A mondattan ltalnos krdsek 1 A mondattan trgya

A mondattan Általános kérdések 1. A mondattan tárgya 2. A mondat fogalma 3. A mondat kétarcúsága 4. A mondatok osztályozása l l szerkezetük szerint a beszédcselekvés szerint

A mondattan Általános kérdések 1. A mondattan tárgya A mondat belső szerkezetét vizsgálja • • • A mondat fajtáit A mondatrészeket A szerkezeti elemek mondattá szerveződésének szabályait SZINTAGMATAN+ MONDATTAN= SZINTAXIS

A mondattan Általános kérdések 2. A mondat fogalma Többféle meghatározás – egyik sem elégséges a) b) c) d) Logikai Lélektani Formális Funkcionális megközelítés

A mondattan Általános kérdések Többféle megközelítés – önmagában egyik sem elégséges a) Logikai – a mondat mint kijelentés Log. Á = állít valamit (propozíció, dictum) Log. A = az Á erről állít vmit A Á Pista ír. Katinak könyve van. b) Lélektani – a mondat mint kifejezés Á A Nagyon szereti Katit szereti nagyon.

A mondattan Általános kérdések Megközelítések (folyt. ) c) Formális – a mondat mint szerkezet (ált. érvényes) l l l Minimum egy szóból áll Lezárt intonációs szerkezete van Szintaktikailag szabad (bővíthető) d) Funkcionális – a mondat mint beszédegység a beszéd elemi egysége

A mondattan Általános kérdések Mondatleírás: „A mondat egy vagy több szóból áll, zárt intonációs szerkezet jellemzi. A mondat a legnagyobb nyelvi egység, amely a nyelv szabályai szerint nyelvi elemekből megszerkeszthető. Egyben a legkisebb nyelvi egység, amely egy adott beszédhelyzetben közlésegységgé (a nyelvi kommunikáció egységévé) válhat. ” (Magyar grammatika)

A mondattan Általános kérdések A mondat kétarcúsága A nyelvi rendszer legnagyobb és a kommunikáció legkisebb eleme egyben. mondat -megnyilatkozás rendszermondat -szövegmondat A két szempontból más a hiányosság fogalma: Ír. rendszermondatként hiányos (Ő ír. ) szövegmondatként teljes (lehet) a kontextusban ((Mit csinál Pista? ) Ír. )

A mondattan Általános kérdések 3. A mondatok osztályozása l l szerkezetük szerint a beszédcselekvés szerint

A mondattan Általános kérdések A mondatok osztályozása szerkezetük szerint Mondat │ tagolt │ │ min. bőv. │ │ Egyszerű Összetett │ │ tagolatlan alárendelő mellérendelő │ │ mrész- │ nem szerk. tlen kif. │ mrész│ kif. sajátos jelentéstartalom

A mondattan A mondatok osztályozása szerkezetük szerint Régen: teljes (tőm), hiányos= minimális egyszerű | | tagolt tagolatlan | | teljes hiányos | | tőm. bőv. m.

A mondattan A mondatok osztályozása szerkezetük szerint Egyszerű mondat 1 tagmondat = 1 A—Á szerkezet vagy tagolatlan egység Pista levelet ír. Ø tagolt = van állítmánya: Pista levelet ír. l minimális szerkezetű: Á+ kötelező vonzatok Pista ír. Pista levelet ír. l bővített: Pista hosszú levelet ír.

Mondattan A mondatok osztályozása szerkezetük szerint Ø tagolatlan = nincs állítmánya, és nem is lehet: A mindenit! l szerkesztelten: l Jaj! szerkesztett: szintagma, de nincs Á Azt a fűzfán fütyülőjét!

Mondattan A mondatok osztályozása szerkezetük szerint Az összetett mondatok Osztályozásuk szerkezetük szerint: l Összetett mondat min. két tagmondat = min. két Á + bővítmény l Többszörösen összetett mondat kettőnél több tagmondat = kettőnél több Á + bővítmény

A mondattan A mondatok osztályozása szerkezetük szerint Osztályozásuk a tagmondatok közti grammatikaiszemantikai viszonyok alapján l Alárendelő főmondat + mellékmondat → mondatrészkifejtő (A, Á (N), T, H, J) utalószó ─ kötőszó → jelöltség l Mellérendelő tagmondatok: köztük alapvetően logikai viszony van Lehet jelölt: kötőszóval

Mondattan A mondatok osztályozása szerkezetük szerint Átmenet az alá- és mellérendelés között 1. Alárendelő forma, mellérendelő jelentés Behozta a dolgozatokat, amelyeket azonnal szét is osztott. (~ Behozta a dolgozatokat, és azonnal szét is osztotta őket. ) Három évet vártam rá, amit nem sajnálok. (~ Három évet vártam rá, és nem is sajnálom. ) A mellérendelésre jellemző: l A tagmondatok sorrendje nem fordítható meg. l Egyidejűek, vagy a 2. utóidejű.

Mondattan A mondatok osztályozása szerkezetük szerint 2. Nem mondatrészkifejtő alárendelés Bár süt a nap, [↔mégis] esik az eső. ~ Esik az eső, [↔pedig] süt a nap. • • Logikai viszonyt fejez ki, de a tagmondatok felcserélhetők a jelentés változása nélkül Megengedő sajátos jelentéstartalmú is lehet

Mondattan Mondatfajták l l l „A beszélő szándéka szerint” „Modalitásuk (a beszélői attitűd) szerint” A beszédcselekvések (beszédaktusok) szerint Az illokúciós aktus grammatikalizálódott formái

Mondattan Mondatfajták Illokúció: a nyilatkozat kimondásával végrehajtjuk a cselekvést (a kijelentéssel kijelentünk, a kérdéssel kérdezünk stb. A mondatfajták (grammatikai) jellemzői: l l Igemód Partikula Intonáció Szórend

Mondattan Mondatfajták l Kijelentő kijelentő mód ─ tipikus feltételes mód ─ lehetséges alapintonáció: elöl emelkedő ─ ereszkedő szórend: egyenes fordított ─ gyakran kötetlen

Mondattan Mondatfajták l Óhajtó § Óhajtó formájú feltételes mód ─ tipikus modális partikula: bár, csak, bárcsak, ha… § Felszólító formájú (módú) felszólító mód: Gyógyulj meg! Hadd menjen! Legyen úgy! szórend: a partikula a mondat elején intonáció: emocionális

Mondattan Mondatfajták l Felszólító felszólító mód E/2. : Add ide! T/2. : Adjátok ide! T/1. : Igyekezzünk! intonáció: emocionális sajátos formák: Leülni! Jer! Gyere! Addsza!

Mondattan Mondatfajták l Kérdő § mód: tipikusan kijelentő + feltételes Eldöntendő: válasz: igenlés v. tagadás Partikula: -e, ugye + alapintonáció Partikula nélkül: kötelező kérdőintonáció (emelkedő ─ eső) § § Kiegészítendő: kérdő névmás + alapintonáció Választó: vagy Válasz: is ─ is, sem ─ sem is lehet, ismétlődő alapintonációval § Nyitott: kérdő névmás Válasz: hosszabb kifejtés

Mondattan Mondatfajták l Felkiáltó tipikusan kijelentő mód + feltételes Indulatszó, interakciós mondatszó: Jaj, de szép! Nyomósító partikula: Milyen jó! Emocionális intonáció

Mondattan Mondatfajták l Az összetett mondatok és a mondatfajták Alárendelő: a főmondat határozza meg mellékmondat: kijelentő, kiv. , ha idézetszerű Kiáltsd, hogy éljen! – felszólító Csak tudnám, hogy jöttök-e! – óhajtó Megkérdezte, hogy jövök-e. – kijelentő Nem mondták, hogy itt vagyok? – kérdő §

Mondattan Mondatfajták Ellipszis Kinézett az ablakon, hogy ki jön. Mellérendelő: mindegyik tagmondat megőrzi eredeti típusát, a mondatzáró írásjel az utolsó tagmondat típusához igazodik. De megenném, meg is eszem! Nagyon várom, de vajon eljön-e? l Mikor találkoznak, talán soha sem!