Falusi turizmus szakmai ismeretterjeszt konferencia agrr s vidkfejlesztsi

Falusi turizmus szakmai ismeretterjesztő konferencia agrár- és vidékfejlesztési szereplők számára Budapest, 2015. december 14.

Falusi szálláshelyek minősítési rendszere Magyarországon

Szálláshely fogalma • A szálláshely szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képező épületrész vagy terület. (Kereskedelmi tv. )

Szálláshely-szolgáltatás • „ Az üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű éjszakai ott tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása. „ (Kereskedelmi tv. ) • Csak a kereskedelmi hatóság (települési jegyző) szálláshely-üzemeltetési engedélyével rendelkező szálláshelyen folytatható.

Egyéb szálláshely: Szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, • nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület, vagy • annak lehatárolt része, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat

Falusi szálláshely: kiemelt üdülőkörzethez nem tartozó települések, valamint a törzskönyvezett gyógyhelyek kivételével az 5000 fő alatti településeken, illetve a 100 fő/km 2 népsűrűség alatti területeken található olyan egyéb szálláshely, amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, adott esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt bemutatásra kerüljenek.

A falusi szálláshelyek minősítése (előzmények) Az 1994 -ben megalakult Szövetségünk a Falusi Turizmus Országos Szövetsége már az induláskor szükségesnek látta egy olyan minősítési rendszer elkészítését, mely elősegíti, hogy a falusi turizmus keretében olyan üdülési lehetőség teremtődjék meg, mely természetközeli, egyéni és élménygazdag pihenést biztosít, s visszatérésre készteti a vendéget

lehetővé teszi, hogy a vendégek eligazodjanak a kínálati lehetőségek között Fontosnak tartotta, hogy a minősítés ne legyen merev, érvényesülnie kell benne az egyéni és a helyi (települési) sajátosságoknak, emellett ösztönözzön magasabb szintű követelmények teljesítésére

Eredmény • Az európai minták alapján kidolgozott FTOSZ minősítési rendszer (1996 -97) • 110/1997. (VI. 25) Korm. rendelet is előírja a szálláshelyek minősítését • A minősítési előírásokat a 45/1998. (VI. 24) IKIM rendelet átveszi • 2009 -ig több mint 1000 minősített szálláshely

A minősítő rendszer hiányosságai • A Kormányrendelet kötelezővé tette ugyan a szálláshelyek minősítést, de megengedte az önminősítést, így • ha az üzemeltetési engedély kiadására jogosult települési Jegyző nem ellenőrizte le a szálláshelyet, előfordult, hogy a szállásadó „felülminősítette” azt

239/2009. (X. 25. ) Korm. rendelet a szálláshely szolgáltatásról • Ezt követően megszűnt Magyarországon a szálláshelyek kötelező osztályba sorolási, illetve minősítési rendszere • a szálláshelyek minősítését, osztályba sorolását a szakmai szövetségek közreműködésével kialakított, állami tulajdonban lévő tanúsító védjegyrendszer biztosítja

A Tanúsító Védjegy tulajdonosa a mindenkori turizmusért felelős tárca

Mi a védjegy? A védjegy fogalma • A védjegy az árujelzők egyik fajtája, olyan grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas az áruknak és szolgáltatásoknak más áruktól és szolgáltatásoktól való megkülönböztetésére, és amelynek használata kizárólagos jelleggel a védjegyoltalom jogosultját illeti meg.

Tanúsító Védjegy • olyan védjegy, amely meghatározott minőségű vagy egyéb jellemzőjű árukat vagy szolgáltatásokat azzal különböztet meg más áruktól vagy szolgáltatásoktól, hogy e minőségüket vagy jellemzőjüket tanúsítja. A tanúsítandó minőségi vagy egyéb jellemzőket, valamint a tanúsítás szabályait a védjegyhez kapcsolódó szabályzat tartalmazza.

A védjegy jogosultja a védjegytörvény alapján kizárólagos jogokat élvez, azaz egyedül a jogosult használhatja a védjegy által oltalmazott megjelölést, ő adhat engedélyt (licenciát) a használatra, illetve bírói úton felléphet a védjeggyel kapcsolatos jogosulatlan cselekmények ellen.

A védjegy célja: • garanciát nyújtson a szálláshely szolgáltatás szakmai elvárásoknak megfelelő színvonalára. • minőségi követelményeknek megfelelő szálláshely-szolgáltatást nyújtó szolgáltatók pozitív megkülönböztetése • elősegítse a tudatos fogyasztói (turista) magatartást • ösztönözze a szolgáltatókat a magas színvonalú szolgáltatás nyújtásra

A védjegy jogosultja: a Nemzetgazdasági Minisztérium • megszerzése: pályázat útján lehetséges • egyenlőre nem kötelező (sajnos) • Hatálya kiterjed mindazon magánszemélyekre és vállalkozásokra, akik megfelelnek a pályázati feltételeknek • A Minisztérium a Védjegyrendszer működtetésével a FATOSZ-t bízta meg • Alapja a FATOSZ korábbi minősítési rendszere

Pályázati feltételek: • érvényes Szálláshely üzemeltetési engedély • a falusi vendéglátó szolgáltatáshoz megfelelő szakmai felkészültség • a pályázó tudomásul veszi, hogy a szálláshely minőségét a FATOSZ ellenőrzi

A pályázat benyújtásának módja, elemei • Benyújtás: a területileg illetékes megyei falusi turizmus szervezethez postai vagy elektronikus úton, formanyomtatványon, mely a FATOSZ honlapjáról tölthető le (www. fatosz. hu) • A csatolandó mellékletek: pályázati díj befizetéséről szóló igazolás, szálláshely üzemeltetési engedély másolata, szakmai végzettséget igazoló okirat másolata szálláshely alaprajza

A pályázat elbírálásának rendje • Beérkezett pályázat formai, tartalmi ellenőrzése a Megyei Szervezet Elnöke által • Helyszíni ellenőrzés során minősítési jkv. felvétele ( a jkv. formanyomtatványa a FATOSZ honlapján megtekinthető) • Dokumentumok megküldése a FATOSZ Minősítő Bizottságának • A Minősítő Bizottság szakmai véleményt készít, és megküldi a Bíráló Bizottságnak

• NGM Bíráló Bizottsága javaslatot tesz a Védjegy kiadására • A NG miniszter dönt a Védjegy kiadásáról • A Védjegyet a FATOSZ iroda a Védjegyhasználati szerződéssel együtt megküldi a szállásadónak • Fontos: A szálláshely minősítését csak akkor kérjék, ha annak kialakítása, felszereltsége megfelel a FATOSZ honlapon olvasható Minősítési előírásoknak!

A védjegy használata • A védjegyjogosultságot az elnyert minősítési kategóriára a szolgáltató 5 évre szerzi meg • A szolgáltató a védjegyet a falusi szálláshelyen köteles, a kereskedelmi kommunikációjában jogosult feltüntetni. • A védjegyhasználat jogszerűségét a FATOSZ ellenőrzi, az ellenőrzés során jkv. felvételére kerül sor

A védjegyhasználati jog megszűnése • a védjegy használója jogosultságáról lemond • a Bíráló Bizottság javaslata alapján a miniszter visszavonja a védjegyet

A védjegyhasználati jog megsértése, jogosulatlan védjegyhasználat • jogosultság megszerzése nélkül történik a használat • a védjegyhasználati szerződés nem kerül megkötésre • a jogosultság visszavonása után is használja a szolgáltató

Amit még jó, ha tudunk (Kivonat az NGM tájékoztatójából) Az állami tulajdonú tanúsító védjegyek alkalmazása egyelőre nem kötelező és nem kizárólagos • A védjegyhasználatra pályázat útján jogosultságot szerzett, illetve a jogosultságot elvesztett szolgáltatók neve folyamatosan nyilvánosságra kerül, így a fogyasztók megfelelő tájékoztatásban részesülhetnek •

• Azok a szálláshely-szolgáltatók, akik a régi minősítés lejártával nem kívánnak semmilyen védjegyrendszerhez csatlakozni, a fogyasztókat más módon is tájékoztathatják a szálláshely minőségéről : minősítés helyett a szálláshely szolgáltatásainak részletes leírásával és bemutatásával.

• Ennek a tájékoztatásnak ugyanakkor meg kell felelnie a vonatkozó jogszabályoknak, így különösen a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvénynek. A fogyasztók megtévesztése, illetve a tanúsító védjegyek jogosulatlan használata szankciót vonhat maga után.

Félelmeink… A negatív élményeket szerző vendég véleménye kialakításánál nem foglalkozik azzal, hogy a szolgáltatást védjegyes, vagy védjegy nélküli szálláshelyen kapta, általánosít: falusi szálláshelyen kapott a meghirdetettől eltérő szintű szolgáltatást, és ez visszahat a védjegyes szállásadókra is.

Hogy miért? • a kérelmező és a szálláshely terveit készítő tervező nem nézett utána annak, hogy mi is az a falusi szálláshely, azt hol lehet, és hogyan célszerű kialakítani • a kérelmező a kérelem benyújtásakor „csak igazolást kért, és kapott” a megyei egyesületi tagságról, de tanácsadást nem kért,

• a támogatási kérelmet befogadó szervezet munkatársa sem volt tisztában a falusi szálláshelyre vonatkozó jogszabályi előírásokkal • a helyszíni ellenőrzések során sem hívták fel a kérelmező figyelmét arra, hogy nincsenek meg a falusi szálláshely kialakításának feltételei

Hogyan lehetnének elkerülhetők az előző problémák? • a kérelmezők számára előírnák a kötelező tanácsadáson való részvételt • vagy az eljárásban részt vevő hatóság munkatársainak tarthasson a szövetségünk képzést a falusi szálláshelyek kialakításáról

• A hivatali munkatársak különbséget tudnának tenni az egyéb szálláshely, és a falusi szálláshely között • tudnák, hogy a napraforgós minősítési rendszeren kívül működik az egyéb szálláshelyek minősítési rendszere is • lenne rugalmasság a rendszerben

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Budapest, 2015. december 14. Benkovics László FATOSZ minősítésért felelős alelnök Tel. : 30/9498 -472, E-mail: lbenkovics@freemail. hu benkovics. l@invitel. hu