Pedaggiai pszicholgia A pedaggiai pszicholgia kialakulsa trgya jellege

Pedagógiai pszichológia A pedagógiai pszichológia kialakulása, tárgya, jellege, kutatási módszerei. 1. ea.

A pedagógia és a pszichológia viszonya: „…hosszú házasság időnként kiábrándító múlttal” (Berliner, Gage) - a nevelés feltételez valamilyen elképzelést az emberi pszichikumról és annak működéséről. Platon: a lélek három része: értelmes – vágyó – érző társadalmi réteg: filozófusok- katonák-munkások nevelés: bölcsesség – bátorság – mértékletesség DE: a nevelés nemcsak pszichológiai, hanem társadalmi determináció is. (Locke, Rousseau)

A tudománnyá válás kezdete: pedagógia: 1835 Herbart: Pedagógiai előadások vázlata pszichológia: 1860, 1879 Wundt laboratóriuma, Lipcse - A kapcsolat lényege: „ a pedagógia, mint tudomány függ a gyakorlati filozófiától és a pszichológiától – amaz mutatja a képzés célját, emez az utat, eszközöket, akadályokat” - Követői: amerikai, európai teoretikusok az általános pszichológia ismereteit mechanikusan alkalmazzák a pedagógiában: - Intellektualizmus: rendező elvei a képzettársítás és az appercepció. - Ebből alakul ki: receptivitásra épülő pedagógia, a tanító iskola, a formális didaktikai fokozatok teóriája.

A XX. - tól kibontakozik a gyermeklélektan. E. Key: a gyermek százada Képviselői: Decroly, Binet, Pieron¸ Claparéde, Piaget, S. Hall Az aktivitást és a fejlődést állítják a pedagógia középpontjába! ( a gyermek nem kicsi felnőtt…) DE: Claparéde: - dogmatikus pedagógia – célok kijelölése, - kísérleti pedagógia – módszer, eszköz, - propedeutika – a nevelés technikája Claparéde is a herbarti rendszert követi és szétválasztja a cél , - és eszközrendszert!

- - A kísérleti lélektan kialakulása: Lay, Thorndike a tanulás alapvető törvényeit keresve, az egzakt neveléstudomány eszméje a motiváló cél! USA- behaviorizmus kialakulása: főleg állatkísérletekből levont tanulási eredmények alapján alakították ki tanuláselméleteiket: - instrumentális tanulás - programozott oktatás Kognitív tanuláselmélet alapjai: - Piaget műveleti lélektana, - információelmélet DE: a pedagógia egyoldalúan ellenőrzi a pszichológiai kutatások eredményeit, önmaga rendszerén belül keresi a pszichológiai igazolást, így konzerválja saját rendszerét!

A pedagógiai pszichológia tárgya Tárgymeghatározás: illetékességi kör kijelölése - Milyen jelenségeket kutat? - Mi a tudás érvényességi köre? - A tudást módosító körülmények: kultúrkör, életkor, társadalmi háttér, stb. Elnevezés: - nevelés pszichológia vagy pedagógiai pszichológia? Tárgyát tekintve különböző nézetek alakultak ki:

1. az általános lélektan alkalmazása a nevelésben. Pl. : - a figyelem terjedelme, - érzékelés, fáradás jelenségei, - teljesítmény motiváció, stb. DE: sok pedagógiai történés kívül reked az általános lélektan illetékességi körén, pl. társas viszonyok pedagógiai hatása. 2. a fejlődéslélektan ismereteinek alkalmazása: H. Hiebs: a személyiségfejlődését a neveléssel és képzéssel kapcsolatban vizsgálja.

Prihoda: az ember viselkedésében előidézett változások belső törvényszerűségeire vonatkozó ismeretek rendszere. DE: e definíciók inkább a pedagógiai folyamat eredményére utalnak, mintsem magának a folyamat törvényszerűségeire. Hillebrand: a pedagógiai történés pszichológiai kutatása a pp. tárgya, mások, Várkonyi H. , Baranyai E. – a nevelési helyzet pszichológiai vizsgálatában jelölik meg a tárgyát. Ez már – a helyzet – a pp. tárgyának specifikumát fejezi ki, - de hiányzik a pedagógia kontinuitásának figyelembe vétele.

Kelemen L. : a pedagógiai ( oktató- nevelő) tevékenységek és a személyiségfejlődés kölcsönhatásában jelentkező pszichológiai törvényszerűségek és sajátosságok vizsgálata a pedagógiai pszichológia tárgya. - A tudomány jellege: - alkalmazott tudomány, határtudomány. - A tudomány kritériumai: Carrol: - speciális tárgya van, - strukturált ismeretanyag, - adekvát kutatási módszertan, és elfogadott technikák az ismeretek alkalmazásában.

- a feltárt ismeretek igazoltak. - Az „ igazoltság” kérdése: tudományáganként változik. - MTA nomenklatúra: - élettelen természettudományok, - élő természettudományok, - társadalomtudományok. Egyre több a jelenségeket befolyásoló tényező, ezért a törvényszerűségek megjelenési formái az egzakttól a valószínű, statisztikai törvények irányába tolódnak el. Így a pedagógiában a hatáskiváltás inkább tendenciákban, valószínűségekben ragadható meg.

A pedagógiai pszichológia rendszere A pp. tárgyának meghatározása más- más tartalmi tematikát eredményez!( ált. pszichológia, fejlődéslélektan rendszere alapján kialakított tematikák. ) -DE: a nevelés bipoláris folyamat – személyiség hat személyiségre, személyiségfejlesztés történik, - különböző tevékenységformák( játék, tanulás, munka, művelődés, stb. ) keretében. Eredménye: szocializált és individualizált személyiség! -A főbb tárgykörök: - a pedagógiai hatás, ill. folyamat elemzése, - a személyiségfejlesztés pszichológiai alapjai, a tevékenységek pszichológiai elemzése, - a szocializáció pszichológiája, - az individualizáció( egyéni bánásmód) pszichológiája. - A tárgykörök több dimenzióban dolgozhatók fel: életkorok, iskolafokok, intézmények, iskolai tantárgyak stb. szerint.

A pedagógiai pszichológia kutatás módszerei A kutatás filozófiája: - természetes körülmények között, - figyelemmel az oktatás tartalmára, - fejlesztés – fejlődés kölcsönhatása, - adiafor determináció: a nevelés révén addig közömbös inger, pl. célok, szándékok, cselekvéseket indíthatnak el. (kondicionális- kauzális kapcsolat), - a pedagógiai hatás stochasztikus folyamatként jellemezhető, - A statisztikus átlag mellett az egyén vizsgálata is lényeges.

c. / Felmérés: írásbeli és tömeges vizsgálati módszer a tanulói teljesítmény ellenőrzésére. - Kérdőíves ( ankét ) módszer: nézetek, érdeklődés, érzelmi állásfoglalás, attitüd feltárására irányul. - Előnyei: - nagy tényanyag, jó feldolgozhatóság - Zárt és nyílt kérdések. d. / Tesztek: elsősorban egyéni képességeket és sajátosságokat vizsgál, azok mértékét, fokát kívánja megállapítani. - Jellemzői: - standartizált – csoportnormához méri az egyén teljesítményét. Pl. intelligencia tesztek!

Feltáró és feldolgozó kutatási módszerek 1. Feltáró módszerek: a. / Megfigyelés: - viselkedésre, magatartásra, interakcióra irányul, teljesítményre irányul. Lényeges jegyei: - tudatosan irányított, - rendszeresen szervezett, - objektív tényekre támaszkodik, - tartós és megismételhető, - többféle érzékszerv adataira épül. Speciális fajtái: - személyiségrajz, naplóvezetés, esettörténet, helyzetanalízis.

b. / Beszélgetés ( exploráció): - közvetlen kapcsolat a vizsgált személlyel, - nézetek, gondolkodásmód, motiváció, ismeretek, életkörülmények feltárására szolgál. - Klinikai módszer: ( Piaget) - meghatározott tárgykör, - előre felállított hipotézis, - rugalmasan követi a válaszokat, - az ellentmondásokat kiélezi, válaszokat ellenőrzi, - egyszerre csak egy személlyel végezhető.

pl. Wechsler- féle intelligencia teszt: - verbális próbák: - ismeretek - helyzetek megértése - számismétlés - számolási feladat - összehasonlítás, - cselekvési próbák: - rejtjelezési próba - képrendezés - képkiegészítés - mozaik- próba -szintézis- próba.

- kreativitás-tesztek: - originalítás, flexibilitás, fluencia, ellaboráció - személyiség- tesztek: - fejlődés- tesztek, - képesség- tesztek. - projekciós- tesztek: - a belső élmény elmondására, rajzolására késztető feladatokat tartalmaz. pl. –Rorschach- féle tintafolt- teszt, TAT-, Lüscher- féle színteszt, Szondi- féle genoteszt( nyolc alapösztönnek megfelelő elmebetegségek, pl. : szadizmus, epilepszia, depresszió, stb. ) felderítésére.

e. / Szociometriai vizsgálatok: társadalom lélektani kutatási módszer. -Kidolgozója J. L. Moreno: „ a szociometria olyan teszt, amely a társadalmi struktúrákat, valamely csoporton belül megnyilvánuló rokonszenvek és ellenszenvek fényénél vizsgálja” - Kiszámolható mutatók: - kölcsönösségi index: a csoport hány %- nak van kölcsönös kapcsolata, - sűrűségi index: kölcsönös kapcsolatok száma osztva a csoport létszámával, - kohéziós index: a lehetséges kölcsönös kapcsolatok közül hány % realizálódott, - centrális- marginális mutató: központi alakzat-társas övezet-elkülönülő tagok, - társas alakzatok: zárt, csillag, lánc, páros alakzatformák, - csoportszerkezet: halmaz-, laza, - tömb, - több központú szerkezet.

f. / Kísérlet: a kutatás magas szintű módszere, lehet laboratóriumi vagy természetes kísérlet - Ismertetőjegyei: - a vizsgált jelenségek szándékos előidézése, - a feltételek variálása, - az eredmények pontos mérése. - A kísérletben szereplő feltételeket változóknak nevezzük: - Függő változó: a kísérleti személy reakciója a független változó hatásaira, - Független változó: azok a kísérleti feltételek, amelyek okként befolyásolják a kísérleti személy válaszreakcióit.

-Pl. : Iskolakísérlet: Zsolnai J. : A kutatástól az alternatív tananyagig. (Törökbálinti, képességfejlesztő előidézett kétcsoportos kísérlet) - A kísérlet hipotézise: a kisiskolás kor különösen alkalmas meghatározott személyiségkomponensek( szükségletek, képességek, pozitív viszonyulások, énkép és világkép) hatékony fejlesztésére. Ez … célirányosan szervezett széles tevékenység – repertoár útján érhető el. - Független változók: - speciális tevékenységkörök, olvasás, gyorsolvasás, írás, helyesírás, beszédművelés, fogalmazás, illemtanulás. - speciális taneszköztár: nyomtatott anyagok, hangszalagok, falitáblák, és ezek technológiai sorrendje.

- - Függő változók: a nyelvi – kommunikációs képességek, készségek és jártasságok, a hátrányos helyzet kompenzálása, a hipotézisben felsorolt személyiségkomponensek. A kísérlet szerkezete: a kísérleti iskola osztályai által alkotott kísérleti csoport, külső iskolák osztályaiból álló kontrollcsoport. Szintfelmérések módszerei: tantárgytesztek, feladatszériák, ankétok, interjúk. Alkalmazott kontroll: a kísérleti és kontroll osztályok belső összehasonlítása, a kimutatható tendenciák konvergens és divergens volta, szintfelmérő metodika.

- A kísérlet eredményei: a kísérletben tanuló, nevelődő gyerekek az első évben 3. 5%- al, a másodikban 7%- al, a harmadikban 13%- al jobb nyelvi teljesítményt nyújtottak. Csökkent a hátrányos helyzetű tanulók lemaradása, míg a kontrollosztályokban ellenkező irányú mozgás játszódott le. - Nevelési kísérlet: Bábosik I. : Jellemformálás és jellemfejlődés. - Hipotézis: a jellem fejlődésében a környezeti – pedagógiai hatások minősége a meghatározó tényező. Az iskolai nevelő vagy deformatív hatások mellett döntő a család befolyása, vagy a nevelő befolyás hiánya, torzulása.

Független változók: - 12, 13, 14 éves tanulók kísérleti csoportjai, családjuk funkcionális és szerkezeti sajátosságai, ( ép család, sérült család, egy, - többgyermekes család, nevelőszülők által nevelt gyermek. ) - a család értékközvetítő, orientáló sajátosságai: igényes nevelés, gyermekkel nem törődő szülők, erkölcsi, kulturális szempontból kifogásolható, igénytelen család, túlkövetelő, szabadjára engedő, túlbüntető, testi fenyítést alkalmazó család, kényeztető, stb. család. - Függő változók: a jellemet alkotó komponensek mennyiségi és minőségi változásai: szilárd magatartási tendenciák, erkölcsi tudatosság színvonala, pozitív vagy negatív magatartási és motivációs tendenciák. -

- A kísérlet eredményei: - a jellem fejlődése nem párhuzamos az életkorral, - a biológiai érés nem determinánsa a jellem fejlődésének. - a tipikus családi hatáseggyüttesek korrelálnak a jellem fejlődésével. - a jellem fejlődését a szilárd orientáló, közvetett jellegű családi hatásrendszer segíti a leghatékonyabban a 12 – 14 éves életkori periódusban. - az orientáló hatásrendszer pregnáns követelmény-és értékelési rendszerben, pozitív családi mintákban, indirekt kontrolban és a családi tevékenységrendszerbe történő bekapcsolásban testesül meg.

Feldolgozó- értékelő módszerek a. / Minőségi értékelés módszerei: - a kapott eredmények pontos rögzítése, - az eredmények csoportosítása, kategorizálása, - különböző szempontok szerinti elemzés, összehasonlítás, - törvényszerűségek megállapítása, - szakirodalmi összehasonlítás. b. / Mennyiségi értékelés, statisztikai eljárások: a pedagógiai jelenségek igénylik a statisztikai módszerek alkalmazását, mivel bennük – a sok véletlen, ismeretlen tényező miattstatisztikai törvényszerűségek érvényesülnek.

Középérték számítások: - átlag, számtani közép, - medián: + - 50 -50%, - modus: a leggyakrabban előforduló adat. - Szóródásszámítások: az adatok hogyan helyezkednek el a számtani középérték körül? - a. / a két szélső érték közti különbség, - b. / a szóródást a számtani középértekhez viszonyítjuk - Eloszlás vizsgálat: - normál eloszlás- Gauss görbe – feladatnehézség befolyásolja.

- Szignifikancia számítások: két vagy több eredménysor közti különbség véletlenszerű avagy jelentékeny( szignifikáns). -” t”- próba: az összehasonlított középértékek különbségét hozza vonatkozásba a két szóródás különbségével. - „ F”- próba: a „t”- próba kiegészítője, a két minta homogenitásának kimutatására használjuk. ( ui. két csoport eredményének szignifikáns különbsége csak homogén minták esetén tulajdonítható a független változó hatásának. ) -Súlyozás: különböző nehézségű feladatok az értékelésben nem egyforma jelentőséggel bírnak. ( jó megoldás : összes tanulók létszámával, --- kisebb hányados = nehezebb feladat. )

Korrelációszámítások: a jelenségek kölcsönös kapcsolatát, összefüggését tárja fel. - Mértéke: +- 1, -- a 0, 8 körüli korreláció, 0, 05 szignifikancia szinten már szoros összefüggést mutat! - Fajtái: - Spearman- féle rangkorreláció, - Pearson- féle korreláció. - Faktoranalizis: milyen tényezők, milyen jelentőséggel bírnak egy jelenség létrejöttében.

A pedagógiai hatás lélektana - Pszichológiai hatás: - az egyén pszichikumában bekövetkező változás, amelyet külső vagy belső indítékok váltanak ki. -Pedagógiai hatás: emberi pszichikum hat emberre fejlesztő, személyiségformáló céllal! -Jellegzetességei: - célirányos hatás, a cél indító okká válik. - nevelési cél. - fejlesztő hatású: - tartalmi-ismeret, tudás, - strukturálisképesség, tulajdonságok, kompetenciák. - bipoláris folyamat: tanuló- nevelő interakció hatásmechanizmusa: ráhatás- és az erre adott válasz közé iktatódik a személyiség, mint szűrő mechanizmus, ezért többféle reakcióra lehet számítani. Pl. : - aktív- passzív ellenállás, együttműködés, stb.

A pedagógiai hatás determinációja - - A pedagógiai folyamatban sok a véletlen tényező, továbbá az emberi cselekvés szabadsága miatt csak valószínűsíthetjük a hatás eredményét. (sztohasztikus folyamat, multikauzális determináció) Hogyan alakul át a külső nevelő hatás belső indítékká? - tanulói belső igényekkel való egyezés, - közösségi ráhatás, - érzelmi involváció, - aktív tanulói tevékenység. - a pszichológiai történésben a külső hatás nem ok, hanem feltétel! Az ok a belső ellentmondás, a feszültség, amelyet a külső hatás hoz létre.

Hatásos – hatástalan pedagógiai tevékenység jellemzői: - Gyakorlati probléma: hogyan lehet pl. egy osztályban tanulásra alkalmas légkört teremteni? - A zavaró tényező a „ pedagógiai konfliktus”- ennek alapja egy” probléma”! Kié a probléma? - Ha a diáké a probléma: a tanár tanácsadó legyen, az elfogadás , támogatás a célravezető módszer. - Ha a tanáré a probléma: ( pl. : magyarázatát állandóan félbeszakítja egy gyermek), akkor a megoldás többféle lehet: - a tanulói magatartás megváltoztatása, - a környezet megváltoztatása, - saját viselkedésének megváltoztatása.

- A tanuló megváltoztatása: a törekvés 90 -95%-ban konfrontációt okoz. Konfrontáció: olyan viselkedés, amelyet az önfenntartási ösztön, az énkép védelme, a szükséges önzés motivál). - Tanulói reakciók: -védekezés a változtatással szemben, - kiváltott érzelmek: bűntudat, szégyen, lebecsülés, harag. „ ebből elég”, „ jogos bosszú” érzései és viselkedés. ( Ellenkező hatás) - Miért: - negatív tanári kommunikáció: - parancsolás, tiltás, figyelmeztetés, moralizálás, leckéztetés, stb. ---- ezek mind, un. TE – üzenetek. - a TE – üzenetek tartalma: mindig a tanulót hibáztatja, a tanár érzéseiről semmit nem mond, ill. a tanár frusztrációs érzéséinek felelősségét áthárítja a tanulóra. - kommunikációs modellje: tanár: -- kód: te- üzenet, ( „neveletlen vagy”), diák: dekódolás: „azt gondolja… vagyok!

- ÉN – üzenetek: ( felelősség – üzentek): a tanár vállalja felelősséget saját belső állapotáért, továbbá nyitott megosztani lelki állapotát a tanulóval. ( Miért nehéz ez: mert szilárd énkép hiányában a kiszolgáltatottság, a gyengeség érzését kelti, a reakcióktól való félelem) -Modellje: tanár: én – üzenet(„ bosszúság ért”) --- diák: dekódolás: ( „ bosszankodik”, „én okoztam”) -Az én – üzenetek hatékonyabbak, mert: - a változtatásra való készséget ösztönzik, - nem, vagy alig tartalmaznak negatív értékelést, - nem rontják a kapcsolatot.

- - Miért nem alkalmazzák a tanárok? ( nem az az oka, hogy nem ismerik!) -Mert: - félelem az elutasítástól. ( a valós ÉN visszautasítása fájdalmasabb, mint a szerep – ÉN elutasítása!) - az önmódosulás lehetősége: a pedagógiai helyzet mélyebb értékelése, --- önmagunk viselkedésének módosításához vezet. ( TE – üzenetnél ez fel sem merül. ) - a felelősség rizikója: a nevelési kudarcok részesének lenni, az önbecsülés, a hatékonyság érzetét gyengíti.

- - Konfliktus: - nem kívánatos esemény, a külső – belső béke hiánya, - de: a konfliktus pozitív, fejlődést segítő jelenség is lehet! Mert: - az ember fejlődése szakaszos, minden fejlődési szakasznak megvan a maga ellentmondása, konfliktusa. ( Erikson, Grastyán: - játék, sport, színház, stb. ) - jól megoldott konfliktus: energiákat mozgósít, serkenti a gondolkozást, kreativitást. - rosszul megoldott konfliktus: nehezíti a személy integrálódási folyamatát, rombolja, ellenségessé teszi az emberi kapcsolatokat.

- A konfliktus szintjei: - intrapszichikus konfliktusok: döntési helyzetek, egymást kölcsönösen kizáró célok, cselekvések, szerepkonfliktusok, ( megértő-követelő, szigorú- engedékeny) - interperszonális konfliktusok: strukturális, érdek, érték, viszony és információhoz jutás konfliktusai. - társadalmi konfliktusok: csoportok, rétegek közti konfliktusok, amelyek hatnak az intra, - és interperszonális konfliktusokra is. ( pl. délszláv háború, a mai magyar belpolitikai helyzet, )

- Iskolai konfliktusok: interakciók --- konfliktusok sorozata. - az iskola, mint szervezet: - célok rendszere, - viszonyok hálózata. - tanulói kötődések: - alienatív, ( kényszer) kötődés - kalkulatív ( számító) kötődés - morális, - azonosulás a célokkal. - A konfliktusok okai: - érdek, - cél konfliktusok, - strukturális, - értékkonfliktusok.

- A tanulók értékstruktúrája közti különbségek: - jövőre irányultság, - személyes kapcsolatok, - önértékelés, - testi erőszak alkalmazása, - viszonykonfliktusok kezelése, - kommunikációból fakadó konfliktusok - stressz kezelés képessége. -Konfliktusok kialakulása: - versengő légkör, kooperáció gyengesége,

- bizalmatlan légkör, - érzelmek kifejezésének tiltása, - konfliktus megoldás gyengesége, - a tanári hatalom helytelen használata. - Konfliktusok kezelése: Filley: -önérvényesítés – önalávetés, - eredményorientáltság – kapcsolatorientáltság, --- e személyiségvonások alapján leírható konfliktusmegoldó stratégiák: - győztes – vesztes stratégia, - alkalmazkodó stratégia, - elkerülő stratégia-

- kompromisszum kereső stratégia, - problémamegoldó, - győztes- stratégia. ( 9 12 éves korban alakul ki az „ igazságosság”, „ méltányosság” fogalmai. A konfliktus kezelés tanítása: - konfliktus = problémamegoldás, amely függ: - önértékelés minőségétől, - önismeret szintjétől, - kommunikáció és együttműködés képességének szintjétől, - problémaelemzés, szükséglet, érdek, érték feltárás képességétől és szándékától.

A pedagógiai hatás modelljei 1. / Behaviorizmus: inger- válasz formula ( S-R, S-I-R) 2. / Biológiai modellek: - drive – redukciós elmélet, - drive – indukciós elmélet 3. /Döntéselméleti modellek: - céltételezés- információk a tanulókról- várható eredmény felmérése- döntés- ellenőrzés- korrekció. 4. / Oktatás-technológiai modell: -programozott oktatás, a megerősítés kiemelt szerepe. -A pedagógiai hatás alapvető törvényei: a. / a nevelés társadalmi meghatározottsága, b. / a pedagógus vezető szerepe, c. / a közösségi ráhatás fokozott hatékonysága, d. / a belső alapok szükségessége,

e. / az interiorizáció törvénye, f. / a személyiség belső ellentmondásának(feszültségének) törvénye, g. / a tevékenység- öntevékenység törvénye, h. / a pedagógiai helyzetek konkrétságának törvénye, i. / a totalitás törvénye.

A pedagógiai folyamat pszichológiája - - A pedagógiai tevékenység és a személyiség fejlődés kölcsönhatásában a pedagógiai és pszichológiai tényezőkön kívül biológiai, szociológiai, politikai, gazdasági tényezők is fontos szerepet játszanak. 1. / -A pedagógiai folyamat, mint társadalmi tevékenység: - a társadalom értékrendje, viszonylatok, szerepek elsajátítása, pluralista értékrend, kettős nevelés. - A társadalmi minták szerepe: a kultúrák sajátosságai nyilvánulnak meg bennük, megvalósuláshoz nem kötött a szerepük. - éneszmény- embereszmény: a bennük foglalt értékek társadalmilag objektívak, az egyén választása viszonylagos.

- értékszocializáció: - a 10 -18 életkor : ekkor valósul meg a viselkedésszabályozás gyökeres átépülése: - 10 éves korban a viselkedés szituatív, konformizmus, de vannak szilárd pontok: szokáselemek, szabálytudat, szerepmozzanatok. - serdülőkor idejétől kialakul a cél, - és szándékvezérelt viselkedés. - Érték tanulás: - a minta utánzása , modellkövetés- un. obszervációs tanulás útján történik. - értékorientáció- jövőorientáció: a „ pszichológiai tér”- ben megvalósítandó célok tervezése. (K. Lewin)

A pedagógiai folyamat, mint a gyermek személyiség fejlődése -Ha a nevelést fejlődéslélektani aspektusból vizsgáljuk, akkor a nevelés célja a szokáscselekvésektől a meggyőződésen, erkölcsi elveken nyugvó magatartás kialakítása! - szokáscselekvés: tényleges, reális tevékenységek, de a cselekvés célja még nem tudatos, - a meggyőződés kialakulása a tudatos, akaratlagos cselekvés feltétele, - a meggyőződés--- egy motivum megerősödése, valaminek a szükségletté válása, --- ez a szükséglet lesz az akarati cselekvés kiváltója. - az akaraterő --- a cselekvésbeli kitartást biztosító motívum.

- a motívumrendszer fejlődése: a szituatív magatartástól az irányultság kialakulásához vezet, --- a magatartás a hetronómia fokáról az autonómia fokára lép! - a hierarhizált motívumrendszer megkönnyíti a cselekvés elindítására vonatkozó döntést, ---- így az akaratlagos cselekvés újra, - szokáscselekvéssé válik, de most már a meggyőződés alapján! - Maslow: megélhetés, biztonság, elfogadás, megbecsülés, önmegvalósítás - A pedagógiai folyamat, mint képességfejlesztés: - a nevelés: a pszichikus képességek és struktúrák fejlesztése! - az oktatási és nevelési folyamatok többszöri ismétlése, rögződése és generalizálódása révén előbb stabilabb állapotok, majd tulajdonságok és képességek jönnek létre.

- a tulajdonságok, képességek szerveződéséből jönnek létre a pszichikus struktúrák, --jártasságok, készségek, szokások --ezek az ( idegrendszeri) képződmények beépülnek a képességekbe, mint a cselekvés többé – kevésbé automatizált komponensei. - A képességek rendszere: Spearman: - g-faktor, és s- faktor, - Thurstone: hét faktort talált, mint az intelligencia jellemzőit: 1. észlelési képesség. 2. emlékezés, 3. számolás, 4. téri viszonyok megragadása, 5. nyelvi megértés, 6. beszédkészség, 7. következtetés. - Roska és Zörgő az iskolai teljesítménnyel leginkább korreláló faktoroknak a következőket találta: -általános intelligencia, motiváció, érdeklődés, szorgalom ( kitartás--- akarat)

A megismerés pszichológiája( a kognitív tudomány) - Megismeréstudomány: - olyan tudomány, amely a megismerési szempontot helyezi előtérbe, úgy, hogy a megismerő rendszereket( ember, állat, gép ) a környezetet modelláló rendszerként fogja fel! - Modellezés: a külvilág variabilitását a rendszer alacsonyabb számú összetevőre vezeti vissza, amelyek a rendszer viselkedését irányítják. - Kognitív pszichológia az 50 - es évek végén jelentkezik a behaviorizmus kritikájaként: az ember nem pusztán viselkedő lény, - S ----R, viselkedését nem a fizikai inger, hanem a funkcionális inger: az adott kultúrában élő ember számára mit is jelent az adott inger? - Tehát: az inger és a válasz közé egy bonyolult szűrőt ( az elsajátított kultúra egyénre ható elemei) iktat be, amely a viselkedést meghatározza.

- Galanter, Miller: -T-O-T-E, ( test- operate-test-exit), az ellenőrzés feladata a Terv és a Képmás egybevetése, hogy a műveleti szakaszban a szükséges korrekció megtörténhessen! - Pl. : - a beszédtevékenység: - hangok, - szavak, szókapcsolatok, - mondatokká szerveződnek. A beszéd a mondanivaló kifejezésére szolgál, ez a cél olyan hierarchikus folyamatok révén valósulnak meg, amelyek nem közvetlenül vannak kapcsolatban a mondanivalóval, --- hanem meghatározott Terv szerint illeszkednek a folyamat egészébe!

- Chomsky: nyelv és a gondolkodás viszonya kapcsán megkülönbözteti: a. / kompetencia: azon szabályok összessége, amelyek segítségével végtelen számú helyes mondatot alkothatunk. Pedagógiai értelemben: hozzáértés, szakértelem, amely a tudás minőségét, szervezettségét mutatja. ( kezdő, --- szakértő tudása) b. / performancia: maga a teljesítmény, amely a tevékenységben jön létre. - Az információ( ismeret) tárolása: - a felvett formában, - analóg - fogalmi műveletekkel való megjelenítés.

- az információfeldolgozás formái: - lineáris műveletvégzés, -párhuzamosan megosztott feldolgozás, (PDP). - Kognitivizmus: tárgya , célja az értelem („ mind”) megismerése - az agy anyagi dolog, az értelem nem anyagi …dualizmus probléma! - Pedagógiai szempontból az értelem egyfajta komponensrendszer! Funkciója: az információ felvétele, kódolása, átalakítása, termelése, rendezése, tárolása. - Komponensrendszer: hierarchikus felépítésű, funkcionális rendszer, elemeinek működése hatással van a következő szerveződési szint működésére.

Pl. : az olvasás képessége, mint komponensrendszer: - alrendszerei: - vizuális betűfelismerési rutinok, - vizuális szófelismerési rutinok - szótagoló olvasás képessége, - folyékony olvasás képessége, - gyorsolvasás képessége. - gyakran előforduló szavak felismerése gyorsabb, - szabálysértő betűsorok --- szériális, lassabb olvasás, - szokatlan megjelenítés: -- „a. Lm. A”--- lassabb felismerés - A PDP a szó alaki sajátosságai alapján működik. Ezért elemi szintű olvasáshoz kb. 1500, irodalmi szövegekhez kb. 5000 szónak kell egységfelismerő rutinná fejlődnie!

- Az értelem kifejlődése: a. / alap: az öröklött kognitív komponensrendszer: felismerő mechanizmusok, motívumok, reflexek, játék stb. b. / tapasztalati komponensrendszer: a tanult motívumok, készségek, képességek, c. / értékelő komponensrendszer: „ azt hiszem, úgy vélem, ” stb. típusú meggyőződések, ---- „azt kívánom, az a szándékom” típusú érdekek, ---- „azt akarom, fogom tenni”---- az akarat kifejeződése, ---- „ így szoktam eljárni”--- tudatosult szabálykövetés Tehát: a kogníció( értelem) működési fázisai:

meggyőződés---- érdek----- akarat ----- szabály felismerés ---- értékelés ---- lehetőség ----- viselkedés ismeret ---- motívum ---- érzelem ------- operátor

A pedagógia képességfogalma - Leggyakoribb fogalmak: - adottság, készség, képesség, jártasság, kompetencia. - készség: a tudatos tevékenység automatizált komponense, vagy „ lineáris algoritmus szerint lefutó tevékenység. - jártasság: új feladatok , problémák megoldása ismereteink alkotó, kombinatív felhasználása útján. - képesség: különböző feladatok, problémák megoldásában felhasználható ismeret és művelet struktúra valamilyen szintű megléte, amelynek minősége a tevékenység eredményében nyilvánul meg. - kompetencia: a tevékenység eredményes végrehajtására szolgáló képesség - és motívumstruktúra együttes megléte.

- Gondolkodási folyamatok: - Tartalomfüggetlen gondolkodás: - tudásunk egy része az agy egészében rejtőzik , ( Bánki M. ) – hologram – szerűen. - ennek a tudásnak a feldolgozása viszont konkrét agyi területhez kötött. - az első típusú tudás --- ismeretjellegű tudás, - második típusú tudás --- képességjellegű tudás. Pl. : - agysérülés esetén az ismeretjellegű tudás „ halványul”, képességjellegű tudás esetén, az egyes képességek esnek ki. - a tartalomfüggetlen gondolkodást a bal agyfélteke irányítja. ( Wharton ) - Az agyban többféle tárolási és működési forma létezik: - tehát a sok ismeret még nem jelent megfelelő szinten működő képességeket, és a jó képesség nem pótolja az ismerethiányt.

- Pedagógiai képességfogalmak: - a 60 - as évekig: -ismeret, jártasság, készség, jártasság. - a második jártasság: „ …problémák megoldása ismereteink alkotó felhasználása útján. ” ( Nagy S. ) - Orosz S. : -ismeretek és tevékenységek. A tevékenység kognitív és operatív jellegű lehet. „ általános képesség”: aktuális fejlettségi szintnek tekinthető, tehát magába foglalja az ismereteket, jártasságokat, készségeket is. - Lénárd F. : - a képesség, jártasság, készség a gyakorlással kialakított, egymástól fokozatilag különböznek. Tehát ua. dolog, különböző fejlettségi szintjéről van szó, így nem indokolt az elnevezések különbözősége. Javaslata: alacsony, közepes, magas szinten fejlett képesség! - Nagy J. : - többlépcsős tipizálás: -öröklött rendszerek: adottságok, - közegfüggő rendszerek: szokások,

- tárgyfüggő rendszerek: - készségek, ( zárt, nyitott struktúra szerint rutin, ill. jártasságról beszélhetünk. ) - tárgyfüggetlen rendszerek: képességek. - A ( képesség ) struktúra zártsága, vagy nyitottsága szerint beszélhetünk – műveleti, - és –komplex képességekről. Kérdés, hogy az összetettebb képességek visszavezethetők e egyszerűbb, elemi képességekre? ( úgy tűnik, igen. ) Képességek fejlődése: - egyes feladatokban a hatévesek uo. jól teljesítenek, mint a felnőttek, - de , – feltételezhetően- egészen más gondolkodási folyamat áll a háttérben. PL. : - bizonyos algoritmusok használatában uo. jók, de , hogy mikor célravezető az algoritmus használata, - ebben nagyok a különbségek! - Tehát : az algoritmus szintjén működő képesség jellegű tudás mellett szükség van olyan tudáskomponensekre, amelyek szabályozzák az algoritmikus képességeket.

- Az irányító, szabályozó komponensek „ meta „- elméletei: a. / - Marr, Eysenck, Keane: - a vizuális percepció modelje: az inger beérkezésétől a kép kialakulásáig három, egymásra épülő szint együttműködését feltételezi: - implementációs, hardver szint, - algometrikus szint - kognitív szint. - Hasonlóan értelmezhető a gondolkodás működése is. A készség szintű működés esetén a tudás komponens kognitív szintről lekerül az algoritmus szintjére, így újabb szabályozási szint épülhet fölé.

b. / Sternberg: -triarchikus intelligenciafelfogása: a metakomponensek ( a tudás módosítását, műveleti felhasználását segítő), a tudásszerző és végrehajtó tudáskomponensek felett állnak, és a köztük lévő információáramlás biztosítja a rendszer szabályozását. - Ezek a többszintű tudásmodellekben helyet kapnak a un. gondolkodási metakomponensek. - Mi az a metakomponens? Már régen tudott, hogy a teljesen különböző képességterületeken elért eredmények között szoros a korreláció, un. Pozitív sokszorozódás, ( positive manifold). A képességek , - különböző szinthez tartozó – komponensei egymást segítve, egymás mellett ( in tandem) fejlődnek. -

- - Piatelli, Palmarini evoluciós szempontú megközelítése: - a fejlődés, mint képességgazdagodási folyamat, belső szelekciós mechanizmusok eredménye. Sok esetben végigjárjuk az evolúciós utat, --a képességfejlődés kulturális meghatározottságú. A tudás struktúrája, mint a kódolás rendszere: J. S. Bruner: valamilyen formában minden tárgy alapjai megtaníthatók bárkinek és bármely életkorban! - … a lényeg, hogy a tárgy struktúráját olyképpen közvetítsük, ahogy a gyermek szemléli a dolgokat. - ez egy „ fordítási feladat”, --- az életkori sajátosságokhoz igazítjuk az anyagot, másrészt megőrizzük a tudomány struktúráját, az un. „ nagy elveket”

- Miért fontos a tudás struktúrája? 1. / az alapelvek megértése tartalmasabbá teszi az anyagot, 2. / a struktúra megkönnyíti az emlékezetbe vésést, 3. / elősegíti transzfert, 4. / csökken a szakadék a tantárgy és a tudomány között. - Ismeretek struktúráját tanítani azt jelenti, hogy a dolgok közötti kölcsönös összefüggéseket tárjuk fel! - A tudás logikai struktúrája, - a tudomány legelvontabb produktumai- különböző pszichológiai struktúrákban nyilvánulhat meg, --- az életkornak megfelelően.

Minden információfeldolgozás, gondolkodás, --- kódolási rendszer alkalmazásával megy végbe. - legegyszerűbb kódolás a kategorizálás: különböző objektumok ekvivalenciaosztályokba sorolását jelenti. ( (azonos tulajdonságok felismerése, új, az egész osztályra jellemző tulajdonságok felfedezése. ) Így egyre magasabb szintű kódolási szisztémákat sajátíthatunk el. - A jó kódolási rendszer elsajátítása: a maximális képességeket nyújtja az általánosításra. ( pl. : a fizikai, matematikai képletek, amelyek a tényanyag elsajátítását is megkönnyíti, --- ez a tudomány pszichológiai lényege. -

- A relációk, és azok típusai: Pl. : - X függ, következik, arányos, korrelál, faktora, stb. Y- nak - a relációk nem egyformán nehezek: -vannak egyszerűbb, és összetettebb relációk. ( rokonsági fokok: „kaikee kana”: az anyja fivére fia fiának fia, --- reláció redukálás. Közeli rokona valakinek. - A logikai és pszichológiai nehézségi fok nem esik egybe: ami logikailag bonyolult, pszichológiailag lehet egyszerűsített! Piaget: - szenzomotoros, művelet előtti gondolkodás szakasza, - konkrét műveletek: - osztályozás, sorozatkialakítás, - formális műveletek: - relációk közti relációk: pl. arány

A relációk redukálása: specifikus relációk általánosabb relációtípusokba sorolása folyamatosan megy végbe. - Felejtés: „ a jó felejtés fontosabb képessége az embernek, mint a gyors megjegyzés”( Németh L. ) -Jó felejtés: a tudás helyes struktúraképének megőrzése, ---- a felejtés során a lényeges elemek kiemelkednek, megőrződnek, a lényegtelenek elhalványodnak. - A jó felejtés a tanulás folyamán már eldől: - a struktúrakép helyes vagy torz formája rögzül? -

A nevelhetőség lélektani alapjai - A nevelhetőség interdiszciplináris téma: genetika, kultúrtörténet, pszichológia vizsgálja a kérdést. A nevelés és átöröklés viszonya: vita az arányokról! - örökletes tulajdonságok: vércsoport, szem-, hajszín, alkat, vérmérséklet, stb. - társadalmi, szociális környezettől függő tulajdonságok: ismeretek, képességek, jellemvonások, stb. Tehát: - az alacsonyabb idegfunkciók, az idegrendszer általános típusa a leginkább örökletes, - a műveleti funkciók( észlelés, emlékezés, gondolkodás, stb. )esetében már a környezeti hatás erősebb,

C. / a világnézeti, erkölcsi, képességbeli jegyek szinte teljesen a nevelés alapján alakulnak ki. -Ikerkutatások: - EI és KI együtt és külön nevelés esetén milyen eltéréseket – hasonlóságokat mutatnak? - EI – IQ- ja 0. 92 korrelációt mutatott, más környezetben történő nevelés esetén az IQ már csak 0. 76 korr. -t mutat. -Következtetések: - ua. öröklődési anyag-EI- esetén is a nevelésnek erőteljes a hatása, - különböző-KI- öröklődési anyag ellenére is nagyfokú – 0. 7 - körüli – az IQ- beli egyezés.

Az öröklődés szabályai és hibái Alapfogalmak: - DSN: az átörökítést a fehérje szintézis szabályozása révén fejtik ki. ( RNS, enzimek is része a folyamatnak. ) - DNS kettős spirál: „kötéllétra a hossztengelye körül megcsavarodva”, --- a „ létrafokok”, két – két, rövid, ill. hosszú bázisból állnak. Kapcsolódásukból négy bázispár variáció jöhet létre. - Osztódáskor a „ létrafokok” kettétörnek, és újra kiegészülnek egy – egy egésszé. Így az új DNS molekula mindegyike pontos mása az eredetinek. - Sejten belüli DNS kötegek a kromoszómák: -23 pár, 46 kromoszómából épül fel az ember testi sejtjei. -

A szaporító sejtek csak fél kromoszómakészletet tartalmaznak: -23 kromoszóma van a petesejtben, és ue. az ondósejtben. - A nemet meghatározó kromoszómák különbözőek: - nőknél: két egyforma alakú és nagyságú – XX kromoszóma, - férfiaknál: az egyik kisebb, - Y – kevesebb átörökítő anyagot tartalmaz. ( XY) - A kromoszómák hordozzák a tulajdonságok programját. Minden velünkszületett tulajdonság információit a gének hordozzák. ( a gén a DNS egy szakasza, kb 200 ezer génünk van. ( Géntérkép) -

G. Mendel, 1865 – ben feltárta a hasadó tulajdonságok öröklési szabályait. ( Hasadó tulajdonság: alternatív tulajdonságok, amely vagy van, vagy nincs: pl. a szemszín, de a testmagasság már nem ilyen tulajdonságunk. ) - Ha uo. gén kerül az utódba, mindkettő egyirányba hat: homozigóta: a tulajdonság vagy van, vagy nincs. - Ha két ellentétes kódolású gén kerül az utódba: az öröklés a domináns / recesszív öröklésmenetet követi. ( BB, Bb, b. B, --bb). - intermedier öröklés: köztes tulajdonság jelenik meg. - poligénes öröklés: több gén együttes hatására, normál eloszlásban jelenik meg a tulajdonság: pl. : testmagasság. -

- Öröklött rendellenességek, kromoszómahibák: - Csökkent értelmi képesség: - oligofrénia: - idiotia. - imbecilitás, - debilitás. - Down – kór: valamennyi sejtjük eggyel több kromoszómával ( 21 - es triszóma) rendelkezik. Oka: a petesejtosztódási zavara, előfordulása 1: 6 -700 – hoz. Az anya életkorával is összefüggésben áll a kockázat. - Rhesus – faktor: a vörösvérsejteken lévő A vagy B antigének megléte, vagy hiánya. ( antigén biokémiai fogalom!)

- A, B és O vércsoportban az antigének miatt a vértípusok elegyítése tilos! - AB vércsoportban nincs ilyen ellenanyag. - Rh – negatív vércsoport: nem függ össze a főbb vércsoportokkal, problémát szülés, vérátömlesztés esetén okozhat, ha Rh- pozitív és Rh – negatív vér elegyedik.

Életkori sajátosságok és a nevelés - egyes képességek elsajátítása a fejlődés meghatározott szakaszaiban különösen kedvezően alakul. PL. beszédtanulás: optimális ideje a kisgyermekkor – új nyelv tanulása. Oka: a megfelelő biológiai fejlettség mellett, hogy az optimális időszak egybeesik a fejlődés alapvető igényeivel, szükségleteivel. - Ua. – a különböző képességterületek fejlődése más – más minőséget mutathat, - az akceleráció és retardáció egyéni megnyilvánulásai. - Az alapképességek kritériumorientált fejlesztése döntő fontosságú: pl. aki nem jut el a szövegmegértés szintjére az olvasásban, az … funkcionális analfabétizmus szintjén reked.

A fejlődés kritikus szakaszai - K. Lorenz: az ösztöncselekvések rögződése, - egyszeri aktusként – a fejlődésnek erre érzékeny szakaszában történik. - az imprinting révén kipótlódnak a reflexlánc – sor hiányzó elemei. De: minél fejlettebb a szervezet, annál több a hiányzó láncszem, az egyéni cselekvés és fejlődés szabadságfoka! - A fejlődés kritikus szakaszai: -ezen fejlődési szakaszokban a „ fejlődő agy mintegy magába szívja a külső környezetet, és felhasználja … építőelemül”(R. Delgádó) - Fő tevékenységi formák az egyes életszakaszokban: - mozgás, majd beszéd tanulás, játék, tanulás, munka.

- A fő tevékenységek sajátosságai: - újabb tevékenységfajták kialakulása, - pszichikus folyamatok továbbfejlődése, - új jellegzetességek kialakulása a személyiségben, - a környezethez való kapcsolat új tartalmakkal bővül. - A „ legközelebbi fejlődés övezete” (ZPD): az oktatás akkor jó, ha a fejlődés előtt halad. Olyan funkciókat idéz elő, amelyek az érés folyamatában vannak. - Ebben rejlik az oktatás jelentősége: nemcsak arra épít, ami a fejlődés során már megérlelődött, hanem maga is a fejlődés, az új születésének forrása.

- A pszichikus fejlődés szakaszai: különböző szempontú periodizálások léteznek: - Ch. Bühler: szubjektum – objektum viszony alapján. - 1. év: a mozgás kialakulása, pillanatnyi öntudat kifejlődése, - 2 -4 év: az objektív világ felé fordulás, a dolgok jelentésének, hasznának felismerése, - 5 -8 év: közösségbe illeszkedés, kötelesség, munka, teljesítmény elemi formáinak elsajátítása, - 9 -13 év: tudásszomj, önkifejezésre, szabadságra törekvés, az ÉN tudatosulása,

- 14 -19 év: a szubjektív – objektív viszonyok szintézise, beilleszkedés a környező világba. - J. Piaget: a kognitív struktúrák fejlődése alapján. - o-2 év: szenzomotoros periódus, - 2 -7 év: művelet előtti gondolkodás, - 7 -11 év: konkrét műveletek szakasza, - 11 évtől: formális műveletek szakasza. - M. és S. Cole: bio- szocio-pszichológiai szakaszolás. Az első életév fontosságának hangsúlyozása.

- -9 hó-0 év: prenatális kor, - 0 -2. 5 hó: korai csecsemőkor, - 2. 5 -9 hó: középső csecsemőkor - 9 -30 hó késői csecsemőkor, - 2. 5 -6 év: kisgyermekkor, - 6 -12 év: iskoláskor, - 12 -19 év: serdülőkor, - 19 - : felnőttkor. - A felosztások a kisgyermekkor utáni szakaszokban az illető ország iskolarendszerének szakaszolását követi. ( Pl. : Piaget felosztása Svájc iskoláztatási sajátosságait tükrözi. )

- A felosztások azt mutatják: -a pszichikus fejlődés nem köthető merev határokhoz, - van néhány pregnánsan elkülöníthető fiziológiai szakaszhatár, amelyek hatása a pszichikus fejlődésben is kimutatható. - A gyors növekedés periódusai: - 7, - 11, - és 15 év körül. ( a lányoknál 1 - 1. 5 évvel általában korábban. ) -Jellemzői: - testalkati arányok változása, - akceleráció, nemi érés, magasság növekedés.

- Serdülő, - kamaszkor: - ellentmondások és válságok korszaka, mondja Erikson. Az énazonosság kialakulásának korszaka, amelyet az identitás válsága, majd megszilárdulása jellemez. - Átmenet a gyermekkor és ifjúkor között: - avatás, - kulturpubertás, - önállóság és függőség konfliktusa. - Kamaszkori konfliktusok okai: - iskolai kudarcok, - szülői tekintély elleni lázadás, - családi konfliktusok, anyával, apával, testvérrel.

- Társas kapcsolatok: - az emberi lét alapvető eleme, változó formákban: anya, szülők, kortársak, szerep és szabályjátékok, kamasz - szubkultúrák. - Nemi szerepek elsajátítása: - kulturális különbségek, - konvenciók, szabályrendszerek, - szexualitás – felelősség. - Értelmi fejlődés: - formális gondolkodás: hipotetikus következtetés: a” lehetséges és a valóságos” viszonyának változása, szerepük felcserélődése. - a jövőre – irányultság, - gondolati rendszerek kiépítése.

- Személyiségfejlődés: - világnézet kialakulása: világnézeti kérdések a saját életút vonatkozásában merülnek fel. - életterv kialakítása és kiszínezése: a nagy tervek, „világmegváltás” terveinek időszaka. - erős érzelmi fogékonyság: maradandó hatású élmények: kulturális, szerelem, sport, stb. - személyes példakép: rajongás és kritika. - A kamaszkor – ifjúkor nagy ellentmondása: a nagyratörő elgondolások és a korlátozott cselekvési lehetőségek között feszül. - Nevelési feladat: biztosítani az öntevékenység, önigazgatás feltételeit, a felnőtté válás társadalmi feltételeit.

A tehetség értelmezése - Mi a tehetség? Ki a tehetséges? - Sikeres életpálya, gazdagság, pozíció, később IQ alapján definiálták. - Renzulli négy kritériumot fogalmaz meg: - 1. a tehetség ígéretet, esélyt jelent – 2. olyan kiemelkedő teljesítményre, amely – 3. társadalmilag hasznos, és – 4. sikerélménnyel jár elérője számára. - Géniusz: - kezdetben emberfeletti eredetűnek, később genetikai okkal magyarázták -Két irányzat jön létre: - Galton – eugenika: a gének célzatos irányításával kívánta az emberiség képességeit javítani. - A. Binet – mentális ortopédia, - család, iskola, társadalmi hatásokkal operál. - Az értelmi képességek eloszlása a populációban Gauss- féle normális eloszlást ( haranggörbe) követi.

- az átlag 85 -115 IQ között van, - ez mintegy kétharmada az emberiségnek! - egy szórásérték (15 IQ) plusz az átlag, már 95%- a populációnak, 130 IQ felett 2. 3% van, 145 IQ felett csak 0. 1 % - Ható okok: - öröklés és környezet hatása sokszor azonos irányba hatnak, nehéz elkülöníteni hatásukat. - A mentális képességek öröklődése ezért háromgyökerű: - 1. - biológiai öröklődés, - 2. - imprinting, a minta öröklése, - 3. - szociokultúrális öröklődés.

Specifikus képességek - Tehetségszférák: Gardner hét tehetségszférát különít el: - nyelvi, matematikai – logikai, térbeli tájékozódási, zenei, interperszonális, intraperszonális, testmozgási. - E tehetségszférák viszonylag függetlenek egymástól és a Gauss - féle eloszlást követi. A tehetség aránya mindegyikben 2 -3%- körül várható. ( a mindenben jó – ötös tanulók – aránya hasonló, de általában speciális tehetséggel nem tűnnek ki. ) - Az általános értelmesség nem garancia a tehetségre, de hiánya gátja lehet a tehetség kibontakozásának!( kivéve a vizuális tehetséget: pl. Picasso – kisfokú agykárosodással született, nehezen olvasott, nehezen szorzott, stb. – Turner, angol festő, analfabétaként lett nagy. )

- gyakorlati problémák: - nem alakult ki a tehetség támogatás hatékony módszertana, a differenciált oktatás, a gyorsítás, a mentori foglalkozás stb. Igazából ez is esélyegyenlőtlenség! - társadalmi problémák: - a politika a megbízható embert , és nem a tehetséges ember keresi. -Kondor Béla: - kétfajta emberi törekvés van: - a. – aki hatalmat, pozíciót akar, - b. - aki „ jelet” szeretne hagyni munkájával. - Az autokrata társadalmak nehezen viselik a tehetséges, a „ nehéz” embereket. Pedig a társadalmi jólét a szakemberek kiválóságán múlik. ( lásd: -agyelszívás, ipari kémkedés, befektetés a tudományba, stb. )

Tehetséggondozás helyzete - A tehetséggondozás helyzetét, ( és a kivételes teljesítmények elismerését ) a következők befolyásolják: -a. / ideológiai okok: - „ szabadság, egyenlőség, testvériség”társadalmilag, jogilag igaz jelszavait az emberi képességekre is alkalmazták. De: - az evolúció feltétele a biológiai változatosság, az egyedek különbözősége. Az emberi faj rendelkezik a legnagyobb változatossággal, - ezt kívánták az „ átlagra” szűkíteni az igazság jegyében. - előnye: a gyengék felkarolása, intézményhálózat kiépítése, szakemberképzés, stb. - hátránya: az elitnevelés – nem intézményesült.

A nevelő – növendék viszony pszichológiája - A pedagógus – tanuló viszony sajátosságai: - Bipoláris folyamat: - pedagógusok és intézmények, - tanulók és tanuló közösségek. - Jellemzői: - viszonylatjellegű, - egyensúly --- labilitás, - kölcsönhatás, de aszimmetrikus, - hangsúlyok: - tanári tevékenység, - tanulói tevékenység, - egyéni és közösségi ráhatás, - közvetítő közegek, közösségek, tantervek, - szubjektív viszonylatok: pedagógiai légkör, pedagógus tekintély, mint a személyiség szubjektív értékjelzője.

Az alakelmélet tanár – diák viszonya - Mező – elmélet: a pedagógiai mező különböző hatások rendszere. E hatások összességétől függ az egyes hatások sorsa, amelyek viszont az egész rendszert átrendezik! - Hatékonysága attól függ, hogy az egyes erővonalak mennyire illeszkednek a rendszerhez. ( család, ifj. szervezetek, klubok, stb. ) A vezetési stílus problematikája: - a pedagógus tanulókhoz való viszonyulási módja, amely a pedagógiai eszközrendszer használatában nyilvánul meg. - Lewin, Lippitt, White vizsgálatai: - melyik módszer eredményesebb? -

a. / autokrata: - tekintély alapú, előírások szerint működik, nincs tanulói kezdeményezés, kevés interakció, stb. b. / laisser faire: - magára hagyó, irányítás nélküli stílus, c. / demokrata: - feladat közös kijelölése, instruálás, önálló munka, ha kell segítségadás. Eredmények: n laisser faire: - sem oktatási, sem nevelési eredményt nem produkált, n autokrata : - elfogadható oktatás eredmény, káros nevelési hatás (ellenségeskedés, túlzott versengés) n demokratikus : - jó oktatási, és kiváló közösségi hatás Ismételt vizsgálatok differenciálták a fenti eredményeket: - Gordon: ha a pedagógus döntően az iskola feladatait tartja szem előtt, akkor eredményre orientált stílust, ha a tanulók , az osztályközösség érdekeit, akkor tanulóra orientált stílust alkalmaz. - Mivel a fenti három stílus félremagyarázásokra adott alkalmat, más dimenziók mentén is jellemezték a nevelési stílusokat: - Anderson: - I – D kvociensről beszél: a tanításban keverednek az Integratív és Dominatív elemek, ezek valamilyen aránya a jellemző a nevelőre!

Tanári szerep, szerepazonosulás - A szerepviselkedés a tevékenységnek elvárt rendszere, érintkezési előírás. Az eredményesség feltétele az érintkezési előírások betartása. ( orvos, kereskedő, pincér stb. ) - Tanári szerepelőírások: - a személyiség, mint munkaeszköz, amely az azonosulási mintát kínál. Példakép elvárás. - a pedagógus legyen: jó szakember, jó nevelő, objektív, türelmes, gyerekszerető, stb. ----tehát emberfeletti ember!? A pedagógus pálya belső konfliktusa az irreális elvárások. A hivatás image, ---realitás vagy illúzió? - Sztereotípiák: - 15 – 16 éves tanulók tíz foglalkozás sztereotípiái közül a tanársztereotípiához a „rendőr”, és a „bíró” szerepértelmezését tartják közelállónak. ( a tanárok: szakember, nevelő, tudós sztereotípiákat jelölték meg.

- Ranschburg : - két dimenzió alapján négy tanári attitűdöt ír le : - meleg – engedékeny - hideg - engedékeny - meleg – korlátozó - hideg – korlátozó -Flanders: - a tanári magatartást – direkt- és – indirekt – ( tanárközpontú és tanulóközpontú ) kategóriákra osztja. Interakciós analízis a tanórai tevékenységek elemzésére. - Az elemzések azt mutatják, hogy: - a család szerepe a nevelésben jelentősebb az iskolánál, - a tanárok túlságosan szaktárgy orientáltak, - hiányzik a barátságos légkör az iskolákból, - a tanulók demokratikus magatartást igényelnek.

A pedagógus lélektana Az alapkérdés: ki a jó, a hatékony pedagógus? - Tulajdonságlisták: Hart – tízezer tanuló véleményét összegzi: - tanítási készség, vidámság, türelem, barátságosság, elfogulatlanság, igazságosság jellemzi. - Németország: - derű, igazságosság, türelem, határozottság, elegancia, sportos viselkedés. - Lengyelország: - szakmai tudás, erkölcsösség, közvetlenség, önuralom, derű, igazságosság. - Magyarország: - műveltség, gyermekszeretet, hivatástudat, igényesség, példamutató magatartás. - Kérdés: e tulajdonságok valóban garantálják-e az eredményességet? Fejleszthetők-e? -

- Kétségtelen azonban a tanári személyiség és a pedagógiai eredményesség összefüggése: - legfontosabb alapképességek: 1. / - a tanuló feltétel nélküli elfogadása: - pozitív érzelmi odafordulás, nem a viselkedésnek szól, hanem az „embernek”! Nem feltétele a viszonosság!( az ember több, mint látható viselkedése). Metakommunikáció az elfogadás kifejezője. - Miért fontos? – mert a pedagógus elsődleges feladata nem a tanuló megítélése, hanem magatartásának elemzése! Önelfogadás, - mások elfogadása szorosan összefügg. 2. / - Empátiás viselkedés: a másik ember érzéseinek megértése és a lehető legpontosabb visszajelzése! Affektusfigyelem, - érzelmi érzékenység

- a tanulói érzelmek „ olvasása”, és visszajelentése, a konfliktusok, nevelési problémák kezelésében fontos eszköz. 3. / Kongruencia: - a verbális és nem verbális közlések egybeesnek, - egymással is, és a belső meggyőződéssel is. Ettől válik hitelessé, és nem lesz személyidegen, elhárító – védekező a magatartás! 4. / Döntési képesség: - az oktatás – nevelés folyamata = döntések sorozatából áll. ( tanmenet, módszer választás, értékelés, stb. ) - Döntési folyamat: - információ – tervezés – akciók – értékelés –visszacsatolás, ---pedagógiai kompetenciák!

A tanulók lélektana A gyermekről vallott felfogások: a. / „kicsinyített felnőtt”: - A tudás, akaraterő fokozása, --passzív befogadás, tekintély, hatalom irányításával. b. / a gyermek fejlődő lény: - aktivitás és receptivitás, e két sajátosság kölcsönhatásban van egymással. - Ruppert: - az osztályélet stílusai: - kiegyenlített teljesítményű osztály. - rutinosztály, - túlszervezett, - művészi hajlamú osztály, - nehezen nevelhető osztály.

Viselkedés stílusa szerint: - illedelmes, - szemtelen, - zaklatott osztály. - Tanulói magatartás típusok: - apatikus – élénk, - obstruáló – felelős, - bizonytalan – magabiztos, - önállótlan – kezdeményező. - A tanulók fejlődésének fő irányai: - a motiváció fejlődése, -

- a világnézet alakulása: - reális, - oksági, - tudományos igényű. - erkölcsi fejlődés: - heteronómia, - utánzás, tekintély követés, - erkölcsi autonómia: erkölcsi elvek. - Közösségi magatartás: - 6 -10 év: felnőttekkel szolidáris, - társakkal szolidáris, spontán, majd célok szerinti társulások. - Akarati cselekvés fejlődése: - ösztönöstől a tudatos cselekvésig halad, az önállóság növekedésével. ( dackorszakok) - Az értelmi fejlődés: - az érzékszervek fejlettsége jó színvonalú már iskolába lépéskor, ( iskolaérettség, zene, mozgásérzékelés)

- az emlékezet: - alsó tagozatban főként konkrétumokhoz, - események, formák, színek, szavak – tapad - később: összefüggések, logikai alapú emlékezet válik dominánssá. - gondolkodás: - a konkrét fogalomalkotás és műveletvégzéstől halad az absztrakt, a hipotetikus, kombinatorikus gondolkodás kialakulása felé. - érzelmek: - temperamentum az érzelmi élet sajátosságainak meghatározója. Az érzelmi kötődés kezdetben a külső jegyek, majd a személyes tulajdonságok, és végül a közös célok, elvek alapján alakul.

A személyiségfejlesztés pszichológiai alapjai A személyiség fogalma: - a személyiség az ember öröklött és a társadalmi szocializáció útján megszerzett, pszichofizikai tulajdonságok és képességek összessége. - Sokféle meghatározás főbb csoportjai: a. / a személyiség, mint képességek és jellemvonások összessége, b. / a személyiség, mint társadalmi szerep, c. / a személyiség, mint dinamikus faktorok eredője. - Személyiség főbb fogalmi jegyei: - biológiai és társadalmi szubsztancionális egység, - a társadalmi viszonyok, szerepek által szocializálódott, -

- létformája a tevékenység: „ az ember az, amit tesz” ( Hegel). A tevékenység, - játék, munka, tanulásdöntő tényező a kultúrértékek elsajátításában. ( L. Save szerint a játék, tanulás a képesség felhalmozás, töltekezés formái, a munka, az alkotást, a termelést jelenti. ) – Időháztartás fontossága! - önszabályozó rendszer, mégpedig „nyílt rendszer”, - önmozgása, önfejlődése van. ( a tanuló tehát alanya a nevelésnek!) - a személyiséget az egyediség, az egyszeriség is jellemzi. A nevelés individualizálása ezért jogos igény.

A személyiség szerkezete -