A realizmus az eurpai mveldsben Repin Hajvontatk 1870

A realizmus az európai művelődésben Repin: Hajóvontatók (1870)

A realizmus fogalma • A realizmus a 19. század közepén alakult ki. • A valóságnak átfogó, hű, és a jellemző vonásokat kiemelő ábrázolására törekvő művészeti, irodalmi irányzat. • A név a latin real (valós) szóból származik.

Jellemzői • A realizmus a pillanatnyi jelenségekkel, szemben a valóság lényeges elemeit hangsúlyozza. • A lényegi összefüggések sűrített kidomborítása céljából mondanivalóját tömöríti. • A romantikával szemben, a mindennapi élet objektív bemutatása a célja. Egyszerű emberek, ( parasztok, kétkezi munkások)jelennek meg a művészetekben, mint társadalmi osztályuk jellegzetes képviselői. • Hősei hétköznapi emberek, hétköznapi tulajdonságokkal bíró típusok. • A valóság bemutatásához az egyik legegyszerűbb eszközt, a hosszas, részletező leírásokat választja. • Cselekmény vezetése egyenes vonalú.

A realizmus fejlődési fázisai • A realizmus alapvető sajátossága, hogy nem bírál, csak megmutat. • A realizmus fejlődésének második fázisa, a kritikai realizmus, amely már bíráló hangú. • Ebből alakult ki a naturalizmus, amely már az ember félelmet keltő tulajdonságait is megmutatja.

A realizmus szakaszai I. A realizmus kialakulása (az 1820 -as, 1830 -as évektől az 1850 -es, 1860 -as évekig)a romantikával együtt az új világábrázolás népszerűsítése a cél II. Az ún. nagyrealizmus (az 1850 -es évektől az 1870 -es, 1880 -as évekig) az új irodalmi irányzatoktól (szimbolizmus, impresszionizmus) elkülönül III. A naturalizmussal versengő, azzal keveredő realizmust - nevezik kritikai realizmusnak (az 1880 -as évektől az 1910 -es, 1920 -as évekig) IV. Az ún. utórealizmus (az 1910 -es évektől az 1930 -as, 1940 -es évekig) kísérlet az avantgárd eszközeinek, tapasztalatainak felhasználására

A realizmus az irodalomban A legjelentősebb realista írók: Franciák: Stendhal, Balzac Stendhal Angolok: Dickens Thackeray Oroszok: Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij, Csehov Német: Thomas Mann Gogol Amerikai: Hemingway Balzac Tolsztoj Thomas Mann Dickens Thackeray Csehov Dosztojevszkij Hemingway

Realista építészet EKLEKTIKA • A korszakban egy épületet a rendeltetéstől függetlenül bármilyen stílusban lehetett tervezni. • Követelmény: a választott stílusnak való hű megfelelés. • A történeti korokhoz forduló „neo-stílusok” együttese az eklektika. • Közigazgatási, kormányzati és hivatali épületek, színházak, könyvtárak, egyetemek, múzeumok, kórházak, vasszerkezetű pályaudvarok, kereskedelmi csarnokok, fedett üzletutcák épültek. Opera, Párizs

Realizmus a festészetben • A realizmus első jelentkezése a festészetben a barbizoni iskola fellépése volt. • A szabályok ellen lázadva a természetbe vonultak. Festészetüket a legapróbb részletekre való törekvés jellemzi. • A realizmusban a festők a modern világot, és életet ábrázolták. • Elvetették a vallási, mitológiai és az allegorikus témákat.

Realista festők Gustave Coubert 1819 -1877 Kőtörők (1849)

Realista festők Honore Daumier 1808 -1869 Harmadosztály (1860)

Realista festők Jean Francois Millet 1814 -1875

Realista festők Ilja Repin 1844 -1930

Realista szobrászat Jean-Baptiste Carpeaux (1827 - 1875) • Francia szobrász, festő és rézkarcoló. • Öt évet töltött Rómában, ahol Bernini hatott rá. • 1861 -ben visszatért Párizsba, ahol a királyi udvartól több megrendelést kapott. • Portrékat, szobrokat és mitológiai alakokat mintázott. • Munkássága Auguste Rodin művészetét készítette elő. • Legjelentősebb műve: A tánc – a párizsi opera homlokzatán

A naturalizmus a művelődésben

A naturalizmus fogalma • Az irányzat elnevezése a latin "natura" ('természet') szóból ered. • A naturalizmus a köznapi jelenségek aprólékos ábrázolásának, a tények puszta közlésének művészete. • A realizmus valóságábrázolásával elégedetlen alkotók alakították ki. • Az alkotások a társadalom legmélyebb rétegeinek életét tárják fel, az ösztönök nyers világát tükrözik. • A naturalista mű az érzékletekre épít, direkt hatások kiváltására irányul, óvakodik mindenfajta előítélettől.

A naturalizmus jellemzői A naturalizmus, mint ábrázolásmód és korstílus a XIX. század második felében alakult ki és terjedt el Európa nagy részén. Szülőhazája Franciaország. Elméleti alapjai: 1. a természettudományos szemlélet, 2. a biologizmus és a fajelmélet (Darwin), 3. a pozitivizmus (Comte és Taine) adta 4. ténytisztelet • A naturalista művészet fő feladata annak ábrázolása, hogy az egyén sorsát öröklött vonásai, valamint a környezete milyen mértékben és hogyan determinálja.

A naturalizmus az irodalomban Flaubert Zola Maupassant Strindberg Gorkij Shaw Pirandello • A naturalizmus legjellegzetesebb műfaja a regény. • A regények színtere a társadalom legalsó rétegei, a nyomorgó tömegek élettere, a külváros, a falu. • Témája a tengődő és kallódó emberek élete, a bűnözés. • Fő képviselői Flaubert, Zola, Maupassant, Strindberg, Gorkij, Shaw, Pirandello.

Naturalizmus a képzőművészetben • A képzőművészetben a naturalizmus alatt alkotói módszert és stílust is értenek. • Cél: a természeti kép, esemény aprólékos, részletekig hű visszaadása. • Jellemzői: a társadalmi igazságtalanságok leleplezése • Fényképszerűen aprólékos, felnagyító ábrázolás • Tabunak számító témák (nyomor, bűnözés, az ember mint biológiai lény, szexualitás, Wilhelm Leibl (1844 -1900) lélektani torzulások) bemutatása. Az egyén mellett a tömeg ábrázolása is jellemzi. • Fő képviselője Wilhelm Leibl (18441900)

Wilhelm Leibl

A naturalista színház • Hauptmann (1862— 1946) a • A természethű ábrázolás a naturalista drámaírás legnagyobbja. színház világában: új korszak (Napfelkelte előtt; Takácsok) : a kortárs valóság tökéletesen • Strindberg (1849— 1912) a svéd hű színpadi megjelenítése. naturalizmus vezéralakja. ( Júlia • A színész életszerűen mond kisasszony) életszerű szöveget. • Gorkij (1868— 1936) Éjjeli • Nincs (magas rendű menedékhely c. drámája (1902) a eszményekért harcoló) hős, társadalom perifériájára süllyedt mert a szereplőket az öröklött embereket mutat be a színpadon. tulajdonságaik és a környezet • Sztanyiszlavszkij (1863— 1938), a irányítják. moszkvai Művész Színház rendezője

A naturalista filmművészet A filmművészet neorealista irányzata: • Roberto Rossellini (1906 -1977) (Róma, nyílt város, Stromboli, Europa 51) • Luchino Visconti (1906 - 1976) (Mamma Róma, Rocco és fivérei, A párduc) • Luis Buñuel (1900 -1983) (Egy andalúziai kutya, Az öldöklő angyal)