Hrom kapu visz be a templomba Az elmlkeds

„Három kapu visz be a templomba…” - Az elmélkedés, az odaadás és a cselekvő szolgálat útja Kiss Csilla Magyar Teozófiai Társulat 2013

A témaválasztás aktualitása n - - - A három út formai képviselete egyszerre Magyarországon Magyar Teozófiai Társulat (1907. júl. 7. -Adyar alapító oklevél)- elmélkedés útja- www. teozofia. hu Magyar Teozófiai Szolgálat Alapítvány (2011. június 10. bejegyzés)- cselekvő szolgálat útjawww. matesz. forras. eu Szabad Katolikus Egyház (2012 ősze- újraéledés - odaadás útja

Miről fog szólni az előadás? Mit jelent a címben szereplő út? n Az út szakaszai n Miért pont három? n A három út jellemzője n A három út formában való megjelenése Magyarországon n Mitől függ, melyik úton járunk? n

Mit jelent a címben szereplő út? - - Az Egy-ből indulva az Egy-be térünk vissza (Isten keresésünk útja) az Isteni szikra (monád) útjára indul Az út szimbóluma: U (az anyagba merülés és az abból való felemelkedés) Az ember az megnyilvánult Istenség visszfénye Testet öltéseken keresztül fejlődve a potenciális (megnyilvánulatlan) istenségből ténylegesen (megnyilvánult) istenivé válik „A legfejletlenebb vadember embrionális lelkétől az isteni ember felszabadult, diadalmas, tökéletesült szellemi lelkéig. (Annie Besant: Ősi bölcsesség

Az út szakaszai • 1. A nagy tömegek fejlődésének útja • 2. A „próbaösvény” • 3. Az „ösvény” maga • 4. Mester

A tömegek fejlődésének útja Többségében az U lefelé futó szárán (az önzés előre mutató-cél az „anyag megismerése”bár az önzése „finomodik” - Még összekeveri az anyagi világot a valódi élettel (maya) - A csupán érzékelő élettől eljut a gondolkodó életig - Legfőbb hajtóereje a vágy - Tanítója a karma -

A „próbaösvény” n n n Az emberiség legidősebb lelkei közül néhányan Az ember ráeszmél az emberi élet céljára Egyfajta csömör a földi dolgoktól (hajtotta, birtokolta, mégis hiányérzet marad) Sok élet is eltelhet mire a jelenség világ tartalmatlansága állandó magatartássá válik Felhasználva a vallások, filozófiák segítségét, szerető, önzetlen, segítő életet él- felkelti a Mesterek figyelmét (próbaösvény kapuja) Tanítványság feltétele- 4 képesség megszerzése

A négy képességmegszerzése= készen áll a beavatásra 1. Megkülönböztető képesség (látszatot a valóságtól) 2. Külső dolgok iránti közömbösség (viharos változások sokasága) 3. Hat mentális tulajdonság kifejlesztése - Uralkodás a gondolatokon (cél- a fejlődésben lévő erőkön való uralkodás képessége)- belső önuralom Külső önuralom (szavak, cselekedetek) Türelmesség, tolerancia Kitartás képessége Hit (erő, derűs önbizalom) Egyensúly 4. Mély és erős vágy a felszabadulás után

Az „ösvény” maga n n n n Négy beavatás-négy fokozat („háznélküli” ember 1. beavatás (megszabadulás a személyes én illúziójától, a kétkedéstől, és a tévhitektől) 2. ”új tudás” kulcsa, szélesebb látókör 3. leveti a vágyat és az ellenszenvet (mindenben az egy létezőt látja) 4. a forma nélküli világ után való vágy kiűzése is

A MESTER • Az ösvény vége: a Nirvána kapuja • A keresztre feszítés az emberi testben véget ér • Legnagyobb lemondása: visszatér a Földre, hogy embertestvéreit segítse

Miért pont három? • Brahman, az Univerzum, az Isten (tulajdonságai bennünk tükröződnek)- következtetés az analógia törvényével • 1. Brahma (sat): anyagi jellegű minden síkon=a tárgyak, létezés • • világa- első kiáradás, teremtő erejét gyakorolja (tevékenység) 2. Vishnu (chit): különböző tudatossággal rendelkező élőlények= tudat világa – második kiáradás, élettel töltötte meg az anyagi világot 3. Shiva (ananda): mi magunk (az egyéni jelleg, tapasztalat, boldogság, valódi én)- harmadik kiáradás, az Én

A Nap Logosz (Vishnu, mint tudat megnyilvánulása • Az ember által felfogható Isten • A tudat három tulajdonsága • 1. akarat- tudatosság az Én- ről= tudás • 2. bölcsesség, szeretet- tudatosságunk • • másokról= odaadás 3. tevékenység- tudatosságunk a dolgokról= tevékenység E három tulajdonság kapcsolja össze az ezekkel rendelkező lényt a a 3 hatalmas világhoz

A három út és jellemzője 1. Az elmélkedés útja (dzsána marga) 2. Az odaadás útja (bhakti marga) 3. A cselekvés útja (karma marga)

Az elmélkedés útja (dzsána marga n n n n lelki alkatában a tudás az uralkodó világos intellektus, elsőrendű észbeli képességek kifejlesztése veszély: megszerzett tudás helytelen használat (önző vágy színezi át a törekvést) Először a tudást önmagáért keresik A hírnév lehet csábítójuk A tudás nem egyenlő a bölcsességgel A bölcsesség nem az ismeretek sokasága, hanem a lényeg ismerete”

n n Kezdi megérezni a sokféleségben rejlő egységet A külvilág formáinak végtelen vizsgálata helyett befelé fordul Már nem a különbség tökéletlenségét látja, hanem az egy tökéletességét (mindenkiben az istenit) Semmit nem ér az olyan bölcsesség, amely nem párosul odaadással, és nem nyilvánul meg cselekedetekben

Az odaadás útja (bhakti marga) n n n n Lelki alkatában az érzelem uralkodó A szó jelentése : követés, szolgálat, imádat, hódolat, gyengéd szeretet (sokak szerint a leggyorsabb út) Isten akarata , szolgálata van élete központjában Gravitációs erő, mely a központba visz Kiírtja az egoista impulzusokat Felszabadítja az erőket, mellyel Istent szolgálhatjuk „A szeretet elsősorban nem csak egy meghatározott személyhez fűződő viszony; a szeretet magatartás, a jellem beállítottsága, amely meghatározza az illető személy viszonyulását, nem a szeretet egy bizonyos „tárgyához”, hanem a világ egészéhez. ” (Erick Fromm)

A szeretet fajtái n n n n n Transzcendens, hibátlan formája= isteni szeretet (préma)- Jézus) Mentes minden önös indítéktól, vágytól, ragaszkodástól mentes Világi vetülete (káma): érzéki, ragaszkodó, viszont vár valamit= az anyagi világ fő mozgatója 1. „önző szeretet” 2. „Én jó vagyok” 3. empatikus szeretet 4. „okos” szeretet 5. Kontemplatív szeretet 6. szeretet tiszta forrásának megtalálása Fokozatosan tanuljuk az egyre magasabb formáját (emberszeretet eszmerendszerek, Isten szeretetet- egyre inkább más létezőket szolgál)

A A cselekvés útja (karma marga) n n n “ Veszedelmes a cselekvés melyet Isten nélkül, nem bölcsességtől vezérleve végzünk (karma- a nagy tanító) cselekvés anyagiasult gondolat (a gondolat és szándék, vágy is karmát teremt) A karma nem büntetés vagy jutalom, hanem az természeti törvények elkerülhetetlen működése A boldogság téves keresése is Istenkeresés (a hiányérzet kielégítésére) A cselekvés mozgatója a vágy, mely egyre finomodik a fejlődéssel Legmagasabb szintje- a cselekvés minden (még az „égi” is) eredményéről való lemondás

Mitől függ, melyik úton járunk? n n n n n A teremtő hét sugár= lelki karakterünk Istenkeresésünk fő jellemzője Istenkeresés belül 1. akarat embere (uralkodó, vezető)- maga és környezete uralása 2. a szeretet embere (az emberszerető)- együttérzés 3. a gondolat embere (filozófus)-az élet tanulmányozása 4. a képzelet embere (mágus, színész)- hármas út 5. a gondolat embere (tudós)- világ anyagi vizsgálata 6. a szeretet embere (vallásos rajongó)- jóságon keresztül 7. az akarat embere (festőművész)- szépségen keresztül

• „Sokféle úton jönnek Énhozzám és Én minden úton eléjük megyek, mert az út, amelyen jönnek minden irányból az Enyém” (Bhavagad Gita, IV. 11. )