A kommunikci fogalma folyamata fajti Mi a kommunikci

A kommunikáció fogalma, folyamata, fajtái

Mi a kommunikáció? fogalomértelmezés – többféle megközelítés (nyelvész, informatikus, művész, pszichológus) l a szó eredete szerint (latin): l communico (ige): közöl, közössé tesz, megoszt l communicatio (fn. ): közzététel, gondolatok közlése hallgatókkal l

Mi a kommunikáció? l napjainkban: l legáltalánosabb értelemben: l l Közlemény, összeköttetés (technikai is), kapcsolat, érintkezés szűkebb értelemben: l l l az emberi gondolatok cseréje információátvitel, információcsere valamilyen jelrendszer (pl. nyelv) segítségével tájékoztatás, közlés valamilyen erre szolgáló eszközzel jelrendszer útján (pl. nyelv, gesztusok, média)

A kommunikáció folyamata l technikai folyamat, melynek során információátvitel, információcsere történik adás feladó kód üzenet csatorna (visszacsatolás) kód vevő

A kommunikáció folyamata l a feladó egy meghatározott kód (jelrendszer) segítségével formába önti (kódolja) az információt (üzenetet), ami egy csatornán keresztül eljut a címzetthez (vevő), aki dekódolja azt. A KOMMUNIKÁCIÓ FOLYAMATÁT ÉS SIKERÉT BÁRMELY TÉNYEZŐ ALAPVETŐEN BEFOLYÁSOLHATJA!

A technikai folyamat elemei l feladó (adó): akitől az üzenet származik l aki valamilyen információt kíván továbbítani l az információtovábbítás érdekében kódolást végez l l vevő (címzett): akinek a feladó az üzenetet szánja l aki a közleményt észleli l a kód ismeretében megfejti az üzenetet l

A technikai folyamat elemei l üzenet (közlemény): maga az információ, amelyet a feladó továbbítani kíván l a kódolás eredményeképpen jön létre → jelekből áll l tartalmaz tudati képeket, érzelmi és indulati elemeket l tükrözi a feladó célját, akaratát, belső állapotát l

A technikai folyamat elemei l kód megállapodás szerinti jelek rendszere l segítségével az információ formába önthető és továbbítható üzenetté válik l l kódolás l az a folyamat, melynek során az információt formába öntjük, „megfogalmazzuk”

A technikai folyamat elemei l adás l l visszacsatolás l l l az üzenet eljuttatása a feladótól a vevőig a vevő reakciója az adó közleményére nem szükségszerű! csatorna l l az a fizikai közeg, melyen keresztül a közlemény eljut a feladótól a vevőig pl. levegő, telefonvonal, internet

A technikai folyamat elemei l környezet l l az a közeg, ahol a kommunikáció zajlik csatornazaj l l l a kommunikációt zavaró tényezők ideális esetben nem jelenik meg pl. telefonvonal hibája, történelmi idő

A kommunikáció fajtái 1. kommunikáció információelméletikibernetikai értelemben: információátadás mindenféle rendszerben 2. Kommunikáció technikai értelemben (technikai kommunikáció): kommunikáció az ember alkotta technikai rendszerekben

A kommunikáció fajtái 3. Biológiai kommunikáció: az élő szervezetek rendszereiben zajló információtovábbítás 3. 1. állati kommunikáció: NEM TUDATOS 3. 2. emberi kommunikáció: alapja a fogalmi gondolkodás, eszköze a természetes emberi nyelv 4. Társadalmi kommunikáció

Kommunikáció információelméletikibernetikai értelemben Információelmélet, kibernetika, rendszerelmélet területe l Legáltalánosabb szint l Norbert Wiener – kommunikáció kibernetikai modellje l l l kibernetika = mesterséges intelligencia a kifejezés azt mutatja, hogy a visszacsatolás hogyan teszi lehetővé az adatfeldolgozást a fejünkben és a számítógépeinkben Wiener: II. vh. alatt légvédelmi rendszer kifejlesztése → a jövőbeli röppálya kiszámításánál figyelembe veszi a múltbéli adatokat is Wiener visszacsatolás fogalma → kibernetikus tradíció megalapozása

Kommunikáció információelméletikibernetikai értelemben l Shannon-Weaver-féle modell (kommunikáció matematikai elmélete): információtovábbítás a fogalom legátfogóbb értelmében, függetlenül az információtovábbító és –befogadó, ill. a jel és a kód természetétől l l Elmélete: a torzításmentes hangtovábbítás technikai problémájának megoldására irányult. Cél: minél nagyobb vonalkapacitás biztosítása minél kisebb torzítás mellett. Az üzenet jelentése vagy annak a hallgatóra gyakorolt hatása nem érdekelte.

Technikai kommunikáció Információátadás az ember alkotta technikai rendszerekben → szabályozott információtovábbítási rend valósul meg l Hírközlési rendszerben 3 problémakör: l l Milyen pontosan vihetők át a hírközlési szimbólumok? → technikai kérdés Az átvitt jelek mennyire pontosan határozzák meg a kívánt jelentést? → szemantikai kérdés A vett jelentés milyen hatékonysággal váltja ki a kívánt tartalmat? → hatékonysági probléma

Biológiai kommunikáció Az élő szervezetek különféle rendszereiben zajló információátadás (nukleinsavak, fehérjék, gének, enzimek, sejtek) l Az információ kémiai folyamatok csatornáin, kémiai kódban terjed l Biológiai kommunikáció vizsgálata: l l l biológiai zavar problémakörének megértése egyedfejlődés, szaporodás megértése

Állati kommunikáció l Állatok közötti kommunikációs kapcsolatok kiterjednek: l l l Táplálékra Élettérre Búvó- és tartózkodási helyre Szaporodásra Ellenséggel szemben tanúsított védelemre Minél fejlettebb a faj, annál differenciáltabb jelzést bocsát ki l Magasabb rendű állatoknál a jelzéseket a test mozgásai hozzák létre l

Állati kommunikáció l l Több csatorna egyidejű használata!! Legtipikusabb csatornák: l l Vokális: sziszegés, morgás, bőgés, madárfütty Vizuális: fényérzékelés (földigiliszta), színérzékelés (madarak, kaméleon), alaki megkülönböztetés, mozgásérzékelés (méhek tánca) Kinezikus (mozgásos): az állatok udvarlása tánccal kifejezett üzenet (kakas sajátos tojó-körbejárása) Szaglási: jellegzetes szagok kibocsátása (mezei poloska, görény az érintésre, közeledésre jellegzetes bűzt áraszt), lazac szaglósejtekkel érzékeli a víz „szagát”, ahol kikelt

Állati kommunikáció Biológiai kötöttség – állati kommunikáció biológiai kódban terjed l Állatok jelkészlete viszonylag kisszámú, jelek változatossága kicsi l Nem tanult jelzésekben továbbítják az információkat l A kód biológiailag meghatározott – a jelzés észlelése feltétlen reflexszerű magatartást vált ki l

Emberi kommunikáció l Mindig társadalmi szituációban történik l Leggyakrabban a közvetlen emberi kommunikációban valósul meg l Minden kommunikációban lényeges szerepet játszik: A szituáció l A kommunikáló felek közötti viszony l A közlés szövegének összefüggésrendszere l

Az emberi kommunikáció csoportosítása I. A kommunikációban résztvevő személyek száma szerint: 1. intraperszonális (belső) kommunikáció: pl. tanulás, gondolkodás, lelki folyamatok feldolgozása 2. interperszonális (személyek közötti) kommunikáció: pl. egyének közötti kapcsolatteremtés és annak fenntartása 3. csoportkommunikáció: pl. családi, munkahelyi és más közösségekben 4. tömegkommunikáció: pl. tévé, rádió

Az emberi kommunikáció csoportosítása II. A közlő szándéka szerint: 1. szándékos (tudatos) 2. nem szándékos (ösztönös) III. Az alkalmazott jelrendszerint: 1. verbális: a természetes emberi nyelv jelrendszerét használja 2. nem verbális: nyelven kívüli jelrendszert használ (testbeszéd, képzőművészet)

Az emberi kommunikáció csoportosítása IV. A közölt információ természetét és a befogadóra tett hatását tekintve: 1. kognitív (gondolkodásra ható) 2. affektív-emocionális (érzelmekre ható) V. A kommunikáló felek egymáshoz való viszonya szerint: 1. közvetlen (szemtől szembe) 2. közvetett (a feladó és a vevő térben és/vagy időben távol vannak)

Az emberi kommunikáció csoportosítása VI. A kommunikáció iránya szerint: 1. egyoldalú (aszimmetrikus): az adás folyamatos, de nincs visszacsatolás 2. kölcsönös (szimmetrikus): van visszacsatolás, a feladó és a vevő szerepe folyamatosan változik

Üzleti kommunikáció Fogalma: l Az üzleti folyamatokban résztvevők, a belső és külső kapcsolatrendszereplőinek információközlése, többirányú információcseréje sajátos eszköz, ill. jelrendszer útján

Üzleti kommunikáció l l Célja: többirányú és többsíkú Az üzleti kommunikáció főbb céljai a vállalat felső vezetésében: l A vállalati célok megismertetése és elfogadtatása l l A tulajdonosokkal A munkavállalókkal Környezettel (érdekszférák, pl. szakszervezet, kamara, pénzintézetek, beszállítók, partnerek, önkormányzatok…) Az erőforrások optimális felhasználása, a jövedelmezőség biztosítása, ill. javítása l l l A közösség javaslatainak, észrevételeinek megismerése Stratégiai és operatív tervek kialakítása, elkészítése során a közösség észrevételeinek, javaslatainak érvényesítése Tervek végrehajtásában a közös akarat érvényre juttatása

Üzleti kommunikáció l Az üzleti kommunikáció főbb céljai a munkafolyamatok végzése során: Optimális folyamatkialakítás a vezetés és a szervezeti egységek között l Az összehangolt munkavégzés biztosítása l A munkafeltételek információinak átvitele, cseréje a munkavállalók között l

Üzleti kommunikáció l Az üzleti kommunikáció főbb céljai a vállalat és a vállalatot körülvevő környezet kapcsolatában: l Kedvező vállalati kép kialakítása l Információk szolgáltatása l l A vállalatról, az egész társadalom és a vállalattal üzleti kapcsolatban állók körében A termékekről, szolgáltatásokról, a vevők és a potenciális vevők számára A vevő vásárlási szándékának előidézése, vásárlási döntéshozatalának elősegítése l A vállalattal üzleti kapcsolatban állókkal a feladatvégzés optimális feltételeinek kialakítása l

Az üzleti kommunikáció kapcsolatrendszere l Általános, minden szervezetben előforduló kapcsolati viszonyok ↓ l Csoportosítás: számos szempont szerint lehetséges l MI: kapcsolat létrejöttének helye szerint: Szervezeten belül l Szervezet és a külvilág között jön létre l

Szervezeten belüli tipikus kapcsolatok 1. Két ember közötti kapcsolat pl. 2 munkatárs; vezető - beosztott 2. Munkacsoporton belüli kapcsolatok pl. csoportos munkavégzés körülményei csoporton belüli munkamegosztás (projektmenedzsment, emberi erőforrás menedzsment) 3. A csoport és a kívülálló személyekkel, más csoportokkal, szervezeti egységekkel létesített kapcsolatok pl. csoport kommunikációja a csoportvezetőn keresztül csoport kommunikációja a vezetői lépcsők figyelmen kívül hagyásával (PROBLÉMA!!)

Szervezeten kívüli tipikus kapcsolatok Kapcsolatok a tulajdonosokkal l KKV → a tulajdonos a folyamatok aktív résztvevője, funkció ellátása (gazdasági kérdések, marketing, kereskedelem, PR…) l Kapcsolatrendszere ugyanaz, mint a vezetőé l DE: motiváltsága más!! 2. Kapcsolatok azokkal a személyekkel, szervezetekkel, akik szolgáltatásait igénybe veszi a cég l szakértők, tervezők l Őrző – védő szolgálat l takarítás 1.

Szervezeten kívüli tipikus kapcsolatok Kapcsolatok azokkal a szervezetekkel, személyekkel, akik részére végez a vállalat szolgáltatást, illetve akiknek produktumait eladja l Magánszemélynek történő értékesítés l Nagy- és kiskereskedelmi hálózatokkal kialakult kapcsolatok l Export – import ügyletek 4. A törvényekben előírt kötelezettségek teljesítése során kialakuló kapcsolatok l Állami intézményekkel való kapcsolattartás (APEH, TB, Nyugdíjbiztosító) 3.

Szervezeten kívüli tipikus kapcsolatok 5. Társadalmi kapcsolatok l l Oktatási, gazdasági, tömegkommunikációs szervezetekkel való kapcsolattartás Szponzorálás – társadalmi akciókban való részvétel

A közvetlen emberi kommunikáció helye az üzleti életben l Üzleti életben meghatározó a közvetlen emberi kommunikáció → két ember közvetlen kommunikatív kapcsolata, amelyben minden emberi érzékszerv részt vesz

Az üzleti kommunikáció információi Üzleti célú információ (↔ közhasznú információ): l Egy szűkebb közösség vagy személy, illetve cég érdekeit szolgálja Az üzleti célú információszolgáltatás célja: l Az információkereső egyszerű hozzáféréssel, gyorsan, megbízható információhoz juthasson l Az információszolgáltatónak fontos tudnia, hogy kielégítő-e az információ a kérdező számára; igénybe veszik-e a szolgáltatást l l l Pl. zöldszámok – díjmentes információszolgáltatás Honlapok – látogatottság mérése Bankok – díjkalkuláció + kapcsolatfelvétel szakértővel

Az üzleti kommunikáció információi Az üzleti célú információk főbb csoportjai: l belső információk, amelyek magukba foglalják l A termékekre, szolgáltatásokra, technológiára, l Termékszerkezetre, értékesítési csatornára l Ár- és jövedelmezőségre vonatkozó információkat l a piac szereplőivel, azok termékeivel, szolgáltatásaival kapcsolatos információk l Kínálati – keresleti viszonyok l A kialakult és folytonosan változó árak információi l a piacon érvényesülő, a versenyt befolyásoló közvetett hatások információi

Az üzleti kommunikáció információs rendszere l Az üzleti információs rendszer a vállalat környezetére, belső működésére, a vállalat és környezete közötti tranzakciókra vonatkozó információk koordinált és folyamatos begyűjtését, feldolgozását, tárolását és különböző szolgáltatások nyújtását végző személyek, tevékenységek, valamint funkciók ellátását lehetővé tevő hardver- és szoftvereszközök összessége.