Mirt keletkeznek kszletek A kszletezs 5 clja 1

Miért keletkeznek készletek?

A készletezés 5 célja 1. lehetővé teszi a méretgazdaságosság elérését (Ikea távol-keleti termékek) 2. kiegyenlíti a keresletet és kínálatot (mezőgazdaság) 3. lehetővé teszi a gyártás specializálását (elosztóraktárak) 4. védelmet nyújt a kereslet és rendelési ciklus bizonytalanságaival szemben ( biztonsági készlet) 5. pufferként szolgál az elosztási csatorna kritikus szakaszain

A méretgazdaságosság - nagy mennyiségi kedvezmény - szállítási költségek - központi gyűjtőraktárak – Ikea - nagyobb gyártási sorozatok, kisebb átállási költségek, kevesebb átállási időveszteség – beszállító általi készletezés VMI - nagyobb szériák készletezése véd a hiánytól – nincs elmaradt eladások bevétele - mindig hasonlítsuk össze a készlettartás megnövekedett költségeivel!!!

Kínálat és kereslet kiegyensúlyozása - ünnepek termékei - mezőgazdasági termékek - Áfonyafeldolgozó esetpélda: az idényjellegű termelés pótlólagos munkaerő alkalmazása vs. készletre termelés

Specializáció - egyesített raktárak - gyűjtőraktárak - nagykereskedők

Védelem a bizonytalanságtól - spekulációs vásárlások – most olcsóbb, vagy még drágább lesz (deviza ) - idényjellegű beszerezhetőség - korlátozott beszerezhetőség - befejezetlen termelés készletezése – a munkafolyamatok nem azonos sebességűek, gépek meghibásodása esetére - késztermék készletezés: stratégiai okokból, VSZ emelése miatt – nagyobb termékelérhetőség

Ütköző készletek: puffer készletek - az elosztási csatorna átmeneti szakaszaiban ütközőként van jelen: Szállító-beszerzés Beszerzés-termelés Termelés-marketing Marketing-értékesítés ( árukapcsolt akciók) Értékesítés-közvetítők Közvetítők-fogyasztók ( a fogyasztó is fenntart készleteket!) - információ és áru visszafelé is halad a csatornában a vevőtől a szállító felé

Készlettípusok 1. a termeléshez szükséges anyagmennyiség 2. úton lévő készletek 3. biztonsági vagy ütközőkészletek 4. spekulációs készlet 5. idénykészlet 6. elfekvő készlet

A termeléshez szükséges anyagmennyiség -biztos körülmények közötti keresletkielégítés ker. és gyártás - teljesítési idők ismertek ill. nem ismertek - beszállítás, mikor elfogy, ha ismert a szállítási határidő

Úton lévő készletek -úton vannak egyik telephelytől a másikig - beszállítótól hozzánk - nem eladható, felhasználható - készletgazd. Ktg-ek tekintetében a berakodási hely készleteként kell kezelni - mi van ha már kifizettük?

Biztonsági vagy ütköző készletek - kereslet és/vagy szállítási idő bizonytalanságára tartjuk - átlagos készlet = rendelési mennyiség/2 +biztonsági készlet - előrejelzés szerepe ( tapasztalat, SCM) - fuvarozási és szállítói késedelmek, gyártási problémák

Spekulációs készlet - nem az adott keresletkielégítés érdekében tartjuk - árkedvezmény miatt - árnövekedés miatt, árcsökkenés miatt - anyaghiány miatt - védekezési célból (sztrájk) - idény jellegű termelés vagy kereslet miatt ( egyenletes munka és munkaerő) IDÉNYKÉSZLET – a spekulációs készlet egy fajtája

Elfekvő készlet - nem regisztráltak keresletet egy időszakon belül - avulás elkerülhető átcsoportosítással, eladással, árleszállítással, akciózással, árukapcsolással, kihelyezés megváltoztatásával a kereskedelemben helyettesítő termékként eladással Ajándékként Hulladékként hasznosítani

Készletezési mechanizmusok 2 kérdésre keressük a választ: - Mikor rendeljünk? - Mennyit rendeljünk? 1. állandó ütemű stratégia – idő és mennyiség állandó 2. ciklikus stratégia – azonos időközökben maximumra tölt 3. kétraktáras stratégia – minimumkészlet elérésekor azonos mennyiséget rendel 4. csillapításos stratégia – minimumról maximumra

1. Állandó ütemű stratégia (t, Q állandó)

2. A ciklikus stratégia ( t áll, max-ra tölt)

3. Kétraktáras stratégia ( Min-kor, Q áll. )

4. Csillapításos stratégia

Gazdaságos rendelési tételnagyság modellje • - Economic Order Quantity – gazdaságos rendelési tételnagyság – az a rendelési tételnagyság, amely egy meghatározott időtávon a legalacsonyabb készletezési költségráfordítást eredményezi. • Képlete:

k 1 a készlettartási egységköltség (pl. Ft/db, nap); q a rendelési tételnagyság (pl. db); T a vizsgált időszak (pl. nap); B a vizsgált (T) időszak teljes szükséglete (pl. db); k 2 a tételenkénti rendelési költség, Ft.

Grafikus ábrázolás

1. készlettartási költségek - a készlet fizikai létéből, kezeléséből és a lekötött eszköz jellegéből származtatható - tőkebefektetés költségei - elhasználódás, erkölcsi kopás - lopás, őrzés, rongálódás elleni védelem - biztosítás - raktározás változó költségei (fixek nem!) pld. a helyfoglalás akadályozza a termelési folyamatot - nyilvántartás költségei - Készlettartási ráta: egységnyi készletértékre egy meghatározott időszak alatt rárakódó költségek - hasznos, ha analízissel csoportonként állapítjuk meg - fontos a megtérülés mértékének szempontjából

2. rendelési költségek - szállítási költség ( a számítás módja – szállítmány összetétele ) - külső rendelés feladásának költsége ( megrendelés megírása, specifikáció készítése, megrendelés nyilvántartásba vétele, nyomon követés, számlázás, fizetés előkészítésének költségei) - szállítóval való kommunikáció - átállítási költségek ( módosítások, a végén szétszerelés, selejt, állásidő, munkások állásidőre jutó bére ) ált. mint elmaradt hasznot értékeljük.

3. A készlethiány költségei - akkor keletkezik, ha egy külső vagy belső rendelést nem tudunk kielégíteni - készlethiány rátája: a készlethiány egységnyi készletértékére vonatkoztatja a keletkező költségeket - pótolható hiányok: a vevő hajlandó várni, de a papírmunka költségét el kell számolni + sürgős szállítás költségeit! - nem pótolható hiányok: a vevő nem vár, a rendelés elvész, belső rendelésnél átszervezés vagy termelésleállás – költsége a profit vesztése + az általános ktg-ekhez való hozzájárulás költsége További rendelések a versenytársakéi lesznek Good-will vesztés. Csak becsléssel lehet meghatározni.

Korlátozottan használható, mert - a kereslet folyamatos, állandó és ismert - állandó és ismert feltöltési vagy teljesítési idő - állandó, mennyiségtől független ár - „ „ szállítási költség - áruhiány nem megengedett - egyféle árucikkre vonatkozik (v. egységrakomány)tétel szintű készletezési döntés - korlátlan tőke és időhorizont

EOQ: Gyakorlati tapasztalat -Ellátás nem egyenletes, kiszolgáltatott helyzet, függés anyavállalattól: túlkészlet vagy hiány, akkor veszünk és annyit, amennyi van - IKEA: bizonyos stratégiák mást kívánnak, pld akciók( ezer apó kerti majom ), rattan rendelési egységek (levegőt nem szállítunk elv) vagy éves akciók 1 évre előre rendelése - S klasszifikáció: 20 legnagyobb áruház eladásai alapján van megállapítva

Miért jó mégis? - leegyszerűsíthetők a feltételek - csak a változtatásokra reagál intenzíven a függvény - - kisebb változtatásokra érzéketlen - a görbe viszonylag lapos az optimumpont környezetében

Készletek hátrányai, előnyei Hátrányok: • Tőkét köt le, nem csak az árát, hanem az alternatív ktg-et • Helyet foglal • Kezelést igényel • Elavulhat, sérülhet természetes fogyás • Őrizni, biztosítani kell Előnyök: • Biztosítja a folyamatos termelést • Biztosítja a megfelelő vevőkiszolgálási szintet • Váratlan eseményekre való felkészülés

Az alapvető készletgazdálkodás A készletezés tőkefelhasználás, ezért a készletgazdálkodás céljai: 1. a vállalati jövedelmezőség növelése 2. a vállalati üzletpolitika (stratégia) készletezési szintekre gyakorolt hatásainak előrejelzése 3. logisztikai összköltség minimalizálása

A vállalati jövedelmezőség növelése - eladási volumen növelése - készletezési költségek megnyirbálása Teljesítetlen megrendelések számának csökkentése Gyorsított rakományok számának csökkentése Elfekvő készletek felszámolása Külső raktárak megszüntetése ? Kistételű vásárlások csökkentése vagy megszüntetése ( jobb járattervezés pld. ) Pontos készletszint-meghatározás, min-max. - készletezési menedzserek feladata a készletek mennyiségének és a rendelési idők meghatározása.