Krnyezetvdelmi s agrrjog I levelez elads 2019 10

Környezetvédelmi- és agrárjog I. levelező előadás 2019. 10. 18. Gyüre Annamária Csilla Egyetemi adjunktus Polgári Jogi és Római Jogi Tanszék KRE-ÁJK gyure. annamaria. csilla@kre. hu

Az órák tematikája • A mezőgazdasági termeléssel összefüggő jogi szabályozás • Erdőgazdálkodási jog, • Élelmiszer-láncbiztonsági jog

A MEZ ŐGAZDASÁGI TERMELÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FÖLDJOGI SZABÁLYOK

Jogforrások • 2013. évi CXXII. forgalmáról Törvény a mező- és erdőgazdasági földek • 2007. évi CXXIX. Törvény a termőföld védelméről • 2010. évi LXXXVII. Törvény a Nemzeti Földalapról • 356/2007. (XII. 23. ) Korm. Rendelet a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól • 47/2017. (IX. 29. ) FM rendelet a földminősítés részletes szabályairól • 262/2010. (XI. 17. ) Korm. Rendelet a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól • 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

Földforgalmi törvény • A törvény a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogának megszerzésére, a földön haszonélvezeti jog alapítására, a föld használatára, továbbá a szerzési korlátozások ellenőrzésére, és a helyi földbizottságra vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg. • mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld: a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlannyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve

Földforgalmi törvény II. • A föld tulajdonjogát az e törvényben meghatározott módon, és mértékben, az e törvényben meghatározott természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szerezheti meg. • Föld tulajdonjogát nem szerezheti meg: – külföldi természetes személy; – az államon kívüli más állam, illetve annak valamely tartománya, helyhatósága, ezek bármely szerve; – az e törvényben meghatározott esetek kivételével jogi személy.

Földforgalmi törvény III. – elővásárlási jog A föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg: a) az államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében; b) a földet használó olyan földművest, ba) aki helyben lakó szomszédnak minősül, bb) aki helyben lakónak minősül, vagy bc) akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van; c) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül; d) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül; e) az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.

Földforgalmi törvény IV. – termőföld adásvétele • Az államot megillető elővásárlási jogot a földalapkezelő szerv gyakorolja. • A föld eladása esetén a földre vonatkozó, a tulajdonos által elfogadott vételi ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe (adás-vételi szerződés) kell foglalni, és azt a tulajdonosnak - a felek aláírásától számított 8 napon belül - közölnie kell az elővásárlási jogosultjaival. • Az adás-vételi szerződést az elővásárlásra jogosultakkal a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője útján hirdetményi úton kell közölni, azzal, hogy a tulajdonosnak az adás-vételi szerződést a más törvényen, és a megállapodáson alapuló elővásárlásra jogosultakkal közvetlenül is közölni kell.

Földforgalmi törvény V. – elfogadó nyilatkozat • Az elfogadó jognyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. • Az elfogadó jognyilatkozatban meg kell jelölni az elővásárlási jogosultság jogalapját, továbbá ha az elővásárlási jog törvényen alapul, akkor azt is, hogy az elővásárlásra jogosult mely törvényen és az ott meghatározott sorrend melyik ranghelyén gyakorolja az elővásárlási jogát. • Az elfogadó jognyilatkozathoz - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - csatolni kell az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat is.

Földforgalmi törvény VI. – a hatóság eljárása • A mezőgazdasági igazgatási szerv a részére jóváhagyás céljából megküldött okiratok közül az adás-vételi szerződést és az elfogadó jognyilatkozatokat először kizárólag azok tartalma és alaki kellékei alapján - az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi. • A mezőgazdasági igazgatási szerv az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz az adás-vételi szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, ha megállapítja, hogy a) az adás-vételi szerződés a jogszabályi előírások megsértése miatt létre nem jött szerződésnek, vagy semmis szerződésnek minősül, b) az adás-vételi szerződés nem tartalmazza a vevőnek a földforgalmi tv. 13 -15. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait, vagy azok önállóan, a 13 -15. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően nem kerültek csatolásra, vagy c) az elfogadó jognyilatkozat ca) az alakszerűségi előírásoknak nem felel meg, cb) nem az elővásárlásra jogosulttól származik, cc) az elővásárlásra jogosulttól származik, de nem állapítható meg belőle az elővásárlási jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az elővásárlási jog mely törvényen alapul, illetve az elővásárlási jog nem a megjelölt törvényen, vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, vagy cd) az elővásárlásra jogosulttól származik, de nem tartalmazza az elővásárlásra jogosultnak a földforgalmi tv. 13 -15. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait, vagy azok önállóan, a 13 -15. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően nem kerültek csatolásra.

2019 -től hatályos rendelkezés • Az adás-vételi szerződés jóváhagyására irányuló eljárásban az agrárgazdasági tevékenységet folytatók kötelező tagságán, és a tagok egyenlő szavazati jogán alapuló, köztestületként működő Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának a szerződéssel érintett föld fekvése szerinti területi szerve (a helyi földbizottság) állást foglal arról, hogy az adásvételi szerződés megfelel-e a) a birtokviszonyok átláthatóságára, b) a spekulatív földszerzések megelőzésére, c) az üzemszerű művelés alatt álló élet- és versenyképes, egységes birtoktagot képező fölbirtokok kialakítására és megőrzésére, d) a helyi gazdálkodói közösség érdekeinek érvényesítésére, e) az életvitelszerűen helyben lakó és gazdálkodó földművesek segítésére, és f) a mezőgazdaságban a generációváltás elősegítésére vonatkozó általános agrárpolitikai és földbirtok-politikai érdekeknek. • 30 napon belül adja ki az állásfoglalását.

Nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása a) az állam tulajdonszerzéséhez; b) az állam, illetve az önkormányzat tulajdonában álló föld elidegenítéséhez; c) a föld tulajdonjogának ajándékozás jogcímén történő átruházásához; d) a közeli hozzátartozók közötti tulajdonjog átruházásához; e) a tulajdonostársak közötti tulajdonjog átruházáshoz, ha ezzel a közös tulajdon megszűntetésére kerül sor; f) a földnek jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves részére való átadásával megvalósuló adás-vételhez; g) a telekalakítási tulajdonszerzéshez; engedélyezési eljárás keretében történő h) bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye, jelzáloghitelintézet, vagy a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat közfoglalkoztatás és szociális földprogram és településfejlesztés céljára szerzi meg a tulajdonjogot.

Termőföld haszonbérlete Ptk. • Termőföld haszonbérlője köteles a földet rendeltetésének megfelelően megművelni, és ennek során gondoskodni arról, hogy a föld termőképessége fennmaradjon. • A határozatlan időre kötött mezőgazdasági haszonbérleti szerződést hat hónapos felmondással a gazdasági év végére lehet megszüntetni. Más dolog vagy jog haszonbérlete esetén a felmondási időre a bérleti szerződés felmondására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. • A haszonbérbeadó felmondhatja a haszonbérletet akkor is, ha a haszonbérlő felhívás ellenére sem műveli meg a termőföldet, vagy olyan gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti a termelés eredményességét, a termőföld termőképességét, az állatállományt vagy a felszerelést.

Termőföld haszonbérlete II. Földforgalmi törvény • A haszonélvezeti jogot legfeljebb 20 éves időtartamra lehet alapítani. • A haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés érvényességéhez nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása. • A termőföldhasználat jogát a földműves és mezőgazdasági termelőszervezet szerezheti meg. • Az erdőbirtokossági társulat a tagjai tulajdonában és haszonélvezetében álló erdőnek minősülő földhasználati jogosultságát megszerezheti. • A földhasználati jogosultság megszerzésének feltétele, hogy a földhasználati jogosultságot szerző fél a földhasználati jogosultság átengedéséről szóló szerződésben (földhasználati szerződés), illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a földhasználati szerződés fennállása alatt megfelel a jogszabályban feltételeknek, a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének. • A haszonbérleti szerződés határozott időtartamra, legalább 1 gazdasági évre, és bizonyos kivételekkel - legfeljebb 20 évre köthető meg.

Fogalmak - folytatás a talaj feltételesen megújuló természeti erőforrás, amely egyben a mezőgazdasági termelés és erdőgazdálkodás alapvető termelő eszköze, a Föld szilárd felszínének élő közege, amelynek a legfontosabb tulajdonsága a termékenység (Tfvt. )

2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről (Tfvt. ) • A törvény a termőföldek hasznosítására, a földvédelemre, a földminősítésre és a talajvédelemre vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg. • a Tfvt. tartalmát tekintve elsődlegesen nem környezetvédelmi, hanem gazdálkodási norma, hátterében gazdasági szempontokkal, amelyekhez környezetvédelmi megfontolások is kapcsolódnak. • A törvény szabályai a mezőgazdasági termelőképessége fenntartása érdekében, tényezőként és eszközként védik a földet. ágazat termelési • Aláhúzza e körülményt a törvény azon rendelkezése, amely szerint földvédelmi rendelkezéseinek a hatálya kifejezetten nem terjed ki a föld, mint környezeti elem védelmére.

Hasznosítási kötelezettség • A földhasználó köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni (hasznosítási kötelezettség). • Szőlőt és gyümölcsöst a művelési ágának megfelelő termeléssel kell hasznosítani.

Hasznosítási kötelezettség elmulasztása • A hasznosítási kötelezettség elmulasztása esetén a földhasználót földvédelmi bírság megfizetésére kötelezi a földhivatal (a bírság bemutatására alább kerítünk sort). Emellett (felszólítást, bírságolást követően) 2013 -tól zártkertek esetén arra is lehetőség van, hogy a nem művelt ingatlant az önkormányzat 1 évre bevonja saját szociális földprogramjába vagy közfoglalkoztatási programjába. • 2014. május 1 -jétől a hasznosítási kötelezettség elmulasztásának sajátos szankciója (szintén csak felszólítást és bírságolást követően, azaz ismétlődő, súlyos kötelezettségszegés esetén) a kényszerhasznosítás. • A kényszerhasznosítás is csak átmeneti időre (a gazdasági év végéig, de legfeljebb a következő gazdasági év végéig) szól. A hatóság által erre kijelölt személy (szerv) feladata a hasznosítási kötelezettség teljesítése. A kényszerhasznosító a föld hasznai után nem tartozik fizetési kötelezettséggel a jogsértést elkövető tulajdonossal

Ideiglenes hasznosítás és mellékhasznosítás • Ha az ingatlanügyi hatóság engedélyezte a termőföld más célú hasznosítását, a földhasználó vagy az igénybevevő köteles a termőföldet az első igénybevételig termeléssel hasznosítani, vagy a gyommentesítést elvégezni (ideiglenes hasznosítás). • A földhasználó köteles a termőföldnek nem minősülő ingatlanon a növényzet gondozását rendszeresen elvégezni, ha ez az ingatlan más célú hasznosításának megfelelő területfelhasználást nem akadályozza, illetőleg nem korlátozza (mellékhasznosítás). • Az ingatlanügyi hatóság rendszeresen ellenőrzi a hasznosítási kötelezettség, az ideiglenes hasznosítás valamint a mellékhasznosítási kötelezett betartását.

Hasznosítási kötelezettségtől való eltérés • A törvényben meghatározott hasznosítási kötelezettségtől a földhasználó csak engedély alapján térhet el. • Más célú hasznosítás formái: – Időleges vagy végleges más célú hasznosítás – külterületi föld belterületbe vonása (amivel megváltozik a földrészlet mi-nősítése, rendeltetése), és – az erdőtörvény hatálya alá nem tartozó (üzemi, vonalas létesítményhez tartozó) fásítás igénybe vétele.

Belterületbe vonás • A kérelmező itt az önkormányzat • A belterületbe vonásnak térben és igazodnia kell a tényleges igényekhez időben is • Elutasítási ok, ha a tervezett beruházás időpontja 4 éven túli, vagy ha az adott területhasznosításra alkalmas, megfelelő mennyiségű belterületi (ténylegesen nem hasznosított) terület áll rendelkezésre. • Az önkormányzatnak földvédelmi járulékot kell fizetnie

Más célú hasznosítás I. A termőföld más célú hasznosítása mentes az ingatlanügyi hatóság engedélye alól, ha a termőföldet például – mezőgazdasági célú tereprendezés, valamint a meliorációs (talajjavító) tervekben előirányzott munkálat, – erdő telepítése, – halastó létesítése, – vízkivételt biztosító vízilétesítmény létesítése – az országos jégkármegelőző rendszer kiépítése és működtetése – kis teljesítményű erőmű létesítése, üzemeltetése céljából veszik igénybe.

Más célú hasznosítás II. • Termőföldet más célra csak kivételesen - elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni. • Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetve helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. A termőföldnek hulladéklerakó céljára történő igénybevétele esetén a környezetvédelmi és természetvédelmi követelmények betartása mellett, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföld más célú hasznosítása engedélyezhető. • A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás esetében az átlagosnál jobb minőségű termőföld végleges más célú hasznosítása is engedélyezhető, amennyiben annak megvalósítása más jogszabály rendelkezéseire figyelemmel más helyen vagy más nyomvonalon nem lehetséges.

Más célú hasznosítás III. • Az engedélyt a földhasználó kérelme alapján a termőföld fekvése szerint illetékes földhivatal (mint ingatlanügyi hatóság) adja ki. • Az engedélyezés (illetve utólagosan a szankciók, helyreállítási kötelezettségek megállapítása) ún. földvédelmi eljárás keretében zajlik. • A terület hasznosítására vonatkozó, földhivatali engedély hiányában (az engedély jogerőre emelkedéséig) minden más eljáró hatóság köteles az eljárását felfüggeszteni. • A földhivatalnak arra kell törekednie, hogy határozata alapján a (más célú) hasznosítás lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető leg-kevesebb termőföld igénybevételével történjen.

Újrahasznosítás • Ha a más célú hasznosítás megszűnik, az igénybevevő kötelezettsége, hogy (választása szerint) a területet mezővagy erdőgazdasági művelésre alkalmassá tegye, illetve újrahasznosítsa. • Az újrahasznosítás tervszerűen történik. • Végleges hasznosításnál („kivonásnál”) a tevékenység megszűnését (illetve 4 évnél hosszabb szüneteltetését) be kell jelenteni a földhivatalnak, s a bejelentéshez kell csatolni az újrahasznosítási tervet (illetőleg a talajvédelmi tervet). • A tervet a földhivatallal (bánya esetén a bányakapitánysággal, erdőtelepítés esetén az erdészeti hatósággal) jóvá kell hagyatni. • Az újrahasznosítás célja a Tfvt. alapján általában az, hogy a

A művelési ág megváltoztatása • A művelési ág a mezőgazdaság valamelyik alágazatához (növénytermesztés, állattenyésztés, kertészet, stb. ) kapcsolódó földhasználati módot jelent. • A művelési ág megváltoztatása nem oldja fel a hasznosítási kötelezettséget, de annak tartalmát érinti. • A terület termőföld marad, azt továbbra is termőföldként hasznosítják, de mást termesztenek, más módszerekkel művelik a földet. • A fölhasználót bejelentési kötelezettség terheli, amelynek az elmulasztása esetén földvédelmi bírságot kell fizetni. • A természetvédelmi oltalom alatt álló területek esetén a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

Földvédelmi járulék • Földvédelmi járulékot a termőföld más célú hasznosítása esetében kell fizetnie az igénybe vevőnek. • gazdasági jellegű eszköz: arra ösztönöz, hogy csak gyengébb minőségű termőföld, illetve minél kisebb területet hasznosítására kerüljön sor. • Egyszeri befizetési kötelezettségről van szó • A befizetés elmulasztásakor az összeg adók módjára behajtható köztartozásnak minősül • Felmentés, részletfizetési vagy más kedvezmény nem nyújtható alóla. • járulékfizetési kötelezettség független a jogszerűségtől, tehát attól, hogy engedély birtokában történt-e a más célú hasznosítás.

Földvédelmi járulék II. • A járulék összegét a hatóság állapítja meg az engedélyező határozatban, engedély hiányában a helyreállításról rendelkező határozatban. • Vannak törvényhozó által preferált célok, amelyek esetében nem terheli a földhasználót a járulékfizetés kötelezettsége, például: – talajvédelmi létesítmény; – öntözőcsatorna és belvízcsatorna létesítése; – közüzemi lakossági, ivóvíz- és csatornaellátást szolgáló műtárgyak és azok védőterületei; – védett természeti terület kezelése körében a természetvédelmi feladatok ellátása; – 2 hektárt meg nem haladó nagyságú területen állami vagy önkormányzati szociális intézmény, egészségügyi, sportlétesítmény építése, temető létesítése; – árvízvédelmi védművek létesítése

Földvédelmi járulék III. • 50 %-kal mérsékelt összege fizetendő mezőgazdasági tevékenység (pl. haltenyésztés létesítménye), haltenyésztésre is alkalmas víztározó esetén. • 50 %-kal emelt összeg fizetendő viszont, ha különösen értékes, öntözésre, talaj-védelmi létesítményekkel berendezett területet hasznosítanak más célra. • A járulék összege a földrészlet értékétől függ, amit az ún. aranykorona (AK) érték és a minőségi osztály határoz meg. Minél magasabb AK-értékről, illetve mi-nél alacsonyabb minőségi osztályról van szó, annál magasabb a fizetendő járulék összege.

Földvédelmi bírság • szankció. Bírságot kell fizetni a következő esetekben: – a hasznosítási kötelezettség (ide értve az ideiglenes, mellék- és újrahasznosítást is) elmulasztásakor, – a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt (a művelési ág megváltozásának, a más célú hasznosítás megkezdésének, a tervezett újrahasznosításnak, az újrahasznosítás elvégzésének, az eredeti állapot helyreállítása elvégzésének be nem jelentése esetén), – az újrahasznosításnak az ingatlanügyi hatóság jóváhagyása nélküli valósítása, – időleges hasznosítást követően a termőföldnek rosszabb minőségi osztályban vagy késedelmesen történő alkalmassá tétele a termelésre, – engedély nélkül vagy attól eltérő, más célú hasznosítás esetében. (Még nincs engedély, vagy eltértek attól).

Földvédelmi bírság II. • Ha azonban az eltérés valamilyen építési beruházást eredményezett és arra 10 évnél régebben került sor, s ezt a tényt az igénybe vevő (tulajdonos/haszonélvező) bizonyítani tudja, a földvédelmi eljárást, illetve a jogkövetkezmények alkalmazását mellőzni kell. • A földvédelmi bírság objektív szankció, kiszabásához felróhatóság nem szükséges. A bírság (a járulékkal ellentétben) ismételten is kiszabható, befizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül esedékes. Felmentés, részletfizetési vagy egyéb kedvezmény itt sem lehetséges. A bírság mértéke esetenként különbözően alakul, alapvetően a föld értékéhez, illetve a kötelezettségszegés jellegéhez igazodik.

Egyéb, kapcsolódó jogszabályok • A területfejlesztés és területrendezés szabályozásáról szóló törvény (1996. évi XXI. tv. ) a területrendezés feladataként jelöli meg az egyes térségek terület-használati módjának meghatározását. • Az ország területrendezési terve (a 2003. évi XXVI. tv. ) meghatározza az ország szerkezeti tervét, benne az országos terület-felhasználási kategóriákat, mint a mezőés erdőgazdaság, vízgazdálkodás, település, a területhasználatok térségi övezeteit, valamint az ezekre vonatkozó, sajátos szabályokat. (pl. erdőterületen az utak mellett csak a közlekedés biztonságához szükséges építmény emelhető; természetvédelmi területen és természeti területen külszíni művelésű bánya nem nyitható)

Egyéb, kapcsolódó jogszabályok II. • A terület-felhasználás célját (pl. építési, köz-, külterület, beépítésre szánt, különleges rendeltetésű terület) településeken az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1996. évi LXXVIII. törvény alapján a településrendezési tervek jelölik ki. • A földhasznosításra és földvédelemre vonatkozó szabályok helyett az erdők vonatkozásában az erdőtörvény (a 2009. évi XXXVII. tv. ) rendelkezéseit kell alkalmazni.

A termőföld minőségi védelme talajvédelem Tfvt. előírása • A talaj védelme (a termőföld termékenységének és minőségének megóvása, fizikai, kémiai és biológiai romlásának megelőzése, illetőleg elhárítása) érdekében a földhasználó általános kötelezettsége a termőhely ökológiai adottságainak megfelelő, talajvédő földhasználat. • Tilos a talaj humuszos termőrétegének eltávolítása, • meg kell akadályozni a káros vízbőség vagy belvíz kialakulását, • a földhasználó köteles a termőföldet a minőségét rontó talajidegen anyagoktól megóvni (tilos a termő-földön pl. hulladékot tárolni), s • a földhasználat során a talaj tápanyag-szolgáltatását és a termesztett növények tápanyagigényét figyelembe vevő, környezetkímélő tápanyaggazdálkodást (pl. trágyázást) folytatni. • A talaj termőké-pességét javító anyagokra egyébként külön, speciális előírások vonatkoznak, amelyek elsődlegesen a vizek minőségének védelmére irányulnak.

Talajvédelem II. • A talaj szervesanyag-tartalmának megőrzése érdekében a törvény a talajkímélő művelési módok, a vetésforgó, illetve a szerves trágyák alkalmazását is előírja. • A földhasználó kötelezettségei mindezen túlmenően a talaj adottságaihoz is igazodnak. A talaj ugyanis különböző (részben természetes, részben mesterséges) körülmények miatt hajlamos lehet a minőségromlásra (degradációra). • Erodált, vagy erózióra hajlamos (a csapadékvíz talajkárosító hatásának ki-tett) területen talajfedettséget biztosító növények termesztése, talajvédő erdősáv telepítése, talajkímélő legeltetés és a talaj vízfelvevő képességét elő-segítő művelési mód választása az elvárás.

Talajvédelem III. Savanyú vagy savanyodásra hajlamos talajokon műtrágya helyett a szerves trágyázást kell előnyben részesíteni, illetve műtrágya felhasználása esetén annak savanyító hatását (vagy pl. a savas esők hatását) meszezéssel (mésztrágyázással) kell kompenzálni.

Talajvédelem IV. • Szikes, illetve szikesedésre hajlamos területen követelmény a másodlagos szikesedéshez nem vezető vízgazdálkodás, illetve öntözés, szükség esetén pedig a talajjavítás.

Talajvédelem IV. A talaj javítását célzó (meliorációs) beruházásokat pedig általában csak szakértő által készített, ún. talajvédelmi terv alapján, engedély birtokában lehet megvalósítani. Ebbe a körbe tartozik, pl. egyes műszaki létesítmények megvalósítása (talajcsövezés); a vízjogi (és nagyobb területek esetén Khv-n alapuló, környezetvédelmi) engedélyt is igénylő vízrendezés (lecsapolás, árokhálózat kialakítása, s ezzel a talaj vízháztartásának a szabályozása); az öntözésre berendezés; vagy a tereprendezés. Ugyancsak engedélyköteles a szennyvíz, a szennyvíziszap és a hígtrágya kijuttatása.

Talajvédelmi járulék • A beruházót (üzemeltetőt) terheli kötelezettségként a termőréteg előzetes letermelése, majd hasznosítása, illetve a termőföldet érintő környezeti károk megelőzése. • A termőréteg megmentését és helyben történő hasznosítását ösztönzi az ún. talajvédelmi járulék. • A járulék mértéke a humusztartalomtól függ, illetve ha azt előzetesen nem lehetett felmérni, átalányjellegű. • A beruházások során biztosítani kell, hogy a környező termőföldeken ne romoljanak a talajvédő földhasználat feltételei

Talajvédelmi bírság • Talajvédelmi kötelezettségek, illetve követelmények megsértése esetén kell fizetnie a földhasználónak, beruházónak vagy károkozónak. • Objektív szankcióról van szó, kiszabásához nem szükséges a felróhatóság vizsgálata • Megfizetése (csakúgy, mint a környezetvédelmi bírságoké) nem mentesít az egyéb felelősségi szabályok (pl. szabálysértés, kártérítési felelősség) alkalmazása alól, és • a követelmények folyamatos megsértése esetén ismételten is kiszabható.

Talajvédelmi bírság II. • Befizetése a határozat jogerőre számított 30 napon belül esedékes, emelkedésétől • felmentés, részletfizetési vagy egyéb kedvezmény nem adható alóla. • Meg nem fizetése esetén behajtható köztartozás. ez is adók módjára • A bírság összegét hektáronként, a megszegett előírás súlyától függően határozzák meg.

Erdőgazdálkodási jog

Erdőterületek a világban • Bolygónk 510 millió négyzetkilométeres felszínének 29 százalékát szárazföld borítja, amelynek • 30 százalékán erdők terülnek el. • 2005 -ben a teljes erdős terület majdnem 4 milliárd hektárt borított • A világ erdeinek mintegy harmada őserdő • Az erdőterület többi részén ember által alakított, vagy telepített erdők találhatók, amelyek már csak többé-kevésbé emlékeztetnek a helyükön egykor létezett őserdőkre • A világ tíz természetes erdőkben leggazdagabb országa (itt található az összes erdő kétharmada) Oroszország, Brazília, Kanada, az Egyesült Államok, Kína, Ausztrália, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Indonézia, Peru és India.

Erdőterületek II. • A Kárpátok több mint felét erdő borítja, közel 100 ezer négyzetkilométernyi természetes és félig természetes erdő. Ugyanitt található a legnagyobb, mintegy 3000 négyzetkilométer kiterjedésű érintetlen erdő Európában. • A Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint az elmúlt nyolcezer évben, a jégkorszak óta a létező erdők közel fele semmisült meg. 2050 ig további több mint 230 millió hektár tűnhet el.

A veszélyek • az erdők által lekötött széndioxid felszabadulása a légkörbe, • a fajok élőhelyének eltűnése, • a fák által korábban megtartott talaj stabilitásának gyengülése, • sár- és • földcsuszamlások.

Erdőt veszélyeztető tényezők • a legnagyobb terhelést az egyre gyarapodó emberiség jelenti. • Az erdőirtást a mezőgazdasági és ipari területek nem szűnő térhódítása, • a népességnövekedés, • a szegénység, • a földtelenség és • a növekvő fogyasztói igények generálják.

Az erdő által ellátott funkciók Alapvető szerepük van a • légköri szén-dioxid megkötésében, • a talaj megkötésében, • a globális vízháztartás szabályozásában, • az ivóvízbázis mennyiségi és minőségi védelmében, • az árvízvédelemben azáltal, hogy megkötik a csapadékvizet, • lassítják az eróziót, illetve • a helyi mikroklíma védelmében, a párásság biztosításában.

Az erdőgazdálkodás jogszabályai • 2009. évi XXXVII. Törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról • 61/2017. (XII. 21. ) FM rendelet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról • 4/2008. (VIII. 1. ) ÖM rendelet az erdők tűz elleni védelméről • 102/2008. (VIII. 8. ) FVM rendelet az erdők felújításának csekély összegű (de minimis) támogatásáról • 124/2009. (IX. 24. ) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről

Az erdőgazdálkodás jogszabályai II. • 58/2017. (XII. 18. ) FM rendelet a fatermék szállításával, nyilvántartásával, valamint a szállítójegy és a műveleti lap előállításával és forgalmazásával kapcsolatos részletes szabályokról • 414/2017. (XII. 18. ) Korm. Rendelet a faanyag kereskedelmi lánc felügyeletével kapcsolatos eljárás, bejelentés, adatszolgáltatás, nyilvántartás és ellenőrzés részletes szabályairól • 143/2009. (VII. 6. ) Korm. Rendelet az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság mértékéről és kiszámításának módjáról • 1994. évi XLIX. Törvény az erdőbirtokossági társulatról

Az erdőtörvény • A törvény célja, hogy az erdő, az erdőgazdálkodás, és a társadalom viszonyának szabályozásával, kiemelten a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeinek meghatározásával biztosítsa az erdő, mint a természeti tényezőktől függő és az emberi beavatkozásokkal érintett életközösség és élőhely fennmaradását, védelmét, gyarapodását, továbbá az erdő hármas funkciójának, azaz a környezetre, társadalomra, valamint a gazdaságra gyakorolt hatásának kiteljesedését. • Így többek között hozzájáruljon: – – – klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez, a biológiai sokféleség megőrzéséhez, a vidékfejlesztéshez a felszíni és felszín alatti vizek védelméhez, a termőtalaj, a mezőgazdasági területek védelméhez,

A törvény hatálya kiterjed Nem terjed ki (példák) • az erdőre, annak élő és élettelen alkotóelemeire, az erdei életközösségre; • az arborétumra; • a külterületen található fásításra; • a közút, vasút, árvízvédelmi töltés, csatorna, valamint egyéb vonalas műszaki létesítménnyel azonos földrészleten lévő, művelés alól kivett területre; • az erdészeti létesítményre; • az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre; • a közparkra; • tanya területére; • a honvédelmi és katonai célú építmények működési és védőterületére; • a belterületre, az Adattár erdőrészletként nyilvántartott erdők, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek kivételével • termelésből kivont területre.

Erdő fogalma I. Erdőnek minősül az Adattárban: • a) erdőrészletként, vagy • b) szabad rendelkezésű erdőként nyilvántartott terület.

Erdő fogalma II. • Az erdészeti hatóság a telepített erdőt, vagy a külterületen található, erdei fafajokból álló, összefüggő, legalább ötven - felnyíló erdő esetén legalább harminc - százalékos záródású, és két métert meghaladó átlagmagasságú, e törvény alapján jogszerűen fenntartható faállomány által elfoglalt területet, amelynek természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert, illetve a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan a húsz méter szélességet eléri, • a) telepített erdő esetében a telepítési-kivitelezési tervben, illetve a bejelentésben foglaltakkal összhangban az (1) bekezdés a) pontja szerinti erdőként, vagy az (1) bekezdés b) pontja szerinti szabad rendelkezésű erdőként, • b) az a) pont alá nem tartozó esetben – ba) a földhasználati nyilvántartásban szereplő földhasználónak - a tulajdonos és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett – bb) ha a faállományról nem a ba) alpont szerinti kérelem útján szerez tudomást, akkor hivatalból lefolytatott eljárásban az (1) bekezdés b) pontja szerinti szabad rendelkezésű erdőként vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jogosultjának hozzájárulásával benyújtott - kérelmére, a kérelemben foglaltakkal összhangban az (1) bekezdés a) pontja szerinti erdőként, vagy az (1) bekezdés b) pontja szerinti szabad rendelkezésű erdőként, vagy • az Adattárban nyilvántartásba veszi.

Fásításnak minősül a külterületen található, erdőnek, szabad rendelkezésű erdőnek, vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek nem minősülő, e törvény hatálya alá tartozó, fával, faállománnyal borított terület.

Erdőgazdálkodás Az erdőgazdálkodás az erdő fenntartására, közcélú funkcióinak biztosítására, őrzésére, védelmére, az erdővagyon bővítésére, valamint – a vadászati jog gyakorlása, hasznosítása kivételével – az erdei haszonvételek gyakorlására irányuló tevékenységek összességét jelenti.

Az erdők természetességi állapota Az emberi közrehatás mértéke: Alacsony Természetes természetszerű faültetvény magas származék átmeneti kultúrerdő

Az erdő rendeltetése • Az erdőgazdálkodás hosszú távú célját az elsődleges rendeltetés adja meg, melyet erdőrészletként kell meghatározni. • Az erdő elsődleges rendeltetése mellett további rendeltetések határozhatók meg, melyeket az erdőgazdálkodási tevékenység során az elsődleges rendeltetés mellett figyelembe kell venni. • Az erdő rendeltetése lehet védelmi, közjóléti vagy gazdasági.

Védelmi rendeltetés • Védelmi rendeltetés például • természetvédelmi (a védett természeti területen lévő erdő); • talajvédelmi (a meredek hegyoldalon, a sekély termőtalajon, az erodált területeken levőerdő); • határrendészeti-nemzetbiztonsági (a határrendészeti és nemzetbiztonsági érdekeket szolgáló erdő); • vízvédelmi (a talaj vízháztartását szabályozó, • a források vízbőségét és tisztaságát, valamint • a vízbázisok védelmét biztosító erdő); településvédelmi (a települési területet védő, valamint belterületi erdő).

Közjóléti rendeltetés • gyógyerdőnek (ami a gyógyintézet területén, valamint annak környezetében levő erdő); • a parkerdőnek (ami a sport, turisztika és üdülés céljára kijelölt erdő) vagy • a vadasparknak (ami az erdőben a külön jogszabály rendelkezései szerint kialakított és elkerített területet jelöl).

Gazdasági rendeltetés • faanyagtermelő, • szaporítóanyag-termelő, • vadaskert (intenzív vadgazdálkodásra kijelölt bekerített erdő); vagy • a földalatti gomba termelő erdők.

Az erdő üzemmódja Az üzemmód meghatározza az alkalmazható erdőfelújítási eljárásokat és a fakitermelés módját. • vágásos (az erdőben a véghasználatok rendszeres ciklikussággal követik egymást); • örökerdő üzemmód (véghasználati fakitermelés nem történik, a faállomány összetétele, kor- és térbeli szerkezete változatos, és ezzel a folyamatos erdőborítást szolgálja); • átmeneti (fő szakmai cél a vágásos üzemmódról a szálaló üzemmódra való áttérés; • faanyagtermelést nem szolgáló (kísérleti, erdővédelmi célú a fakitermelés). )

Vágásos üzemmód

Szálaló vágás

Az erdőgazdálkodás alapelvei • Fenntarthatóság • Szakszerűség • Tervszerőség

Erdészeti szakigazgatás • Az első fokú erdészeti hatósági és igazgatási feladatokat a megyei kormányhivatalok szervezetében működő erdészeti igazgatóságok (10 db) látják el. • Fő tevékenysége a tervszerű és ellenőrzött erdőgazdálkodás biztosítása. • Feladatai például nyilvántartásba vétel, hatósági bizonyítvány kiállítása erdőről, fásításról művelési ág megállapítása céljából, erdő rendeltetésének megállapítása, erdő üzemmódjának megváltoztatása, erdőben beállt változások átvezetése az Országos Erdőállomány Adattárban.

Erdészeti szakigazgatás II. • Az erdészeti igazgatás központi szintű feladatait a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága végzi. • Feladatai többek között a területi erdészeti igazgatóságok szakmai irányítása, koordinálása, és felügyelete; a központi hatósági, szakhatósági és támogatási feladatok; a másodfokú erdészeti hatósági feladatok; valamint a körzeti erdőtervezés, erdőleltározás és hozamszabályozás központi feladatai.

Nemzeti Földügyi Központ 2019. július 1 -jével megalakult a Nemzeti Földügyi Központ (NFK). A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Erdészeti Igazgatósága – a hatósági tevékenység kivételével – a jövőben, mint az NFK Erdészeti Főosztálya működik tovább. https: //nfk. gov. hu/

Az erdőgazdálkodás tervszerűsége • Az egyes körzetekre vonatkozó tervezési alapelveket, az erdei haszonvételek lehetséges felső határát jelentő keretszámokat, a körzetben tervezett erdőszerkezet-átalakítások ütemét és mértékét, a körzetre jellemző általános előírásokat, valamint az állami tulajdonban lévő és a nem gazdasági rendeltetésű erdőkre vonatkozó szabályokat a miniszter az erdőtervrendeletben állapítja meg. • A körzeti erdőterv az erdőtervrendeletben meghatározott keretek között és szabályok szerint az erdő rendeltetésének betöltését, folyamatos fenntartását, szolgáltatásainak, haszonvételeinek, hozadékának biztosítását, az erdőhöz fűződő közérdek érvényesülését szolgáló adatállomány, és gazdálkodási javaslatokat tartalmazó iránymutatás, amely a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeit a közérdeknek leginkább megfelelő módon biztosítja. A körzeti erdőtervet az erdészeti hatóság készíti el.

Az erdőgazdálkodás tervszerűsége • A körzeti erdőterv alapján az erdőgazdálkodó jogait és kötelezettségeit az erdészeti hatóság erdőterv határozatban (erdőterv), hivatalból állapítja meg.

Erdőkezelés • Az önálló erdőgazdálkodási egység területét az érintett tulajdonos az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő, az erdészeti hatóság által erdőkezelőként nyilvántartott erdészeti szakirányító vállalkozás (a továbbiakban: erdőkezelő) kezelésébe adása útján is hasznosíthatja • Az erdőkezelésre irányuló szerződést írásba kell foglalni. Közös tulajdonban álló önálló erdőgazdálkodási egység esetén a szerződés létrejöttéhez az érintett tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított többségének írásbeli döntése szükséges. • Erdőkezelés esetén az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartásba erdőgazdálkodóként az erdőkezelőt jegyzi be. • Az erdőkezelő a tulajdonos javára, de saját nevében eljárva, a használat Földforgalmi törvényben foglaltak szerinti megszerzésével nem járó erdőgazdálkodási tevékenységet folytat, amelynek során az erdei haszonvételeket az erdőkezelő gyakorolja és jogosult az erdő hasznai szedésére. Az erdőkezelőt tevékenységéért díj illeti meg

Országos Erdőállomány Adattár • Az erdők, az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek, és a szabad rendelkezésű erdők adatainak, valamint a hatósági döntések, és nyilvántartás, továbbá az erdőgazdálkodás ellenőrzése és elemzése céljából a miniszter, amit az erdészeti hatósági nyilvántartásként vezetett, Adattárat működtet • Tartalmazza többek között: • nyilvántartott terület erdőgazdasági azonosító adatai, területe és térképi ábrázolása, • az érintett földrészlet, illetve alrészlet ingatlan-nyilvántartási azonosító adatai, • az erdőgazdálkodói kódja,

Országos Erdőállomány Adattár II. • a nyilvántartott terület termőhelyi viszonyaira, faállományára jellemző adatok, • az erdőben folytatható erdőgazdálkodás hosszú távú célját és módját meghatározó adatokat – az erdőgazdálkodás üzemmódja, – az erdő természetességi állapotára vonatkozó alapelvárás, – vágásos és átmeneti üzemmódú erdő esetén a faállomány vágásérettségi kora, • örökerdő üzemmód és átmenet • a jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési tervek adatait, • erdészeti létesítmények adatait

Erdőgazdálkodási tevékenységek • Az erdő telepítése erdőnek, szabad rendelkezésű erdőnek vagy fátlan állapotban tartott erdőnek nem minősülő területen megfelelő faállomány létrehozására irányuló tevékenység. • csak igazolt minőségű és származású szaporítóanyagot szabad felhasználni. • Erdőtelepítés a termőhelynek megfelelő, az erdei fafajok listájában szereplő, őshonos vagy termesztésbe vonható idegenhonos fafajjal végezhető. • Az erdészeti hatóság az erdőtelepítés első kivitelének végrehajtása után a területet a jóváhagyott erdőtelepítésikivitelezési terv tartalmának figyelembevételével az Adattárban erdőként nyilvántartásba veszi.

Az erdőfelújítás Az erdő felújítása az erdő kitermelt vagy kipusztult faállományának újbóli létrehozására irányuló tevékenység. • Az erdő faállományát • annak véghasználatát követően, • ha az összefüggően ötezer négyzetmétert meghaladó területen bármilyen okból kipusztult, illetve hiányzik • ha annak záródása összefüggően két hektárt meghaladó területen hatvanszázalék alá csökkent, az erdőgazdálkodónak meghatározott határidőig fel kell újítania.

Az erdőnevelés A befejezett erdőtelepítések és erdőfelújítások további fejlődését az újulat, illetve a faállomány megfelelő fafajösszetételének és szerkezetének kialakítását célzó ápolással, ápolóvágással, majd erdőnevelési célú fakitermelésekkel (a továbbiakban együtt: erdőnevelés) kell biztosítani, az erdő rendeltetésével vagy rendeltetéseivel, üzemmódjával, valamint az erdő természetességi állapotára vonatkozó alapelvárással összhangban.

Az erdőszerkezet átalakítása Erdőszerkezet-átalakításnak minősül a meglévő erdő természetességi állapotán erdőgazdálkodási beavatkozással történő javítás, valamint a sarjeredetű állomány után egy legalább azonos természetességű, nem sarj eredetű állomány létrehozása, az erdő természetességi állapotának, a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárással összhangban történő helyreállítása kivételével.

Károsító hatások elleni védekezés Az erdőt vagy az erdei haszonvételek gyakorlását veszélyeztető hatásnak minősül: • a) növényi, állati vagy fertőzést okozó egyéb szervezetek (a továbbiakban együtt: károsítók) károkozása (biotikus erdőkár); • b) a vadállomány által okozott károsítás; • c) az erdőt veszélyeztető tevékenység; • d) az erdő talaját veszélyeztető tevékenység; • e) hó, jég, szél, tűz, légszennyezés, árvíz, talajvízszint változása, belvíz, aszály, fagy (abiotikus erdőkár).

Tilalmak az erdőben Tilos erdőben • legeltetni; • hulladékot elhelyezni; • élő fáról, cserjéről gallyat, díszítő lombot, mohát gyűjteni. • Tilos az erdő látogatójának - a munkavégzésre jogosultakon kívül - motorfűrészt, 500 g-nál nagyobb fejtömegű fejszét, 30 cm-nél nagyobb vágólap hosszúságú kézifűrészt magánál tartani a közforgalom előtt meg nem nyitott erdészeti magánúton, erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterületen és az erdőben.

Erdő talajának védelme • Az erdő talajának védelmét a káros folyamatok megelőzését szolgáló erdőgazdálkodási tevékenységgel, valamint talajvédő létesítményekkel kell biztosítani. • az erdőgazdálkodó köteles gondoskodni. • Az erdőből az akácmag engedélyezett gyűjtésének kivételével erdei avar vagy a talaj humuszos termőrétegének összegyűjtése és elszállítása tilos. • Az erdőben szennyvíz, hígtrágya vagy talajszennyező anyag, valamint szennyvíziszap elhelyezése tilos.

Védelem a tűz ellen • az erdőgazdálkodó köteles gondoskodni. • Erdőben tűz gyújtására és fenntartására - az erre a célra kijelölt helyek kivételével - csak az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő jogszerű használója írásbeli engedélye birtokában levő személy jogosult. • Tilos tüzet gyújtani erdőben, valamint annak kétszáz méteres körzetében lévő külterületi ingatlanokon a fokozott tűzveszély időszakában. • A tűz őrzéséről, valamint annak - a helyszínről való távozás előtti biztonságos eloltásáról a tűzgyújtásra jogosult köteles gondoskodni. • Fokozott tűzveszély időszakában az erdőgazdálkodó az erdőbe való belépést és az ott tartózkodást korlátozhatja, illetve megtilthatja.

Az erdei haszonvételek a fakitermelés; b) az erdészeti szaporítóanyag gyűjtése; c) a vadászati jog gyakorlása vagy hasznosítása az e törvény hatálya alá tartozó területen; d) az elhalt fekvő fa és gally gyűjtése, illetve elhalt, száraz ág nyesése; e) a kidöntött fáról történő gally, toboz és díszítőlomb gyűjtése; f) a gomba, vadgyümölcs, virág, illetve gyógynövény gyűjtése;

Az erdei haszonvételek II. g) a bot, nád, sás, gyékény termelése és fű kaszálása; h) a méhészeti tevékenység; i) a fenyőgyanta gyűjtése; j) cserje kitermelése, élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtése; k) az erdei legeltetés; l) az erdő közjóléti szolgáltatásainak üzleti célú hasznosítása; m) az erdei forrásvíz hasznosítása.

Az erdei haszonvételek gyakorlása • Az erdei haszonvételek gyakorlása nem károsíthatja, illetve veszélyeztetheti az erdő biológiai sokféleségét, felszíni és felszín alatti vizeit, talaját, természetes felújulását, felújítását, a védett természeti értéket, valamint az erdei életközösséget. • Természetvédelmi elsődleges rendeltetésű erdőben üzleti célú hasznosítással erdei haszonvételt a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv az ott folyó erdőgazdálkodási tevékenységekkel összhangban, az erdőgazdálkodó előzetes értesítése mellett gyakorolhatja.

Fakitermelés • Fakitermelésnek minősül a fa tőtől, illetve talajtól való elválasztása, valamint a kitermelt faanyag erdőben történő mozgatása, és felkészítése, ide nem értve az erdőfelújítás érdekében végzett vágástakarítást és a rakodókról végzett szállítást. • Az erdőben fakitermelést az erdőtervben foglalt előírásokkal összhangban lehet végezni.

Fakitermelés II. A fakitermelés módja lehet: a) tisztítás: a fiatal erdő nevelése, megfelelő fejlődése céljából végzett fakitermelés; b) gyérítés: az erdő faállománya minőségének javítását és a fahozam növelését szolgáló fakitermelés; c) tarvágás: a faállomány egy beavatkozással végrehajtott kitermelése, véghasználata; d) fokozatos felújítóvágás: a faállomány fokozatos, időben elhúzódó, de 30 évet nem meghaladó időtartamú, több alkalommal végrehajtott véghasználat jellegű kitermelése, ideértve a természetes záródáshiány következtében megjelent újulat megőrzése érdekében az idős állomány végvágását is; e) szálalóvágás: a faállomány fokozatos, 30 évet meghaladó időtartamú, több alkalommal végrehajtott véghasználat jellegű kitermelése; f) készletgondozó használat: a folyamatos erdőborítás fenntartása mellett végrehajtott - vegyes korú és szerkezetű erdő kialakítását és fenntartását célzó - fakitermelés, amelynek mértéke a készletgazdálkodáson alapul; g) egészségügyi fakitermelés: az elhalt, a súlyosan sérült vagy a veszélyes károsítók elszaporodását előidéző, beteg fák kitermelése; h) egyéb termelés:

Az erdő igénybevétele a) az erdő mezőgazdasági művelésbe vonása; b) az erdő termelésből való kivonásával járó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása (a továbbiakban: termelésből kivonás); c) az erdő termelésből való időleges kivonásával járó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása (a továbbiakban: időleges igénybevétel); d) az erdő termelésből való kivonásával nem járó, de annak rendeltetésszerű használatát időlegesen vagy tartósan akadályozó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása, különösen villamos vezeték, gázvezeték, távközlő- vagy más közművezeték, sí- és egyéb sportpálya létesítése és fenntartása

Az erdő igénybevétele II. • Erdőt igénybe venni csak kivételes esetben, a közérdekkel összhangban lehet. • Az erdő igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges. • Az erdőt kizárólag az engedélyben megjelölt határidőn belül, és az abban meghatározott célra lehet igénybe venni. • Ha az igénybevétel megvalósulására annak megkezdését követő öt éven belül nem kerül sor, az erdészeti hatóság határidő kitűzésével határozatban kötelezi az igénybevevőt a helyreállításra, majd a területen továbbra is az e törvény előírásai szerinti erdőgazdálkodást kell folytatni.

Az erdő igénybevétele III. • Az erdő igénybevételének engedélyezését az erdészeti hatóság az erdő csökkenésével, illetve az erdő rendeltetésszerű használatának akadályozásával járó kedvezőtlen környezeti változások megszüntetése vagy mérséklése érdekében feltételekhez kötheti. • Erdő igénybevétele esetén az igénybevevő erdővédelmi járulékot köteles fizetni. • Az erdővédelmi járulékalap összege százezer forint. • Az erdővédelmi járulék összegét, megfizetésének határidejét az erdészeti hatóság határozatban állapítja meg. • Az erdővédelmi járulékot legkésőbb az igénybevétel megkezdését követő 30. napig meg kell fizetni. • Az erdészeti hatóságnak az erdővédelmi járulék helyett a (3) bekezdésben foglalt csereerdősítést kell előírnia a) természetes és természetszerű erdő ötezer négyzetméter vagy azt meghaladó mértékű igénybevétele esetén, vagy b) ha az adott térségben az erdő csökkenésének tilalmáról külön jogszabály rendelkezik.

Az erdőgazdálkodási bírság az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodóra erdőgazdálkodási bírságot szab ki, ha az erdőgazdálkodó • erdősítési, erdőnevelési és fakitermelési tevékenységet nem végzi el • az erdő talajában keletkezett kár megszüntetéséről és a helyreállításról nem gondoskodott • kivágásra tervezett fák szakszerű megjelölése előzetesen nem történt meg • erdejében jogszerűtlen fakitermelést végzett vagy arra megbízást adott, illetve ilyen fakitermelésről tudomással bírt és azt haladéktalanul nem jelentette az erdészeti hatóságnak; • az erdő faállományának szerkezetét, egészségi állapotát károsan befolyásoló módon hajtja végre az állomány nevelését vagy a fenyőgyanta gyűjtését; • az erdőnevelési feladatok elmulasztásával akadályozza az erdő e törvény szerint elvárt állapotának kialakulását és fenntartását; • erdőtűz-megelőzési kötelezettségének az erdészeti hatóság felhívása ellenére sem tesz eleget • Stb.

Az erdővédelmi bírság Az erdészeti hatóság erdővédelmi bírságot szab ki arra, aki • Jogellenesen legeltetett, • Hulladékot helyezett el, • élő fáról, cserjéről gallyat, díszítő lombot, mohát gyűjtött, • fa kitermelésére vonatkozó előírásokat megsérti • erdei haszonvételeket jogosulatlanul gyakorolja, vagy annak során az erdei haszonvételek gyakorlásának feltételeit megsérti; • erdőművelési ágban nyilvántartott földterületet engedély nélkül vagy engedélytől eltérően vesz igénybe, • Stb.

Élelmiszerlánc-biztonsági jog

Élelmiszerlánc-szabályozás • ) a végső fogyasztók egészségének, a fogyasztók és az élelmiszervállalkozások érdekeinek védelme, valamint a biztonságos, illetve a megfelelő minőségű élelmiszer előállításához, továbbá az élelmiszerek nemzetközi kereskedelméhez szükséges garanciák biztosítása; a • b) az élelmiszerláncban a lehetséges kockázati tényezők számának csökkentése érdekében - figyelemmel a lakosság egészséges és biztonságos élelmiszerrel való ellátására - a helyi, illetve regionális kistermelői élelmiszerelőállítás és értékesítés elősegítése; • c) az állatok egészségének megőrzése, az emberek egészségét is veszélyeztető, valamint nagy gazdasági kárt okozó járványos állatbetegségek megelőzésének és leküzdésének biztosítása, az élő állatok és állati eredetű termékek nemzetközi kereskedelmének biztosításához szükséges garanciák elérése, továbbá az állatgyógyászati termékek biztonságos előállításának, kereskedelmének, felhasználásának biztosítása; • d) a növények, növényi termékek megóvása a károsító szervezetektől, valamint a növényvédelemmel kapcsolatos veszélyek megelőzése, illetve elhárítása az ember és az állat egészségét, a környezet és a természet védelmét szolgáló intézkedések elsőbbségének biztosításával, valamint a növényvédelemmel összefüggő biztonsági szabályok betartásával;

Élelmiszerlánc-szabályozás az emberi fogyasztásra kerülő, valamint az élelmiszerek alapanyagául szolgáló, továbbá a takarmányozásra szánt növények szennyezésektől mentes mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földön (a továbbiakban: föld) történő termesztésének elérése; • e) * • f) az állatok, közvetve az ember egészségét nem veszélyeztető, biztonságos és megfelelő minőségű takarmány felhasználása révén a takarmányfelhasználók érdekeinek, a végső fogyasztók biztonságának védelme, a környezetvédelmi szempontok érvényre jutásának elősegítése; • g) haszonállatok tenyésztése során utódállomány létrehozásának biztosítása; egészséges • h)az élelmiszerláncban a lehetséges antimikrobiális rezisztencia-előfordulás csökkentésének elősegítése.

Jogi szabályozás • 2008. évi XLVI. Törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről • 152/2009. (XI. 12. ) FVM rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól • 66/2010. (V. 12. ) FVM rendelet a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint ezek hatósági ellenőrzéséről • 68/2007. (VII. 26. ) FVM-EüM-SZMM együttes rendelet • az élelmiszer-előállítás és forgalomba hozatal egyes élelmiszer -higiéniai feltételeiről és az élelmiszerek hatósági ellenőrzéséről

Jogi szabályozás II. • 36/2014. (XII. 17. ) FM rendelet az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról • 64/2007. (VII. 23. ) FVM-EüM együttes rendelet az állati eredetű élelmiszerek forgalomba hozatalának és az értékesítés helyén történő élelmiszer-előállításnak élelmiszer-higiéniai feltételeiről • 66/2006. (IX. 15. ) FVM rendelet az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozó egyes élelmiszer-higiéniai szabályokról • 13/2008. (VIII. 8. ) NFGM-FVM együttes rendelet az előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról és azok ellenőrzési módszereiről

NÉBIH • Honlapja: http: //portal. nebih. gov. hu/ • 2012. március 15 -én alakult meg. A hivatal az Agrárminisztérium háttérintézményeként országos hatáskörben felügyeli az élelmiszerlánc-biztonsági szabályok betartását, küzd az élelmiszerhamisítások és a feketegazdaság ellen. • célja a 2014 -ben kidolgozott Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása, a magyar élelmiszerlánc-biztonság védelme és javítása a termőföldtől az asztalig

Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia • 2013 -2020 -ig szól • A stratégia jövőképe az, hogy az élelmiszer-lánc-termékek (különösen élelmiszerek) min-denkor egészségesek, kiváló minőségűek és biztonságosak legyenek, valamint azok előállítása, kereskedelme, felhasználása vagy fogyasz-tása során az emberek és a társadalom magas fokú tudatosságot és felelősséget tanúsítson.

A Stratégia eszközei • egységes információ-menedzsment (a szakterületenként széttagolt informatikai rendszerek integrációjával egy, a teljes vertikumot átfogó Élelmiszerlánc-felügyeleti Rendszer (FELIR) kialakítása) • átlátható kockázatelemzés • kritikus infrastruktúrák védelme

2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről • élelmiszer: az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28 -i 178/2002/EK rendelete (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet) 2. cikke szerinti fogalom;

Főbb alapfogalmak • élelmiszer-biztonság: az élelmiszer emberi egészségre ártalmatlansága és emberi fogyasztásra alkalmassága a 178/2002/EK rendeletnek megfelelő fogalom; • élelmiszer-minőség: az élelmiszer azon tulajdonságainak összessége, hogy az megfelel a rá vonatkozó, e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban vagy közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusban meghatározott, az élelmiszer-biztonságra vonatkozó követelményektől eltérő előírásoknak, valamint az előállító 22. § (2) bekezdése szerinti írásos dokumentációjában feltüntetett jellemzőknek;

Fogalmak III. • élelmiszerlánc: azon folyamatok összessége, melyek szereplői közvetlen vagy közvetett hatással vannak az élelmiszerre a talajvédelem, agrár-környezetvédelem, növénytermesztés, növény-egészségügy, növényvédelem, az engedélyköteles termék és az állatgyógyászati termék előállítása, forgalomba hozatala és felhasználása, az élelmiszer- és takarmány-előállítás, szállítás, tárolás és forgalombahozatal, felhasználás, az állat tartása, szállítása, forgalomba hozatala, az állat-egészségügy, a növényi és állati eredetű melléktermék kezelés, tárolás, szállítás, forgalomba hozatal és felhasználás során;

• élelmiszerlánc-esemény: az élelmiszerláncban bekövetkező olyan e törvény hatálya alá tartozó esemény, mely az élelmiszerláncfelügyeleti szerv hatósági intézkedését teszi szükségessé

Alapvető rendelkezések • Élelmiszerként, illetve takarmányozási célra használt növény termesztése nem folytatható a végrehajtási jogszabály szerinti szennyezettségi határértéket meghaladó koncentrációban toxikus anyagot tartalmazó talajon és termesztőközegben.

Alapvető rendelkezések II. A növényvédelmi tevékenységet a károsítóra célzottan, térben és időben okszerű módon és eszközzel kell végezni. Ennek során tilos a gazdasági növényekre veszélyt nem jelentő szervezetek pusztítása, életterük rombolása, elterjedésük növényvédelmi eszközökkel való akadályozása. A növényvédelmi szempontból hasznos élő szervezetek (beleértve a méheket is) minden fejlődési alakját védeni kell.

Alapvető rendelkezések III. Állatot tartani csak jogszabályban előírtaknak megfelelő helyen és módon szabad. Az állati eredetű élelmiszer előállítása céljából az állattartáshoz olyan, jogszabály szerinti állattartó helyet kell létesíteni, továbbá olyan állattenyésztési és állattartási technológiát kell alkalmazni, amely lehetővé teszi az állatok egészségének megóvását, valamint azt, hogy az így nyert állati eredetű élelmiszer emberi fogyasztásra, illetve élelmiszer-előállításra alkalmas legyen.

Alapvető rendelkezések IV. • Élelmiszer-vállalkozás csak olyan helyen és módon létesíthető, amely esetében biztosított, hogy az élelmiszerbiztonsági és élelmiszer-minőségi előírásoknak, valamint a környezet és az állatok védelmére vonatkozó külön jogszabályok szerinti követelményeknek megfelel. Az élelmiszer-vállalkozás működéséhez az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti élelmiszer-ipari szakképesítés megléte szükséges.

Alapvető rendelkezések V. Élő állatot, növényt vagy ezek szaporítóanyagát, állati eredetű vagy növényi terméket harmadik országból az ország területére behozni, onnan kiszállítani – a jogszabályokban foglalt kivételekkel - csak állat-egészségügyi, illetve növény-egészségügyi határállomáson keresztül lehet.

Köszönöm a figyelmet!