Idjrsighajlati elemek a hmrsklet a szl a nedvessgtartalom

Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék (tk. 100 – 108. oldal) 12/1/2020 FÖLDRAJZ 1

Alapfogalmak: n Idő: Egy adott helyen a légkör pillanatnyi fizikai állapota. n Időjárás: Az egymást váltó pillanatnyi állapotok egy adott helyen néhány óra vagy nap alatt lejátszódó változása. n Éghajlat: Egy adott hely időjárásának hosszabb időszak (évtizedek) alatt megfigyelhető szabályszerű, visszatérő eseményeiből kialakuló rendszere. 12/1/2020 2

Az időjárás és éghajlat elemei: • • • hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék Egymással és a környezettel bonyolult kölcsönhatásban álló rendszert alkotnak. Az időjárási elemek közvetlenül mért, az éghajlati elemek viszont statisztikai átlagszámításokkal kapott adatokból állnak össze. 12/1/2020 3

Meteorológia (légkörtan): A légköri jelenségek tudománya. Klimatológia (éghajlattan): A Föld éghajlatával foglalkozó tudomány. 12/1/2020 4

I. A HŐMÉRSÉKLET 1. Milyen módon melegszik fel a levegő? 12/1/2020 5

A hőmérséklet napi járása óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 o. C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 napi maximum Napi hőingás napi minimum 12/1/2020 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 o. C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 n Napi középhőmérséklet: Egy nap alatt mért hőmérsékleti adatok számtani középértéke. (Példánkban: 7, 7 o. C) n Napi hőingás: A 24 óra alatt mért legmagasabb és legalacsonyabb hőmérséklet különbsége. (Példánkban: 14 -3 = 11 o. C) 12/1/2020 7

Hőmérséklet napi járása és a Nap látszólagos járása o. C 0 h 12/1/2020 12 h 24 h 8

n Havi középhőmérséklet: Egy hónap napi középhőmérsékleteinek számtani középértéke adja meg. n Évi középhőmérséklet: A 12 hónap középhőmérsékleteinek számtani középértéke adja meg. n Évi közepes hőingás: A legmelegebb és a leghidegebb hónap közép-hőmérsékletének különbsége. 12/1/2020 9

Hónap I. III. IV. VIII. IX. XII. o. C -1, 5 1 4 7 12 17 21 19 15 8 4 0 Évi középhőmérs. =(-1, 5+1+4+7+12+17+21+19+15+8+4+0): 12 = 8, 8 o. C Évi közepes hőingás = 22, 5 o. C 12/1/2020 10

+1 0 o C A hőmérséklet eloszlásának térképi ábrázolása 1 +1 o. C Izoterma: Azonos hőmérsékletű pontokat összekötő görbe vonal. 12/1/2020 11

II. A LÉGNYOMÁS Légnyomás: A légkör tömege a nehézségi erő hatására nyomóerőt fejt ki. Az egységnyi felületre (általában 1 cm 2) nehezedő levegőoszlop súlya a légnyomás. § § A tenger szintjén 1013 h. Pa fölfelé haladva egyre csökken. A hőmérséklet és a légnyomás fordított arányban áll egymással. 12/1/2020 12

Izobár: Az azonos légnyomású pontokat összekötő görbe vonalak. 12/1/2020 13

III. A SZÉL n Fogalma: A talajjal párhuzamosan a felszín felett áramló levegőtömeg. n Kialakulása: A Föld felszínének különböző pontjai eltérő mértékben melegszenek fel. Ahol melegebb a levegő ott kisebb a légnyomás, ahol hidegebb, ott pedig nagyobb. Ebben az esetben kiegyenlítődés indul meg, vagyis a nagyobb nyomású helyről a kisebb nyomású hely felé fog áramlani a levegő. 12/1/2020 14

1. A szél iránya: Arról a világtájról kapták a nevüket, ahonnan fújnak. Pl. : nyugati 12/1/2020 15

n Sebessége, erőssége: 1805 -ben Beaufort 14 kategóriából álló tapasztalati skálát állított fel a szélsebesség meghatározására. A szél erősségét a szél által kiváltott természeti jelenségek alapján osztályozta. 12/1/2020 16

Coriolis-erő: Ha nem lenne a Föld forgása, akkor a levegő egyenesen mozogna a nagyobb nyomású helyről az alacsonyabb nyomású hely felé. A Föld forgása miatt azonban a meginduló légáramlás eltérül ettől az egyenestől. A Coriolis-erő hatása: Az északi félgömbön az elvi iránytól a szél mindig jobb kéz felé, a déli félgömbön viszont bal kéz felé tér el. 12/1/2020 17

IV. NEDVESSÉGTARTALOM A földi vízkészlet 0, 001%-a található a légkörben. A légköri víz nagy része (95%-a) légnemű, de cseppfolyós és szilárd halmazállapotban is megtalálható. A légköri víz állandóan változtatja halmazállapotát. A gázneműből cseppfolyóssá válást kicsapódásnak nevezzük. 12/1/2020 18

Abszolút (tényleges) vízgőz /páratartalom: azt fejezi ki, hogy egy m 3 levegőben hány gramm vízgőz található. Mértékegysége: g/m 3. Az abszolút vízgőztartalom szoros össze-függésben van a levegő hőmérsékletével. Adott hőmérsékletű levegő csak meghatározott mennyiségű vízgőzt tud befogadni. a levegő hőmérséklete (°C) -25 -10 0 5 10 15 20 25 30 40 abszolút páratarta 0, 7 lom(g/m 3) 1, 5 2 5 7 9 13 17 23 30 52 12/1/2020 19

Harmatpont (telítési hőmérséklet): általában a levegő hőmérséklete gyorsabban változik, mint a páratartalma, ezért leggyakrabban a levegő úgy válik telítetté, hogy az adott páratartalmú levegő lehűl és ha eléri azt a hőmérsékletet, amelyen telítetté válik, akkor azt mondjuk, elérte a harmatpontot. (Azaz, ha tovább hűl, akkor a benne lévő vízgőz egy része kicsapódik pl. harmat formájában. ) 12/1/2020 20

Relatív vízgőz-/páratartalom: ha kiszámítjuk, hogy adott hőmérsékleten az adott vízgőztartalom hány %-a a telítési értéknek, akkor a relatív vízgőztartalmat (relatív nedvességet) kapjuk meg. a levegő hőmérséklete (°C) -25 -10 0 5 10 15 20 25 30 40 abszolút páratarta 0, 7 lom(g/m 3) 1, 5 2 5 7 9 13 17 23 30 52 9 9 9 100 69 53 39 30 17 páratartalom(g/m 3) relatív páratartalom(%) 12/1/2020 harmatpont 21

Kondenzációs magvak: ha a levegő hőmérséklete a harmatpont alá süllyed, tehát a levegő lehűl, akkor megkezdődik a vízgőz kicsapódása. Ha a kondenzáció a szabad légtérben történik, akkor a levegőben található porszemek, sókristályok és egyéb aeroszolok, összefoglaló néven kondenzációs magvak felületére csapódik ki a víz. Ködképződés: ha a fent említett folyamat (kondenzáció) a földfelszín közelében játszódik le, akkor köd keletkezik. 12/1/2020 22

Felhőképződés: ha a kondenzáció nagyobb magasságban játszódik le, akkor felhő képződik. A felhőképződéshez tehát szintén a levegő lehűlése szükséges, amely a levegő felemelkedésével valósul meg. Ha a felemelkedő és lehűlő levegő eléri a harmatpontot, akkor megkezdődik a felhőképződés. 12/1/2020 23

V. CSAPADÉK csapadék: a talajfelszínen megjelenő cseppfolyós vagy szilárd halmazállapotú víz. 12/1/2020 24

Keletkezése szempontjából két típusát különíthetjük el: 1. Talajmenti csapadék: ha a kondenzáció nem a szabad légtérben történik, hanem a földfelszíni tárgyak felületén. 0 °C felett harmat, 0 °C alatt dér keletkezik. Ha 0 °C alatti területre melegebb, párásabb levegő áramlik akkor zúzmara jön létre. 12/1/2020 25

2. Hulló csapadék: keletkezéséhez felhőre van szükség, de nem minden felhőből hullik csapadék. Ha a felhőben a vízcseppek mellett szilárd halmazállapotú víz, azaz jégkristályok is megjelennek és ezek általában szublimációval egyre nagyobbra nőnek, végül elérhetnek egy olyan tömeget, amelyet már a feláramlás nem tud fenntartani a gravitációval szemben. Ekkor kezd hullani a csapadék. A hulló jégkristályok 0 °C alatti felszíni hőmérséklet esetén, mint hó, 0 °C felett pedig elolvadva, mint eső érik el a felszínt. Tehát csapadék csak olyan felhőkből hullik, amelyben szilárd halmazállapotú jégkristályok is vannak, általában vegyes típusú felhőkből. 12/1/2020 26

12/1/2020 27

l zé ns Fő 12/1/2020 28