5 KNYVVITELI ALAPFOGALMAK 5 1 A KNYVVEZETS KNYVVITEL

5. KÖNYVVITELI ALAPFOGALMAK

5 -1 A KÖNYVVEZETÉS (KÖNYVVITEL) FOGALMA KÖNYVVEZETÉS AZ A TEVÉKENYSÉG, amelynek keretében a GAZDÁLKODÓ A TEVÉKENYSÉGE SORÁN FELMERÜLŐ - vagyonra, - jövedelemre ható GAZDASÁGI ESEMÉNYEKRŐL (a számviteli törvény-ben rögzített szabályok szerint) - ZÁRT RENDSZERBEN, - FOLYAMATOSAN NYILVÁNTARTÁST VEZET, és azt az üzleti év végén lezárja.

5 -2 A GAZDASÁGI ESEMÉNYEK (MŰVELETEK) CSOPORTOSÍTÁSA PÉNZMOZGÁSSAL JÁRÓ PÉNZMOZGÁSSAL NEM JÁRÓ Pl. - A munkabér elszámolása, Bevételeket nem érintő Pl. - Hitelfelvétel, - hiteltörlesztés, - munkabér kifizetés, - vásárlás készpénzért stb. Bevételeket érintő Pl. - Értékesítés készpénzért, - kamatbevétel, - osztalék felvétel stb. - értékesítés utólagos fizetés mellett, - az értékcsökkenési leírás elszámolása stb.

5 -3 KÖNYVVEZETÉSI RENDSZEREK FOGALMA KETTŐS KÖNYVVITEL EGYSZERES KÖNYVVITEL Valamennyi gazdasági esemény (művelet) feljegy-zése zárt rend-szerben Csak a pénzmozgással járó gazda-sági műveletek feljegyzése zárt rendszerben BEVÉTELEKRŐL VEZETETT NYILVÁNTARTÁS A pénzügyileg is realizált (befolyt) bevételek feljegy-zése idősorrend-ben

5 -4 A KÖNYVVEZETÉS SORÁN HASZNÁLT NYILVÁNTARTÁSOK A KETTŐS KÖNYVVITELBEN AZ EGYSZERES KÖNYVVITELBEN NAPLÓ, KÖNYVVITELI (FŐKÖNYVI) SZÁMLA, FŐKÖNYVI KIVONAT, ANALITIKUS SZÁMLA, FOLYÓSZÁMLA. NAPLÓFŐKÖNYV, vagy PÉNZTÁRKÖNYV, vagy NAPLÓ ÉS FŐKÖNYVI SZÁMLA, ANALITIKUS SZÁMLA. BEVÉTELEKRŐL VEZETETT NYILVÁNTARTÁSBAN IDŐSOROS FELJEGYZÉST BIZTOSÍTÓ NYILVÁNTARTÁS.

A KÖNYVVITELI SZÁMLA LEVEZETÉSE A MÉRLEGBŐL A számvitel célja a vagyon és a vagyonváltozás kimutatása. A vagyon (eszközök és források) kimutatására szolgál a könyv-viteli mérleg. A gazdasági események hatására a vagyon folyamatosan változik. Ezért a gazdasági események hatásának rögzítése érdekében minden egyes gazdasági esemény után újabb és újabb mérleget kell készíteni. Amint ez látható a 3 -6. 1 – 36. 7 vázlatokon. 5 -5 Egy-egy gazdasági esemény két, vagy három mérlegsort érint. Ezért – hogy ne kelljen minden gazdasági esemény után újabb mérleget készíteni célszerű a mérleg sorait külön-külön nyilvántartásokban rögzíteni és a változásokat e nyilvántar-tásokban feljegyezni. Ezeket a nyilvántartásokat nevezik könyvviteli számlák-nak. A leírtakból jól látható, hogy a mérlegből levezetett könyv-viteli számlák egy-egy mérleg-sort tartalmaznak.

A KÖNYVVITELI SZÁMLA I. 5 -6. 1 A SZÁMLA - bal oldalát TARTOZIK (T), A könyvviteli számla olyan KÉTOLDALÚ - jobb oldalát KÖVETEL (K) NYILVÁNTARTÁS, amelynek oldalnak nevezik. - EGYIK OLDALÁN A NÖVEKEDÉSEKET, A FELJEGYZÉSEK ELNEVEZÉSE: - ha a számla TARTOZIK oldalára - A MÁSIK OLDALÁN A könyvelnek, akkor azt a számla CSÖKKENÉSEKET jegyzik fel. MEGTERHELÉSÉNEK (terhére írásnak) nevezik. FOGALMA: A SZÁMLA NEVE A SZÁMLA TARTALMÁT FEJEZI KI. Pl. VEVŐK számla a vevőkkel szembeni követelést tartalmazza, az egyik oldalon a követelés növekedését, a másik oldalon a csökkenését. - ha a számla KÖVETEL oldalára könyvelnek, akkor azt a számla elismerésének (javára írásnak) nevezik.

A KÖNYVVITELI SZÁMLA II. A KÖNYVVITELI SZÁMLA - TARTOZIK oldalára írt tételek együttes összegét TARTOZIK FŐÖSSZEGNEK, a - KÖVETEL oldalára írt tételek együttes összegét KÖVETEL FŐÖSSZEGNEK nevezik. A két főösszeg közötti különbözet az EGYENLEG (SALDÓ). Az egyenleg TARTOZIK vagy KÖVETEL jellegű. Az egyenleg jelle-gét a főösszeg határozza meg: 5 -6. 2 - Ha a TARTOZIK FŐÖSSZEG A NAGYOBB, akkor a számlának TARTOZIK EGYENLEGE VAN, - Ha a KÖVETEL FŐÖSSZEG A NAGYOBB, akkor a számlának KÖVET EGYENLEGE VAN. A számla - TARTOZIK oldalára rögzített változások együttes összege a TARTOZIK FORGALOM, a - KÖVETEL oldalára rögzített változások együttes összege a KÖVETEL FORGALOM.

A MÉRLEG ÉS A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK KAPCSOLATA 5 -7. 1 A könyvviteli számlákon – többek között – A vagyon rögzítésére, a változások folyamatos feljegy-zésére szolgáló a vagyon (eszközök és források) állományát számlákat a mérlegből vezetik le, a és annak vál-tozását rögzítik. mérleg egy-egy sora alkot egy-egy könyvviteli számlát. A vállalkozó vagyona (az eszközök és források) az alapításkor és minden üzleti év első és utolsó napján a könyvviteli mérlegben kerül kimutatásra. A mérlegből levezetett számlák nyitó egyenlege a mérlegben kimutatott eszközök és források értéke. Év közben az azt növelő és csökkentő tételek kerülnek feljegyzésre.

5 -7. 2 A MÉRLEG ÉS A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK KAPCSOLATÁNAK SÉMÁJA AKTÍVÁK MÉRLEG Befektetett eszközök 60 Forgóeszközök 40 PASSZÍVÁK Saját tőke Kötelezettségek 30 Eszköz számlák T Befektetett eszköz számla K 60 T Forgóeszköz számla K 40 70 Forrás számlák T Saját tőke számla K 70 T Kötelezettségek számla K 30

5 -8. 1 A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK Csoportosítása tartalmuk szerint A mérleg tételeit tartalmazó számlákat MÉRLEG SZÁMLÁK-nak nevezik. A MÉRLEG SZÁMLÁKAT - ha az eszközöket tartalmazzák ESZKÖZ SZÁMLÁK-nak, - ha a forrásokat tartalmazzák FORRÁS SZÁMLÁKNAK-nak nevezik. Jellege Az ESZKÖZ SZÁMLÁK TARTOZIK oldalára írják a nyitó egyenleget és a növekedést, ezeket a számlákat AKTÍV számláknak nevezik. A FORRÁS SZÁMLÁK KÖVETEL oldalára írják a nyitó egyenleget és a növekedést, ezeket a számlákat PASSZÍV számláknak nevezik.

AZ AKTÍV ÉS A PASSZÍV SZÁMLÁK ÁLTALÁNOS SÉMÁJA 5 -8. 2 Minden olyan számlát, melynek a TARTOZIK oldalára jegyzik fel a KÖVETEL oldalára jegyzik fel a AKTÍV PASSZÍV vagy növekedést AKTÍV JELLEGŰ számlának neveznek. PASSZÍV JELLEGŰ számlának nevezne T AKTÍV, AKTÍV JELLEGŰ SZÁMLÁK Nyitó egyenleg Növekedés Csökkenés Záró egyenleg K T PASSZÍV, PASSZÍV JELLEGŰ SZÁMLÁK K Csökkenés Záró egyenleg Nyitó egyenleg Növekedés

A KETTŐS KÖNYVVITEL LÉNYEGE A vagyont a számvitel kettős vetületben * (- eszközök, - források) veszi számba, rögzíti a könyv-viteli számlákon. A kettős könyvvitelben a vagyonra ható valamennyi gazdasági esemény feljegyzésre kerül. * A vagyon lényegét és csoportosítását tartalmazza a 2 -1, 2 -2. 1 vázlat. 5 -9. 1 HÁRMAS SZABÁLYA Minden gazdasági eseményt számlán kell feljegyezni. - az egyik számla TARTOZIK, - egy másik számla KÖVETEL oldalán. két Azonos összegben. Egymással kölcsönös összefüg-gésben (az egyik változás meghatározza a másikat). Ez a szabály biztosítja, hogy a kettős könyvvitel egy önmagá-ban számszerűen ellenőrző zárt rendszer.

A KETTŐS (FELJEGYZÉS) KÖNYVVITEL Alapja A vállalkozó vagyonát két szempont – a vállalkozási tevé-kenységben betöltött szerepük és eredetük (ESZKÖZÖK és FORRÁ-SOK) – szerint indokolt, a számvitelben kötelező csoportosítani. Az ESZKÖZÖKET és a FORRÁ-SOKAT külön-külön is ki kell mutatni. Minden gazdasági eseménynek kettős hatása van. 5 -9. 2 Például: • ha a vállalkozó anyagot vásárol készpénzért, akkor - NŐ az anyagai értéke és - CSÖKKEN a pénze, • ha a vállalkozó anyagot vásárol hitelben (utólagos fizeés mellett), akkor - NŐ az anyagai értéke és - NŐ a kötelezettsége. Célja A vállalkozó vagyonának teljes körű, pontos kimutatása.

5 -9. 3 KÖNYVELÉS A KETTŐS KÖNYVVITEL HÁRMAS SZABÁLYA SZERINT A mérleg számlák megnyitása* T ESZKÖZ SZÁMLÁK K T FORRÁS SZÁMLÁK Nyitó egyenleg X Nyitó egyenleg Y T NYITÓMÉRLEG SZÁMLA A források nyitóértéke Y X=Y * A számlák nyitása nem gazdasági esemény, nincs kettős hatása, a szabály betartását egy technikai számla szolgálja. K Az eszközök nyitóértéke X K

5 -9. 4 AZ ALAPVETŐ GAZDASÁGI MŰVELETEK SZÁMLA ÖSSZEFÜGGÉSEI T Eszköz számla K Forrás számla Eszközök bevonása + + T Eszközök kivonása - Eszközök körforgása T Eszköz számla K - K + - + Források változása T Forrás számla K -

5 -9. 5 ÖSSZETETT GAZDASÁGI MŰVELETEK SZÁMLA ÖSSZEFÜGGÉSEI T Eszköz számla +Y K T - y Eszközök körforgásával + x egyidejű eszközbevonás T Forrás számla -(x-y) X>Y Eszköz számla K +(x-y) Eszközök körforgásával egyidejű eszközkivonás K -X

5 -9. 6 A MÉRLEG SZÁMLÁK ZÁRÁSA T Eszköz számlák K T Záró egyenleg T Forrás számlák Zárómérleg számla Az eszközök záróértéke K A források záróértéke K

A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK CSOPORTOSÍTÁSA ALAKILAG 5 -10. 1 Az eddigi vázlatokon ( a mérlegben és a Ezért a gyakorlatban az ALAPVETŐ - AKTÍV és könyviteli számlákon) az - PASSZÍV számlák mellett - AKTÍVÁKAT (ESZKÖZÖKET) és a szükség van - PASSZÍVÁKAT (FORRÁSOKAT) RENDSZEREZŐ számlákra is. egyetlen értéken mutattuk ki. A gyakorlatban többször előfordul, hogy az eszközöket és a forrásokat többféle értéken A rendszerező számlák kapcso-lódnak kell kimutatni, vagy lehetőséget kell valamely alapvető számlához, azokkal biztosítani a különböző értékek összefügg-nek. megállapítására. Közismert igény A BEFEKTETETT ESZKÖZÖK - BRUTTÓ és - NETTÓ ÉRTÉKÉNEK KIMUTATÁSA. A RENDSZEREZŐ SZÁMLÁK CSOPORTOSÍTÁSA: - HELYESBÍTŐ SZÁMLÁK • KONTRAAKTÍV, • KONRTRAPASSZÍV számlák, - KIEGÉSZÍTŐ SZÁMLÁK • AKTÍV KIEGÉSZÍTŐ, • PASSZÍV KIEGÉSZÍTŐ számlák.

5 -10. 2 AZ ALAPVETŐ ÉS A RENDSZEREZŐ SZÁMLÁK SEMATIKUS BEMUTATÁSA Alapvető számlák T Aktív számlák + K T - Passzív számlák - K + Rendszerező számlák Helyesbítő számlák T Kontraaktív számlák - K T + Kontrapasszív számlák + K - Kiegészítő számlák T Aktív kiegészítő számlák K + - T Passzív kiegészítő számlák K - +

5 -10. 3 PÉLDA A KONTRAAKTÍV SZÁMLA ALKALMAZÁSÁRA T Aktív számla Épületek K BRUTTÓ ÉRTÉK 100 = 100 T Épületek értékcsökkenése K Kontra aktív számla 40 ÉRTÉKCSÖKKENÉS = 40 NETTÓ ÉRTÉK = 60

5 -10. 4 PÉLDA A KONTRAPASSZÍV SZÁMLA ALKALMAZÁSÁRA T Jegyzett tőke K 100 Passzív számla T Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Kontra passzív számla 20 BEJEGYZETT TŐKE = 100 K MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE = 20 MŰKÖDŐ TŐKE* = 80 * A működő tőke meghatározásánál esetenként még más tételt is le kell vonni.

5 -10. 5 PÉLDA AZ AKTÍV KIEGÉSZÍTŐ SZÁMLA ALKALMAZÁSÁRA T Aktív számla Anyagok K 100 ANYAGOK ÉRTÉKE VÉTELÁRON = 100 T Anyagok szállítási költsége K Aktív kiegészítő számla 8 ANYAGOK ÉRTÉKÉT NÖVELŐ SZÁLLÍTÁSI KÖLTSÉG = AZ ANYAGOK ÉRTÉKE BESZERZÉSI ÁRON = 108 8

5 -10. 6 PÉLDA A PASSZÍV KIEGÉSZÍTŐ SZÁMLA ALKALMAZÁSÁRA T Passzív számla Eredménytartalék K 100 AZ ELŐZŐ ÉVEK MÉG FEL NEM HASZNÁLT EREDMÉNYE = 100 T Mérleg szerinti eredmény K Passzív kiegészítő számla 4 A TÁRGYÉV EREDMÉNYE = RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ EREDMÉNY = 104 4

A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK TARTALMA A számvitel célja a vagyon és a vagyonváltozás kimutatása. A vagyon kimutatását szolgáló eszköz és forrás számlák fogalmát, csoportosítását az előző vázlatok tartalmazzák. A megalapozott döntésekhez ismerni kell a vagyon változását (az eredmény alakulását) előidéző gazdasági eseményeket. A tevé-kenység - költségeit (ráfordításait) és - bevételeit. 5 -11. 1 A bevételek és a költségek közötti különbség az EREDMÉNY. Ezért a költség (ráfordítás) számlákat együttesen nevezik. Eredményszámláknak Tehát az EREDMÉNYSZÁMLÁK - KÖLTSÉGEKET (RÁFORDÍTÁSOKAT), - BEVÉTELEKET (HOZAMOKAT) tartalmaznak.

5 -11. 2 AZ EREDMÉNYSZÁMLÁK LEVEZETÉSE A MÉRLEGSZÁMLÁKBÓL I. A termelés érdekében felhasznált élő és holt munka értéke a befejezetlen termelés értékét növeli. Ezért a BEFEJEZETLEN TERMELÉS SZÁMLA TARTO-ZIK OLDALÁN, mint eszközt növelő tétel a TERMELÉ-SI KÖLTSÉG szerepel. A termelési folyamat végén elkészült késztermék a termelés hozama és ez csökkenti a befejezetlen termelés értékét, így a BEFEJEZETLEN TERMELÉS SZÁMLA KÖVETEL OLDALÁN, mint csökkentő tétel a raktárra vett HOZAM van. A BEFEJEZETLEN TERMELÉS számla felbontásával kapjuk a TERMELÉSI KÖLTSÉG és a HOZAM számlát. T Befejezetlen termelés számla Termelési költség T Termelési költség számla K + K A termelt termék értéke - Hozam T Hozam számla + K

5 -11. 3 EREDMÉNYSZÁMLÁK LEVEZETÉSE A MÉRLEGSZÁMLÁKBÓL II. Az eredmény – elméletileg – levezethető egyetlen forrás számlán is, amit EREDMÉNY számlának neveznek. A számla KÖVETEL oldalára kerül feljegyzésre az eredményt növelő tétel (BEVÉTEL). A TARTOZIK oldalára az eredményt csök-kentő tétel (KÖLTSÉG, RÁFORDÍTÁS). Az ilyen módon vezetett EREDMÉNY számla felbontásával lehet eljutni a RÁFORDÍTÁS és a BEVÉTEL számlákhoz. T Eredmény számla Ráfordítások T Ráfordítások számla K + K Bevételek T Bevételek számla + K

5 -12 AZ EGYSÉGES SZÁMLAKERET TARTALMILAG EREDMÉNY (TŐKE VÁLTOZÁS) SZÁMLÁK MÉRLEG SZÁMLÁK ESZKÖZ SZÁMLÁK FORRÁS SZÁMLÁK KÖLTSÉG, RÁFORDÍTÁS SZÁMLÁK AKTÍV ÁRBEVÉTEL, BEVÉTEL SZÁMLÁK PASSZÍV ALAKILAG

AZ EGYSÉGES SZÁMLAKERET Az egységes számlakeretet a szám-viteli törvényben fogalmazták meg. Az egységes számlakeret CÉLJA, hogy a gazdálkodó - eszközeinek és - forrásainak, a - gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatá-sainak egységes rendszerbe foglalásával SEGÍTSÉGET ADJON a gazdálkodó SZÁM-VITELÉNEK MEGSZERVE-ZÉSÉHEZ, BIZTOSÍTSA a számviteli törvény szerinti BESZÁMOLÓ ELKÉSZÍTÉ-SÉHEZ SZÜKSÉGES ALAPINFORMÁCIÓKAT. 5 -13. 1 Az egységes számlakeret FOGALMA: - a könyvviteli számlák csoportosítása tartalmuk és jellegük szerint, - a gazdasági műveletek összefüggéseinek kijelölése, - a könyvelés szabályainak kijelölése, - a könyvviteli számlák egységes számozásának és elnevezésének biztosítása. A számviteli törvény tíz számla-osztályt határozott meg: 1 -4. 5. , 8 -9. 6 -7. 0. MÉRLEGSZÁMLÁK, EREDMÉNYSZÁMLÁK, SZABADON HASZNÁLHATÓ SZÁMLÁK, NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK.

AZ EGYSÉGES SZÁMLAKERET FELÉPÍTÉSE A SZÁMLAOSZTÁLY SZÁMA 1. 2. 3. NEVE 4. 5. Befektetett eszközök Készletek Követelések, pénzügyi eszközök, aktív időbeli elhatárolások Források Költségnemek 6. Szabadon használható 7. Szabadon használható 8. Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások 9. Értékesítés árbevétele és bevételek 0. Nyilvántartási számlák 5 -13. 2 JELLEGE TARTALMA ADATOKAT BIZTOSÍT Aktív Eszköz A mérleghez Passzív Aktív Forrás Költség Tartalomtól függő Vezetői döntéstől függő A vezetői információhoz Aktív Költség Az eredménykimutatáshoz Passzív Árbevétel, bevétel - Eszköz, Forrás, Költség, Bevétel Az eredménykimutatáshoz A vezetői információhoz, mérlegbeszámolóhoz

SZÁMLAREND 5 -13 -3 - a főkönyvi számla és az A kettős könyvvitelt vezető gazdál-kodó az egységes számlakeret elő-írásainak analitikus nyilvántartások figyelembevételével OLYAN kapcsolatát, SZÁMLARENDET KÖTELES - a bizonylati rendet. KÉSZÍTENI, amely szerint könyvel-ve a számviteli törvényben előírt beszámoló A SZÁMLAREND ÖSSZEÁLLÍkészítését maradékta-lanul biztosítja. TÁSÁÉRT, annak folyamatos KARBANTARTÁSÁÉRT, a NAPRAKÉSZ KÖNYVVEZETÉS HEA SZÁMLAREND TARTALMAZZA: LYESSÉGÉÉRT A GAZDÁLKO-DÓ - Minden alkalmazásra kijelölt KÉPVISELETÉRE JOGO-SULT számla számjelét és meg. SZEMÉLY A FELELŐS. nevezését, - a számla tartalmát, A vállalkozó a megalakulástól - a számlát érintő gazdasági számított 90 NAPON BELÜL köteles eseményeket, azok a számlarendet elkészíteni. - más számlával való kapcsolatát,

A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK SZÁMOZÁSA A TÍZES SZÁMRENDSZERBEN TÖRTÉNIK. AZ ELSŐ számjegy jelöli a SZÁMLAOSZTÁLYT. A MÁSODIK számjegy a SZÁMLACSOPORTOT, A HARMADIK számjegy a SZÁMLÁT, 5 -13 -4 PÉLDÁUL: 1. Számlaosztály: BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 11. Számlacsoport: IMMATERIÁLIS. JAVAK. . 12. Számlacsoport: INGATLANOK ÉS A KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK 123. Számla: ÉPÜLETEK, ÉPÜLETRÉSZEK, TULAJDONI HÁNYADOK 1231. Alszámla: RAKTÁRAK A NEGYEDIK számjegy az ALSZÁMLÁT.

A SZÁMLAOSZTÁLYOK (CSOPORTOK) ÉS A MÉRLEG KAPCSOLATA Számlaosztály, számlacsoport száma Aktívák MÉRLEG 1. A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK 2 -3. B. FORGÓESZKÖZÖK 2. 31 -36. I. KÉSZLETEK Passzívák 5 -13. 5 Számlaosztály, számlacsoport száma D. SAJÁT TŐKE 41. E. CÉLTARTALÉKOK 42. F. KÖTELEZETTSÉGEK 43 -47. II. KÖVETELÉSEK 37. III. ÉRTÉKPAPÍROK 38. IV. PÉNZESZKÖZÖK 39. C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK 48.

A SZÁMLAOSZTÁLYOK (CSOPORTOK) ÉS AZ ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL KÉSZÜLŐ EREDMÉNYKIMUTATÁS KAPCSOLATA I. Számlaosztály, számlacsoport száma 5 -13. 6 Az eredmény összetevői 91 -94. I. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE 58. II. AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKE 96. III. EGYÉB BEVÉTELEK 81. IV. ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK 82. V. SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK 83. VI. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS 86. VII. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE

A SZÁMLAOSZTÁLYOK (CSOPORTOK) ÉS AZ ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL KÉSZÜLŐ EREDMÉNYKIMUTATÁS KAPCSOLATA I. Számlaosztály, számlacsoport száma Az eredmény összetevői 98. 88. 89. 413. VIII. IX. B. C. X. XI. D. E. XII. F. 22. 47. 419. 23. G. 97. 87. PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK RENDKÍVÜLI EREDMÉNY ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG ADÓZOTT EREDMÉNYTARTALÉK IGÉNYBEVÉTELE OSZTALÉKRA, RÉSZESEDÉSRE JÓVÁHAGYOTT OSZTALÉK, RÉSZESEDÉS MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 5 -13. 7

A SZÁMLAOSZTÁLYOK (CSOPORTOK) ÉS A FORGALMI KÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL KÉSZÜLŐ EREDMÉNYKIMUTATÁS KAPCSOLATA Számlaosztály, számlacsoport száma 5 -13. 8 Az eredmény összetevői 91 -94. I. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE 81 -84. * II. ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETLEN KÖLTSÉGE III. ÉRTÉKESÍTÉS BRUTTÓ EREDMÉNYE 85. IV. ÉRTÉKESÍTÉS KÖZVETETT KÖLTSÉGEI 96. V. EGYÉB BEVÉTELEK 86. VI. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE A következő sorok értelemszerűen megegyeznek a 5 -13. 7 vázlaton szereplő tételekkel. * A 81 -84 -es számlák neve és tartalma eltérő forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás esetén.

A NÉGY SZÁMLASOROS (KÉT-KÉT ELLENTÉTES SZÁMLASOROS) SZÁMLAELMÉLET SÉMÁJA MÉRLEG SZÁMLÁK Eszközszámlák (E) Egyenleg T 400 Forrásszámlák (F) Egyenleg K 350 EREDMÉNYSZÁMLÁK Költség, (ráfordítás) számlák (K) Egyenleg T 650 MÉRLEG SZÁMLÁK ÖSSZEVONT EGYENLEGE T 50 Főösszeg 400 Források 350 Nyereség 50 Főösszeg 400 Képlete: E – F = B – K vagy E + K = F + B Bevételszámlák (B) Egyenleg K 700 EREDMÉNYSZÁMLÁK ÖSSZEVONT EGYENLEGE K 50 Mérleg Eszközök 400 5 -14 Eredménykimutatás Költségek (ráf. ) 650 Bevételek 700 Nyereség 50 Összesen 700