Stratgiai menedzsment Stratgiai menedzsment Hrom eleme a egy

Stratégiai menedzsment

Stratégiai menedzsment • Három eleme: a) egy jövőkép meghatározása, értékelés magáról a vállalkozásról, annak különböző érintettjeiről és ezekhez való viszonyáról, b) egy algoritmus a stratégiai elképzelések megvalósításáról c) egy visszacsatolási mechanizmus a stratégia alkalmazásával elért eredményekről, ill. ezek összevetéséről az eredeti szándékokkal • Ezek együttes integrált alkalmazása a stratégiai menedzsment

A stratégiai menedzsment egyes fázisai Helyzetelemzés: • külső és belső környezet elemzése • Jövőbeni trendek kiindulópontja • Meddig „nyújtózkodhat” a vállalat

A küldetés kapcsolata a stratégiával • Megfogalmazza a működési kör, a belső működési elvek és az érintettekkel való kapcsolat alapelveit • Működési kör dimenziói: igények, fogyasztói csoportok, eljárások, (vállalati marketingstratégia és innovációs stratégia függvénye) módszerek, amelyekkel az igényeket kielégítjük

Belső működési alapelvek • Vállalati kultúrából származtatható • Az érintettekhez való viszonyok alapelvei (kit tekint lényeges érintetteknek, hatalmi viszonyok

Környezeti kihívások: • • Makroökonómiai trendek Demográfiai tendenciák Munkaerőpiaci trendek Technológiai fejlődés Politikai kilátások Kormányzati gazdaságpolitika Ökológiai tendenciák Szociológiai/kulturális trendek

A vállalat versenyhelyzete Vizsgálandó kérdések: - A fogyasztói igényekkel és szokásokkal kapcsolatos(pl. milyen tényezők jellemzik, milyen kritériumok alapján dönt, stb) - Mit kell tennie a vállalatnak ahhoz, hogy versenyképes legyen? - Versengő , illetve együttműködő partnerek elemzése - Versenyelőny megszerzéséhez szükséges feltételek

SWOT elemzés Belső Erősségek - Különleges versenyképesség - Megfelelő pénzügyi források - Versenyképes szakértelem - Elismert piaci vezető szerem - Költségelőnyök, stb Gyengeségek - Romló piaci pozíció - Nincs egyértelmű stratégia - Belső működési problémák - Versenyhátrány - Hiányzó szakértelem, stb. Külső Lehetőségek - Új vásárlói csoportok - Diverzifikálás - Gyorsabb piaci növekedés, stb Fenyegetések - Új versenytárs belépése - Helyettesítő termékek növekvő értékesítése - Lassuló piaci növekedés - Sebezhetőség, stb

Portfólió elemzés • BCG - mátrix P i a c i n ö v e k e d é s kérdőjelek sztárok Döglött kutyák fejőstehenek Piaci részesedés

• Kérdőjelek: Relatív részesedés alacsony, de gyorsan bővül a piac, holnap még sztárok is lehetnek. Cash-flow negatív. • Sztárok: Magas piaci részesedéssel rendelkeznek egy gyorsan bővülő piacon. Cash egyenleg zéró. • Fejőstehenek: Piac már csak mérsékelt ütemben bővül, vagy stagnál, miközben a relatív piaci részesedés magas. Cash-flow erősen pozitív. „Aratás” • Sereghajtók: Piac nem- vagy csak kis mértékben bővül, és a relatív részesedés alacsony. A tegnap fejőstehenei. Cash szerényen pozitív vagy negatív.

General Electric portfólió A piac vonzereje mátrixa Magas v e r s e n y h e l y z e t Közepes alacsony Magas Közepes gyenge A. terjeszkedés, bővítés B. Megtartás, szelekció, racionalizálás C. Hosszú távú visszafejlesztés, bevételek maximalizása

Vállalati képességek értékelése Erőforrások: • mennyiségének, szerkezetének, felhasználásuk jellemzőinek feltárása, • Várható alakulásuk • Erőforrás piacok jellegzetességei Vállalat szervezeti struktúrája • Tevékenységi funkciók szervezeti elhelyezése • Formális és informális kapcsolatok • Döntési hatásköri, érdekeltségi rendszer

Stratégiák típusai: A versenyhelyzet szerint: Versenyelőny Költség különbözőség Célpiac tág Célpiac szűk Költségvezető költségfókusz Megkülönböztető fókusz Koncentráló stratégia (egy-egy piaci szemgmens igényeihez Költségvezető: széles piaci skálán jelenik meg, nagy piaci részesedés, alacsony ár Megkülönböztető: a fogyasztó által fontosnak tartott

Stratégia típusok a működési kör változásának iránya és dinamikája szerint • Csökkentés stratégiája a) megnyirbáló (hatékonyság növelése biz. tev. csökkentésével) b) fogoly vállalattá válik (átengedi a legfőbb funkcionális döntéseket másoknak, de önálló marad) c) üzlet eladása • Passzív, stabilitási stratégia • Növekedési stratégia

Orientáció szerint: • Fogyasztóorientált • Vállalatorientált (a vállalat erejének maximalizálása) • Versenytárs-orientált (miben tud leginkább versenyelőnyt szerezni)

Környezettel való kapcsolat szerint: • Védő (viszonylag stabil környezet, szűk működési kör, stabil belső szervezeti forma és működési rend) • Kutató (kreatív és dinamikus, széles, sokrétű és folyamatosan változó technikák, tevékenységek) • Elemző (kettő egyesítése)

Stratégiai alternatívák értékelése és kiválasztása • Stratégia belső logikája • Összeegyeztetési a vállalati sajátosságokkal • Egyes alternatívák egymáshoz viszonyított értékelése a vállalatra gyakorolt eredményesség, kockázat alapján • A stratégia illeszkedése a szervezethez

Megvalósítás és visszacsatolás • A stratégia bevezetése, megvalósítása és kiértékelése • Négy lépés: a) szükséges erőforrások meghatározása, biztosítása és elosztása b) Szervezetalakítás c) vezetés, irányítás d) teljesítményértékelés

Stratégia és vezetés • A felsővezetés szerepe jelentős • Stratégiai és operatív vezetés duális struktúrája • Az operatív vezetés feladata: a profitnövelés • A stratégiai vezetés feladata a profitnövelés feltételeinek megteremtése

Ellenőrzés és visszacsatolás • Információszolgáltatás a vezetésnek • Elért eredményekről, problémákról, a megvalósítás menetéről • Kontrolling rendszer

Stratégiai szövetségek • Két vagy több piaci szereplő hosszú távú, a résztvevők üzleti tevékenységéhez tartozó tevékenységekben való együttműködése • Lehet: vertikális, horizontális és vegyes

Vállalatvezetési modellek: Hagyományos: • munkamegosztás, hierarchia • Piramisszerűen felépített, sokszintes szervezetek, ahol utasítások áramlanak lefelé és információk felfelé • A tudás a hierarchia magasabb szintjein összpontosul • Vezető feladata: döntés, utasítás

Vállalatvezetési modellek: Tudásalapú szervezetek • A végrehajtó szinteken alaposan és sokoldalúan képzett emberek • A végrehajtásba sok irányítási elem is beépül • Informatika rendszer: decentralizált hozzáférésű adatbázisok • Vezető feladata: arról gondoskodni, hogy beosztottjai a feladataikat önállóan és eredményesen tudják ellátni • Irányt adó, motiváló, személyes példát nyújtó • A hangsúly a mindenki által elfogadott jövőképre, küldetéstudatra és a közös érdekekre tevődik át

Új vállalatvezetői típus jellemzői: • Tanulási képesség • Csapatmunka • Leadership (tervez, szervez, irányít, utasít, ellenőriz, vonzó jövőképet állít az emberek elé, értékeket ad, kultúrát teremt, lelkesít, példakép) • Változásmenedzsment (változások tervezése, elfogadása, irányítása) • Folyamatszemlélet • Nemzetköziség (ismeri a nemzeti kultúrákat, képes azokhoz alkalmazkodni, vegyes nemzetiségű csapatokban dolgozni) • Modern technika (ismeri és használni tuja)

Vezetési funkciók • • • Tervezés Személyes vezetés Koordináció ellenőrzés

Vezetési stílusok: • Autokratikus (a csoport tevékenységét teljes egészében uralja, bizalmatlan, szubjektív és szigorú, ritkán jutalmaz, inkább büntet, központosított ellenőrzés) • Demokratikus (feltételek megteremtése, objektív értékelés, bizalom, igényli a munkatársak véleményét, ötleteit, anyagi motívációs eszközök használata)

Vezetői szerepek • Személyközi szerepek nyilvános megjelenések főnöki szerep kapcsolatteremtő és ápoló szerep • Információs szerepek információ gyűjtő, elosztó szerep szóvivői szerep • Döntési szerepek vállalkozói szerep zavarelhárító szerep erőforrás-elosztó szerep tárgyaló-megegyező szerep