Villamossg Biztonsgtechnikja Mik a villamos energia veszlyei A

Villamosság Biztonságtechnikája

Mik a villamos energia veszélyei? • A villamos energia veszélyes, mert érzékszerveinkkel nem felfogható (kivéve a tapintást), és kis villamos energiamennyiség is súlyos baleseteket okozhat. • Veszélyek: – Személyi balesetek: áramütéses balesetek, villamos ív által okozott, levegő által okozott, másodlagos, villámcsapás okozta balesetek. – Egészségkárosodás: villamos és mágneses terek hatásai. – Tűz és robbanásveszély: villamos ív és szikra gyújtó hatása, villamos áram hőhatása.

Áram erőssége: érzetküszöb ~ 1, 1 m. A, elengedési áramerősség ~ 15, 9 m. A. Árambehatás időtartama: Q=I*t (áthaladó töltésmennyiség) Az áram útja: kéz-kéz, kéz-láb, kéz-fej, láb-láb, láb-fej.

VÁLTAKOZÓ ÁRAM 50 -60 Hz (m. A) EGYENÁRAM (SZŰRT) (m. A) HATÁS MEGJEGYZÉS 0, 5… 1, 5 2… 6 Gyenge rázásérzet Érzetküszöb 2… 3 8… 10 Mozgást nem akadályozza – rángásérzet 10… 15 60… 70 Izomgörcs Elengedési áramerősség 20… 25 80… 90 Szabálytalan szívműködés, légzőizmok görcse Öntevékeny kiszabadulás nem lehetséges 30… 40 110… 140 Eszméletvesztés, légzőizmok görcse Súlyos veszélyeztetés 80… 100 300… 500 Szívkamrarengés, szívbénulás Halálveszély

A villamos sérülések • Villamos baleset során az áramütéssel együtt, de egyes esetekben ettől függetlenül is létrejöhetnek a szervezetnek egyéb sérülései is. • Bőr sérülései: áramjegy: az áramnak a bőrön való áthaladása helyén létrejövő felszínes és körülírt sérülés; metallizáció: fémsók hatolnak be a bőrbe; égési sérülés: Joule-hő, ív hatása.

2. A villamos sérülések • Izmok inak sérülése: az áramütés hatására bekövetkező hirtelen, rendkívül erőteljes izom-összehúzódás az izom berepedését, szakadását okozza. • Csontok sérülése: heves izomrángások, hő hatására • Vérerek sérülése: hő hatására, az erek merevvé, törékennyé válnak, trombózis (helyi véralvadás)

3. A villamos sérülések • Egyéb belső szervek károsodása: vérzések a gyomorban belekben, máj károsodása • Érzékszervek károsodása: szem sérülése

A másodlagos baleset a villamos balesetekkel okozati összefüggésben álló, de nem közvetlenül az áram által kiváltott baleseteket másodlagos villamos baleseteknek nevezzük: be- leesés, zúzott, szúrt, vágott bőr, csontok törése.

A mentés fő szabályai • Ha egyedül van a segélynyújtó, a segítségnyújtás közben kiabálással hívjon segítséget • Szabadítsa ki az áramütöttet veszélyes helyzetéből, az áramkörből • Kiszabadítás után azonnal kezdje meg a segélynyújtást, az újraélesztést • Azonnal hivassák a leghamarabb elérhető orvost és a mentőket is • Szükség esetén értesítsék a villamos művet, műszaki mentőt

Kiszabadítás az áramkörből • Segítségnyújtó vigyázzon, ő maga ne kapcsolódjék az áramkörbe. Másodlagos baleseteket meg kell előzni. Kisfeszültségű berendezésen bekövetkezett áramütéssérültjét bárki kiszabadíthatja, és ez kötelessége is, lehetőleg kikapcsolással. Szükség esetén feszültség alatt kell ezt elvégezni. Nagyfeszültségű berendezésen bekövetkezett baleset áramütöttjét, de magát a feszültség alatt álló berendezést is megközelíteni veszélyes. A kiszabadítást csak a helyi viszonyokat ismerő villamos szakember végezheti

Mely jogszabályok és szabályok alapján létesíthető erősáramú villamos berendezés? • MSZ 1600 Kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések általános létesítési biztonsági előírásai (régen) • MSZ 1610 Nagyfeszültségű villamos berendezések általános létesítési biztonsági előírásai (régen) • MSZ 172 Érintésvédelmi előírások (1 régen) • 30/1994. (XI. 8. ) IKM rendelet • 45/1995. (IX. 21. ) IKM rendelet – ezek teszik kötelezővé 3/1996. (II. 9. ) IKM rendelet – • MSZ 2364 szabvány váltotta fel MSZ 1600 -at, és MSZ 172 -1 • MSZ 2040 korházakra és egészségügyi létesítményekre • MSZ 15688 transzformátorállomásokra • MSZ-07 -5017 vasúti érintésvédelem

Erősáramú villamos berendezés fogalma • Erősáramú az a villamos berendezés, amely a villamos áram munkavégző képességének felhasználására szolgál, továbbá mindaz a villamos berendezés, amely a villamos energiát e berendezések céljára más energiafajtából előállítja, átalakítja, szállítja illetve elosztja.

Gyengeáramú villamos berendezés fogalma • Gyengeáramú az a villamos berendezés, amely a villamos áramot nem munkavégzésre, hanem jelátvitelre használja fel, továbbá az ezek célját szolgáló, ezekbe beépített tápegységek.

A feszültségszinteket besorolása Nagyfeszültség: • váltakozó áram esetén 1000 V-nál nagyobb névleges feszültség. • egyenáram esetén 1500 V-nál nagyobb névleges feszültség. Kisfeszültség: • törpefeszültségnél nagyobb, de nagyfeszültségnél kisebb névleges feszültség. Törpefeszültség: • váltakozó esetén 50 V-nál nem nagyobb névleges feszültség. • egyenáram esetén 120 V-nál nem nagyobb névleges feszültség.

Az érintésvédelmi osztály Érintésvédelmi osztály: a villamos gyártmánynak az az MSZ 171 -2 szerinti besorolása, amely jelzi, hogy a gyártmány milyen érintésvédelmi móddal, illetve milyen érintésvédelmi módokhoz való csatlakozásra készült.

Az érintésvédelmi osztályok fogalma • 0 év. osztályú az a gyártmány, amelyben a közvetett érintés elleni védelem kizárólag a lapszigetelésen alapul. • I év. osztályú az a villamos gyártmány, amelynek a testén érintésvédelmi védővezető csatlakoztatására kialakított lehetőség van. • II év. osztályú az a gyártmány, amelynek közvetett érintés elleni védelme kizárólag kettős vagy megerősített szigetelésen alapul, és érinthető burkolata nincs ellátva védővezető csatlakoztatására kialakított lehetőséggel. • III. év. osztályú az a törpefeszültségű gyártmány, amelyet annak feltételezésével alakítottak ki, hogy közvetett érintés elleni védelmét érintésvédelmi törpefeszültségű táplálással fogják megoldani.

A leválasztás, miben különbözik a kikapcsolástól Leválasztás az a művelet, amelynek az a célja, hogy biztonsági okból a teljes berendezést vagy annak meghatározott részét feszültségmentesítése azáltal, hogy ezt mindenféle villamos energiaforrástól leválasztva. Általában minden sarok megszakítását jelenti, és nagyfeszültségen a megszakítási helynek láthatónak is kell lennie. A leválasztás nem mindig kapcsoló kikapcsolásával történik, gyakori a dugaszoló kihúzásával végzett leválasztás.

Munkavezető • az a személyre szóló, helyhez és időhöz kötött, szóbeli vagy írásbeli megbízással rendelkező személy, aki egy adott munkacsoportban dolgozók tevékenységét összehangolja, munkájukat megszervezi és annak során folyamatosan gondoskodik biztonságukról, számukra utasítást ad és tevékenységüket ellenőrzi

Szerelési intéző az üzemeltető által kijelölt olyan személy, aki az idegen vállalat által végzett munka esetén a munkával kapcsolatos üzemi intézkedéseket, az üzemre háruló biztonsági intézkedéseket elrendeli

Szerelési felügyelő az üzemeltető által kijelölt olyan személy(ek), aki(k) az idegen vállalat által feszültség alatt vagy feszültség közelében végzett munkát előkészíti és felügyeli.

Személyek I-V. csoportba sorolása villamosság biztonságtechnikájának szempontjából • I csoport a mindenki által használható villamos berendezést, készüléket üzembentartó, azokat rendszeresen használó személyek. Nagyon lényeges, hogy ismerjék az adott készülék kezelési szabályait, valamint az általános használati szabályokat. • II csoport az üzemi villamos gépek és készülékek használatával és kezelésével megbízott személyek. E személyeknek általában nem kell villamos szakképzettséggel rendelkezniük, de feladatuk ellátására betanított, és a gép kezelésével kapcsolatos veszélyforrásokra is kioktatott személyeknek kell lenniük

2. Személyek I-V. csoportba sorolása… • III csoport az egyes kijelölt villamos berendezésben, meghatározott villamos tevékenység ellátásával megbízott személyek. Be kell őket tanítani, és a villamos jellegű munkával kapcsolatos veszélyekre őket ki kell oktatni. • IV csoport az előzőeket meghaladó villamos munkákat végző személyek. Villamosan szakképzetteknek és kioktatottaknak kell lenniük, ami azt jelenti, hogy az általuk kezelt, javított, szerelt villamos berendezésekben végzett munkára jogosító szakképzettségük van. • V csoport a villamos munkát vezető, irányító személyek, akit munkaadója – megfelelő szakmai gyakorlata és tapasztalata alapján – villamos munkák irányításával vagy vezetésével bíz meg. Ezeknek legalább a IV. csoportra előírt képesítésűeknek kell lenniük.