ELEGYEK OLDATOK ELEGYEK FOGALMA Elegyek az olyan homogn
- Slides: 32
ELEGYEK, OLDATOK
ELEGYEK FOGALMA Elegyek az olyan homogén, többkomponensű rendszerek, amelyekben az alkotórészek arányát tetszőlegesen változtathatjuk anélkül, hogy közben új fázis keletkezne vagy tűnne el. Az elegyeket két csoportra oszthatjuk: ideális elegyek és reális elegyek Az ideális elegyek képződése során a komponensek elegyedése során nem következik be: Ø Ø térfogatváltozás, (vagyis az elegy térfogata = a komponensek térfogatainak összegével) kémiai reakció felmelegedés vagy lehűlés (feltéve hogy a komponensek azonos hőmérsékletűek) az alkotórészek tetszőleges arányban változtathatók Ideális elegyeket olyan anyagok alkotnak egymással, amelyek molekulái között a kölcsönhatások nem különböznek számottevően az egyes komponensek azonos molekulái közötti kölcsönhatásoktól. Pl. közel ideális elegyek a gázelegyek, vagy a benzol-toluol, vagy a hexán-heptán elegy. Ha fenti feltételek nem teljesülnek, akkor reális elegyről beszélünk. TÁMOP 4. 1. 2. B. 2 -13/1 -2013 -0007 „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT”
AZ ELEGYEK ÖSSZETÉTELÉNEK MEGADÁSA 1. Százalékos összetételek Tömegszázalék Jele: w Értelmezése: 100 g elegyben (oldatban) hány gramm van az egyik összetevőből. Másképpen: az egyik összetevő tömege és az összes tömeg hányadosának a 100 -szorosa Példa: Hány gramm oldott anyag van 350 g w = 25%-os oldatban? m(oldott anyag) = 350· 0, 25 = 87, 5 g Térfogat-százalék Jele: j Értelmezése: 100 m 3 elegyben (oldatban) hány m 3 van az egyik összetevőből. Másképpen: az egyik összetevő térfogata és az teljes térfogat hányadosának a 100 -szorosa Példa: 180 cm 3 alkoholt 500 cm 3 térfogatra hígítunk vízzel. Hány térfogat-százalék alkoholt tartalmaz az elegy? TÁMOP 4. 1. 2. B. 2 -13/1 -2013 -0007 „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT”
AZ ELEGYEK ÖSSZETÉTELÉNEK MEGADÁSA 2. Tömegkoncentráció Értelmezése: 1 dm 3 oldatban hány g oldott anyag található. A tömegkoncentráció az oldott anyag tömegének és az oldat térfogatának a hányadosa. Jele: ρB , mértékegysége: g/dm 3 , illetve g/liter. Példa: 750 cm 3 oldatban 25, 0 g sót oldottunk. Ekkor a tömegkoncentráció: TÁMOP 4. 1. 2. B. 2 -13/1 -2013 -0007 „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT”
AZ ELEGYEK ÖSSZETÉTELÉNEK MEGADÁSA 3. Anyagmennyiség-koncentráció A kémiai anyagmennyiség mértékegysége az SI-mértékrendszerben a mól. Kézenfekvő, hogy az oldott anyag mennyiségét mólban adjuk meg, míg az oldatot térfogategységben mérjük. Így jutunk az anyagmennyiség-koncentrációhoz. Az anyagmennyiség-koncentráció értelmezése: 1 dm 3 oldatban hány mól oldott anyag található. Az anyagmennyiség-koncentráció az oldott anyagmennyiségének és az oldat térfogatának a hányadosa. Jele: c, mértékegysége: mol/dm 3. Példa: 750 cm 3 oldatban 25, 0 g Na. Cl-ot oldottunk. Ekkor az anyagmennyiség-koncentráció számítása: Az oldott Na. Cl anyagmennyisége: TÁMOP 4. 1. 2. B. 2 -13/1 -2013 -0007 „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT”
AZ ELEGYEK ÖSSZETÉTELÉNEK MEGADÁSA 4. Anyagmennyiségtört Az elegy (oldat) egyik összetevőjének anyagmennyiségét viszonyítjuk az elegy anyagmennyiségéhez. Példa: Mekkora az anyagmennyiségtörtje a w = 46, 0%-os Na. NO 3 -oldatban a Na. NO 3 -nak és a víznek? A w = 46%-os Na. NO 3 46 g Na. NO 3 -ból és 54 g vízből áll. Természetesen az elegyben az anyagmennyiségtörtek összege mindig 1. Az anyagmennyiségtört 100 -szorosát anyagmennyiség-százaléknak (mol%) nevezzük. A fenti példa eredménye mol%-ban kifejezve: x(Na. NO 3) = 15, 3 mol% x(H 2 O) = 84, 7 mol% TÁMOP 4. 1. 2. B. 2 -13/1 -2013 -0007 „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT”
AZ ELEGYEK ÖSSZETÉTELÉNEK MEGADÁSA 5. Raoult-koncentráció (molalitás) Értelmezése: 1 kg oldószerben hány mol oldott anyag van. Jele m. B, mértékegysége mol/kg oldószer. Példa: Mekkora a molalitása a w = 10, 0%-os Na 2 SO 4 oldatban a Na 2 SO 4 -nak? A w = 10, 0%-os Na 2 SO 4 10, 0 g Na 2 SO 4 -ból és 90, 0 g vízből áll. A Na 2 SO 4 anyagmennyisége: TÁMOP 4. 1. 2. B. 2 -13/1 -2013 -0007 „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT”
GÁZ-GÁZ ELEGYEK A gázok minden arányban elegyíthetők egymással, kölcsönös „oldhatóságuk” mindig korlátlan. A tökéletes gázok állapotegyenlete a gázelegyekre is alkalmazható. A gázelegyek esetén a nyomás az alkotók parciális nyomásainak összegeként értelmezzük. Parciális nyomás: Parciális nyomás az a nyomás, amelyet a kérdéses komponens fejtene ki az edény falára, ha ugyanolyan körülmények között egyedül töltené ki a teret. Össznyomás: P = p 1 + p 2 + p 3 + … Osszuk el a parciális nyomást az össznyomással: anyagmennyiségtört Gázelegyek esetén egy komponens parciális nyomása és az össznyomás hányadosa a TÁMOP 4. 1. 2. B. 2 -13/1 -2013 -0007 anyagmennyiségtörttel egyenlő. „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT”
ANYAGMENNYISÉGTÖRT ÉS A TÉRFOGATSZÁZALÉK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS V 3 VV 2 V 1 Térfogattört Anyagmennyiségtört V = V 1 + V 2 + V 3 Gázok esetén az anyagmennyiségtört egyenlő térfogatszázalék a századrészével. TÁMOP 4. 1. 2. B. 2 -13/1 -2013 -0007 „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT”
GÁZELEGY ÁTLAGOS MOLÁRIS TÖMEGE GÁZELEGYEK ÁTLAGOS MOLÁRIS TÖMEGE AZ ÖSSZETEVŐK MOLÁRIS TÖMEGEINEK ANYAGMENNYISÉGTÖRTEKKEL SÚLYOZOTT ÁTLAGA: Példa: Mennyi a levegő átlagos moláris tömege, ha j = 21, 0% oxigént és j = 79, 0% nitrogént tartalmaz? TÁMOP 4. 1. 2. B. 2 -13/1 -2013 -0007 „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT”
HETEROGÉN RENDSZEREK Heterogén rendszereknek azokat a rendszereket nevezzük, amelyek határfelülettel elválasztott fázisokból épülnek fel. A heterogén rendszer lehet egykomponensű vagy többkomponensű. Egykomponensű heterogén rendszerek olyan, azonos anyagi részecskéből felépülő rendszerek, amelyekben van fázishatár a rendszer különálló homogén részei között. Egykomponensű heterogén rendszer pl. a jég - víz - gőz rendszer. Többkomponensű heterogén rendszerek olyan rendszerek, amelyekben több alkotórész van, és ezeket fázishatár választja el egymástól. Többkomponensű heterogén rendszer pl. a szilárd só – telített sóoldat rendszer. Heterogén rendszereket fázisdiagramjukkal lehet jellemezni. Ezeken a diagramokon az állapotjelzők és a halmazállapotok láthatók. TÁMOP 4. 1. 2. B. 2 -13/1 -2013 -0007 „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT”
EGYKOMPONENSŰ HETEROGÉN RENDSZEREK A víz fázisdiagramja Az olvadásgörbe mentén egyensúlyt tart a szilárd és a folyadék fázis. e örb ióg Te nz sgörbe Nyomás Olvadá víz A tenziógörbe mentén egyensúlyt tart a gőz és a folyadék fázis. Hármaspontban mindhárom fázis egyensúlyban van. jég gőz á il m ub e z S örb g ós i c A szublimációs görbe mentén egyensúlyt tart a gőz és a szilárd fázis. TÁMOP 4. 1. 2. B. 2 -13/1 -2013 -0007 „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT” Hőmérséklet
ÁLLAPOTVÁLTOZÁSOK A VÍZ FÁZISDIAGRAMJÁN Nem szokásos halmazállapot-változási sorrend: gőz, szilárd, folyadék F Nyomás víz Szokásos halmazállapotváltozási sorrend: C szilárd, folyadék, gőz B A A liofilizálás fagyasztással történő szárítási eljárás. jég E gőz Szublimáció a hármaspont alatti nyomáson (liofilizálás) D A megfagyasztott anyagból (pl. vérplazmából, élelmiszeripari termékekből, italalapanyagokból) erős vákuum alkalmazásával távolítjuk el az oldószert. Az alacsony hőmérsékleten a termékek biológiai értéke nem csökken. A liofilizált anyag nagy aktív felülettel rendelkezik és könnyen TÁMOP 4. 1. 2. B. 2 -13/1 -2013 -0007 veszi fel ismét a vizet. „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT” Hőmérséklet
KÉTKOMPONENSŰ RENDSZEREK FÁZISDIAGRAMJA Sóoldatok fázisdiagramja Hőmérséklet Telítetlen oldat Telített oldat + jégkristályok Telített oldat + sókristályok Eutektikum + jégkristályok Eutektikum + sókristályok A B E Összetétel TÁMOP 4. 1. 2. B. 2 -13/1 -2013 -0007 „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT”
SÓ-VÍZ RENDSZEREK FELHASZNÁLÁSA: HŰTŐKEVERÉKEK KÉSZÍTÉSE Hűtőkeverékek működése: Ha az eutektikus összetételnek megfelelő sót és darált jeget összekeverünk, az lehűl az eutektikus hőmérsékletre. A só oldódik a jég felületi rétegében, de a keletkezett telített oldat nincs egyensúlyban az alatta lévő, eredetileg nulla o. C-os jéggel. Ezért a jég olvadásnak indul, és az ehhez szükséges hőt a környezetéből vonja el, tehát lehűl. Néhány hűtőkeverék: KNO 3 + jég -69 o. C Na. Cl + jég: -19 o. C Ca. Cl 2 + jég: -33 o. C TÁMOP 4. 1. 2. B. 2 -13/1 -2013 -0007 „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT”
FOLYADÉK – FOLYADÉK ELEGYEK A FOLYADÉKELEGYEK GŐZNYOMÁSA A folyadékelegyek a tiszta folyadékokhoz hasonlóan párolognak: a folyadékállapotból gőzállapotba juthat a folyadékelegy valamennyi komponense. Az elegyek esetén a tenzió a hőmérsékleten és az anyagi minőségen kívül az összetételtől is függ. Az egyes komponensek által kialakított nyomás a folyadékelegy feletti gőznyomásnak csak bizonyos része, ezért azt a nyomást résznyomásnak, azaz parciális nyomásnak nevezzük. Röviden: Az egyes komponensek gőznyomásait parciális tenziónak nevezzük. Ideális folyadékelegyben a parciális tenzió a tiszta folyadék tenziójához képest az adott komponens folyadékban mért anyagmennyiségtörtjének arányában csökken. A folyadékelegyben felett az össztenziót a parciális tenziók összege adja. TÁMOP 4. 1. 2. B. 2 -13/1 -2013 -0007 „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT”
TENZIÓGÖRBÉK Tiszta „A” komponens tenziója össz Tiszta „B” komponens tenziója tenz ió p. A Tiszta „A” komponens p. B 0 1 x. B x. A Tiszta „B” komponens 1 0 TÁMOP 4. 1. 2. B. 2 -13/1 -2013 -0007 „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT”
A RAOULT-TÖRVÉNY VALAMELY FOLYADÉKELEGYBEN W 1 = 40, 0% HEXÁN, W 2 = 25, 0% HEPTÁN ÉS W 3 = 35, 0% OKTÁN VAN. SZÁMÍTSUK KI AZ ELEGY GŐZNYOMÁSÁT 20 °C-ON, HA EZEN HŐMÉRSÉKLETEN A TISZTA ANYAGOK TENZIÓI A KÖVETKEZŐK: 1. Számítsuk ki az elegy összetételét anyagmennyiségtörtben! 2. Számítsuk ki a parciális tenziókat! 3. Az elegy felett a tenzió a parciális tenziók összege: TÁMOP 4. 1. 2. B. 2 -13/1 -2013 -0007 „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT”
REÁLIS FOLYADÉKELEGYEK TENZIÓGÖRBÉI REÁLIS FOLYADÉKELEGY FELETT AZ ÖSSZNYOMÁS VÁLTOZÁSA NEM LINEÁRIS. A SZAGGATOTT VONAL AZ IDEÁLIS ELEGY FELETTI TENZIÓT MUTATJA. 1. A tenziógörbe eltér az ideálistól, de nincs se minimuma, se maximuma. 2. A tenziógörbe eltér az ideálistól, és maximuma van. o A P o B P 3. A tenziógörbe eltér az ideálistól, és minimuma van. 0 1 x. B x. A 1 0 TÁMOP 4. 1. 2. B. 2 -13/1 -2013 -0007 „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT”
FOLYADÉK ÉS GŐZÖSSZETÉTEL SZERINTI TENZIÓGÖRBÉK IDEÁLIS FOLYADÉKELEGY FELETT AZ ÖSSZNYOMÁS (ÖSSZTENZIÓ) LINEÁRISAN VÁLTOZIK A FOLYADÉKFÁZISBAN MÉRT ANYAGMENNYISÉGTÖRTTEL. Ha gőznyomást a gőzfázis összetétele szerint ábrázoljuk, az összefüggés ideális folyadékelegyek esetén sem lineáris: o A P o B P 0 x. B 1 x’B TÁMOP 4. 1. 2. B. 2 -13/1 -2013 -0007 „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT”
KONOVALOV I. TÖRVÉNYE VIZSGÁLJUK MEG, MILYEN ÖSSZETÉTEL TARTOZIK EGY ADOTT TENZIÓHOZ A FOLYADÉK- ÉS A GŐZFÁZISBAN! o A P Az ábra szerint az „A” komponens illékonyabb, mint a „B” komponens. (Nagyobb a tenziója. ) L o B P V A folyadékfázisban a „B” komponensből több van, mint a gőzfázisban. A gőzfázisban az „A” komponensből több van, mint a folyadékfázisban. 0 x’B x. B Gőzfázis összetétele 1 Folyadékfázis összetétele Konovalov I. törvénye: A gőzfázis az illékonyabb komponensben dúsabb, mint a vele egyensúlyban lévő folyadékfázis. TÁMOP 4. 1. 2. B. 2 -13/1 -2013 -0007 „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT”
REÁLIS FOLYADÉKELEGYEK TENZIÓGÖRBÉI o A P V 0 L o A P L P V o B P 1 o A L V 0 xe L L o B P 1 V 0 V xe x’B x. B A reális folyadékelegyek három típusának megfelelően három tenziógörbe van. o B P 1 A középső és a jobboldali tenziódiagramoknak van egy olyan pontja, ahol a folyadékfázisnak és a gőzfázisnak azonos az összetétele. Az ilyen összetételű folyadékelegyet azeotrópos elegynek nevezzük. Konovalov II. törvénye: TÁMOP 4. 1. 2. B. 2 -13/1 -2013 -0007 Az azeortópos összetételű folyadékelegyek változatlan „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT” összetétellel párolognak.
A FOLYADÉKELEGYEK FORRÁSPONTGÖRBÉI Folyadékelegyekkel való munka során jellemzően nem a hőmérséklet állandó, hanem a folyadékelegy feletti nyomás. Pl. desztilláció során forrásig melegítjük az elegyet, miközben a külső nyomás nem változik. Forrás értelmezése folyadékelegyekre: A folyadékelegyek akkor forr, ha a parciális tenziók összege eléri a folyadékelegy feletti nyomást. A felső ábrán egy ideális folyadékelegy tenziógörbéje, az alsó ábrán pedig ugyan annak a folyadékelegynek a forráspontgörbéje látható. A forráspontgörbén a folyadékelegy és a gőzfázis összetételének függvényében ábrázoljuk az elegy forráspontját (állandó nyomáson. ) A forráspontgörbe még ideális folyadékelegyek esetén sem lineáris.
A FORRÁSPONTGÖRBE ÉRTELMEZÉSE T t is fáz t é K le ü r e út A kétfázisú terület értelmezése L T Gőz Folyadék V T 1 0 1 x. A x. B L 1 0 A forráspontdiagramon a vaporgörbe feletti terület minden pontjában az elegy gőz halmazállapotú. A forráspontdiagramon a likviduszgörbe alatti terület minden pontjában az elegy folyadék halmazállapotú. A x. Bgőz x. Bfoly. Folyadék Gőz V B x. B Melegítsük az x. B összetételű folyadékelegyet T 1 hőmérsékletre! Ekkor szétválik egy x. Bfoly össze. A likvidusz- és a vaporgörbe között az elegy tételű folydékfázisra és egy x. Bgőz egy gőz- és egy folyadékfázisra válik szét. összetételű gőzfázisra. TÁMOP 4. 1. 2. B. 2 -13/1 -2013 -0007 Ez tehát kétfázisú terület. „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT”
A FORRÁSPONTGÖRBE ÉRTELMEZÉSE T V T 1 Folyadék T 1 L A Gőz x. B 1 x. B 2 B Induljunk ki az 1. pontból. A gőzelegy összetétele x. B 1. Hűtés során a vaporgörbe T 1 hőmérsékletén a gőz elkezd kondenzálódni. A kondenzálódott folyadékelegy összetétele x. B 2. A kondenzáció során a magasabb forráspontú (kevésbé illékony) komponensből több kondenzálódott le, így a folyadék a kevésbé illékony komponensben dúsult. V Folyadék 1. T L 2. A x. B 2 x. B 1 B Induljunk ki a 2. pontból. A folyadékelegy összetétele x. B 1. Melegítés során a likviduszgörbe T 1 hőmérsékletén a folyadék elkezd forrni. A távozó gőzelegy összetétele x. B 2. A forrás során az alacsonyabb forráspontú (illékonyabb) komponensből több párolgott el, így a gőz az illékonyabb komponensben dúsult. TÁMOP 4. 1. 2. B. 2 -13/1 -2013 -0007 „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT”
A REÁLIS FOLYADÉKELEGYEK TENZIÓ- ÉS FORRÁSPONTGÖRBÉI o A P o B 1 x’B x. B V 0 TB TA V 1 L V xe x’B x. B V TA x’B x. B P xe 0 L o B V L 0 P TB V TA o A L P V 0 o L A V P L V P 1 V L TB L L L 0 o B xe x’B x. B 1 0 xe x’B x. B 1
AZ EGYSZERŰ DESZTILLÁCIÓ A folyadékelegyből az egyes komponensek eltérő mértékben párolognak. A folyadékelegyből forrás közben az alacsonyabb forráspontú (illékonyabb) komponensből több távozik el. Így a lecsepegő desztillátum az illékonyabb komponensben lesz dúsabb. Az egyszerű desztilláció során nem lesz teljes szétválasztás. Csak annyi történik, hogy a desztillátum az illékonyabb komponenesben, míg a desztillációs maradék a kevésbé illékony komponensben lesz dúsabb. TÁMOP 4. 1. 2. B. 2 -13/1 -2013 -0007 „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT”
A FRAKCIONÁLT DESZTILLÁCIÓ A desztilláció hatásosságát, vagyis a tökéletesebb szétválasztását úgy lehet növelni, hogy a távozó gőzök egy részét kondenzáltatjuk és visszavezetjük. A távozó gőzök egy részének kondenzáltatását deflegmációnak nevezzük. Ekkor, a deflegmálás során gőzökből a magasabb forráspontú, tehát kevésbé illékony komponensek fognak nagyobb mértékben lecsapódni, az illékonyabb komponens pedig gőz formában távozik az elpárologtató térből. Így a desztillátum lényegesen dúsabb lesz az illékony komponensben. TÁMOP 4. 1. 2. B. 2 -13/1 -2013 -0007 „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT”
Alacsonyabb forráspontú komponens A REKTIFIKÁLÓ OSZLOP MŰKÖDÉSE Ipari mértetekben a többkomponensű folyadékelegyek szétválasztására a rektifikáló oszlopot használnak. A fölfelé szálló gőzök a buboréksapka miatt belebuborékolnak a tányéron lévő folyadékba. Részben kondenzálnak, ekkor hőt adnak le, és ezáltal forrásban tartják a tányéron lévő folyadékot. Ekkor az illékonyabb komponens nagyobb mértékben párolog, a gőzök az alacsonyabb forráspontú komponensben dúsulnak. A visszamaradó folyadék a magasabb forráspontú komponensben dúsul, és a túlfolyón keresztül egy alacsonyabb tányérra folyik vissza. TÁMOP 4. 1. 2. B. 2 -13/1 -2013 -0007 „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT”
A FRAKCIONÁLT DESZTILLÁCIÓ TERMÉKEI illékonyabb pl. víz - ecetsav pl. víz - etil-acetát pl. etanol - víz TB V TA kevésbé illékony V L 0 TB TA V x’B x. B Fejtermék „A” komponens Fenéktermék „B” komponens TA 1 V TB L L 0 V xe 1 x’B x. B Azeotrópos elegy „A” komponens vagy „B” komponens 0 xe 1 x’B x. B „A” komponens vagy „B” komponens Azeotrópos elegy TÁMOP 4. 1. 2. B. 2 -13/1 -2013 -0007 „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT”
A KÍMÉLETES DESZTILLÁCIÓK Vannak olyan folyadékelegyek, melyek a légköri nyomáshoz tartozó forrásponton bomlanak. Ezért ezeket csak alacsonyabb hőmérsékleten lehet desztillálni. A forráspont csökkentésének egyik lehetősége, hogy csökkentjük a folyadék felett a nyomást, vagyis vákuumdesztillációt hajtunk végre. A kíméletes desztillációnak másik módja a vízgőzdesztilláció. A vízgőzdesztilláció alkalmazásának egyik feltétele, hogy kinyerni kívánt komponens ne elegyedjen a vízzel. Ilyenkor a desztillálandó elegybe vízgőzt vezetünk. Az elegy akkor forr, ha a vízgőz és az értékes komponens összesített gőznyomása eléri a légköri nyomást. Azok az anyagok választhatók el így gazdaságosan, melyeknek nagy a moláris tömege. TÁMOP 4. 1. 2. B. 2 -13/1 -2013 -0007 „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT”
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
- Víz fázisdiagramja
- Veled lenni olyan
- Vannak olyan pillanatok az életben amikor
- Vizes oldatok kémhatása
- Anyagi részecskék csoportosítása
- Plazmaexpander
- Oldatok keverése
- Homogn
- Homogn
- Homogn
- Homogn
- Multihalmaz
- Homogn
- Csomagolás fogalma
- Ted shuterland
- A klasszicizmus jellemzői
- Humán kontrolling fogalma
- Gyomnövény fogalma
- Francia szimbolizmus
- őshaza fogalma
- Képlékenység fogalma
- Esetmenedzser feladatai
- Tömegpárt
- Embertani rokonság fogalma
- Lnko fogalma
- Algoritmus fogalma
- Impresszionizmus fogalma
- Működési cash flow fogalma
- Storming norming performing
- Borturizmus fogalma
- Biom fogalma
- Marketing fogalma
- Szellemi tőke fogalma