.
Agressziót kiváltó 2 nevelői attitűd • 1. meleg-engedékeny (a büntetés hiánya teszi agresszívvá a gyereket, de proszociálissá alakítható) • 2. hideg-engedékeny (nyílt, kontrollálatlan agresszió, mely antiszociálissá válik) Az agresszió gyakori látványa közömbössé tesz, eltűnik az altruizmus és az empátia.
Nem kívánatos szülők • • • túlzott érzelmi töltéssel bíró szülő agyongyámolító szülő gyermekded szülő alkoholista szülő csábító szülő elutasító szülő túl lelkiismeretes szülő elvált szülők abúzív szülő
A gyermek agressziója
A gyermek agressziójának okai • • • Pszichiátriai probléma (adhd, depresszió) Frusztráció (családban, iskolában) gyermek bántalmazás (elhanyagolás is!!) Serdülőkorban: drog, alkoholfogyasztás Kötődési problémák Tanult agresszió pl tv, számítógép, disco, játékterem, szülői minta
További tényezők • Temperamentum • Frusztráció tolerancia • Siker orientáció/kudarc tűrő képesség • Nem • Kor (serdülőkor veszélyeztetett) • Családi minta • Kortárs csoport (bandához tartozás)
Az agresszivitás forrásai • • nagyfokú, kínzó szorongás akarati törekvések korlátozása önállóság korlátozása környezet erőszakos magatartása (gyakori büntetés, mely legtöbbször verés) • sértések, gúnyolódások, verbális támadások • becsmérlő nem verbális kifejezések Az ezekre adott érzelmi reakciók: dac, gyűlölet, bosszúvágy, kirekesztettség
Hogyan nyilvánul meg az agresszió? Nyílt formában • Verbálisan - már óvodáskorban megjelenik: hang felemelése, szidás, ordítozás, fenyegetés, káromkodás, átkozódás - később: irónia, gúny, ugratás, heccelődés, infantilis, trágár szavak, blaszfémia („agyoncsaplak”, „szétlapítalak”, „falhoz kenlek”) • támadó viselkedésben
Hogyan nyilvánul meg az agresszió? Rejtett formában • passzív-agresszív magatartás (halogatás, semmittevés, konokság, feledékenység, szándékos gyengén tanulás, korai formájában pl. visszaesés a szobatisztaságban) a szülő vagy pedagógus bosszantására • hatalmi törekvések („az én szavam a döntő”, „engedelmeskedjetek”) • birtoklás, hódítás, szerzés, becsvágy
Hogyan nyilvánul meg az agresszió? Képi formában • karikatúra • grafitik • gyermekrajzokon: aránytalanság, zsúfoltság, túldíszítettség, sötét tónus, visszatérő témák
Bullying Szabolcs-Szatmár -Bereg Megyében 505 fős mintán 1. Áldozat: 26, 4% 2. Támadó: 12, 87% 3. Agresszív áldozat: 26, 53% 4. Szemlélő: 34, 46%
Bántalmazás típusai az áldozat szemszögéből Verbális agresszió: -csúfolnak : 100% -bosszantanak, cukkolnak: 72, 7% Fizikai agresszió -elveszik a dolgaimat : 26, 5% -megvernek: 18, 9%
Non-direktív formák: -elutasítanak: 18% -csoportból kizárás: 16, 6%
Bántalmazás vélt okai az áldozat szemszögéből Bántalmazás célpontja: - védekezésre képtelen: 50% -félénk: 25% Oka: -erősebb, mint az áldozat: 42, 4% -idősebb, mint az áldozat: 23, 5% -az áldozat jobb tanuló: 22, 8% -az áldozat”más”, mint a támadó: 43, 1% -az áldozat nem üt vissza: 50, 7% -egyéb ok: ellenszenv, szegénység
Bántalmazás oka a támadó szemszögéből -az áldozat jelenléte is zavarja: 100% -az áldozat köznapi kommunikációjában megnyilvánuló jellemzők( dicsekvő, beképzelt, talpnyaló, gyáva): 98% -a támadó tudja, hogy félnek tőle: 47, 7% - „ más”, mint a támadó: 12, 3%
A támadók bántalmazást követő érzései -megkönnyebbülést érez: 44, 6% -még agresszívebbnek érzi magát: 32, 3% -bűntudata van: 44, 6% -nincs bűntudata: 53, 4% -fél a következménytől: 96, 9%
Bántalmazás lokalizációja az iskolában -osztályteremben, szünetben: 100% -osztályteremben órán: 29, 2% -iskolában a folyosón: 52, 3% -iskolában az udvaron: 67, 7% -iskolában a Wc-ben: 8, 5% -iskolán kívül az utcán: 100% A bántalmazottak nem érzik magukat védettnek sem a tanárok, sem a társaik által.
Bántalmazók jellemzői: • • • Nem tudja kezelni a feszültségeit Nem ura az indulatainak Őt is bántalmazták vagy bántalmazzák Viselkedése tanult viselkedés Fenyegetéssel uralkodnak az áldozat felett Szavakkal és fizikailag egyaránt bántalmaznak • A bántalmazás előzménye a harag, a dűh
• A bántalmazás előzménye a harag, a düh • Az áldozat legapróbb megnyilvánulására is feldühödnek • Féltékenyek • Érzelmeik szélsőségesen változnak
A bántalmazottban lejátszódó pszichés folyamatok • • Súlyos testi fájdalom Rettegés, halálfélelem Agresszió keletkezése Nem tud megbirkózni a stresszel Bizalmatlan Tanulási zavarok Öngyilkosság
A televízió hatása • A gyermek rajzfilmek átlagosan óránként 32 agresszív jelenetet tartalmaznak (1950 USA) 8000 gyilkosságot, és 100. 000 agresszív jelenetet néznek meg, mielőtt elvégeznék az ált. iskolát!!!! - Fő műsoridőben filmek(akció, horror)
Médiaerőszak Erősíti az agressziót: • Az agresszor jutalmazása vagy a büntetés elmaradása • Erőszak indokoltságának ábrázolása • A képzelet szülte történet elemei egyeznek a való élettel • Az agresszor ábrázolása hasonlít a nézőre • A való életben rögzített erőszak
Erőszak, amit a történetben nem kapcsoltak össze a humorral Férfiak által a nők ellen elkövetett agresszió a szexualitás kontextusába Agresszió olyan ábrázolása, ami izgalomba hozza a nézőt Ha a néző az erőszak bemutatása előtt már dühös, agresszív
Agresszív hatás kialakulása • Élet közeli agresszió növeli a néző agresszivitását, ha az szimpatikusnak beállított • Ha a néző izgalmi állapotba kerül • A film csökkenti a gátlásait az agresszióval szemben, elfogadhatóvá válik • Közömbös, érzéketlen lesz • Késői utóhatás
A pedagógus agressziója
Tanári verbális agresszió fajtái • becsmérlő agresszió (amikor nem a teljesítményt értékeli, hanem a gyermeket becsmérli) • Elvárások letámadásos közlése • Saját tekintély erősítése céljából a diákok megalázása, félelemben tartása Sértő metakommunikáció, fintorok stb „Levegőnek nézés”
Az értékelés mint agresszió • Osztályozás vagy szöveges értékelés • Szöveges értékelés is lehet bántó • Egy jól irányzott elégtelen is lehet konstruktív( néha)
Hogyan csökkenthető az agresszió? • Ne nézzünk sok: akció, horror filmet • Ne játszunk agresszív játékokat • Önismeret fejlesztése • Tanuljuk meg indulatainkat, feszültségeinket kezelni(sport, tánc, beszélgetés, relaxáció, meditáció) • Más nem agresszív modellek követése
Teendők • Megelőzés (prevenció) • Aktuális helyzet kezelése • „utókezelés”
Prevenció a tantestületben • Tantestületek összetartása, egymás segítése, problémák megbeszélése • Esetmegbeszélők • Tanári tréningek • Pszicho-dráma mint módszer az esetmegbeszélésre • Csapatépítés, szervezetfejlesztés • Tantestületen belüli konfliktusok, agresszió kezelése
Prevenció a gyermekek körében • Szabadidős programszervezés • Közeli kapcsolat a gyermekkel • Határozott, de nem megalázó viselkedés • Kerüljük az agresszió kiváltó viselkedést • Szülőkkel való kapcsolattartás • Osztályfőnöki órák • iskolapszichológus
Reagálás az aktuális helyzetre • A legkisebb agresszív megnyilvánulásra reagálni kell • Meg kell állni, megbeszélni, érezze a gyermek a reakciót, hogy viselkedése nem helyes • A tanárokkal szembeni agresszió legenyhébb formáit is vissza kell utasítanunk (visszabeszélés, metakommunikáció sajátos formái)
Mit tegyünk ha nem tudjuk az óra keretében megoldani • Kérjünk kollegáktól segítséget • Utána szánjunk időt az eset átbeszélésére • Tanulságok levonására • Problémásabb gyermekekkel kapcsolatban célszerű a gyakori esetmegbeszélés az osztályfőnök koordinációjával (összehívja a szaktanárokat)
Utókezelés • Amikor a gyermek lehiggadt, beszéljük át vele a történteket • Fontos a pedagógus higgadtsága (agressziót szül) • Vegyük fel a kapcsolatot a szülőkkel • Súlyosabb esetben egyéb szakemberekkel (pszichológus, családgondozó)
• Agresszió büntetése • Hatékony konfliktuskezelési technikák elsajátítása • Megfelelő érzelmi kapcsolat kialakítása • Közösséghez tartozás megerősítése
Szemléletváltás szükséges! • Elismerés • A rossz gyereknek is van jó tulajdonsága! • Pozitívumok kiemelése, a negatív énkép önbeteljesítő jóslat. • Az agressziót szül!
Problémamegoldás 5 lépésben: • 1. Mi a probléma? • 2. Alternatív lehetőségek a megoldásra • 3. A legjobb alternatíva kiválasztása • 4. Terv végrehajtása • 5. Megbeszélés: működött-e a módszer?
Mit lehet tenni? Konfliktus, agresszió esetén Kapcsolatok létrehozása és erősítése, a konfliktusok és feszültségek kezelése jóvátételt ösztönző megközelítéssel, mely a sérelmek orvoslására és a közösségek támogatására összpontosít. ⇓ RESZTORATÍV GYAKORLATOK
Resztoratív Eljárások Tony Marshall (1996): „olyan eljárás, mely során az adott sérelemben érdekelt minden résztvevő összeül, hogy közösen döntsön az elkövetett cselekmény utóhatásának és jövőbeni szerepének ügyében”
Mozaik- módszer • Lényege: • 1. 6 fős csoportok tagjai elolvassák a feladatból rájuk eső részt. • 2. Összeülnek a különböző csoportok azon tagjai, akik az azonos résztémát tanulmányozták. • 3. Megvitatják. • 4. Saját csoportjukban megtanítják a általuk feldolgozott részt.
Kooperatív technikák eredménye • Hozzájárulnak: • - az osztályon belüli kapcsolatok - kialakításához az önértékelés fejlődéséhez az iskolával szembeni pozitív attitűd kialakításához egymás megismeréséhez, elfogadásához empátia, együttmüködőkészség fejlődéséhez
Stressz-oldó technikák • Szorongásoldó mozgások: nagy röppályájú mozgások (a karral nagy lendítő mozgás) hatására a szorongás oldódik.
• Ballisztikus mozgások: guggoló, ugró, lendítő • ( a hiperaktív gyerekeknél is beválik a karkörző verseny) • Ritmuskutatás: látóideg pálya fölött-kis nucleus, mely szereti az egyenletes mozgást, ritmust. • ( Ez a kp. a kozmikus ritmust és a szervezeti ritmust egyensúlyba hozza- ezért működik a szervezetünkben a 28 napos( holdhónap ciklus). • Ritmikus mozgással a szervezeti folyamatokat egyensúlyba hozzuk. • Tánc jelentősége
Ventilációs út: Hang minden magánhangzónak preferált feszültségterülete van, mindegyik meghatározható feszültséget tud kioldani. Hangos ó, á, í- félelem, szorongás, indulat levezetődik. Í-é-á-ó-ú-t végigénekeljük: sok indulati feszültségtől szabadulunk meg.
Feszültség levezetés lehetőségei • Relaxáció( autogén tréning) • Villámrelaxáció( Edmund Jacobsonneurofiziológus): ha azt akarjuk, hogy a testünk etónus (kellemes alaptónus) állapotába kerüljön, akkor sorra végig kell feszítenünk testünk izmait!
Villámrelaxáció • 1. Ujjak ökölbeszorítása • 2. Könyök behajlítása, mellkashoz szorítása • 3. Lábizmok végigfeszítése, farizmokkal együtt • 4. Nagy nyújtózkodással a fejünket is felfelé nyújtjuk( kihúzzuk magunkat) • 5. Kisóhajtjuk a levegőt, kiengedjük a levegőt és az ujjakat is. • 6. Picit zongorázunk az ujjakkal. • 7. Majd foglaljunk helyet.
• Ezzel bárhol, bármikor csökkenthetjük a bennünk lévő feszültséget. • Egy központi ellazító parancs fut testi izmainkhoz az agyból. Feszítünk- közben ellazulnak az izmok, a szorongásszint csökken. Jó dolog: akármennyire feszültek vagyunk, egyet még tudunk: FESZÍTENI
Elaboráció- feldolgozás Második cselekvési szint: Nevetés- feszültség levezető. A vicc- nagy áldás- szociálpozitív pofozkodás eszköze. Mosoly( ha 30 mp-ig fent van) és ha még nincs lelki töltés, akkor is elkezdenek izgalomba jönni, azok az idegi pályák, mely a vidámság, öröm állapotát ébresztik fel, majd valóban létrejön, megerősödik ez az állapot.
Dolgozz az erőszak ellen • Vicc, humor, nevetés • Menjünk társaságba Fejlesszük az empátiát , a másikra figyelést, s akkor az erőből nem normasértő viselkedés lesz
Agressziókezelés harmadik szintje: megfelelő kommunikációs stílus megtanulása ( erőszakmentesség) Negyedik szint: a hordozott feszültségek megfelelő időben történő elmondása-elmondatása ( megszelídíti az erőszakra hajlamos személyiség ártalmas feszültségeit. ) Az refraiming ( újrakeretezés)elmondás során új nézőpontok és megközelítések kerülnek felszínre, melyek fordulatszerű” rálátást, megértést” tudnak generálni.
Köszönöm a figyelmet!
- Slides: 59