MINSGMENEDZSMENT ALAPJAI DR KVESI JNOS EGYETEMI TANR MENEDZSMENT

MINŐSÉGMENEDZSMENT ALAPJAI DR. KÖVESI JÁNOS EGYETEMI TANÁR MENEDZSMENT ÉS VÁLLALATGAZDASÁGTAN TANSZÉK ÜZLETI TUDOMÁNYOK INTÉZET GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR MEGBÍZHATÓSÁGELMÉLETI ALAPOK 2016. Szeptember 21. 1

MIRŐL LESZ MA SZÓ? • A minőség és megbízhatóság kapcsolata • Megbízhatóság fogalma, összetevői • Megbízhatósági jellemzők nemparaméteres becslése • Meghibásodási ráta • Rendszermegbízhatóság • Teljeskörű hatékony karbantartás (TPM) 2

MINŐSÉG ÉS MEGBÍZHATÓSÁG KAPCSOLATA • Megbízhatóság korai értelmezése: a minőség időbeli alakulása, dinamikája • Kezdetben megbízhatóság = hibamentesség • 1980 -as évek minőség fogalom átalakulása • A minőség és megbízhatóság fogalmainak, a két fogalom egymáshoz való viszonyának átalakulása 3

MEGBÍZHATÓSÁG Rendelkezésre állási tényező Hibamentes működés átlagos időtartama Meghibásodási ráta Helyreállítási intenzitás Készenléti tényező Karbantartási periódusidő MINŐSÉG Minőségi kihozatal Selejtarány Képességindexek Folyamatteljesítmény-indexek OEE Optimális gazdasági élettartam Üzemi, üzleti eredmény NPV HATÉKONYSÁG Teljesítményfaktor Hatékonyság-mutató Kapacitáskihasználás Ciklusidő, átfutási idő 4

Megbízhatóságelmélet A megbízhatóságelmélet • a meghibásodási folyamatok törvényszerűségeivel, • a megbízhatóság számszerű jellemzőinek, mutatóinak meghatározásával, és • a megbízhatóság növelésének lehetőségeivel foglalkozik. 5

Megbízhatóság fogalma „Olyan összetett tulajdonság, amely a termék rendeltetésétől és üzemeltetési feltételeitől függően magában foglalhatja a hibamentességet, a tartósságot, a javíthatóságot és a tárolhatóságot külön, vagy ezeknek a tulajdonságoknak meghatározott kombinációját (pl. készenléti állapotot) mind a termékre, mind annak részeire vonatkozóan. ” (MSZ KGST 292 – 76) 6

Megbízhatóság fogalma • • Hibamentesség Javíthatóság Tartósság Tárolhatóság 7 Összetett megbízhatósági mutatók

Megbízhatóság fogalma (MSZ IEC 50(191): 1992) Megbízhatóság Használhatóság Hibamentesség Karbantarthatóság 8 Karbantartásellátásképessége

Termékek osztályozása megbízhatósági szempontból Termék (rendszer, elem) Nem helyreállítható Helyreállítható Azonnal helyreállítható 9 Számottevő helyreállítási időt igénylő

Megbízhatósági jellemzők nemparaméteres becslése • 10

Meghibásodási ráta • 11

Kádgörbe λ(t) I. λ(t) monoton csökken II. λ(t) állandó III. λ(t) monoton nő idő 12

Példa Izzók élettartam vizsgálata során 1000 izzóból 2000 óra alatt 60 hibásodott meg. Számítsuk ki a hibamentes működés valószínűségét t = 2000 órára! A 2000 órát követő 300 órás szakaszban további 20 izzó hibásodott meg. Számítsuk ki a meghibásodási ráta értékét a 2000 - 2300 órás időszakra! n(2000) = 940 db n(2300) = 920 db 13

Rendszerek megbízhatósága • Soros rendszer 1 2 n 14

Rendszerek megbízhatósága • Párhuzamos rendszer 1 2 n 15

Párhuzamos rendszer optimális elemszáma • 16

Összetett rendszer B 1 B 2 A D C 1 C 2 C 3 17

Példa Adott az alábbi rendszer, amely akkor működőképes, ha az R 3 elem mellett az R 1 és R 2 közül legalább az egyik működik. Az elemek működési valószínűsége adott időtartam alatt: R 1=0. 8, R 2=0. 9 és R 3=0. 95. Igazságtábla alkalmazásával határozzuk meg a rendszer eredő megbízhatóságát! (Ebben az esetben természetesen a rendszereredő soros-párhuzamos felbontással is meghatározható. ) R 1 R 3 R 2 18

Példa R 1 + + R 2 + + R 3 + + RENDSZER- ÁLLAPOT- KUMULÁLT ÁLLAPOT VALÓSZÍNŰSÉG MŰKÖDÉSI VAL. állás állás működés 0, 001 0, 004 0, 009 0, 036 0, 019 0, 076 0, 171 0, 684 0076 0, 247 0, 931 19

Markov folyamatok Azokat a folyamatokat, amelyeknél a folyamat egymást követő állapotai mindig csak a közvetlen megelőző állapottól függnek, Markov-folyamatoknak nevezzük. A diszkrét állapotterű Markov-folyamatok a Markov-láncok. 20

Rendszer-megbízhatóság elemzése Markov-láncokkal F A 21 21

Teljeskörű hatékony karbantartás (Total Productive Maintenance) • Gyártórendszerek rendelkezésre állásának (megbízhatóságának) maximalizálása; • Autonóm karbantartás és team munka • Folyamatos problémamegoldóés javító tevékenység. 22

A 6 nagy veszteségforrás • Állásidő, üzemen kívül töltött idő (downtime): – műszaki meghibásodások, üzemzavarok; – beállítási, összeszerelési, átállási veszteségek. • Nem megfelelő sebességből adódó veszteségek (speed losses): – holtidő (üresjárat), kisebb leállások – csökkentett sebesség. • Hibák (defects): – minőségi hibák és selejt; – indítási, kitermelési veszteségek. 23

A gyártórendszer hatékonysága (Overall Equipment Effectiveness) 1. Műszaki meghibásodások, üzemzavarok 2. Beállítási, összeszerelési, átállási veszteségek 5. Indítási, kitermelési veszteségek 6. Minőségi hibák, selejt 3. Holtidő, üresjárat, kisebb leállások 4. Csökkentett sebesség 24

Összefoglalás Megbízhatósági jellemzők Minőség és megbízhatóság OEE Rendszerek megbízhatóság 6 nagy veszteségforrás Megbízhatóság fogalma Teljeskörű hatékony karbantartás (TPM) Meghibásodási ráta 25

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Dr. Kövesi János egyetemi tanár MENEDZSMENT ÉS VÁLLALATGAZDASÁGTAN TANSZÉK ÜZLETI TUDOMÁNYOK INTÉZET GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR kovesi@mvt. bme. hu