Kereskedelmi szerzdsek joga GTK MSc 4 elads Ptervri

Kereskedelmi szerződések joga GTK MSc 4. előadás Pétervári Kinga Jójárt Eszter

Óravázlat • • Szerződésmódosítás, -megszűnés teljesítés nélkül (Szerződésszerű) Teljesítés Szerződésszegés Az alperesi védekezés néhány lehetősége (elévülés; beszámítás: utóbbi egyben a teljesítés egyik fajtája is!) • A jogvesztés

I. Szerződésmódosítás. A szerződés megszűnése teljesítés nélkül.

Fennáll-e még a szerződés…? • Ha a létező, érvényes és hatályos szerződés az eredeti (szerződéskötéskori) tartalommal fennáll, akkor azzal a tartalommal követelhető a teljesítés. • Optimális esetben a szerződés, és a szerződés keletkeztette kötelem a szerződésszerű teljesítéssel szűnik meg. • Előfordulhat azonban, hogy a szerződés nem éli meg a teljesítést, hanem azelőtt megszűnik, vagy módosul, s akkor ezt a módosított tartalmú szerződést kell teljesíteniük a feleknek.

A szerződés (és a kötelem) megszűnése • Megszűnés - megszüntetés: a felek által nem kívánt – a felek által szándékolt eset. • A szerződés megszűnése történhet a felek közös megegyezésével, vagy egyoldalúan, az egyik fél akaratnyilatkozata útján. • A szerződés a „pacta sunt servanda” elve miatt – teljesítés nélkül – egyoldalúan csak az alábbi két esetben szűnhet meg jogszerűen: a) ha a szerződés maga b) vagy jogszabály (többnyire a Ptk. ) ad rá lehetőséget! (egyébként a jogellenes felmondás szerződésszegésnek, a teljesítés jogos ok nélküli megtagadásának minősül! – obj. +szubj. szankciói) • Akaratlagos megszűnés közös megegyezéssel: – a jövőre nézve szűnik meg a szerződés megszüntetéssel; – a szerződés megkötésére visszaható hatállyal szűnik meg felbontással. • Akaratlagos megszűnés egyoldalúan: - a jövőre nézve szűnik meg a szerződés felmondással - a szerződés megkötésére visszaható hatállyal szűnik meg elállással (az elállás a szerződést felbontja: objektív elállás bánatpénzzel).

Módosult-e a szerződés tartalma a megkötés óta? • A szerződésmódosítás háromféleképpen történhet: - a felek által; - jogszabály által; - bíróság által. • Felek általi szerződésmódosítás: bármikor helye van, az alany, a tartalom és a jogcím is módosítható. Lényeg: felek egyező akarata: szerződésmódosítás tehát szerződéssel történik. • A felek általi szerződésmódosításra a szerződéskötésre irányadó szabályokat (alakiság is!) kell megfelelően alkalmazni. • Felek általi szerződésmódosítás speciális esete az egyezség (kölcsönös és vitatott követeléséből mindkét fél enged). Utóbb a felek az egyezséget a vitás vagy bizonytalan körülményre vonatkozóan tévedés címén nem támadhatják meg (hiszen ebből engedtek!).

Alanyváltozás a kötelemben – felek általi szerződésmódosítással • Jogosulti pozícióban történő alanyváltozás engedményezés útján. • Kötelezetti pozícióban történő alanyváltozás tartozásátvállalás útján. • A kötelem alanyának változása nem feltétlenül esik egybe a szerződés alanyának a változásával! (pl. -k!) • Változás a teljes szerződési pozícióban: szerződési pozíció (jogok+kötelezettségek összességének) átruházása. Módja vitatott! ≠ engedményezések + tartozásátvállalások összességével, inkább háromoldalú szerződés megkötése a korábbi szerz. megszüntetése után.

Szerződésmódosítás jogszabály által • Kivételes lehetőség és nagyon szűk körben érvényesülhet csak garanciális okok miatt (szerzett jogok védelme, jogbiztonság követelménye). • Probléma: a jogszabály már létrejött, érvényes, hatályos szerződéseket utólag, visszamenőleges hatállyal módosít. Ez hogyan viszonyul a pacta sunt servandához, a magánautonómiához, a szerződési szabadsághoz? • Eddig egyetlen példa: lakáskamatok a rendszerváltás után. • Követelményei: vö. bírói szerződésmódosítással (AB és rendes bíróságok jogértelmezési szerepe).

Bírói szerződésmódosítás • Egyedi szerződés módosításának kivételes módja. Ex nunc hatályú, valamennyi fél érdekének mérlegelésével. • Kivételesség mibenléte: - csak tartós jogviszony - szerződéskötés után beálló változás - valamelyik fél lényeges, jogos érdekséreleme.

II. (Szerződésszerű) teljesítés (vázlatosan)

Mi a szerződésszerű teljesítés? • Irányadó: a felek által a szerződésben vállaltak (tárgy + tartalom), jogszabály kógens normái, a felek által nem szabályozott esetben jogszabály diszpozitív normái. Esetlegesen: szokás (szokvány), szabvány. • Lényeges elem: a teljesítéssel a kárveszély átszáll! (kiv. : tulajdonjog-fenntartás; lízing) • Alapvető kérdések: - Mivel teljesítek? És milyen módon? - Kinek / ki által? : személyhez kötöttség / képviselet / teljesítési segéd - Hol? - Mikor?

Mivel teljesítek? • Fő- és mellékszolgáltatás • Adásra, tevésre, nem-tevésre (tartózkodásra), helytállásra irányuló szolg. • Osztható - oszthatatlan szolgáltatás • Személyhez kötött vagy forgalmi jellegű szolg. (teljesítési segéd igénybevétele lehetséges-e? ) • Egyszeri, tartós, időszakos szolg. • Visszterhes – ingyenes szolgáltatás (visszterhesség vélelme) • Egyedi – fajlagos – zártfajú • Vagylagos szolgáltatás • Pénzszolgáltatás (ügyleti kamat = pénzhasználat ára; késedelmi kamat; kárkamat mint sajátos késedelmi kamat)

Hogyan teljesítsek? (mód) • Jogosult (minőség)megvizsgálási kötelezettsége (kiv. : minőségtanúsítás; jótállás) • Átadás költségei: a kötelezett oldalán; átvétel költségei a jogosultén • Nyugtaadási kötelezettség: jogosult • Osztható szolgáltatás esetén: főszabály szerint a részteljesítés is jogszerű, így azt a jogosult köteles elfogadni. • Teljesítés harmadik személy részéről (szerződésszerű, ha a szolgáltatás nem személyhez kötött és ehhez a kötelezett hozzájárult; nem kell a hozzájárulás, ha a teljesítés megtörténtéhez harmadik személynek törvényes érdeke fűződik). • Teljesítés bírósági letétbehelyezéssel (feltételei: a jogosult személye bizonytalan, lakóhelye (székhelye) ismeretlen, vagy késedelembe esik; kizárólag pénz, értékpapír vagy más okirat kiadására irányuló kötelezettség teljesíthető így!)

Teljesítési segéd (ki? ) • Személyhez kötött szolgáltatásoknál az igénybevétele ált. kizárt. • Fogalma: a kötelezett által a teljesítéshez igénybe vett olyan személy, akit a kötelezett az adott szerződéshez kapcsolódóan vesz igénybe (az adott szerződés keretei között: pl. alvállalkozó, vagy külön szerződés alapján: pl. fuvarozó). • A teljesítési segéd magatartásáért az őt igénybeevő kötelezett felel. • A jelenlegi bírói gyakorlat a fogalmat (+a felelősséget) kiterjesztően értelmezi: mindenki teljesítési segéd, aki a szerződési láncolat része, még az is, akivel egyébként a kötelezettnek semmilyen jogi kapcsolata nincs! (pl. bánya – feldolgozó – gyártó – importőr – nagykereskedő – fuvarozó – kiskereskedő – vevő)

Hol teljesítek? • Elsődlegesen a felek akarata (szerz. ) határozza meg. • Ha nincs szerződéses rendelkezés és a Ptk. alkalmazását a felek nem zárták ki: - főszabály: a természetes személy kötelezett lakóhelye - kivételek: a) jogi személyek közötti szerz. -nél a jogosult székhelye b) pénztartozásnál a jogosult lakóhelye, ill. székhelye c) ha a szolgáltatás tárgyából vagy rendeltetéséből más következik, ill. jogszabály a főszabály alól kivételt tesz, akkor is máshol, mint a főszabály (pl. teljesítés megtörténik a fuvarozónak /jogosultnak való átadással elszállítás, elküldés végett; fogyasztónak való átadás fogyasztói szerződésnél; jogosult lakóhelye, ill. székhelye, ha a kötelezett maga szállít, ill. teljesítési segédjével szállíttat)

Mikor teljesítsek? • A teljesítés idejét elsősorban a felek határozzák meg a szerződésben. Ennek hiányában érvényesülhetnek a Ptk. diszpozitív szabályai. • Diszpozitív szabályok: - egyidejű teljesítés követelése konkrétan meghatározott telj. -i idő hiányában (visszatartási jog (teljesítés jogos megtagadásának 3 esete), részteljesítés, tulajdonjog-fenntartás) - ingyenes szerződés: a jogosult a kötelezettet a teljesítésre bármikor felhívhatja.

III. Szerződésszegés (vázlatosan)

Szerződésszegés fogalma Minden olyan magatartás, körülmény, állapot, amely ellentétes a szerződés tartalmával, s amely sérti valamelyik fél szerződésben biztosított jogait, mivel a szerződést tartalmának megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. (a mivel utáni rész a szerződésszerű teljesítés)

Szerződésszegés fajtái • Nevesített és nevesítetlen. • A nevesített esetek a főszolgáltatás vonatkozásában: – kötelezetti késedelem, – jogosulti késedelem, – hibás teljesítés, – lehetetlenülés, – a teljesítés megtagadása. • Egyes szerződéstípusoknál nevesített a mellékkötelezettség megsértése is pl. együttműködési, ill. tájékoztatási kötelezettség, megfelelő csomagolási, értesítési kötelezettség megsértése (fuvarozásnál). • A szerződésszegést mindig a teljesítés időpontjára vetítve vizsgáljuk!

A szerződésszegés jogkövetkezményei • Két alapvető csoport: - ahol egyáltalán vizsgálható, értelmezhető a felróhatóság (ún. szubjektív jogkövetkezmények). - ahol a felróhatóság nem vizsgálható (objektív jogkövetkezmények). • Felróhatóság: annak vizsgálata, hogy valaki úgy járt-e el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható, ha igen, akkor magatartása nem felróható, így a szubjektív jogkövetkezmények (szankciók) esetében nem alkalmazhatók /sikeres kimentés/; az adott helyzet jelen esetben a szerződésszerű teljesítésre vetítődik. • A főkötelezettség megsértése vonatkozásában nevesített szerződésszegéseknél a jogkövetkezményeket is tételesen szabályozza a Ptk. , itt vannak objektív és szubjektív jogkövetkezmények is. (lsd. később) • A Ptk. -ban tételesen nem szabályozott szerződésszegési esetekben a szerződés megszegésével összefüggésben keletkezett károk kizárólagos szankciója a szerződésszegés miatt érvényesített kártérítés (ez mindig szubjektív szankció).

A kötelezetti késedelem • Fogalma: - ha a szerződésben megállapított, vagy a szolgáltatás rendeltetéséből szükségszerűen következő teljesítési határidő eredménytelenül eltelt; - fentiek hiányában, ha a kötelezett a jogosult felszólítására nem teljesít. • Nem következik be a késedelem: - ha a jogosult a teljesítésre halasztást adott (póthatáridő); - vagy ha a jogosult késedelemben van.

A kötelezetti késedelem objektív jogkövetkezményei • Tejesítés követelése vagy elállás. (Elállásnál a teljesítési érdek megszűnését nem kell bizonyítania a jogosultnak 2 esetben: fix ügylet; póthatáridő eredménytelen eltelte. ) • Késedelmi kamat pénztartozás esetében - akkor is jár, ha a kötelezett késedelmét kimenti - akkor is jár, ha az alapügylet egyébként kamatmentes - mértéke term. szem. , ill. term. szem. és gazd. szerv. viszonylatában: a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat (gazd. szerv. között: jegybanki alapkamat 7%-kal növelt összege) - túlzott mértékű késedelmi kamatot a bíróság mérsékelheti

A kötelezetti késedelem szubjektív jogkövetkezményei • Szubjektív = felróhatóságtól függ, a jog vélelmezi, hogy a szerződésszegő fél a szerződésszegést felróhatóan követte el, azaz a szerződésszegő fél nem úgy járt el a teljesítés vonatkozásában (itt: határidőben való teljesítés és a késedelem elhárítása érdekében), ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható. • Két szubjektív jogkövetkezmény: - késedelmi kötbér (nem mentesít a teljesítés alól, akkor is követelhető, ha a szerződésszegés nem vezet kárhoz, de! kárátalány jelleg, meghatározásának 2 módja lehet; bírósági mérséklés; utána ügyleti kamat kikötése semmis) - kártérítés = a kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő kárát, kivéve, ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható (ez a késedelmi kötbéren felüli összeg).

A jogosult (a jogosulti kötelezettségek kötelezettje) késedelme • A jogosult késedelembe esik, ha: - a szerződésszerűen felajánlott szolgáltatást nem fogadja el; - elmulasztja a teljesítéshez szükséges nyilatkozatokat, intézkedéseket - nyugtát nem állítja ki, értékpapírt nem adja vissza. • Objektív jogkövetkezmények: - a jogosult a felelős őrzésből eredő költségeket köteles megtéríteni a kötelezettnek, - kárveszélyviselés, - késedelme idejére kamatot nem követelhet, - késedelme kizárja a kötelezett egyidejű késedelmét. • Szubjektív jogkövetkezmény: kártérítés.

A hibás teljesítés • Csak kölcsönös (visszterhesség). szolgáltatásoknál értelmezhető • Fogalma: a szolgáltatás tárgya a teljesítés időpontjában valamilyen okból nem felel meg a jogszabályban, vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. • Okok lehetnek: fizikaiak (ún. kellékhiba: mennyiség, minőség nem megfelelő; nem hibás teljesítés az, ha mást szolgáltatnak: a bírói gyakorlat ezt nem-teljesítésnek tekinti) és/vagy jogiak (ún. jogi hiba). Más-más jogkövetkezményt vonzanak: kellékszavatosság – jogszavatosság.

A hibás teljesítés jogkövetkezményei 1. Objektív jogkövetkezmények: • Kellékszavatosság: kellékhibánál; jogszavatosság: jogi hibánál • Költségviselés a hiba okozójánál (szavatossági igénnyel felmerülőt + szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatosat) • Jótállás („garancia”) 2. Szubjektív jogkövetkezmények: - hibás teljesítésért kötbér (nem zárja ki a teljesítés vagy a hiba kiküszöbölésének követelését!) - kártérítés

Kellékszavatosság • Egyedileg (esetleg zártfajúan) meghatározott szolgáltatás fizikai kellékeiért fennálló objektív felelősség (nincs felróhatósági kimentés!). • A jogosult igényét akként érvényesítheti, hogy a kellékhibát ő bizonyítja, kivéve fogyasztói szerződés esetén a teljesítéstől számított 6 hónapos vélelem miatt (itt a bizonyítás terhe – a „kimentés” tekintetében – a szolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezeten van). • A jogosult követelhet (sortartás!, költségkímélés!, jelentéktelen hiba: nincs elállás, facultas alternativa): - kijavítást vagy kicserélést; - árleszállítást vagy elállást.

Jogszavatosság • Fogalma: kimentést nem tűrő felelősség azért, hogy a szolgáltatás tárgyára 3. személynek nem áll fenn olyan joga, ami a jogosult érdekét veszélyezteti, sérti, vagy kizárja. • Adásvétel, bérlet • (jogosulti) Igények: – Jog megszerzését akadályozó hibánál: • Felhívás akadálymegszüntetésre v. biztosítékadásra • Elállás és teljes kár megtérítésének vagy a szerz. kötésből eredő károknak a követelése – Jog korlátozott megszerzése • Felhívás tehermentesítésre, vagy maga tehermentesít • Ezek hiányában: elállás+kártérítés követelése vagy a teher átvállalása fejében árleszállítás követelése

Jótállás • Objektív, visszterhesen vállalt helytállási kötelezettség szerződésszerű teljesítésre. • Alapja: jogszabály, szerződés. • Lényege: bizonyítási teher megfordul a kellékszavatossághoz képest; azaz itt a kötelezett bizonyítja, hogy teljesítéskor nem volt hiba. • Egyebekben kellékszavatosság szabályai, azzal párhuzamosan is igénybe vehető.

Lehetetlenülés • Megszűnési; ill. szerződésszegési ok, elszámolási helyzet! (Nem érvénytelenség!) • Fajtái: – fizikai – jogi – gazdasági (vitatott). • Lényege, hogy ki viseli a kárt: attól függ, hogy kinek a hibájából lehetetlenül a szerződés. • Mindkét félnek felróható vagy egyiknek sem: mindenki a saját kárát viseli és a szerződés megszűnik. • Kötelezett felelős: jogosult kártérítési igénye. • Jogosult felelős: kötelezett szabadul és kártérítést követelhet.

A teljesítés (jogos ok nélküli) megtagadása • A jogosult a késedelem és a lehetetlenülés jogkövetkezményei között választhat, ha a kötelezett a szerződés teljesítését megtagadja. • A konkrét esettől függ, melyiket célszerű választani.

IV. Az alperesi „védekezés” néhány lehetősége: elévülés és beszámítás

Elévülés 1. • Lényege: az igényállapotba lépett alanyi jog bírósági úton való érvényesíthetőségét szünteti meg azért, mert a jog vélelmezi, hogy a jogosult amiatt nem érvényesítette az igényét, mert már nem fűződik hozzá érdeke. Az alanyi jog az elévülés után is megmarad, de többé bírósági úton nem érvényesíthető, mert az soha többé nem lép igényállapotba; az önkéntes teljesítés, azonban nem minősül jogalap nélküli gazdagodásnak. • Kezdete: a követelelés esedékessé válása. • Ideje általában 5 év. • Perben, kifogásként (azaz külön hivatkozni kell rá) érvényesül.

Elévülés 2. • Nyugvás: ha a jogosult igényét menthető okból nem érvényesítette (pl. kóma, háború, árvíz stb. ), akkor nyugszik az elévülés; ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az elévülés ideje meghosszabbodik egyéves, vagy annál rövidebb határidőnél három hónappal, egyévesnél hosszabb határidőnél pedig egy évvel.

Elévülés 3. • Megszakadás: ha a jogosult az alábbi módok valamelyikén jelzi, hogy mégis érdeke fűződik az igényérvényesítéshez, akkor az elévülés megszakad, és újból kezdődik: – a követelés teljesítésére való írásbeli felszólítás; – a követelés bírósági úton való érvényesítése; – a követelés megegyezéssel történő módosítása; – egyezség; – tartozáselismerés a kötelezett részéről; – a kötelezett értesítése az engedményezésről.

Beszámítás • Egynemű (ugyanolyan jellegű szolgáltatásba ugyanolyat) és lejárt (esedékes) követelések esetén van helye. • Elévült követelés is beszámítható, ha a szembenálló követeléssel van közös (el nem évült) létszakaszuk, igényállapotuk. • Kifogás útján érvényesíthető, a beszámítás erejéig megszűnési ok, a teljesítés egyik fajtája.

V. A jogvesztés

A jogvesztés fogalma, jelentősége • Az időmúlásnak mint jogilag releváns ténynek kétféle hatása: elévülés; illetve jogvesztés. • Míg az elévülés az alanyi jog bíróság előtti kikényszerítését szünteti meg, de nem érinti az alanyi jog további létét, addig a jogvesztés magát az alanyi jogot szünteti meg. • Tehát a jogvesztő határidő eltelte az alanyi jog megszűnésével jár, így az önkéntes teljesítés jogalap nélküli gazdagodásra hivatkozva visszakövetelhető. • A határidő jogvesztő jellegét a jogszabálynak ki kell mondania (nem mindig sikerül). • Kellékszavatossági igény érvényesítésére vonatkozó határidők: szubjektív, elévülési jellegű határidők (nyugvás/megszakadás az objektív határidőn belül lehetséges, de csak egyszer!), melyeket azonban „kereteznek” az ún. objektív, jogvesztő jellegű határidők.