GONDOLKODS Az embernek sokkal nagyobb a hatalma a

GONDOLKODÁS „Az embernek sokkal nagyobb a hatalma a természet felett, mint amennyit megért belőle , ez azért van , mert tudatos intellektusa ugyan egyszerre csak egy gondolattal tud foglalkozni, de cselekedetét valamennyi tudattalanul felhalmozott tapasztalata és gondolata támogatja. ” (Selye János: Életünk és a stressz – Akadémia Kiadó, 1974. 48. o. )

Ajánlott irodalom n n n Kun M. – Szegedi M. (1972): Az intelligencia mérése Akadémia Kiadó, Budapest Lénárd Ferenc (1984): A problémamegoldó gondolkodás Akadémia Kiadó, Budapest Merlin, Donald (2001): Az emberi gondolkodás eredete Osiris Kiadó, Budapest Mérő László (1997): Észjárások Tercium Kiadó, Budapest Steven, Pinker (1999): A nyelvi ösztön Typotex Kiadó, Budapest

Jellemzői (1) n n n a megismerés közvetett (logikai) szakaszának része; a megismerés lényegi oldalához tartozik; oksági viszonyok, összefüggések feltárására irányul → elvonatkoztat → a valóságot az általánosban (elvontan) tükrözi vissza: gondolat; a gondolat nemcsak eredmény, hanem előfeltétel is; a legösszetettebb megismerési folyamat, magába foglalja a megismerésben közvetlenül szerepet játszó többi pszichikus folyamatot;

Jellemzői (2) n n nyersanyagát korábbi tapasztalataink, élményeink adják; az előbbi tudattartalmakat értelmes egészekké formálja; információátalakítás, nagy információegységek útján a valóság lényegének és törvényeinek megragadása; különféle logikai műveletek összműködése révén valósul meg; alapműveletek: analízis, szintézis, összehasonlítás, rendezés, elvonatkoztatás (absztrahálás), kiegészítés, öszszefüggések feltárása (reláció), fölérendelés, általánosí-

Jellemzői (3) ► n n tás (generálás) fogalom; alárendelés (konkretizálás a gondolkodás összetettebb műveletei: ► következtetés: induktív, deduktív, ► analógia, ► hipotézis. problémahelyzetekben lép fel; szoros kapcsolatban áll a cselekvéssel; szoros a nyelvvel való kapcsolata → a szó a fogalmak létezési formája; a gondolkodás más szimbólumokkal is történhet: pl. rajz, matematikai jelek.

A gondolkodás módozatai n n motoros gondolkodás; propozicionális (fogalomalkotó); képzeleti, vizuális; problémamegoldó.

Propozicionális gondolkodás (1) n n a propozíció (kijelentés) – alkotóeleme a fogalom; a fogalmak mentális funkciói: ► ► n kognitív ökonómiát biztosítanak, előrejelzik a nem észlelt információkat; a fogalomalkotás lépései: a dolog, tárgy, jelenség ismertetőjegyeinek számbavétele, ► lényegi jegyek kiemelése (fogalomalkotás); ► dolog, tárgy, jelenség kategóriába sorolása (felismerés), ► főbb ismertetőjegyek működésének, törvényszerűségeinek felsorolása. ►

Propozicionális gondolkodás (2) n a fogalomhoz tartozó tulajdonságok: ► → ► - n prototípusa (kiugró jellegűek, de nem biztos mutatók) erre alapozva: élettelen fogalmak), magja (diagnosztikus élményűek) → erre alapozva: klasszi kus fogalmak; a fogalmak hierarchiát alkotnak (ez a kapcsolatukat mutatja); n fogalmak kombinációja: kijelentés = személy vagy tárgy + leírást tartalmazó fogalom első lépés a komplex gondolkodás felé (alany) (állítmány) bizonyos esetekben: tulajdonság, állapot vagy cselekvés

Propozicionális gondolkodás (3) n fogalmak elsajátítása: prototípus tanulása (elsősorban egyéni tapasztalás útján: példánystratégia, hipotézis-ellenőrzés, felülről lefele irányuló stratégiák), ► a mag tanulása (iskolai oktatás). ►

Propozicionális gondolkodás (4) n n a gondolatok közlésének elsődleges eszköze a nyelv; a nyelv használata: ► ► n produkció, megértés; nyelvi szintek: ► ► mondategységek, szavak (morfémák) és azok a szóelemek, melyek jelentést hordoznak, → szavak funkciói: kifejezhetnek, közölhetnek és ábrázolhatnak;

Propozicionális gondolkodás (5) → a szavakban való tükrözés jellemzői: implikált (nincs téri-idői korlátja, redukált (kivonatos-csak a fontosra irányul), homogén (mindent szavakban fejezünk ki) és sajátos globalitású; ► beszédhangok (fonémák); n a nyelv elsajátítása (mindhárom előbbi szinten történik.

Képzeleti gondolkodás n n a vizuális képzetek az észlelésnek megfelelő vizuális részleteket tartalmaznak; képzeleti műveletek: ► mentális forgatás, ► mentális letapogatás.

Problémamegoldó gondolkodás (1) n n n probléma = az a helyzet, amelyre a személynek nincs kész válasza; problémamegoldás = ismert célhoz vezető ismeretlen út (módszer) sikeres megtalálása a rendelkezésünkre álló korábbi tapasztalatok és a logikus gondolkodás alkalmazása alapján; nem azonos a logikai műveletek egymásutánjával.

Problémamegoldó gondolkodás (2) n gondolkodási lépések: a probléma megfogalmazása, adatgyűjtés, a probléma természetének feltárása, tervkészítés, végrehajtás, ellenőrzés, értékelés.

Problémamegoldó gondolkodás (3) n n eredményre vezető lépések sorrendje = gondolatmenet; az ideális műveleti sorrend (lépésrend) = algoritmus; a problémamegoldó gondolkodás szabályaival a heurisztika (megtaláltam) foglalkozik.

Problémamegoldó gondolkodás (4) n A problémamegoldás sikeressége függ: ► a problémamegoldási stratégiáktól: (a célokat elérhető célokra – részekre - bontjuk) ▻ különbségcsökkentés, ▻ cél-eszköz elemzés, ▻ visszafelé haladás; ► a leképezés módjától: ▻ propozicionális leképezés, ▻ vizuális leképezés.

A gondolkodás fő módszerei 1. Analítikus/algoritmikus/konvergens (lépésről lépésre). 2. Intuitív/heurisztikus/divergens (nem algoritmizálható).

A gondolkodás zavarai n Alaki (formai) zavarok: kóros felgyorsulás, kóros lelassulás, szerkezetének szétesése, fellazulása. n Tartalmi zavarok: kényszerképzetek, túlértékelt eszme, téveszmék.