LIPIDEK LIPIDEK KZS JELLEMZI Az letfontossg szerves vegyletek

LIPIDEK

LIPIDEK KÖZÖS JELLEMZŐI Az életfontosságú szerves vegyületek heterogén csoportja. v Olyan szerves vegyületek gyűjtőneve, melyek kémiai szerkezete különböző, de oldhatóságuk azonos: vízben NEM!, apoláros oldószerekben jól oldódnak. v Molekuláikat főleg szén és hidrogén alkotja v Nagy energiatartalom 1 grammlipidből 39, 5 k. J energia nyerhető. v A zsírok a levegő Oxigénjével érintkezve avasodnak, kellemetlen szagú aldehidek képződnek.

LIPIDEK APOLÁRIS: az a molekula, vagy molekula részlet, amelyben nem alakul ki töltéseltolódás. Vízzel nem lép számottevő kölcsönhatásba. TK ÉS MF Az apoláris tulajdonság általában a bennük található számos [ –CH 2–] csoportnak, a sok szén–hidrogén kötésnek köszönhető. Egyes típusaikban a jellegzetességet az oldalláncok, a bekapcsolódó egyéb molekularészletek módosíthatják.

Lúgos hidrolízissel bonthatók zsírok Olajok Lúgos hidrolízissel nem bonthatók szteroidok karotinoidok Egyszerű lipidek Neutrális zsírok Foszfolipidek Glikolipidek viaszok Összetett lipedek foszfolipidek Szteroidok CSOPORTOSÍTÁ SUK SZEMPONTJAI karotinoidok

NEUTRÁLIS ZSÍROK (gliceridek) • a glicerinnek zsírsavakkal alkotott észtere - glicerin (3 értékű alkohol) - zsírsavak = hosszú szénláncú (C 12 -24) telített / telítetlen szerves savak - palmitinsav (telített) – C 15 H 31 COOH - sztearinsav (telített) – C 17 H 35 COOH - olajsav (telítetlen) – C 17 H 33 COOH - linolsav (telítetlen) C 17 H 31 COOH Minél több a molekulában a telítetlen zsírsav, annál inkább folyékony a molekulák halmaza. - vízkilépéssel járó kondenzációval jönnek létre - észterkötés jön létre (hidrolízissel bontható) - a létrejövő zsírmolekula kifelé semleges, apoláros (innen ered nevük) - a természetben leggyakoribb lipidek - mint tartaléktápanyagok fontosak - zsírszövet (nem rostos kötőszövet) - rugalmas (mechanikai védelem) - rossz hővezető (hőszigetelő) - magas energiatartalmú (tartalék tápanyag)

- palmitinsav (telített) – - sztearinsav (telített) – - olajsav (telítetlen) – - linolsav (telítetlen) C 15 H 31 COOH C 17 H 35 COOH C 17 H 33 COOH C 17 H 31 COOH

Jelentőségük! - a természetben leggyakoribb lipidek, mint tartaléktápanyagok fontosak - zsírszövet: rugalmas (mechanikai védelem - rossz hővezető (hőszigetelő) - apoláros (egyes vitaminok oldószere: D, E, K, A) - fehér zsírszövet (éhezéskor) - barna zsírszövet (a környezet lehűlésekor) - a telítetlen zsírsavakban gazdag folyékonyabb - növényi olajok – olajat raktározó alapszövetben - magvakban - termések húsos falában - olajfa, napraforgó - len, repce, szója - állati zsiradékok: háziállatok - halak (halmájolaj: A- és D-vitamin) - bálnák Fajra jellemző

• poláris és apoláris • micella (belül hidrofób rész kívül pedig hidrofil rész) • membránokat (határhártyákat) képez FOSZFATIDOK=FOSZFOLIPIDEK - glicerin - zsírsavak - foszforsav Ø glicerin + 2 zsírsav + H 3 PO 4 + poláris molekula észtere Ø poláris és apoláris Ø micella (belül hidrofób rész kívül pedig hidrofil rész) Ø membránokat (határhártyákat) képez BIOLÓGIAI MEMBRÁNOK

SZTEROIDOK - szteránvázas vegyületek – melyet három 6 - és egy 5 -atomos kondenzált gyűrű alkot. - A vázhoz kapcsolódó oldalláncok, funkciós csoportok → változatos sajátságú típusokat alakítanak ki. - zsírsavakhoz hasonló felépítés KOLESZTERIN EPESAVAK, AZ EPÉBEN TALÁLHATÓK • MEMBRÁN ALKOTÓ • FOKAZZA AZOK MEREVSÉGÉT • D VITAMIN • MÁJBAN TERMELŐDNEK • A ZSÍROK EMÉSZTÉSÉT SEGÍTIK - felületi feszültséget csökkentő anyagok • - a zsírokat kis cseppek formájában tartják • - jobban hozzájuk férnek a lipázok

Sok hormon szteránvázas -mellékvesekéregben pl. : aldoszteron, kortizon -ivarmirigyekben a nemi hormonok - ösztrogén - petefészek tüszőiben termelődik - hatására a méh nyálkahártyája megújul a menstruációs vérzés után - progeszteron - az ovuláció után kialakuló sárgatest termeli - hatására a méh nyálkahártyája még 14 napig nem épül le - tesztoszteron - herecsatornácskák közötti kötőszövet hormontermelő sejtjei termelik - élettani hatásai - másodlagos nemi jelleg kialakítása - ivarsejttermelés - normális nemi működés

KAROTINOIDOK 1. a növényvilágban és az állatvilágban 2. láncaikban konjugált kettős kötés rendszer van (szénatomok között váltakoznak az egyes és a kettős kötések) - látható fény hatására is gerjeszthetők - magasabb energiaszintre ugranak gyorsan és rövid ideig maradnak ott - mikor visszakerülnek eredeti energiaszintjükre, fényt bocsátanak ki 3. többnyire vörösek vagy sárgák - karotin (sárgarépa): narancsvörös - likopin (paradicsom): piros - xantofill (levelek): halvány sárga - A-vitamin előanyaga (béta-karotin) - a szem retinájában lévő látóbíbor fény hatására opszinra (fehérje) és Avitaminra bomlik - az inger megszűnik: újra kapcsolódnak - A-vitamin hiányában nem alakulhat ki: farkasvakság (szürkületben nem lát)