Néhány geometriai alapfogalom n Sík: minden irányba végtelenbe nyúló felület n Egyenes: mindkét irányba végtelenbe nyúló vonal n Az egyenest annak egyik pontja két félegyenesre bontja. Ez a pont mindkét félegyenes kezdőpontja.
Szögek Egy pontból kiinduló két félegyenes a síkot két részre bontja. n Egy-egy ilyen részt szögnek, vagy szögtartománynak nevezünk. n A szögtartományt a szárak határolják. n
r á z s O y n á m o t r a t g ö z s szár
Szögmérték a Teljesszög: a két szögszár egybeesik, a szögtartomány a teljes sík. a=360°
Szögmérték a Egyenesszög: szárai egyenest alkotnak a = 180°
Szögmérték Derékszög: szárai 90°-os szöget zárnak be
Szögmérték a Hegyesszög: 0°<a<90°
Szögmérték a Tompaszög: 90°<a<180°
Szögmérték a Homorúszög: 180°<a<360°
Szögpárok a b a és b : -pótszögek, ha a + b = 90°
Szögpárok a b -kiegészítő szögek, ha a + b = 180°
Szögpárok r á z s s ö z ö b k a -mellékszögek, ha egyik száruk közös, másik száruk egyenest alkot. a + b = 180°
Szögpárok a b -csúcsszögek, ha a két szög szárai páronként egymás meghosszabbításai. a=b
Szögpárok a b -egyállású szögek, ha konvex szögek, és szárai páronként egyező irányúak, nagyságuk egyenlő, azaz a = b
Szögpárok a b - váltószögek, ha konvex szögek, és száraik páronként ellentétes irányúak, nagyságuk egyenlő
Szögpárok -merőleges szárú szögek, ha száraik páronként merőlegesek. Ha mindkét szög hegyesszög, vagy tompaszög, akkor egyenlők. Ha egyik hegyes, másik tompaszög, akkor kiegészítőszögek. Háromféleképpen állhatnak a merőleges szárú szögek: