Brszmfejts minimlbr 1 A br fogalma az szja

Bérszámfejtés, minimálbér 1

A bér fogalma az szja tv. szerint Bér: n a) a munkaviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat, valamint a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést); n b) az adóköteles társadalombiztosítási ellátás; n c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás (kivéve az adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő ellátást); n d) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított vállalkozói járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, ha ennek megállapítására nem a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a keresetkiegészítés és keresetpótló juttatás; n e) a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély illetménye; n f) az a)-e) pontban meghatározott jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), ideértve a felelősségbiztosítás alapján ilyen címen fizetett kártérítést is, de ide nem értve a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadékot. 2

Alapfogalmak n Adóév: az az időszak, amelyre vonatkozóan az adó alapját meg kell állapítani; ez a naptári év, az e törvényben meghatározott kivételekkel. n Jóváírás: az a pénzügyi művelet, amelynek eredményeként a magánszemély az adott bevétel felett rendelkezhet. n Adókötelezettség: a bejelentésre, a nyilatkozattételre, az adóalap- és adómegállapításra, a bevallásra, az adóelőleg- és adófizetésre, az adólevonásra, a nyilvántartás-vezetésre, a bizonylatkiállításra, az adatszolgáltatásra, az iratok megőrzésére vonatkozóan a bevételt szerző magánszemély és az adóztatásban közreműködő kifizető számára e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint előírt tennivalók összessége. 3

Alapfogalmak 2. n Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás - a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével -, ideértve különösen a kiküldetés (kirendelés) miatt szükséges utazást. n Kiküldetés (kirendelés): a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzés. n Külföldi kiküldetés: a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében a Magyar Köztársaság területén kívüli (a továbbiakban: külföld) tartózkodása, továbbá az előzőekkel kapcsolatos külföldre történő utazás, ideértve különösen a külszolgálatot és az azzal összefüggő utazást. n Külszolgálat: a munkáltató által elrendelt, külföldön történő munkavégzés. 4

Alapfogalmak 3. n Munkaviszonyból származó jövedelem: n a magánszemélyt munkaviszonyára (ideértve a munkaviszonynak megfelelő, külföldi jog szerinti jogviszonyt is) tekintettel megillető adóköteles bevétel, ideértve a munkáltató által a magánszemély javára n a) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba munkáltatói, n b) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe foglalkoztatói hozzájárulásként fizetett összeg adóköteles részét is. 5

Alapfogalmak 4. n Munkáltató: az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll, illetve munkaerő-kölcsönzés esetén - a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján - a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője. n Munkaerő-kölcsönzés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásra az e törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni. n Társadalombiztosítási ellátás: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény, a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, valamint a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás. 6

Alapfogalmak 5. n Költségtérítés: az a bevétel (kivéve, ha a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni), amelyet e törvény által költségnek elismert kiadás megtérítésére kizárólag az adott bevételszerző tevékenység folytatása érdekében vagy hivatali, üzleti utazással (ideértve a kiküldetést, a külföldi kiküldetést, a külszolgálatot) összefüggésben kap a magánszemély. n Nem tartozik ezen kiadások körébe a magánszemélyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben közvetlenül kielégítő dolog, szolgáltatás megszerzését szolgáló kiadás, kivéve, ha e törvény olyan költségtérítést állapít meg, vagy olyan, jogszabályban meghatározott költségtérítést ismer el, amellyel szemben a kiadást nem kell igazolni. 7

Minimálbér fogalma n Minimálbér alatt a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegét kell érteni. n Összege: 138. 000 Ft n a legalább középfokú iskolai végzettséget, ill. középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma: 180. 500 Ft 8

A foglalkoztató által fizetett társadalombiztosítási járulék 2. n A járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. n A járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott) járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni. n Fő szabály szerint a társadalombiztosítási járulékot a foglalkoztató a biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem után, havonta fizeti (annak hiányában a szerződésben meghatározott díj), ideértve azt a jövedelmet is, amelyet a biztosítottnak a más foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyára tekintettel juttat. 9

Nyugdíjjárulék n A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke: n A társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 10 százalék, 10

Nyugdíjjárulék 2. n A foglalkoztatott a járulékalapul szolgáló jövedelme alapján, de legfeljebb a járulékfizetési felső határ mértékéig - amit az adott évre szóló költségvetési törvény határoz meg - fizet nyugdíjjárulékot, illetve tagdíjat. n Az egyéni járulékfizetési felső határ: 2018 -ben NINCS FELSŐ HATÁRA! 11

Fizetendő járulékok mértéke 2018 -ban A fizetendő járulékok megoszlása 2018. január 1 -jétől Foglalkoztató által fizetendő Biztosított által fizetendő szakképzési hozzájárulás SZOC HO 19, 5% 0 % magánnyugdíjpénztári tagdíj nem mnypt tag egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék termé- pénzbeli szetbeni egbizt. járulék nyugdíj- járulék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék termé- pénzbeli munka- szetbeni egbizt erő- egbizt járulék piaci járulék munka- erő- paci járulék 0 % 1, 5 % 10 % 0 % 4 % 3 % 1, 5 % 12

Egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség 2018 Százalékos egészségügyi hozzájárulás: A járulékterhet nem viselő Összevont adóalapba tartozó, az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (Szja. Tv. 70. §) adóalapként meghatározott összege után 19, 5% A természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke után** 19, 5% A kamatkedvezményből származó jövedelem után 19, 5% Az általános mértéktől eltérő mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevételi nyilatkozatot benyújtó mezőgazdasági őstermelő esetében a bevétel 5% -ának 14% 13

Az összevont adóalap megállapítása (Szja tv. ) n 29. § (1) Az összevont adóalap a magánszemély által az adóévben megszerzett összes önálló és nem önálló tevékenységéből származó, valamint egyéb jövedelmének az összege. n (2) Az összevont adóalap részét képezi a külföldről származó (1) bekezdésben említett jövedelem n a) nemzetközi egyezmény (illetőleg viszonosság) hiányában, vagy n b) ha annak figyelembevételét nemzetközi egyezmény (illetőleg viszonosság) lehetővé teszi. 14

Az adótábla (Szja tv. ) n 8. § Az adó mértéke, : Hatályos 2018. 01 - től 15 % Az adóalap-kiegészítés megszűnt! 15

Az adójóváírás (Szja tv. ) n 2012 -ben MEGSZŰNT! 16

Garantált bérminimum bérszámfejtése Törzsbér: 180. 500, - HUF LEVONÁSOK SZJA előleg: (sávos adózásnál volt jelentősége a számítás ezen módjának) 180. 500, - HUF x 12 = 2. 166. 000, - HUF x 0, 15 = 324. 900, - HUF / 12 = Havi összeg: 27. 075, - HUF 17

Garantált bérminimum bérszámfejtése 2. n Munkaerőpiaci járulék (1, 5 %) 180. 500, - HUF X 0. 015 = 2. 708, - HUF n Nyugdíjjárulék (10 %) 180. 500, - HUF X 0. 1 = 18. 500, - HUF 18

Garantált bérminimum bérszámfejtése 3. n Egészségbiztosítási járulék - természetbeni (4 %) 180. 500, - HUF X 0. 04 = 7. 220, - HUF n Egészségbiztosítási járulék - pénzbeli (3 %) 180. 500, - HUF X 0. 03 = 5. 415, - HUF 19

Garantált bérminimum bérszámfejtése 4. LEVONÁSOK ÖSSZESEN SZJA előleg: Munkaerőpiaci járulék (1, 5 %) Nyugdíjjárulék (10 %) 27. 075, - HUF 2. 708, - HUF 18. 500, - HUF Egészségbiztosítási járulék, termb. (4 %) 7. 220, - HUF Egészségbiztosítási járulék, pénzb. (3 %) ÖSSSZESEN 5. 415, - HUF 60. 918, - HUF 20

Garantált bérminimum bérszámfejtése 5. MUNKAVÁLLALÓNAK KIFIZETENDŐ (ÁTUTALANDÓ) 180. 500, - HUF – 60. 918, - HUF = 119. 582, - HUF 21

Garantált bérminimum bérszámfejtése 6. MUNKÁLTATÓ KIFIZETÉSEI A MINIMÁLBÉRES DOLGOZÓ UTÁN SZOCHO 180. 500, - HUF x 0, 195 = 35. 198, - HUF Szakképzési hozzájárulás 180. 500, - HUF x 0, 015 = 2. 708, - HUF Munkáltatói kifizetései összesen 37. 906, - HUF 22

Garantált bérminimum bérszámfejtése 7. MUNKÁLTATÓ TELJES KIFIZETÉSE A MINIMÁLBÉRES DOLGOZÓ UTÁN Minimálbér összeg 180. 500, - HUF ebből utalandó 119. 582, - HUF ebből a dolgozótól levonásra került 60. 918, - HUF Munkáltató kifizetései 37. 906, - HUF ÖSSZESEN 218. 406, - HUF 23

Felhasznált irodalom n Michael Armstrong – Helen Murlis: Javadalmazás– n n n menedzsment. Stratégia és gyakorlat. KJK, Kerszöv Kft. 2005. Poór József (szerk. ): Rugalmas ösztönzés, rugalmas juttatások. KJK, Kerszöv Kft. 2005. 1995. évi CXVII. törvény személyi jövedelemadóról 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 24

Köszönöm a figyelmet! 25