A FEJLDSLLEKTAN TRGYA JELENTSGE MDSZEREI A TRZS S

A FEJLŐDÉSLÉLEKTAN TÁRGYA, JELENTŐSÉGE, MÓDSZEREI. A TÖRZS- ÉS EGYEDFEJLŐDÉS.

A fejlődéslélektan vizsgálatának tárgya: a fejlődő személyiség, vagyis a pszichikum kialakulása és fejlődése a filogenezis (törzsfejlődés) és az ontogenezis (egyedfejlődés) során. Egyedfejlődés vizsgálata: XIX. század II. felében indult, eleinte csak a gyermekkorra vonatkozóan. Ma 4 fő terület: gyermek-, ifjúság-, felnőttkor pszichológiája, gerontopszichológia (öregedés lélektana)

Jelentősége: megismerés a dolgok kialakulásának, fejlődésének folyamatában - emberekkel foglalkozó kollégák számára elengedhetetlen (+ önismeret!) Módszerekben 3 alapelv: - objektív szemlélet - oksági magyarázat - céltudatos alakítás közbeni vizsgálat elve Alapvető módszerek közül itt is mindegyik használatos!

KUTATÁSI TERVEK • hosszmetszeti (longitudinális) kutatás: ugyanazon gyermekek ismételt vizsgálata hosszabb időn át (hátrány: a tesztek megismétlése érvénytelenítheti az eredményeket, költséges) • keresztmetszeti (transzverzális) kutatás: különböző életkorú gyerekek vizsgálata azonos időpontban (hátrány: nem érzékeli a fejlődés folyamatosságát)

• kohorszlánckutatás: hosszmetszeti kutatás több különböző kohorsszal megismételve (kohorsz: nagyjából egy időben született emberek népessége, akik olyan közös tapasztalatokban osztoznak, amelyek megkülönböztetik őket az előttük és utánuk születettektől) • mikrogenetikus módszerek: ugyanazon gyerekek ismételt vizsgálata egy rövid időszakban, amikor gyors változáson mennek keresztül (hátrány: hosszabb időszakra nehezen általánosítható)

A pszichikum filogenezise Állatlélektani megfigyelések jelentősége (tudatosan szervezett kísérletek a XIX. századtól kezdődően) Magasabb fokú alkalmazkodás: i d e g r e n d s z e r által Ennek fejlődésében 3 tendencia: differenciálódás és centralizáció kefalizáció hierarchizálódás A pszichikus visszatükrözés fejlődési lépcsői: -elemi érzékelés -észlelés és emlékezet megjelenése -értelmes viselkedés, állati intelligencia megjelenése

Az egyén pszichikus fejlődésének fő tényezői A nevelőmunka szempontjából a legfontosabb ezzel tisztában lenni! Filogenezis törvényszerűségei az ontogenezisben bizonyos formában fellelhetők. Fejlődés fogalma (!) Fejlettség mutatói: differenciáltság és integráció foka Fejlődési szakaszok egymásutánja Hajtóerők: belső ellentmondások (lehetőségek és képességek között)

Az egyedfejlődést meghatározó tényezők I. Belső feltételrendszer II. Külső feltételrendszer 1. Öröklött adottságok és tendenciák (indulási alapok) 2. Az érés 3. Alkati sajátosságok 4. A szerzett tapasztalat, tudás 5. Tartós, vagy ideiglenes személyiségtulajdonságok Környezeti tényezők: 1. Természeti 2. Társadalmi a. ) makrokörnyezet b. ) mikrokörnyezet 3. Gazdasági (jólét, egészség stb. )

III. Nevelés: céltudatos, tervszerű, szervezett, rendszeres nevelőhatások A környezeti hatások megszervezése Az egyén önfejlesztése, önnevelése, aktív önszabályozása

Érés: lehetőségek kibontakozása biológiai program alapján - szomatikus és pszichikus (eltérések lehetnek ütemükben!) - viszonylag független, külső hatások gyorsíthatják, vagy lassíthatják. - tanulás és érés kölcsönhatása (pl. : optimális tanulási idő) Öröklött vagy szerzett tulajdonságok dominálnak? - biogenetikus elméletek (preformizmus) - szociáldeterminizmus - kéttényezős (konvergencia-) elmélet – Stern

A fejlődés eltérő üteme: - akceleráció, regresszió, retardáció A fejlődés eltérő iránya: - devianciák Schmidt: tevékenységközpontú fáziselmélet: követelmények – életkori szerepek – tevékenységformák – életkori sajátosságok Életkori és egyéni sajátosságok fogalma

Életkori periodizáció (Clauss, Hiebsch): 0 – 2 hó: újszülöttkor 2 hó – 1 év: csecsemőkor 1 – 3 év: kisgyermekkor 3 – 6 év: óvodáskor 6 – 10 év: kisiskolás kor 10 – 13 év: prepubertás kor 13 – 17 év: pubertás kor 17 – 20, 24 év: ifjúkor 25 – 30 év: korai felnőttkor 30 – 45 év: középső felnőttkor 45 – 60 év: késői felnőttkor 60 év felett: öregkor