A KLASSZICIZMUS S A MVELDS Marble Hill House

A KLASSZICIZMUS ÉS A MŰVELŐDÉS Marble Hill House II. György építtette, Henrietta Howard számára (1724 -1729)

A barokk és a klasszicizmus A reneszánsz a 16. század után két fejlődési szakaszra bomlott Barokk Jellemzői: • a nyugtalanság, • a túldíszítettség Klasszicizmus Jellemzői: • a szigorú formákhoz való ragaszkodás, • a mértéktartás

A KLASSZICIZMUS ESZMEI HÁTTERE

Az értelem kora A felvilágosodás kora • a 17. század második fele és a 18 század „az értelem kora” • Hit a világ ésszerűségében, szabályszerűségében • A törvényeket a természetfeletti és emberi dolgok együtt alakítják. • Egyre növekvő szerepet kap az egyéni szabadság, mint alapvető emberi jog.

Az értelem kora A racionalizmus a ráció szóból származik = ész, értelem. • Az ember képes a tudás, megszerzésére. • A humán tudományok mellett gyors fejlődésnek indulnak a reál tudományok. Descartes “ Opció ergo scum ” = “Gondolkodom tehát vagyok ”

A klasszicizmus fogalma • A racionalizmus talaján alakult ki a klasszicizmus, mint stílustörténeti korszak • A 18. század második felétől a 19. század közepéig • A kifejezés a classis szóból származik, jelentése: első rangú, első osztályú • Minta: az antik kultúra • A klasszicista embereszmény = világpolgár

A klasszicizmus jellemzői • • • visszafordulás az antik világhoz mértéktartás mindenben a művek arányosak nyugalom, derű, harmónia jellemzi őket a mű mondanivalója ésszel jól követhető a forma egyszerű

A klasszicista irodalom

Jellemzői • A klasszicista irodalomra a merev szabályok a jellemzők • Az érthetőség, a világos, áttekinthető kompozíció alapkövetelmény • A kifejezésmódra jellemző a nyugodt fegyelmezettség, világosság és egyszerűség • Főbb műfajai: eposz, tragédia, óda, epigramma, tanmese, szatíra, levél. • A szerkezeti tagoltság, a választékosság, az átláthatóság a tudatos barokkellenességből származik.

A drámairodalom Vezető irodalmi műfaj: a dráma Cél: a művekben nem nagy egyéniségeket kell ábrázolni, hanem embercsoportokat A hármas egység szabálya: • Ugyanazon a nyelven játsszák el. • Ugyanabban az időben • A cselekmény 1 szálon fut = lineáris

A klasszicista színház • A színház királyi és arisztokrata védnökség alatt állt • Az előkelő nézők a színpad két oldalán ültek • Sok kellék, szép jelmezek, parókák • Függöny • Utcai (trágár) nyelvezet tilos

Francia klasszicista drámaírók Francia drámaíró, a klasszikus tragédia megteremtője. Első tragédiája, a Médea (1635) Új polgári tudatformát alakít ki, a corneille-i akarat-hőst, melynek leghíresebb megformálása a Cidben (1637) figyelhető meg. Becsület és hírnév tragédiáinak kulcsszavai. Pierre Corneille 1606 -1684

Francia klasszicista drámaírók • Első darabjait visszautasították • 1777 - legjelentősebb drámája, a Phaedra • Művészetére jellemző a hiteles lélekábrázolás Jean Racine (1639— 1699)

Francia klasszicista drámaírók • 1643 -ban megalapította első színtársulatát • 15 évig vándorszínész • 1659 -Kényeskedők • 1664 - Versailles-Tartuffe • 1666 -ban mutatták be a Mizantróp című darabját, • Lully-vel társulva zenés darabokat alkotott, melyek közül legismertebb Az úrhatnám polgár. • Scapin furfangjai (1671) • Tudós nők (1672) Moliére 1622 -1673

Francia klasszicista írók Filozófus, író • Tragédia: Oidipusz • Hősköltemény: IV. Henrik francia királyról Henriász címmel (1723), • Epigrammák • Filozófiai tanköltemények természetbölcseleti kérdésekről. • Szatirikus regénye: Candide (1759)- az értelem nevében támadta a társadalmi visszásságokat. Voltaire (1694— 1778)

Francia klasszicista írók Montesquieu (1689— 1755) Jogtudós, filozófus és író. Nagy művei: • Elmélkedések a rómaiak nagyságának és hanyatlásának okairól (1734) az ókori latin demokrácia intézményrendszerének és erkölcsiségének elemzésével foglakozik. • Szépirodalmi és egyben filozofikus jellegű a Perzsa levelek (1721) levélregénye, a korabeli francia társadalom erkölcsi, vallási és politikai szatírája; ezzel a könyvével a szerző műfajt teremt. • A törvények szelleme (1748) államelméleti vizsgálódásokat összegez.

Az angol klasszicizmus • Az angol klasszicizmusban a tudományos jelleg volt erős. • Az emberi értelem vívmányainak összefoglalása itt valósul meg először • 1728 -ban jelenik meg — a francia Enciklopédia közvetlen előzményeként — A művészetek és tudományok egyetemes szótára.

Angol klasszicista írók • London melletti Twickenhamben felépített villájában az angol szellemi élet egyik központját teremtette meg. • A homéroszi eposzok átültetésekor (Iliász 1720, Odüsszeia 1726) —az angol hősi költészet párrímeit alkalmazta • Az Értekezés a műbírálatról c. verses tanulmányában (1711) a klasszicista irodalom normáit rögzítette. • Komikus eposza a Fürtrablás (1714) Alexander Pope (1688 -1744)

Angol klasszicista írók A Robinson Crusoe című regénye (1719) • az ember diadalát mutatja a természeti erőkkel szemben, • a civilizáció kritikáját is sugallja. Daniel Defoe (1660— 1731)

Angol klasszicista írók Jonathan Swift (1667— 1745) A Gulliver utazásai című regénye (1726) • meseszerű kalandok sorozata • szenvedélyesen bírálja az angol társadalmat, a civilizációt — sőt magát az embert is. • Hasonló szelleműek pamfletjei is.

Klasszicista írók A kortársak elnevezése: "Doctor Johnson” • szatíráival és • értelmező szótára készítésével vívta ki tekintélyét. • A józan ész és a kíméletlen szókimondás képviselője volt. • Angol írókról, költőkről szóló életrajzi esszéket • moralizáló tanregényeket írt. • Kiadta Shakespeare műveit. Samuel Johnson (1709 -1788)

A SAJTÓ ERKÖLCSI HETILAPOK Anglia Defoe Swift • REVIEW (1704) Szerkesztő: Daniel Defoe • EXAMINER (1726) Szerkesztő: Jonathan Swift • THE TATLER (1709) • THE SPECTATOR (1711) • THE GUARDIAN (1713)

Német klasszicista írók A modern polgári kultúra első nagy összegezője. • Római elégiáit (1788— 1790), egy itáliai utazás ihlette. • Kiemelkedő műve a Wilhelm Meister tanulóévei c. fejlődésregény (1796). • Antik tárgyú tragédiája az Iphigenia Taurisban (1779) • Főműve, a Faust c. drámai költemény. Johann Wolfgang Goethe (1749— 1832)

Német klasszicista írók Költő, drámaíró és esztéta, a német klasszika vezéralakja, a romantika előfutára. • Színműveiben az eszmények és érzelmek ütköznek össze a gátlástalan hatalmi gépezettel • Ármány és szerelem (1784), • Don Carlos (1787). • Költészetében a klasszikus értékek — a szépség, az igazság, a szeretet, a barátság és az erkölcs — dicsőségéről ír, pl. Az örömhöz c. ódájában (1785). Friedrich Schiller (1759— 1793)

A klasszicista építészet

Új igények • A klasszicizmus főleg az építészetben hozott maradandó alkotásokat. • A 19. század első felében a gazdasági fejlődés új feladatokat támasztott az építészek elé. • A polgári megrendelőknek megfelelt a klasszicizmus puritánsága, könnyen áttekinthető alaprajzi rendje, térosztása. • Az építészetben az egyenes vonalak, a tiszta és egyszerű alaprajz, a vízszintes tagoltság és a szigorú arányok váltak jellemzővé.

Jellemzői I. • • Uralkodóvá válik a nyugodt, fegyelmezett szemléletmód. Mintának tekintették az ókori művészetet. A barokk stílussal együtt háttérbe szorul az egyházi építészet. A városi építészet kerül előtérbe: bérházak, iskolák, egyetemek, kórházak, hidak, alagutak, hatósági és jogi intézményeknek helyet adó épületek készülnek az új stílus jegyében. • Új szerkezeti anyag jelenik meg, az öntött- és kovácsoltvas.

Jellemzői II. • A lakóházak - bérpaloták - homlokzata egyszerűbb, • a belső terek megosztottabbak, a helyiségek alaprajzi és magassági méretei kisebbek. • A fényűző pompa helyébe a szerényebb díszítés lép. • Fő törekvés a lakályosság, a meghitt polgári kényelem biztosítása. • Megkezdődik a városok vezetékes vízellátása és a csatornázás. • A hagyományos középületek - a városházák, színházak, kórházak, iskolák, egyetemek - mellett különféle közigazgatási és kormányzati épületek bíróságok, vásárcsarnokok, könyvtárak épülnek. • Megjelennek a monumentális emlékművek, a közgyűjtemények bemutatására szolgáló múzeumok s a kereskedelmi tevékenység központjai, a tőzsdék.

Klasszicista építészeti alkotások Pantheon, Párizs

Klasszicista építészeti alkotások ODEON, Párizs

Párizs, Diadalív

London, British Museum

Washington, Capitolium

Klasszicista szobrászat

Jellemzői • A szobrászok az ókori klasszikus műveket tekintették mintaképül. A klasszicizmus szabályait, szigorú előírásokat követve örök szépségű alkotásokat akartak létrehozni. • Tanulmányozták és másolták az Itáliában feltárt görög és római szobrokat. Az arányok harmóniájára, a felület gondos kidolgozására törekedtek. • Fő témájuk a görög-római mitológia, valamint művészek, politikusok mellszobrai római köntösben. • Az épületek díszítettsége az oromzatok domborműveire, kút- és fülkeszobrokra korlátozódott.

Jean Antoine Houdon (1741– 1828) • Művészete jellegzetes átmenet a barokkból az erősen racionális polgári klasszicizmusba.

Antonio Canova (1757– 1822)

A klasszicista festészet

Francisco Goya y Lucientes (1746– 1828)

Jacques Louis David (1748– 1825)

A klasszicizmus zenéje

Jellemzői • A zenében az 1750– 1820 közötti korszakot nevezik klasszikusnak. • A barokkal szemben a stílus itt is egyszerűsödik, • A mű szerkezete világos, áttekinthető és harmonikus, • Megszűnik a szólamok egyenrangúsága, egy dallam van, a többi ennek van alárendelve. • A szimfónia és a szimfonikus zenekar ekkor alakul ki. A szimfónia elnevezése is a harmóniára utal: együtthangzást jelent. • A legfőbb rendező elv a szimmetria, az ellentétes témák szembeállítása és a variációk. • A kor kedvelt műfajai a versenyművek, ahol a szólista az első tétel végén bemutatja virtuozitását.

Joseph Haydn (1732 -1809) • C-dúr “Császár” vonósnégyes • Esz-dúr “Dobpergés” szimfónia

Wolfgang Amadeus Mozart (1756 -1791) C-dúr zongoraverseny D-moll zongoraverseny Kis éji zene A varázsfuvola Figaro házassága

Ludwig van Beethoven (1770 -1827) · V. c-moll “Sors” szimfónia · VI. F-dúr “Pastorale” szimfónia · IX. d-moll szimfónia · Fidelio