A magyar felvilgosods irodalma Els szakasza 1772 tl

A magyar felvilágosodás irodalma

Első szakasza: 1772 -től 1795 -ig • Társadalmi-történeti háttér: – Felvilágosult abszolutizmus: az uralkodó célja a birodalom kulturális felemelése – Magyarországon a polgárság helyett a művelt nemesség irányítja a szellemi életet – A bécsi udvarban Mária Terézia testőrségében a magyar nemesifjak megismerkednek a legmodernebb törekvésekkel – II. József politikája megosztja a magyar értelmiséget: „jozefinisták” és a nemesi ellenállás hívei szembekerülnek egymással

Irodalmi élet • Írói csoportok: - testőrírók: a francia és a német klasszicizmus hatását tükrözők - szentimentalizmus jegyében alkotók - népi hagyományokat fenntartók • Az első szépirodalmi folyóiratok: Magyar Museum, Mindenes Gyűjtemény, Orpheus, Uránia • Irodalmi perek, viták, • 1790: Kelemen László: az első magyar színtársulat

Bessenyei György irodalomszervezői tevékenysége • Bessenyei György Társasága • Kulturális programja – cél: a közboldogság – eszköz: az anyanyelvű kultúra ápolása, fejlesztése – mód: a magyar nyelv alkalmassá tétele a modern tudományok és irodalom közvetítésére: nyelvújítás – szépirodalmi művek alkotása és idegen nyelvből való fordítása „…minden haza önnön nyelvét emeli, azon tanul, azon perel, kereskedik, társalkodik és gazdálkodik. . ” – Hazafiúi Magyar Társaság terve

Bessenyei György legfontosabb művei • • • Röpiratok: pl. Magyarság, Magyar Néző, Egy magyar társaság iránt való Jámbor Szándék, A holmi Ágis Tragédiája - dráma Tariménes utazása - államregény A filozófus-vígjáték A természet világa-filozófiai költemény A bihari remete- értekezés

Kármán József • Legfontosabb műve: Fanni hagyományai – Műfaja: napló-és levélregény – Stílusa: • a szentimentalizmus jellemzi • rövid mondatokra épül, természetességet tükröz • választékos • hitelesen ábrázolja a szereplőket • árnyalt lélekrajzot fest • az érzelmi életet érzékletesen jeleníti meg • Világirodalmi párhuzama: Goethe: Az ifjú Werther szenvedései

Batsányi János • Bessenyei programjának követője • Magyar Museum - irodalmi folyóirat, amelyet együtt alapítanak Kazinczyval, de később szétválnak • Költészete: a Nagy Francia Forradalom eszméinek közvetítője • Legfontosabb versei epigrammák: – A látó : „Álljon fel az erkölcs imádandó széki!/ Nemzetek, országok, hódoljatok néki!/Uralkodjék köztünk ész, érdem, igazság, /Törvény s egyenlőség s te, áldott szabadság!” – A franciaországi változásokra : „Vigyázó szemetek Párisra vessétek!”

Kazinczy Ferenc a magyar felvilágosodás II. szakaszának : 1795 -1825 vezéregyénisége • Irodalmi programja és munkássága: – célja: stílusreform – eszköze: nyelvújítás, fordítás, irodalomkritikusi tevékenység, írás – munkái: drámafordítások, gúny- és vitairatok, epigrammagyűjtemény: Tövisek és virágok napló: Fogságom naplója, emlékirat: Pályám emlékezete • Széphalom: a kor irodalmi központja, Kazinczy lakhelye „Jót s jól. Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted, Szánts és vess, s hagyjad másnak az áldozatot. ”

Csokonai Vitéz Mihály 1773 -1805 • Költészete meghatározó az irodalmi hagyomány folyamában • Költészetét jellemzi: – stílusok és hangnemek sokfélesége, stílusszintézis – klasszicista gondolati líra – rokokó dalok – a rousseau-i szentimentalizmus – népies dalok, életképek – a francia filozófusok hatása – műfaji sokféleség

Csokonai Vitéz Mihály legfontosabb művei • Leghíresebb költeményei: – Az estve, Konstancinápoly, Tartózkodó kérelem, A tihanyi Ekhóhoz, Magánosság, A Reményhez, A boldogság, Anakreoni dalok, Jövendölés az első oskoláról a Somogyban • Diétai Magyar Múzsa-verses hetilap • Az özvegy Karnyóné-színmű • Dorottya-vígeposz • Halotti versek

Csokonai Vitéz Mihály életének legfontosabb helyszínei és szereplői • 1773. Debrecen, polgári származás • 1780 -1795 -ig a Debreceni Kollégium legtehetségesebb diákja • Pozsony: Diétai Magyar Múzsa • Komárom: megismerkedik a Lilla-versek ihletőjével, Vajda Juliannával • Keszthely, Tihany , Kisasszond, Csurgó: megélhetését keresi, jelentős műveket alkot • Nagyvárad: végzetesen megbetegszik • 1805. Debrecen: halála