2 EMBERI ERFORRS MENEDZSMENT Atipikus foglalkoztats BME MVT

2 EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT Atipikus foglalkoztatás BME – MVT 2019 tavasz Potykievics Tamás

Munkaerőpiac átalakulása

Generációk mint a munkaerőpiac szereplői • Veterán (csendes) generáció 1925 -1945 A világháborúkat megélt generáció • Baby boom generáció 1946 -1964 A II. világháború utáni népességrobbanás gyermekei • X generáció 1965 -1979 (Coupland, 2007) generációs műve után • Y generáció 1980 -1994 • Z generáció 1995 • Alpha vagy Új csendes generáció 2010 -

Munkaerőpiaci rugalmasság

Atkinson rugalmassági kategóriái

Atkinson „Rugalmas Vállalat” modellje (1984)

2. Foglalkoztatási formák Tipikus az a munkajogviszony, • amelyet a felek határozatlan időtartamra létesítettek, • a munkavállaló teljes munkaidőben, a munkáltatói utasításai szerint végzi a munkáját.

Foglalkoztatási formák Tipikus és atipikus Tipikus az a munkajogviszony, • amelyet a felek határozatlan időtartamra létesítettek, • a munkavállaló teljes munkaidőben, • a munkáltatói utasításai szerint végzi a munkáját. Az ettől eltérő jogviszony atipikus jogviszony A munkavégzés jellemző szerződés típusai: • Munkaszerződés • Megbízási szerződés • Vállalkozási szerződés

Atipikus munkaformák iránti elvárások és az akadályok

Atipikus formák felértékelődésének okai (Koós Bálint MTA KRTK, 2012) Munkaadói nyomás • Hosszabb távon - globalizáció (fokozódó verseny vs. szociális biztonság); • Rövid távon - gazdasági válság 2008 – rugalmasság megteremtése, kritikus munkaerő megtartása Politikai támogatás • Válságkezelés - Támogatott munkaidő-csökkentés • Jogszabályi változások • Közmunka Munkavállalói oldal • Gyenge alkupozíció

Atipikus munkaformák 1. Munkaviszonyban végzett munka Részmunkaidő: jellemzően nők, kevésbé jellemző az aszociális munkaidő, mint a teljes állásban, de általában gyengébb a munkaidő-beosztás feletti kontrol Időszakos foglalkoztatási formák: • határozott idejű szerződés: fiatal, képzetlen munkaerő, alacsony szintű kontroll a munkaidő felett • alkalmi vagy szezonális munka: inkább férfiak, gyakran ingatag, bizonytalan és rossz munkakörülmények között 2. Nem munkaviszonyban végzett munka, önfoglalkoztatás: jellemzően férfiak és idősebbek, mint az atipikus átlag, kevesebb stressz jellemzi a munkájukat, de egyúttal kevesebb támogatás is 3. Egyéb: otthoni munka, távmunka, munkaerő-kölcsönzés 4. Munka az informális gazdaságban

Atipikus munkavégzés formái

Részmunkaidős foglalkoztatás

A részmunkaidős foglalkoztatás típusai EGYSZERŰ FORMÁK Rögzített részmunkaidő Meghatározott intervallumú részmunkaidő Önkéntes munkaidőcsökkentés Rugalmas részmunkaidő Job-sharing Éves munkaórák Zéró munkaórák KOMPLEX FORMÁK

A részmunkaidős foglalkoztatás típusai Rögzített részmunkaidő • Napi kevesebb munkaóra, vagy heti kevesebb munkanap, ill. váltakozó munkahét. • Egyszerűbb adminisztráció. • Főleg irodai munkakörök, de egyes fizikai munkakörök. (takarítás, asszisztencia stb. ) is bevonhatók. Rugalmas részmunkaidő • Rögzített a munkaórák száma de a munkaerő igénybevételére a felmerülő feladatok függvényében kerül sor. Job sharing • Ugyanarra a munkaposztra 2 személy. • Közös felelősség, közös feladatok, azonos juttatások. • Teljesítményértékelési problémák. • Extra felszerelések

A távmunka fogalma, tárgyi és személyi hatálya Tárgyi hatály: • a távmunka olyan munkaszervezési és/vagy munkavégzési forma, mely a számítástechnikát egy munkaviszony keretein belül veszi igénybe, illetve ahol a munkát, mely a munkaadó telephelyén is elvégezhető lenne, rendszeresen attól távol végzik” Személyi hatály: • „Távmunkát végző munkavállaló: a munkáltató működési körébe tartozó tevékenységet rendszeresen az általa választott, a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen, információtechnológiai és informatikai eszközzel végző és a munkavégzés eredményét elektronikus eszközzel továbbító munkavállaló” (Mt. 192/D. §)

A távmunka jellemzői

A távmunka érvei és ellenérvei Mellette • munkavállaló egyéni sajátosságai • Költségkímélés • Esélyegyenlőség • környezetbarát Ellene • elszigetelődés • kollegiális kapcsolatok leépülése • túlhajszoltság veszélye • magánszféra védettsége csökken

Munkaerőkölcsönzés A munkaerőkölcsönzés az atipikus foglalkoztatási formákon belül az outsourcing egy speciális ága, melyet elsősorban nagy fluktuáció, illetőleg kapacitás hiányos HR tevékenység esetén, állandó vagy időleges foglalkoztatottakkal végzik Előnyei • tervezhető munkaerőköltségek, • kisebb belső HR, • jól motiválható munkaerő, • a kölcsönzött munkatársak könnyebb visszavezetése a munkaerő piacra a kölcsönző cégen keresztül. Kockázatai • ha a kölcsönzött munkaerő alul-, vagy kevésbé motivált, • a kölcsönzött munkaerő nagy a fluktuációja veszélyezteti a minőségi munkavégzést, • bérfeszültségek a kölcsönzött és az állandó munkaerő között.

Motivációk a munkaerő kölcsönzésre

Az atipikus foglalkoztatás speciális módja: az outsourcing alatt azt a speciális folyamatot értjük, amiben egy vállalat az addig szokásosan maga által végzett valamelyik tevékenységét átadja egy, az adott tevékenységre szakosodott más vállalatnak és a jövőben azt a bizonyos tevékenységet – díjazás ellenében – ezen másik vállalat látja el.

Az outsourcing jellemző területei Tipikusan a funkcionális területek • Adminisztráció (sokszorosítás, levelezés, leltározás), • Jog- és informatika (jogi képviselet, szabályozás, szoftver-és szerverüzemeltetés), • Pénzügy-ügyvitel (bérelszámolás, könyvelés, anyagbeszerzés), • Emberi erőforrások (toborzás, kiválasztás, humánerőforrás fejlesztés, HR-információs rendszer), • Marketing (direct marketing, telemarketing, reklámozás, kiállításszervezés, marketing terv készítés).

Outsourcing megjelenési formái Spin-off • A vállalkozás profiljától eltérő tevékenység kivitele egy elkülönülő vállalatba. Tradicionális outsourcing • Adott tevékenység magas színvonalú ellátása külső szolgáltató által

Outsourcing előnyei és kockázatai Előnyök • • • költségcsökkentés hatékonyság növelés professzionális ügyintézés képzési költségek csökkentése járulékos tevékenységek csökkenése megbízhatóság változások nyomon követése promt igények azonnali kielégítése ügyfélelégedettség növekedése Kockázatok • stratégiai kockázatok, • bevezetési kockázatok, • Szolgáltató kiválasztásának kockázatai, • kihelyezés menedzsmentjének kockázata, • szolgáltatás minőségének kockázata, • ellenőrzést elvesztésének kockázata • hosszú távú pénzügyi hatások kockázata • létszámgazdálkodási kockázat

Coworking A coworking (magyar fordításai: közösségi munkavégzés, közösségi munkahely) egy olyan munkahely (coworking office), amelyen többen (akik munkájához szükséges eszközök akár egy laptop-táskában elférnek) egyazon térben egymástól függetlenül dolgozhatnak, munka közben ismerkedhetnek, tapasztalatot cserélhetnek. A coworking közösségi munkaterekben (coworking spaces) zajlik, amik átmenetet képeznek egy bérelhető iroda, egy klub és egy kávéház között. Elsősorban azokat a távmunkásokat és neonomádokat célozza meg, akiknek az otthoni munkavégzés túl ingerszegény, a kávéházak pedig a zaj, füst és más zavaró tényezők miatt kényelmetlenek.

Atipikus munkaformák az Európai Union belül

A határozott időre szóló munkaszerződéssel foglalkoztatottak aránya foglalkozási csoport szerint, 15– 74 éves korcsoport, 2016