Multimdis segdanyag A tkrk a fny visszaverdsn alapul
- Slides: 48
Multimédiás segédanyag
A tükrök a fény visszaverődésén alapuló eszközök. Fajtái: síktükör Gömbtükrök: domború tükör homorú tükör
t k K T A kép Älátszólagos Äegyenes állású ÄK = T Äk = t
A domború tükör Optikai középpont G Görbületi középpont F O fókuszpont A párhuzamos fénynyaláb a domború tükrön való visszaverődés után széttartó nyaláb lesz. optikai tengely
A homorú tükör fókuszpont Optikai középpont O F Görbületi középpont G Optikai tengely A párhuzamos nyaláb a homorú tükrön való visszaverődésés után összetartó nyaláb lesz.
1. Az optikai tengellyel párhuzamosan beeső fénysugár domború tükör esetén G F O A visszavert fénysugár olyan, mintha a fókuszból indult volna ki.
2. A fókuszpont felé tartó beeső fénysugár domború tükör esetén G F O A fénysugár a fényvisszaverődés után párhuzamos lesz az optikai tengellyel.
3. Az optikai középpontba tartó beeső fénysugár domború tükör esetén G F O A visszavert fénysugár önmagába verődik vissza.
4. A C pontba tartó beeső fénysugár domború tükör esetén G F O ’ A visszavert fénysugár azonos szög alatt verődik vissza. ( = ’)
Jellegzetes sugármenetek homorú tükör esetén
1. Az optikai tengellyel párhuzamosan beeső fénysugár homorú tükör esetén O F G A visszavert fénysugár a fókuszponton fog keresztül menni.
2. A fókuszponton át beeső fénysugár homorú tükör esetén O F G A visszavert fénysugár az optikai tengellyel párhuzamos lesz.
3. Az optikai középpont irányába beeső fénysugár homorú tükör esetén O F G A visszavert fénysugár önmagába verődik vissza.
4. A C pontba beeső fénysugár homorú tükör esetén O ’ F G A visszavert fénysugár azonos szög alatt verődik vissza. ( = ’)
A domború tükör képalkotása G F O A keletkezett kép mindig: egyenes állású kicsinyített látszólagos
A homorú tükör képalkotása a fókusztávolságon belüli tárgyról G A keletkezett kép: F egyenes állású nagyított látszólagos (virtuális) G
A homorú tükör képalkotása a fókuszpontban elhelyezett tárgyról 2. Sugármenet nincs! O F G A visszavert sugarak és azok meghosszabbításai sem találkoznak, ezért a fókuszpontban elhelyezett tárgyról nem keletkezik kép.
A homorú tükör képalkotása az egyszeres és kétszeres fókusztávolság között levő tárgyról A keletkezett kép: fordított nagyított valódi O F G
A homorú tükör képalkotása a kétszeres fókusztávolságban elhelyezett tárgyról 3. Sugármenet nincs! O F A keletkezett kép: fordított állású azonos nagyságú valódi G
A homorú tükör képalkotása a kétszeres fókusztávolságon kívül elhelyezett tárgyról O A keletkezett kép: F G fordított állású kicsinyített valódi
A tárgy helye szerint Fókuszon belül Fókuszban Fókuszon kívül G-n belül G-nél G-n kívül Minősége látszólagos valódi Állása egyező fordított Nagysága nagyított Helye tükör mögött Nincs kép nagyított egyező kicsinyített G-n kívül G-nél G és F között
A tükrök leképezési törvénye, a nagyítás kép (K) tárgy (T) G F fókusztávolság (f) A leképezési törvény: 1 1 1 = + f k t O képtávolság (k) tárgytávolság (t) A nagyítás: k K N= = t T
Kozmetikai vagy borotválkozó tükör: homorú tükör, nagyított képet ad. Visszapillantó tükör autóban és más járműveken, hévmegállóban, veszélyes utcasarkon: domború tükör, kicsinyített, de nagy látószögű képet ad. Előszoba tükör: sík tükör, ugyanakkora képet ad.
A lencsék fogalma, fajtái Az optikai lencsék a legegyszerűbb fénytörésen alapuló leképezési eszközök. Fajtái: a domború és a homorú lencse. optikai középpont A továbbiakban vékony lencsékkel foglalkozunk. optikai tengely
A domború lencse F fókuszpont (F) A párhuzamos nyaláb a domború lencsén való áthaladás után összetartó nyaláb lesz, ezért nevezik a domború lencsét gyűjtőlencsének.
A homorú lencse fókuszpont (F) F A párhuzamos nyaláb a homorú lencsén való áthaladás után széttartó nyaláb lesz, ezért a homorú lencsét szórólencsének nevezik.
Jellegzetes sugármenetek gyűjtőlencse esetén
1. Az optikai tengellyel párhuzamosan beeső fénysugár gyűjtőlencse esetén 2 F F O F 2 F A megtört fénysugár a fókuszponton halad keresztül.
2. A fókuszponton át beeső fénysugár gyűjtőlencse esetén 2 F F O F 2 F A megtört fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan halad tovább.
3. Az optikai középponton át beeső fénysugár gyűjtőlencse esetén 2 F F O F 2 F A fénysugár irányváltoztatás nélkül halad át a lencsén.
Jellegzetes sugármenetek szórólencse esetén
1. Az optikai tengellyel párhuzamosan beeső fénysugár szórólencse esetén 2 F F O F 2 F A megtört fénysugár úgy halad tovább, mintha a lencse előtti fókuszból indult volna ki.
2. A fókuszpont irányába beeső fénysugár szórólencse esetén 2 F F O F 2 F A megtört fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan halad tovább.
3. Az optikai középponton át beeső fénysugár szórólencse esetén 2 F F O F 2 F A fénysugár irányváltoztatás nélkül halad át a lencsén.
A gyűjtőlencse képalkotása a fókusztávolságon belüli tárgyról 2 F F A keletkezett kép: O F egyenes állású nagyított látszólagos 2 F
A gyűjtőlencse képalkotása a fókuszpontban elhelyezett tárgyról 2. Sugármenet nincs! 2 F F O F 2 F A megtört sugarak és azok meghosszabbításai sem találkoznak, ezért a fókuszpontban elhelyezett tárgyról nem keletkezik kép.
A gyűjtőlencse képalkotása az egyszeres és kétszeres fókusztávolság között levő tárgyról 2 F F O A keletkezett kép: fordított nagyított valódi F 2 F
A gyűjtőlencse képalkotása a kétszeres fókusztávolságban elhelyezett tárgyról 2 F F O F A keletkezett kép: fordított állású azonos nagyságú valódi 2 F
A gyűjtőlencse képalkotása a kétszeres fókusztávolságon kívül elhelyezett tárgyról 2 F F O F A keletkezett kép: fordított állású kicsinyített valódi 2 F
A szórólencse képalkotása 2 F F O F A keletkezett kép mindig: egyenes állású kicsinyített látszólagos 2 F
A vékonylencsék leképezési törvénye, a nagyítás képtávolság (k) 2 F tárgy (T) F kép (K) O 2 F F tárgytávolság (t) fókusztávolság (f) A leképezési törvény: A nagyítás: 1 1 1 = + f k t k K N= = t T
A lencse jellemzője a fénytörő képessége, a dioptria: 1 D= f A fókusztávolságot méterben kell mérni.
A lencsék alkalmazásai a lupe a vetítő a távcső az emberi szem a fényképezőgép a mikroszkóp