EGSZSGPSZICHOLG IA 1 Tematika Az egszsgllektan fogalma trgya

EGÉSZSÉGPSZICHOLÓG IA 1

Tematika ◦ Az egészséglélektan fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében, kapcsolata más területekkel, a mentálhigiénével. ◦ A prevenció és az egészségpromóció fogalma, a prevenció szintjei ◦ Az egészségmagatartás fogalma ◦ A stressz hatása a testi-lelki egészségre, megküzdési stratégiák, coping mechanizmusok ◦ Az egészségnevelés területei: - lelki, testi, szociális szint ◦ Módszerek és lehetőségek az egészségnevelés területén az egészséges életmódra nevelés korosztály specifikus lehetőségei ◦ A mentálhigiéné – egészségpszichológia – egészségnevelés intézményi háttere 2

Irodalom ◦ Buda Béla: A lélek egészsége. A mentálhigiéné alapkérdései. Budapest, Nemzeti Tk. , 2003. , pp. 7229. ◦ Kulcsár Zsuzsanna: Egészségpszichológia. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2002. , pp. 11 -211. 3

Ajánlott irodalom: ◦ Badura, B. - Kickbusch, I. (eds. ): Health promotion research. Towards a new social epidemology. WHO Regional Publications, European series No. 37. Coppenhagen, 1991. ◦ Buda Béla: Az iskolai nevelés - a lélek védelmében. Az iskolai mentálhigiéné alapelvei. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003. ◦ Fudor, K. : Mental Health Promotion. Paradigms and practice. Routledge. London, New York, [é. n. ] ◦ Gerevich József (szerk. ): Közösségi mentálhigiéné. Budapest, Animula, 1997. ◦ Sarafino, Edward P. : Helath psychology. Biopsychosocial interactions. New York, John Willey, 1990. 4

A pszichológia területei: ◦ ALAPTERÜLETEK: ◦ Általános lélektan ◦ Szociálpszichológia ◦ Személyiséglélektan ◦ Fejlődéslélektan ◦ ALKALMAZOTT TERÜLETEK: ◦ Klinikai pszichológia ◦ Pedagógiai pszichológia ◦ Munkalélektan ◦ Egészségpszichológia ◦ stb. 5

AZ EGÉSZSÉGLÉLEKTA N Hewstone, Miles. - Stroebe Wolfgang (szerk. ): Szociálpszichológia európai szemszögből. Budapest, Akadémiai kiadó. Molnár Péter , Csabai Márta Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia Medicina Könyvkiadó Zrt. , 2009 6

Fogalmak: ◦ Egészségpszichológia: A pszichológia speciális edukációs, tudományos és gyakorlati hozzájárulása ◦ az egészség elősegítéséhez és fenntartásához, ◦ a betegség megelőzéséhez és kezeléséhez, ◦ az egészség és a betegség és a különböző működési zavarok etiológiai és diagnosztikus összefüggéseinek azonosításához, ◦ valamint az egészségvédelem rendszeréhez (Matarozzo). 7

◦ Egészségfejlesztés: egészséges magatartásra törekvés. ◦ Egészségnevelés: ugyanez a nevelés oldaláról. Ahhoz szükséges ismeretek, készségek és életmód, hogy a gyermek egészséges maradjon – aktív, saját sorsa felett kontrollt gyakorló emberként. 8

◦ Mentálhigiéné: lelki egészségvédelem, egészségmegőrzés ◦ Testi – lelki – szociális harmóniára törekvés. ◦ Buda Béla: A mentálhigiéné nem más, mint ”alakuló, szerveződő szemlélet és elméletrendszer, interdiszciplináris megközelítési mód, amely a pszichés működési zavarok megelőzési lehetőségeire és az egészséges lélektani folyamatok és személyközi kölcsönhatások fejlesztésére vonatkozik, illetve társadalmi gyakorlat, amely intézmények, szervezetek, embercsoportok – magukat egészségesnek érző emberek – mozgósítására és megváltoztatására irányul. ” 9

Egészségpszichológia célja: ◦ Egészség és betegség értelmezése, kurrens pszichológiai ismeretekkel való integrálása ◦ Egészséggel és betegséggel kapcsolatos pszichológiai oktatás és szolgáltatás fejlesztése ◦ A közvélemény, a pszichológiai és a biomedikális társaságok tájékoztatása az eredményekről 10

Az egészségpszichológia létrejöttének okai (Gentry): ◦ Biomedikális modell kudarca ◦ Életminőséggel való fokozott foglalkozás ◦ A hangsúly a fertőző betegségekről a krónikus betegségekre tolódik át ◦ Viselkedéstudományok fejlődése ◦ Egészséggondozás emelkedő költségei 11

Egészségpszichológia emberképe ◦ Az XX. sz. első fele: passzív, responder típusú emberkép – klasszikus behaviorizmus ◦ 50 -es évek: interaktív modell (közbülső változók) – neobehaviorizmus ◦ 70 -es évek: intraaktív modell (ember aktív, a coping és az aktív kontroll kutatása) 12

Az egészségpszichológia mai irányzatai ◦ Klinikai egészségpszichológia: egészségügy területén megjelenő, szomatikus betegségekhez kapcsolódó lelki és viselkedéses problémákkal foglalkozik. ◦ Preventív/ egészségfejlesztő egészségpszichológia: célja a népesség egészségi állapotának megóvása. 13

◦ Közösségi egészségpszichológia: nem a népesség egészségének, hanem kisebb közösségek, pl. családok, lakóközösségek, munkahelyi közösségek egészségmegőrzése a cél. ◦ Kritikai egészségpszichológia: nagyobb társadalmi folyamatok, gazdasági tényezők, hatalmi erőviszonyok hatása az egészségre. 14

A PREVENCIÓ ÉS AZ EGÉSZSÉGPROMÓCIÓ FOGALMA, A PREVENCIÓ SZINTJEI 15

Prevenció ◦ Az elsődleges prevenció: ◦ Aspecifikus módszerek: Ezek az általános egészség fenntartását, a megbetegítő tényezőknek való ellenállást tűzik ki céljuknak. ◦ Specifikus módszerek: Ezek a különböző specifikus betegségek, például depresszió megelőzését tűzik ki céljuknak. ◦ Másodlagos prevenció ◦ Harmadlagos prevenció 16

Egészségpromóció (WHO első hivatalos állásfoglalása alapján) ◦ Az egészségpromóció olyan folyamat, amely képessé teszi az embereket, hogy fokozzák kontrolljukat egészségük felett, ill. javítsák azt. ◦ A teljes testi, lelki és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyén vagy csoport képes kell legyen megvalósítani célkitűzéseit, kielégíteni szükségleteit és/vagy megváltoztatni környezetét, ill. megküzdeni azzal. ◦ Az egészségpromóció nem csupán az egészségügy felelőssége, hanem az egészséges életmódon át terjed ki a jólétig. 17

Egészségpromóció ◦ Gordon 1950: egészséggrádiens: ◦ az egészség és a betegség nem egymást kizáró, hanem komplementer fogalmak. ◦ Azok a tényezők, amelyek felelősek a betegség kialakulásáért, függetlenek lehetnek az egészségért felelős tényezőktől. Az egészség nem egyenlő a betegség hiányával. ◦ Aktív cselekvés saját egészségünk védelmében. ◦ Egészségtudatos magatartás 18

AZ EGÉSZSÉGMAGATARTÁS Hewstone, Miles. - Stroebe Wolfgang (szerk. ): Szociálpszichológia európai szemszögből. Budapest, Akadémiai kiadó 19

◦ Egészségorientáltság a betegségközpontúsággal szemben ◦ Viselkedéses rizikófaktorok vizsgálata – betegségek és halálokok jelentős aránya visszavezethető viselkedéses tényezőkre viselkedés módosítása hosszútávon az egészség alakulását módosíthatja 20

Egészségvédő viselkedés ◦ Minden olyan viselkedés, amit a személy azzal a céllal végez, hogy védje, elősegítse, vagy fenntartsa az egészségét, függetlenül az általa észlelt egészségi állapottól és attól, hogy az adott viselkedés objektíven hatékony-e (Harris, Guten). 21

Életmódbeli kockázati tényezők: ◦ Dohányzás ◦ Alkohol ◦ Drog ◦ Nem megfelelő táplálkozás ◦ Kevés fizikai aktivitás ◦ Közlekedési biztonság elhanyagolása ◦ Stb. 22

KIS HELYZETKÉP 23

24

25

Férfiak korai halálozásának okai 26

Nők korai halálozásának okai 27

RIZIKÓFAKTORO K 28

Egészségviselkedés és szociokulturális háttér: ◦ Alacsonyabb szocioökonómiai státuszú emberek: ◦ Rosszabb várható élettartam ◦ Több egészségkárosító magatartás ◦ USA-beli vizsgálatok eredményei: ◦ Kisebb születési súly ◦ Nagyobb csecsemő- és gyerekhalandóság ◦ Több krónikus felnőttkori betegség ◦ Több 65 év alatti haláleset ◦ Több korlátozott aktivitású nap 29

Oka: ◦ Rosszabb egészségszokások ◦ Attitűdbeli különbségek: kevésbé hisz abban, hogy aktívan tehetne valamit ◦ Külső kontrollosság ◦ Kevesebb ismeret a kockázati tényezőkről 30

Életkori kockázati tényezők: ◦ Magzati kor: ◦ anya egészségviselkedése a meghatározó – intrauterin ártalmak ◦ Csecsemő és kisgyerek: ◦ baleseti kockázat, ◦ egészségszokások kialakításának kezdetei ◦ Serdülőkor: ◦ sok kockázati viselkedés ekkor kezdődik, ◦ balesetek, ◦ szociális kiscsoportok hatása 31

Nemi különbségek: ◦ Nőknek nagyobb a várható élettartalma ◦ Nemi hormonok védő szerepe a menopauzáig ◦ Fiúknál ◦ nagyobb a csecsemőhalandóság ◦ több baleset, ◦ kockázati viselkedés, ◦ veszélyesebb munkahelyek, ◦ veszélyesebb szabadidő tevékenységek 32

Miért? ◦ Nők hamarabb és enyhébb tünetekkel fordulnak orvoshoz ◦ Gyakrabban járnak szűrővizsgálatokra a nők ◦ Később észlelik a tüneteket a férfiak („igazi férfinak nem fáj semmi”) ◦ A férfiak kevesebbet foglalkoznak betegségmegelőzéssel, például egészséges táplálkozással 33

Miért? ◦ A nők érzékenyebbek és jobban felismerik a stresszorokat, a férfiak inkább a tagadást és az elkerülést választják ◦ A nőket kevésbé zavarja a kontroll átadása az orvosnak ◦ Hagyományos masculin értékekkel ellentétes a panaszkodás, saját testtel törődés stb. 34

A korai halálozás szignifikáns pszichoszociális előrejelzői a férfiak között (Kopp M. ): ◦ Szignifikáns védőfaktor: házastárssal él. ◦ A munkahelyi bizonytalanság 3 -szor magasabb halálozással jár együtt. ◦ A társadalmi bizonytalanság, az élet értelmetlenségének érzete, az anómia, a rivalizálás 2 szeres kockázattal jár együtt. ◦ Súlyos depressziós tünetegyüttes esetén 5 -ször magasabb a halálozás. Az elhunytak közül 24 %- nak volt súlyos, 24 pont feletti Beck Depresszió pontszáma. ◦ Szorongás esetén 3 -szoros a halálozási valószínűség. 35

A korai halálozás szignifikáns pszichoszociális előrejelzői a nők között (Kopp M. ): ◦ A reménytelenség esetén 3 -szor magasabb halálozási arány. ◦ A személyes kapcsolatokkal való elégedetlenség esetén 2 -szer magasabb halálozási arány. ◦ Családi problémák esetén 3 -szor magasabb halálozási kockázat. 36

EGÉSZSÉGMAGATARTÁSR A KÉSZTETŐ TÉNYEZŐK MODELLJEI Hewstone, Miles. - Stroebe Wolfgang (szerk. ): Szociálpszichológia európai szemszögből. Budapest, Akadémiai kiadó 37

Modellek: ◦ Egészséghiedelem modell ◦ Védekezési motiváció modell ◦ Szakaszmodellek ◦ Konfliktuselméleti modell 38

Egészséghiedelem modell ◦ Észlelt hajlam – mennyire gondolja, hogy hajlamos az adott betegségre ◦ Milyen előnyt vár az adott viselkedéstől - ár/haszon ◦ Mennyire vannak akcióra késztető jelzések – belső vagy külső környezet jelzései – fenyegetettség ◦ Észlelt akadályok – például mellékhatások, költségek ◦ Demográfiai és pszichoszociális tényezők 39

Védekezési motiváció modell ◦ Az a szándék, hogy valamilyen egészségvédő viselkedést folytassunk 3 faktoron múlik: ◦ Sérülékenység ◦ Észlelt súlyosság ◦ Válaszhatékonyság ◦ A védekezési motiváció intenzitását a három faktor szorzata határozza meg – ha bármelyik faktor értéke 0, a motiváció is 0 lesz 40

Rogers: ◦ a faktorok nem összeszorzódnak, hanem összeadódnak az adott kiértékelési folyamaton belül: ◦ Fenyegetés = sérülékenység + súlyosság - jutalmak ◦ Megküzdés = válaszhatékonyság + énhatékonyság - költségek ◦ A kettő viszont a végső értékelésnél összeszorzódik 41

Szakaszmodellek ◦ Elővigyázatosság - elfogadási folyamatmodellje (Weinstein): ◦ ◦ ◦ Nincs tudatában a problémának Nem érdekli a probléma Döntés a cselekvés mellett (vagy ellen) Döntés a konkrét cselekvésről Cselekvés Fenntartás 42

Konfliktuselméleti modell – a hiedelemmodell módosítása ◦ Beteg = aktív (racionális vagy irracionális) döntéshozó. ◦ Döntés 5 fázis: ◦ ◦ Jelen viselkedés megkérdőjelezése Alternatív megoldások keresése Mérlegelésük, döntés valami mellett Elköteleződés a döntés mellett, vállalni a konfrontációt miatta a környezettel ◦ Teljes elköteleződés ◦ A folyamat bármelyik lépcsőnél elakadhat. 43

A stressz szerepe a döntésben –döntési konfliktus ◦ 3 faktor befolyásolja: ◦ Kockázat, ◦ Remény, ◦ Időnyomás ◦ Kombinációik 5 megküzdési stratégát adnak: 44

◦ Konfliktus átélés hiánya, nem észleli viselkedése kockázatait, marad az eredeti viselkedésnél. ◦ Saját életmódját kockázatosnak ítéli, de talál olyan alternatívát, ami ezt csökkenti és amihez alkalmazkodni tud – nincs konfliktus átélés, jelentős viselkedésmódosulás –átalakító önkontroll. 45

◦ Defenzív elhárítás: saját viselkedését kockázatosnak ítéli, de úgy érzi nem tud olyasmit csinálni, ami használna, nincs remény, ezért a stressz fokozódik – halogatás, tagadás, felelősség elhárítása ◦ Hipervigilancia: súlyos kockázatot észlel, úgy érzi, nincs elég idő a megoldáshoz, nagy stressz, kapkodó megoldáskeresés – olyan alternatíva elfogadása, ami pillanatnyi enyhülést ígér ◦ Vigilancia: súlyos kockázat, de úgy véli, idővel lesz megoldás, ezért a stressz nem túl erős, nagy esély a racionális döntésre 46

◦ Későbbi kutatások bebizonyították, hogy a viselkedési szándék valóban pozitívan korrelál: ◦ ◦ Az énhatékonysággal, A válaszhatékonysággal, A sérülékenységgel, A súlyossággal. 47

„Egészségvédő” személyiség jellemzői: ◦ Szívósság ◦ Elkötelezett – hisz saját cselekvése fontosságában ◦ Kontroll – személyes felelősség és hatékonyság érzése ◦ Kihívás ◦ Koherencia 48

A MENTÁLIS REPREZENTÁCIÓK SZEREPE A BETEGGÉ VÁLÁSBAN ÉS GYÓGYULÁSBAN Molnár Péter, Csabai Márta Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia Medicina Könyvkiadó Zrt. , 2009 49

◦ A betegek egészség-veszélyeztetettséggel kapcsolatos reprezentációi meghatározzák a későbbi viselkedésüket a betegséggel kapcsolatosan. ◦ Leventhal és munkatársai szerint a laikus betegségelméletek tartalmazzák: ◦ A tüneteket és az egészségprobléma azonosítását segítő címkét ◦ A probléma hosszú- és rövidtávú hatásáról kialakított konzekvenciát ◦ Időbeli lefolyást ◦ Probléma okát ◦ A gyógyulás feltételezett eszközeit 50

Leventhal önszabályozási modell

Szabályok ◦ „Stressz-betegségszabály”: stresszesebb időszakban ugyanazt a tünetet stressznek tulajdonítjuk, amit máskor betegségnek tulajdonítanánk. ◦ „Szimmetriaszabály”: nemcsak a tünetektől szenvedő ember címkézi önmagát, tüneteit, de a diagnosztizált „címkézett” beteg is hajlamos specifikus tüneteket észlelni aszimptomatikus ( tünetmentes) betegségnél mint pl. magas vérnyomás is. 52

Milyen jelentést tulajdoníthatunk a betegségnek? ◦ A betegség mint ellenség ◦ A betegség mint nyereség (lásd: elsődleges és másodlagos betegségelőny) ◦ A betegség mint veszteség ◦ A betegség mint büntetés 53

Betegségattribúciók: ◦ Betegség hátterében feltételezett okozati összefüggések: ◦ Környezet ◦ Saját test ◦ Lélek 54

EGÉSZSÉG VÁLTOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS ÉSZLELT KONTROLL Molnár Péter, Csabai Márta Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia Medicina Könyvkiadó Zrt. , 2009 55

Kontroll típusai: ◦ Viselkedéses ◦ Kognitív ◦ Döntési ◦ Információs ◦ Retrospektív: újraértékelés, okok feltárása, abban saját szerep ◦ Másodlagos: korábban már kudarc érte, nem a helyzet megváltoztatására törekszik, csak arra, hogy a felszínen maradjon, hogy a körülmények ne sodorják el 56

◦ Észlelt kontroll: ◦ Külső ◦ Belső ◦ Összefügg szabadsággal, felelősséggel 57

Reakciók a kontroll csökkenésekor: ◦ Információkeresés ◦ Megnövekedett stressz ◦ Ellenállás (düh, ellenségesség) ◦ Tanult tehetetlenség 58

A STRESSZ HATÁSA A TESTILELKI EGÉSZSÉGRE, MEGKÜZDÉSI STRATÉGIÁK, COPING MECHANIZMUSOK Atkinson: Pszichológia, Osiris, Budapest 59

Stressz ◦ Ember és környezete kölcsönhatásában újszerű magatartást igénylő helyzet. ◦ Típusai: ◦ eustressz ◦ distressz ◦ Szűkebb értelemben: pszichikai, fizikai jólétünket veszélyeztető esemény. 60

Adaptációs szindróma ◦ Selye János szerint a nem specifikus károsító hatásokra a szervezet az adaptációs szindrómával reagál. ◦ 3 szakasza: ◦ Alarm vagy vészreakció ◦ Ellenállás ◦ Kimerülés 61

A stressz összetevői: ◦ Stresszor ◦ Stresszreakció ◦ Egyén pszichológiai adottságai - személyisége 62

Stresszor hatását befolyásoló tényezők ◦ Befolyásolhatóság ◦ Bejósolhatóság ◦ Próbatételek – képesség, énkép ◦ Belső konfliktusok: ◦ ◦ Függetlenség – függőség Intim kapcsolat – magány Együttműködés – versengés Impulzusok kifejezése – etikai normák betartása 63

Holmes, Rahe életesemény lista: ◦ Házastárs halála 100 ◦ Válás 73 ◦ Különélés 65 ◦ Börtön 63 ◦ Közeli családtag halála 63 ◦ Baleset v. betegség 53 ◦ Házasság 50 ◦ Állásvesztés 47 ◦ Nyugdíjazás 45 ◦ Családtag betegsége 44 ◦ Terhesség 40 ◦ Szex. problémák 39 ◦ Új családtag 39 ◦ Anyagi helyzet változása 38 64

◦ Közeli barát halála 37 ◦ Iskola kezdete-vége 26 ◦ Életkörülmények változása 25 ◦ Vita főnökkel 23 ◦ Költözés 20 ◦ Iskolaváltás 20 ◦ Templomba járási szokások változása 19 ◦ Alvási szokások változása 16 ◦ Étkezési szokások változása 15 ◦ Üdülés 13 ◦ Karácsony 12 ◦ Apróbb szabálysértés 11 65

Stresszreakciók ◦ Szorongás ◦ Harag ◦ Agresszió ◦ Fásultság, depresszió – tanult tehetetlenség (Seligmann) ◦ Kognitív károsodások: ◦ Összpontosítás ◦ Logika ◦ Elterelhetőség ◦ Fiziológiai vészreakció – Cannon-féle vészreakció 66

Tanult tehetetlenség ◦ Külső kontrollosoknál hamarabb alakul ki. ◦ Alacsonyabb státuszúaknál (hátrányos helyzetűek, nők, gyerekek stb. ) is hamarabb alakul ki. ◦ Tünetei a depresszióval vonhatók párhuzamba. 67

◦ „Azok a foglyok, akik elhitték az őrök kijelentéseit – hogy nincs számukra remény, hogy soha nem fogják elhagyni a tábort, ha csak nem holtan – azok, akik úgy érezték, hogy nem lehetnek a körülményekre semmilyen hatással, szó szerint sétáló holttestek voltak. A táborokban ”muzulmánoknak” hívták őket, a környezethez való fatalista viszonyulásuk miatt, mivel a mohamedánok sorsukhoz való fatalista hozzáállását képzelték így el a többiek…olyan emberek voltak ezek, akiknél az érzelmek, az önértékelés, és az indítékok minden formája megszűnt, tehát teljesen kimerültek érzelmileg és fizikailag is, és teljesen átadták magukat a környezet hatásainak. ” B. Bettelheim 68

◦ Engel szerint léteznek olyan váratlan pszichés okok, amik halálesethez vezetnek, és a tehetetlenséget is magukba foglalják: ◦ ◦ ◦ Akut gyász Szeretett személy elvesztésével kapcsolatos fenyegetés Gyász vagy halál évfordulója Státuszvesztés Önértékelés vesztés ◦ Gyakori krónikus betegeknél is az önfeladás 69

Coping mechanizmusok: ◦ Problémaközpontú ◦ Meghatározni a problémát ◦ Alternatív megoldások kitalálása ◦ Ezek mérlegelése ◦ Választás ◦ Kivitelezés ◦ Érzelemközpontú megküzdés ◦ Átértékelés ◦ Támogatáskeresés 70

◦ Coping: ◦ Negatív állapotok és problémák kezelése ◦ Stresszkezelés ◦ Érett énvédő mechanizmusok ◦ Reaktív alkalmazkodás ◦ Savoring: ◦ Folyamatos állapot, ami azokat az erőfeszítéseket és kompetenciákat jelenti, amelyek a szubjektív jólét növekedésére és a pozitív élményállapot létrehozására irányulnak: ◦ Megbocsátás ◦ Hálaadás ◦ Optimizmus ◦ Apró örömök ◦ Pozitív cselekedetek 71

A szomatizáció folyamata ◦ A pszichoszociális stressz kilendíti a szervezetet a nyugalmi állapotából ◦ Hármas válasz: ◦ Emocionális (feszültség, kontrollálhatóság vagy kontroll vesztés) ◦ Vegetatív (neurohumorális, immun) ◦ Viselkedéses (lemerevedés, menekülés, támadás) ◦ A tartós vagy krónikus stressz hatása az egyénre: ◦ A vegetatív rendszer kimerülése 72

◦ Tartós stressz – pszichés problémák – testi problémák – pszichoszomatika ◦ 1970 -es évek csak 7 betegséget tekintettek pszichés alapúnak: ◦ ◦ ◦ Asztma Colitis (gyulladásos bélbetegség) Gyomorfekély Magas vérnyomás Rheumatoid arthritis (sokízületi gyulladás) Anorexia nervosa (ma már nem sorolják a pszichoszomatikus betegségek közé) ◦ Pajzsmirigy túlműködés ◦ Ma jóval többet tekintenek pszichoszomatikusnak 73

Ingerspecifikus elmélet ◦ Az egyén valamelyik szerve, szervrendszere érzékenyebb 74

Pszichoanalitikusok ◦ Bizonyos betegséghez bizonyos személyiség társul (ma már nem elfogadott): ◦ Asztma: szorongó, bizonytalan, rosszul alkalmazkodó, kényszeresen kötelességtudó ◦ Ekcéma: önbüntető, frusztrált, szeretetéhes 75

◦ A típus: szív- és érrendszeri betegségek – agresszív, nyugtalan, teljesítményorientált, versengésre hajló, ellenséges, türelmetlen ◦ B típus: nyugodt, kiegyensúlyozott ◦ C típus: daganatos betegségek – tehetetlenség, szorongó, túlzott alkalmazkodás, elfojtás, saját érdekek háttérbe szorítása ◦ D típus: koszorúér betegségek – elnyomott negatív érzelmek, szociális kapcsolatok kerülése, aggodalom, düh – szociális gátlás + negatív affektivitás 76

AZ EGÉSZSÉGNEVEL ÉS MÓDSZEREI 77

◦ Testi – lelki – szellemi harmóniára nevelés ◦ Embert olyan fejlettségi szintre juttatni, hogy maga akarjon minél egészségesebb lenni, megszerzett egészségét megőrizni ◦ Függ: ◦ Adott tanuló életkorától ◦ Egészségi állapotától ◦ Konkrét területei: ◦ ◦ ◦ Táplálkozás Testápolás Testedzés Családi élet Mentális élet 78

6 -10 évesek ◦ Felmérés (megfigyelés) – tisztaság, viselkedéskultúra – tükrözi anyagi, lélektani, szociális helyzetet ◦ Személyes elbeszélgetés – család szociális viszonyai ◦ Szoktatás – családból hozott jó szokások megőrzése, hiányzóak kialakítása ◦ Mintakövetés – egyik gyerek a másik számára ◦ Egyéni és közös alkotó munka – művészi nevelés, közös tevékenység a szociális harmóniáért 79

10 -14 évesek ◦ Lásd: Előzőek ◦ Megfigyelni fejlődést, stagnálást, társakhoz való viszonyát, visszafejlődést ◦ Egyéni elbeszélgetés - közvetett indirekt módszerek hasznosabbak, élethelyzethez kötni ◦ Szoktatás helyett racionális meggyőzés ◦ Mintakövetés – általában ő választja a példaképet ◦ Egyéni és közös alkotómunka – tudatos önépítés, egyéni érdeklődés 80

14 -18 évesek ◦ Megfigyelés ◦ Egyéni beszélgetés – nagy igény rá ◦ Szoktatás helyett egzakt tudományos feltárás, intellektuális felismerés, meggyőzés ◦ Minta – felnőtt, kortárs, sztárok, történelmi hősök 81

A MENTÁLHIGIÉNÉ- EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIAEGÉSZSÉGNEVELÉS INTÉZMÉNYI HÁTTERE Hatvani Andrea: A mentálhigiéné alapjai. In: dr. Estefánné-Ludányi (szerk. ): Esélyteremtés a pedagógiában. EKF, Eger 2001. 82

◦ Laikus intézmények ◦ Család ◦ Szomszédok ◦ Közösségi kapuőrök ◦ Önsegítő csoportok ◦ Professzionális intézmények ◦ Egészségügyi intézmények ◦ Szociálpolitika intézményei ◦ Oktatási-nevelési intézmények 83

Család mentálhigiénés funkciói ◦ Információ rendszerezése, gyűjtése értelmezése ◦ Visszajelentő, útmutató ◦ Életfilozófia, identitás forrása ◦ Referencia és kontrollcsoport ◦ Gyakorlati segítség ◦ Pihenés, regeneráció 84

Szomszédság - barátok ◦ Ventilláció ◦ Konkrét kézzelfogható segítség ◦ Valahová tartozás 85

Közösségi kapuőrök ◦ Határokat őrzi ◦ Normákat határozza meg ◦ Befogadásról – kirekesztésről dönt 86

Önsegítő csoport ◦ Támogat ◦ Érték közös tevékenység ◦ önkéntes ◦ Laikusok ◦ Sem egyéb laikus, sem professzionális segítők nem használnak 87

Típusok ◦ Alkalmazkodó - változtató ◦ Egyéni - kollektív 88

Az iskola ◦ A pedagógusoktól a mai társadalom elvárja: ◦ személyiségformáló, fejlesztő funkció, betöltését. ◦ oktató ismeretátadó funkciót ◦ a családi szocializáció hiányosságait reszocializáló, korrigáló funkció ◦ zavarfelismerő, diagnosztikai funkció ◦ családdal kapcsolattartó, rekreációs, családgondozó funkció ◦ a gyermek személyiségfejlődési, magatartási problémát helyreigazító „pszichoterapeutai” funkció betöltését is. (Bagdy, Telkes) 89

Az iskolai mentálhigiéné lehetőségei (Buda): ◦ A mentálhigiénés oktatás. Ez felvilágosítást jelent, ami önmagában kevéssé hatékony. ◦ Mentálhigiénés prevenció. Ide például olyan programok tartoznak, amelyek felkészítik a gyermeket arra, hogy ellen tudjon állni a csábításoknak, mondjuk olyan esetekben, ha droggal kínálják stb. . ◦ Korrektív programok. Ezek a korrekciót célozzák. Ilyenek például azok a programok amelyek a kommunikációs készségeket fejlesztik magyaróra keretein belül, vagy a saját testtel, annak lehetőségeivel, képességeivel való bánást testnevelés óra során stb. 90

◦ Önértékelés fejlesztése. Ezek általában kreatív vagy mozgásfejlesztő programok stb. ◦ Önsegítés, kortárs segítők. A kortárs segítők olyan speciálisan kiképzett tanulók, akik képesek a társaiknak valamilyen problémájuk megoldásában segíteni. A felnőtt segítőkkel szembeni előnyük, hogy a hozzáfordulóknak nagyobb az önhatékonyság, az autonómiaérzetük, inkább érzik úgy, hogy szabad akaratukból kértek segítséget, mint azok, akik felnőtt segítőkhöz fordulnak. 91

◦ Tanári személyiség erősítése, védelme. Ide az esetmegbeszélés, a szupervízió módszerei tartoznak. ◦ Iskolai szervezeti konzultáció és szervezetfejlesztés. Ezek a módszerek az iskola egész kollektívájának a fejlesztését célozzák. ◦ Szülőkapcsolatok befolyásolása. A szülőkkel való szoros kapcsolattartás segíthet a gyermekek mentálhigiénés problémáinak felismerésében, a mélyebb okok feltárásában, és a korrekcióban is. ◦ Nyitás a közösség az adott ökoszisztéma felé. Például ünnepségek, vagy ismeretterjesztő előadások stb. megrendezésével. Így az iskola az adott közösség mentálhigiénés centrumává válhat. 92

BURN OUT - KIÉGÉS Kulcsár Zsuzsanna: Egészségpszichológia. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2002 93

Fogalma: ◦ A fáradtság vagy frusztráció állapota, ami akkor jön létre, ha valamilyen célnak, életmódnak, kapcsolatnak való teljes elköteleződés nem hozza meg az elvárt eredményt (Freudenberg). ◦ A kiégést az empátiás kapacitás kimerülése. A beleérző képesség csökkenése vezet érzelmi kimerüléshez (Kulcsár). 94

Tünetei: ◦ Fizikai tünetek, mint a krónikus fáradtság érzése, és a pszichoszomatikus tünetek, mint például fejfájás, emésztési zavar, alvászavar. ◦ Érzelmi tünetek. Ide tartozik a depresszió, a szorongás, a félelem, a reménytelenségérzés, kudarcélmény, tehetetlenségérzés, és a munkába vetett hit elvesztése. ◦ Attitűdbeli tünetek. Ez negatív cinikus hozzáállást jelent a munkához, kollégákhoz. ◦ A munkamorál romlása. Például a késések számának növekedése, a határidők be nem tartása stb ◦ A kiégés tüneteire gyorsuló spirál a jellemző. 95

Kiégés elméletei – Maslach a kiégés multidimenzionális modellje ◦ Emocionális kimerülés –egyéni aspektus: fizikai és érzelmi fáradtság ◦ Másoktól elidegenedés – deperszonalizáció – interpeszonális dimenzió: negatív, közömbös, érzéktelen, távolságtartó attitűd. ◦ Személyes teljesítmény csökkenés – önértékelési aspektus: csökkent kompetenciaérzés, alacsony produktivitás ◦ Egyes dimenziók külön-külön de együtt is megjelenhetnek.

Okok: ◦ Munkaterhelés ◦ Kontrollhiány ◦ Munkáért kapott jutalom ◦ Munkahelyi közösség ◦ Becsületes munkahely ◦ Munkahely és egyén értékei közötti összeillés

Borritz és Kristensen modellje ◦ Egyéni kiégés: fizikai, érzelmi fáradtság ◦ Munkához kapcsolódó kiégés: munkához kapcsolódó fáradtság ◦ Klienshez kapcsolódó kiégés: klienssel való egyéni találkozáshoz kapcsolódó fáradtság

Hobfoll, Shirom: forráskonzervációs modell ◦ Amikor a segítőnek piaci követelményeknek kell megfelelni ◦ Saját készségek, tárgyi feltételek, energia, mint forrás ◦ Mi van forrásvesztéskor?

Pines: Pszichoanalítikusegzisztencialista modell ◦ értelemkeresés

Edelwich Brodsky és Georg E. Becker a burnout kialakulásának öt fázisa ◦ Az idealizmus szakasza: nagy lelkesedés a szakmáért, a kliensért való intenzív fáradozás, a kollégákkal való élénk kapcsolattartás, a lelkes idealista segítők a személyiségüket tekintik a legfontosabb "munkaeszköznek". A segítés kudarcát a személyiség felelősségeként, saját kudarcaként élik meg. Irreális elvárások a kliens feltétlen változni akarásában, azonnali eredmények szükségletében. ◦ A realizmus fázisa: szakmája iránt elkötelezett, kooperatív együttműködés a kollégákkal, érdeklődik a kliens fejlődése iránt. A távolságtartás és részvét egyensúlyának megteremtésén fáradozik.

◦ A stagnálás vagy a kiábrándulás fázisa: csökken a teljesítőképesség, érdeklődés, nyitottság. A klienssel való kapcsolat a legszükségesebbekre korlátozódik. A kollégákkal való beszélgetések gyakran terhesek, vagy csupán a saját védekező viselkedés megerősítését szolgálják. ◦ A frusztráció fázisa: szakmájukban visszahúzódnak, a klienseket becsmérlik, egyre több negatív változást észlelnek rajtuk. A szakmai, közéleti tevékenységből való visszavonulás annak értelmetlensége és üressége miatt. Kétségbe vonódik a saját tudás és a hivatás értelme és értéke. ◦ Az apátia fázisa: a minimumra korlátozódik a klienssel való interakció. A szakmai munka sematikusan történik. A kliens felé a hangulat ellenséges. A segítő a kollégákat kerüli, a helyzet megváltoztatásának lehetőségét elveti.

A segítő személyisége mint rizikófaktor – helfer szindróma (Ónody Sarolta) ◦ W. Schmidbauer - helfer-szindróma: ◦ Személyiség: kora gyermekkori nem tudatos, indirekt szülői elutasítást, melyet a gyerek azonosulás révén tud emocionálisan feldolgozni. Énideál-identifikáció altruista normákkal. Ez a kora gyermekkori narcisztikus sérülés nem válik tudatossá a segítő számára, hanem átfordul cselekvésbe. ◦ Motiváció: Azért segít másokon, hogy saját valódi érzéseit, szükségleteit ne kelljen észrevennie, egy belső űrt tölt ki, mely a spontán érzésektől való félelemből származik, és összefügg "az elutasított gyermek" tudattalan dühével. Nem tudatos, rejtett motiváció.

Megoldási lehetőségek: ◦ Feladás, pálya módosítás. ◦ Szakmán belül új állás keresése ◦ Szakmán belül de adminisztratív munkakörbe elhelyezkedés ◦ Továbbtanulás, ◦ A személyiség erejének növelésével aktív megküzdési technikák: ◦ szakmai támasz keresése ◦ más aktivitásokba, mint például hobbik bekapcsolódás ◦ egészségesebb életstílust kialakítása 104