Konfliktuskezels Szekszrdi Jlia 2013 A konfliktus fogalma Eredeti

Konfliktuskezelés Szekszárdi Júlia 2013

A konfliktus fogalma • Eredeti jelentése: fegyveres harc (latinul: confligere) • A pedagógiában a 60 -as években lett önálló elméleti kategória

A konfliktusok pedagógiája A szocializációs környezet gyökeres megváltozása • A tekintélyelv megrendülése • A gyermekkor eltűnése • A digitális világ

„Háború van, hát háború van, mit tagadjuk. Kitört az első tanító és tanítvány legelső találkozásakor, és tartani fog, míg csak iskola lesz a világon. Legfeljebb a hadieszközök és a harcmodor módosulnak néha. ” (Karácsony Sándor, 1942)

A konfliktus tekintélyelvű megközelítése • Elkerülendő, zavaró, negatív jelenség • A kapcsolatok hierarchiába rendeződnek • A problémakezelés módja: jutalmazás, meggyőzés, szankcionálás • Értékek: normakövetés, következetesség, határozottság, feltétlen engedelmesség • Nevelői cél: egy határozott érték- és normarendszer elfogadtatása

Tiszteljétek a gyermekkort! Rousseau A gyermek nem kis felnőtt!

A konfliktus gyermekközpontú megközelítése • A gyermek fejlődésével együtt járó, természetes jelenség • Szimmetriára törekvő kapcsolat e nevelő és nevelt között • A problémakezelés módja: irányított dialógus • Értékek: a gyermekkor; gyermeki érdekek, szükségletek, jogok • Nevelői cél: alkalmazkodva a életkori sajátosságokhoz, érettségi szinthez kihasználni a gyermekben rejlő lehetőségeket

„Hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat. ” József Attila

A konfliktus interakciót hangsúlyozó megközelítése • A konfliktus szükségszerűen előforduló, hasznosítható, olykor kimondottan kívánatos jelenség • A nevelő és nevelt közötti kapcsolat a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuló, demokratikus • A konfliktuskezelés a felek interakciójának része • Értékek: közösen vállalt felelősség, kölcsönösség, kompromisszumkészség, kreativitás, reflektivitás • Nevelői cél: valamennyi fél számára optimális megoldás megtalálása (a kontextus jelentősége)

Digitális dédi

Hol a stafétabot? • Korábban: hiányállapot, célja a felnőttlét „filiszter leszek magam is” • Ma: a felnőtt is az állandó változás állapotában van (elmarad a „beavatás”) • Végtelen gyermekkor – élethosszig való tanulás • Digitális kor: változásban a generációk közötti kapcsolat

Milyenek a fiatalok? A mai fiatalság velejéig romlott, gonosz, istentelen és lusta. Sohasem lesz olyan, amilyennek az ifjúságnak lennie kell, és képtelen lesz kultúránk megőrzésére. ” Egy 3000 éves babiloni agyagtábláról…

Minden korszakváltásnál féltették az ifjú nemzedéket Szokratész: • Az írás által gyengül a memória, az ember nem használja az emlékezetét. • A tudást csak párbeszéd útján hozzák létre az elmélyült gondolatok Most • A digitális technológia elterjedésével nincs szükség emlékezetre, ismeretekre. • A digitális bennszülöttek más szocializációs környezetben nevelődnek.

A generációváltások felgyorsulása

A „netgeneráció” „Digitális bennszülöttek” (Marc Prensky, 2001) • A környezeti hatásokra az idősebbek csak magatartásukban, a gyerekek idegrendszerük fejlődésében is reagálnak • Neurológiai következmény: a bal agyfélteke erős dominanciája visszaszorul, a jobb agyfélteke jelentősége nő • Társadalmi következmény: 1. merőben eltérő képességprofilok a generációk között 2. a fiatalok egy meghatározó területen az idősebbeknél kompetensebbnek mutatkoznak – „fordított szocializáció”!

Konfliktusok a pedagógiai gyakorlatban q I. Személyes jellegű (részben az intim szférába tartozó) konfliktusok q II. A pedagógus részes a konfliktusnak (kollégákkal, felettesekkel, gyerekekkel, szülőkkel) q III. A pedagógus közvetlenül vagy közvetve találkozik a konfliktussal (Konfliktusok a diákok között, a tanulócsoportban; a diákok egyéb konfliktusai a családban, baráti körben stb. ) q IV. Egyéb konfliktusok (a tananyagban, a társadalomban, a világban előfordulók)

I. Személyes jellegű (részben az intim szférába tartozó) konfliktusok

II. A pedagógus részese a konfliktusnak (kollégákkal, felettesekkel, gyerekekkel, szülőkkel)

III. A pedagógus közvetlenül vagy közvetve találkozik a konfliktussal (Konfliktusok a diákok között, a tanulócsoportban; a diákok egyéb konfliktusai a családban, baráti körben stb. )

IV. Egyéb konfliktusok (a tananyagban, a társadalomban, a világban előfordulók)

A konfliktusok pedagógiai funkciói • Jelző érték (eredményvizsgálati funkció) • Megbeszélési, tisztázási alkalom (kommunikációs funkció) • Lehetőség az önvizsgálatra (önismereti funkció) • Szociális tanulás forrása (szocializációs funkció) • Viselkedésrepertoár bővítése (módszertani funkció)

A konfliktuskezelés őstípusai § Kard által vész, ki kardot ragad (kölcsönösség, törvényesség) § Szemet szemért fogat fogért (bosszú, vendetta) § Aki megdob kővel, dobd vissza kenyérrel (szeretet, irgalom, megbocsátás)

bosszú Feltétel nélküli tolerancia Mérlegelés, megegyezés

Konfliktuskezelő stratégiák Ö 1. önérvényesítő 1 n é 2. önfeladó r v 5 é n 3. elkerülő 4 y 4. kompromisszum e kereső s í 5. Probléma t megoldó ő 3 Önfeladó 2

Tanárvezérelte modell 1. Az elemzés lépései Az érzelmi érintettség foka (a konfliktus relevanciája) 0 - 1 LÁTSZAT 2 -3 PEREM 4 -6 KÖZPONTI 7 EXTRÉM A konfliktus meghatározása x x x x Az érzelmi érintettség x x x x Az első reakció x x x x

Tanárvezérelte modell 2. A B C Kikérdezés X Okok X X Információk X X Célkitűzés lehetőségek X X Nézőpontváltás Cselekvési D X X X

A tanárvezérelte modell előnyei és buktatói • • Előnyök A pedagógiai folyamatba ágyazottság Önreflexió lehetősége Felelősségvállalás Megelőző gyermekvédelem Buktatók • Figyelmen kívül marad a másik fél valódi szempontja • A tanulók önállósága csorbul • Esetleges a reflexió az aktuális állapotokra

Konstruktív problémamegoldás Minden rendben! 1. Mi a probléma? 6. Értékelés 2. Tények és érzelmek feltérképezése 5. A döntés megvalósítása 4. Mérlegelés, választás 3. Cselekvési lehetőségek gyűjtése

A kooperatív modell alkalmazásának feltételei • A konfliktuspartnerek közötti kölcsönös bizalom, tisztelet, egyenrangúság • Indulat- és értékelésmentes légkör • Szándék és képesség az együttműködésre • Megállapodás közös szabályokban • Az együttes döntések és az ezzel járó kockázatok közös vállalása

A kooperatív modell alkalmazásának határai § § § § § bizalmatlanság hierarchikus viszony kommunikációs zavarok indulatok elfogultság ellenséges légkör erőszak alapvető szükségletek kielégítetlensége értékellentétek stb.

A két modell összevetése Azonosságok • A probléma pontos meghatározása • Nézőpontváltás • Több cselekvési alternatíva • Lehetőség a szociális tanulásra Különbségek • Hierarchia szerepe • A felek közötti felelősség megoszlása • Az „itt és most” szerepe

Mediáció • A médiációs beszélgetés menete

A médiációs beszélgetés menete 1. Alapszabályok ismertetése • Hagyni egymást kibeszélni • Nincs minősítés, sértegetés • A mediátor csak akkor avatkozik be, ha ez elkerülhetetlen • A többi szükséges szabályban közösen állapodnak meg 2. A beszélgetőpartnerek nézőpontjai • Mindegyik fél lehetőséget kap arra, hogy elmesélje, hogyan látta a történetet • A másik fél nem szól bele, végig hallgatja (esetleg jegyzetel) • Elmondják, mit éreztek, mit szeretnének, mitől tartanak, mi van a tettük hátterében • A mediátor röviden összefoglalja, ami elhangzott (nem foglal állást, visszatükröz • Összegyűjtik a cselekvési, megoldási lehetőségeket (Brainstorming) 3. Megállapodás • Mérlegelik az elhangzottakat • Megállapodnak (egyetértésre jutnak) 4. Az eredményesség értékelése • Meghatározott idő múlva megbeszélik, hogy sikerült-e megoldani a problémát.

Szemtől szembe módszer • Resztoratív (kárhelyreállító) konfliktusrendezés • A közösség szabályozó szerepének kihasználása • A pedagógus facilitátor: • a konfliktus felmutatása • részvétel a konstruktív rendezésben • Szociális tanulás: • az elfogadás, a pozitív kommunikáció és a hatékony együttműködés megtapasztalása

Szemtől szembe konferencia • Ülésrend

Szemtől szembe konferencia • önkéntes részvétel • siker esetén az ügy lezárt (rögzíteni a Házirendben) • konkrét ügyhöz kapcsolni (normasértés, személyes sérelem stb. ) • facilitátor (ne csak külső, lehet diák is) • barátságos légkör • meghatározott, de rugalmasan kezelt időkeret • http: //www. osztalyfonok. hu/cikk. php? id=534

Arizona program • Lehetőség a konfliktusok kezelésére tanórán

Arizona program Cél: • a zavartalan tanítás, a nyugodt tanóra biztosítása (a tanárok és tanulók ehhez való joga) • a tanulók egyéni felelősségének felismertetése (cél, cselekvés, értékelés – az életkorral nő) ) • Bizalmi viszony tanár és diák között (tájékoztatás a döntések következményeiről) • http: //weoressuli. hu/index. php? option=com_content&task=view&id=239&Ite mid=147

Arizona program 2. • Átküldés az osztályból az Arizona-szobába • Tervkészítő lap kitöltése (melyik szabályt sértette meg, milyen következményei vannak ennek, terv a változásra) • Nyilvántartás (osztályonkénti dossziék) – • Verseny az osztályok között • 5 alkalom után segítő beszélgetés (diák, osztályfőnöke és az Arizona csoportból a diák által kiválasztott pedagógus) • 10 alkalom után a szülő bevonása • 15 alkalom után beszélgetés (diák, intézményvezető, ofő, szülő) • 20 alkalom után a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat bevonása • 25 alkalom után a Rendőrség Ifjúságvédelmi Osztályát is tájékoztatják.

Piaget erkölcsi fejlődéselmélete • Premorális szint (kb. az iskoláskorig): az erkölcsi ítéletalkotáshoz szükséges értelmi képességek még hiányoznak. • Erkölcsi realizmus (kisiskolás kor, prepubertás): a jó és a rossz a cselekvés kimenetelétől függ. Állandó szabályok. • Erkölcsi szubjektivizmus (serdülőkor): a szabályok helyzetfüggők.

Lawrence Kohlberg erkölcsi fejlődés elmélete (1969): I Prekonvenciális szint 1. fázis: büntetésorientáció 2. fázis: jutalomorientáció II. Konvencionális szint 3. fázis: jógyerek orientáció 4. fázis: tekintély orientáció III. Posztkonvencionális szint 5. fázis: társadalmi szerződés orientáció 6. fázis: etikai elv orientáció

Az erkölcsi dilemmavita menete 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. A dilemma bemutatása Próbaszavazás Pro- és kontraérvek gyűjtése Az érvek ütköztetése Az érvek rangsorolása Zárószavazás Értékelés