Finnugor nyelvek Alapnyelvek korszakols gak a lenynyelvek 02

Finnugor nyelvek Alapnyelvek, korszakolás, ágak, a „leánynyelvek” 02. 18.

Mi is az a tudomány? • Mitől nevezhető egy kutatás tudományosnak? • önálló és adekvát tárgy-cél-módszer • „A tudomány a bizonyíthatóról szóló tanítás. ” (Doerfer 1993, id. Rédei 1998) • bizonyított • teljes lehetőség • üres lehetőség (ilyen pl. a nosztrátum-elmélet)

A nyelvek hasonlósága • Milyen oka lehet a nyelvek között nagyfokú hasonlóságnak? (hangzásbeli) • véletlen (fonémák száma véges) • hangutánzás, hangfestés • gyermeknyelvi szavak • jövevényszavak • anyagi (etimológiai) egyezések • A hasonlóságok szisztematkus vizsgálatával a különféle összehasonlító módszerrel dolgozó kutatások foglalkoznak • komparati(vi)sztika: 1. történeti-összehasonlító nyelvészet 2. areális nyelvészet 3. nyelvtipológia

Tudománytörténet • történeti öh. nytud. megalapítója F. Bopp (Über den Konjugationssystem… - A szanszkrit nyelv konjugációs rendszere… 1816) • a nyelvek származásának kérdése igen régi előzményekkel (vö. Bábel – mono- vs. poligenezis) • Aeneas Silvius Piccolomini: Cosmografia (1458) magyarok és jugorok rokonok, de nincs bizonyíték

Nemzetközi előzmények • M. Fogelius (1668 k. ) – 35 finn-magyar egybevetés, 2/3 -a ma is érvényes + morfológiai egyezések (pl. névutók, habeo ige hiánya) • F. J. Strahlenberg (1730): nyelvtani és lexikális egyezések; boreo-orientális nyelvek; fgr. és szamojéd nyelvek rokonsága elsőként • szibériai expedíciók – Pallas szótára (17871789) 200 nyelv 285 szavának fordítása

A hazai finnugrisztika alapítói • 1770 Sajnovics János: Demonstratio. Idioma Ungarorum et Lapponum idem esse (1994 – C. Vladár Zsuzsanna) – két nyelv akkor is rokonságban állhat, ha a beszélői nem értik egymást, fontosabb a nyelvtani (alaktani) egyezés • 1799 Gyarmathi Sámuel: Affinitas linguae hungaricae cum linguis fennicae originis grammatice demonstrata • 1843 Reguly Antal szibériai kutatóútja

Az alapnyelv kérdése • Az alapnyelv fogalma: 1. az őshazában élő népesség által beszélt nyelv – az alapnyelvek sok kisebb nyelv összeolvadásából jöttek létre 2. a mai uráli nyelvek alapján a történetiösszehasonlító módszer segítségével az uráli alapnyelv felbomlásának idejére visszavetített, rekonstruált nyelv

Az alapnyelv felbomlása • az uráli alapnyelv felbomlása Kr. e. 3000 előtt, uráli=finnugor+szamojéd • szamojéd kb. Kr. e. 1. századig, északi- enyec, nyenyec, nganaszan, déli- szölkup, †mator, †kamassz • finnugor alapnyelv kb. Kr. e. 2000 -ig, finnugor=finn-permi+ugor • finn-permi kb. Kr. e. 1500 -ig, finn-permi=finnvolgai+permi

• finn-volgai alapnyelv kb. Kr. e. 1000, volgai=mari, mordvin (erza+moksa); számi (külön) • balti-finn alapnyelv kb. Kr. u. 100 -ig, É: finn, izsór, karjalai, vepsze, D: észt, lív, vót • permi alapnyelv kb. Kr. u. 800 -ig, komi (zürjén és permják), udmurt • ugor alapnyelv kb. Kr. u. 500 -ig, ősmagyar és ős obi-ugor • obi-ugor: hanti és manysi • ősmagyar-magyar

A finn nyelv • suomi, suomen kieli – hivatalos (a svéd is, kb. 5, 5%) • kb. 5 millió (egyben anyanyelvi) • 21 fonéma, időtartam szerinti korreláció, 16 diftongus (hääyöaie), gégezár • mgh. harmónia, fokváltakozás • hangjelölő helyesírás • névmások: minä, sinä, hän, me, te, he • 15 eset (partitivus is) • nincsen zéró érték az igeragozásban, jelen=jövő • tagadó ige van, habeo ige nincs, a képzés a szóalkotás legtipikusabb módja • prefixumok is, SVO alapszórend • 7 fő nyelvjárás • 1. szórványok 1470 -ből, 1541 1. szövegemlék • Vesihiisi sihisi hississä. Elävä kala uiskelee veden alla.

Az izsór nyelv • Ingermannland (Inkeri) a Néva két partján a Ladogától Narváig – a terület őslakosai, de II. világhaború után Szibéria • nehéz elkülöníteni őket a vótoktól • 1989: 820, 2002: 327 • írásbeliség nincs • Larin Paraske 32. 000 sornyi ének

A karjalai nyelv • Karél Köztársaság, Oroszo. , Ladoga-tó, Onyega-tó, Fehértenger, Finno. , Svédo. • 1989: 130. 929 fő, 2002: 93. 344 • a népnév eredete bizonytalan • 2004 óta törvény a karjalai, vepsze és finn használatáról: oktatás, helyi közigazgatás, tömegtájékoztatás, de csak cirillel, így nem lép életbe • 37 fonéma, di- és triftongusok • első szótagi hangsúly, mgh. harmónia • van fokváltakozás • 13 eset • sz. nm: mie, šie, hiän, müö, ťüö, hüö • tagadó ige; van lehetőségi mód

A vepsze nyelv • • • önelnevezés: ťähińe, ťägälaine ‘itteni, helybéli’ 1989: 12. 501, 2002: 8240 (csak kb. 30% any. ) autonóm terület nincs 3 fő nyelvjárás ’ 30 -as években kísérlet az írásbeliség megteremtésére, sikertelen nincs fokváltakozás, csak részleges mgh. harm. tagadó ige sok germán, balti és szláv jövevényszó sz. nm. : m’in’ä, s’in’ä, h’än, m’ii, t’ii, h’ii

Az észt nyelv • • • • eesti keel 1. 150. 000, jelentős orosz kisebbség 9 mgh. , 18 msh. fonéma (õ), 26 diftongus, zöngétlen médiák első szótagi hangsúly, 3 hosszúsági fok kétféle infinitivus, van fokváltakozás tagadó ige 14 eset sz. nm. : mina, sina, tema, meie, teie, nemad kérdő partikula helyett kérdőszó, domináns SVO van kongruencia a névszóragozásban 8 nyelvjárás 13. szd. 1. szórvány, 1535 1. észt nyelvű könyv (katekizmus) Lilled on väga ilusad.

A lív nyelv • • • • er. : ra: ndake: l ‘parti nyelv’ Lett Köztársaság, régen a Kurland–félszigeten minimális a beszélők száma, de revitalizációs törekvések 1991 -es lett alkotmány: két őslakos nép: a lett és a lív nyáriegyetem van 36(+2) fonéma, első szótagi hangsúly van tagadó ige 13 eset ma, sa, ta, me: g, te: g, ne SOV 3 fő nyelvjárás 1855 1. lív könyv, Máté evangéliuma (Londonban) a sztenderdizáció napjainkban is zajlik

A vót nyelv • • • önelenevezés: vad’d’alain Szentpétervár és Észtország között, partlakók lélekszám ? ? ? 73 fő (2002) nincs írásbeliség időtartam szerinti korreláció, sok palatalizált hang • 14 eset • miä, siä, tämä, mö: , tö: , nämäD • balti, germán szláv, később inkeri és észt hatás

A számi nyelv(ek) • önelnevezés: sámi, sápmi – valószínűleg a finn häme törzs nevével azonos eredetű, külső: lapp • arktikus nyelv volt? • négy ország területén, 400. 000 km 2 -en • nyelv vagy nyelvjárás? 4 -10 • 40 -60. 000 fő, kb. 20 -35. 000 anyanyelvi • eltérő státus, Norvégiában számi parlament • inkább fonemikus hangjelölés, 4 hosszúság • ált. első szótagi hangsúly • a képzés domináns, hat eset • van duális • tagadó ige • helyenként csak fél kongruencia • 1619 első nyelvemlék

A mordvin nyelv(ek) • Mordvin Köztársaság, önelnevezés előiráni mrta- ‘ember’ alakra, erzák és moksák • 1989: 1. 153. 987, 2002: 977. 381 • van redukált mgh, diftongus nincs, rövid fonémák, sok palatális • első szótagi hangsúly • abszolút és határozott ragozás + birtokos • 12/13 eset • névszók igei ragozása • sz. nm: mon, ton, som, min’, tin’, sin’ • SVO • csuvas, tatár, orosz hatás • 1. nyelvemlékek 17. szd-ból

A mari nyelv • külső: cseremisz, Marij El • 1989: 670. 868, 2002: 678. 932 • két nyelvjáráscsoport: hegyi és mezei és két irodalmi nyelv – sztenderdizáció lassú • hivatalos nyelv, de csak elméletben • m. 27, h. 33 fonéma, redukált • helyesírás nem következetes • kvázi tiszta agglutináció • 11 eset, irányhármasság • 2 igeragozási típus, tagadó ige • igeneves szerkezetek, converbumok (=páros igék) • SOV • 1769 ? 1. nyelvemlék – köszöntő vers • nagyon erős törökségi hatás

Az udmurt nyelv • külső: votják, udmurt ‘mezei ember’ Udmurt Köztársaság • 1989: 746. 793, 2002: 640. 028 kb. 70% • 26 fonéma, rövid, palatális cs és dzs, I, Ï • 15 eset, jellemző az irányhármasság • kopulát nem kell kitenni névszói állítmánynál • páros igék, igeneves szerkezetek • gazdag múltidő rendszer • SOV • tatár, baskír, csuvas és orosz hatás • 5 nyelvjárás • 1. szórványok 15. szd-ból

A komi nyelv(ek) • önelnevezés valószínűleg a m. hím szóval azonos, jelentése ‘ember’ • nyelv v. nyelvjárás: k-zürjén, k-permják és jazvai • Komi Köztársaságban és a Permi Területen (korábban Komi–Permják Autonóm Körzetben) • 1989: 496. 579, 2002: 434. 248 • elvileg hivatalos nyelv • 33 fonéma, palatális cs és dzs, z: szabad hangsúly, p: a mgh. minőségétől függ • 17 eset, irányhárasság • tagadó ige, négy féle múlt • viszonylag szabad szórendű (de z: inkább SVO, p: inkább SOV) • igeneves szerkezetek • török, csuvas, b-finn, obi-ugor, nyenyec, orosz jövevényszavak • nyelvjárások felosztása a v-l hangváltozás alapján • Permi Szent István, 14. szd. anbur – permi ábécé • Popov (1787) szójegyzéke – permják szavak

A hanti nyelv • • • kăntəγ ‘ember’, vö. m. had, fi. kunta, külső: osztják Ny-Szibéria, Hanti-Manysi Autonóm Körzet 1989: 22521, 2002: 28678 fonémaállomány nyjárásonként eltérő, sprirantizált l és g 9 -3 eset, gazdag névutórendszer, dualis (névszó-, ige- és birtokos ragozásban) determinált-indeterminált ragozás, van tagadó partikula szenvedő szerkezetek nagy száma SOV ’ 30 -as évektől egyházi szövegek, rövid ideig latin betűs írásbeliség

A manysi nyelv • a magy(ar) etimológiai megfelelője, külső: vogul, a m. legközelebbi rokon nyelve • Hanti-Manysi Autonóm Körzet • 1989: 8474, 2002: 11432 • viszonylag sok spiráns és nazális, redukált • 6 eset • van dualis • van kedveskedő mód • determinált-indeterminált igeragozás • SVO • iráni, komi, nyenyec, orosz jövevényszavak • 16. szd. szórványok, • ’ 30 -as években latin ábécés könyv, aztán cirill

Kötelező irodalom • Bereczki Gábor: A magyar nyelv finnugor alapjai, 3. kiadás, Universitas Kiadó, 2003, 4– 36. • Nanovszky György (szerk. ): Nyelvrokonaink, Teleki László Alapítvány, Bp. , 2000, 193– 285. (egy nyelv alapos ismerete vizsgakövetelmény) • Pusztay János: Nyelvével hal a nemzet, Teleki László Alapítvány, Bp. , 2006. (minden nyelv népszámlálási adata, és egy nyelv aktuális helyzetének alapos ismerete) • Rédei Károly: Őstörténetünk kérdései: a nyelvi dilettantizmus kritikája, 2. kiadás, Balassi, Bp. , 2003, 5. fejezet. • www. ethnologue. com fgr. vonatkozású részei