Szentlyek s kultuszok 1 Tematika 1 2 3

Szentélyek és kultuszok 1

Tematika 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7) Az áldozat Szentélyek, papok Athéna, Parthenon, Erekhteion Eleusziszi misztériumok Athéni vallástört. : Kréta – Mükéné – sötét kor Athéni vallástörténet: archaikus kor, Peiszisztratosz Athéni vallástörténet: klasszikus kor, ateizmus, aszebeia-perek 8) A görög történetírók vallási elképzelései 9) Halottkultusz, alvilág 10) Dionüszosz 11) Orphika, Püthagoreizmus 12) Filozófusok vallási nézetei 13) Hermész, Apollón, Aphrodité, Artemisz, Zeusz 2

Követelmények 1. Hegyi Dolores: Polis és vallás. Bevezetés a görög vallástörténetbe. Osiris Kiadó Bp. 2002. 2. A fontosabb mítoszok ismerete Apollodóros, Graves, Trencsényi-Waldapfel vagy Kerényi műve alapján 3

+ Az itt felsorolt mitológiai alakokról és történetekről kell ismerni a legalapvetőbb információkat: Perszephoné elrablása A világ korszakai Prométheusz Perszeusz Héraklész Az Argonauták Európé Kadmosz és utódai Dionüszosz Tantalosz Niobé Pelopsz Oidipusz és gyermekei Thészeusz Daidalosz és Ikarosz A kalüdóni vadászat Bellerophontész Parisz ítélete Agamemnón, gyerekei és rokonai A görögök Trója alatt Akhilleusz haragja Patroklosz Hektór halála Akhilleusz halála Aiasz Philoktétész Trója pusztulása Odüsszeusz kalandjai Aineiasz Orpheusz és Eurüdiké A kentaurok és Peirithoosz A dioszkurok Uranosz, Gaia és Kronosz, Rhea és Zeusz Az istenek és a titánok harca Harc a gigászokkal Pügmalión Adónisz Aphrodité és Ankhiszész A nagyobb istenekhez kapcsolódó mítoszok (Apollón, Zeusz, Héra, Poszeidón, Artemisz, Aphrodité, Héphaisztosz, Arész, Hermész, Athéné, Hádész) 4

Ajánlott irodalom 1. Görög vallástörténeti chrestomathia (szerk. Hegyi Dolores) Osiris Kiadó Bp. 2003. 2. Görög vallás, görög istenek (szerk. Sarkady János), Gondolat Kiadó Bp. 1974. 3. Hésziodosz: Istenek születése, Munkák és napok (mek) 4. Aiszkhülosz, Szophoklész és Euripidész drámái 5. Homérosz eposzai 6. Kerényi Károly: Az örök Antigoné. Vallástörténeti tanulmányok. Paidion Kiadó 2003. 7. Eliade, M. : Vallási hiedelmek és eszmék története I-II. Osiris. Századvég Kiadó Bp. 1994. 8. Frazer, J. G. : Az aranyág. Osiris Kiadó Bp. 2004. 9. Graves, R. : A görög mítoszok, Európa Kiadó Bp. 1981. (csak a mítoszok leírását érdemes olvasni, a hozzájuk fűzött értelmezést nem) 10. Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia. Bp. 1960. 11. Apollodórosz: Mitológia. Európa Kiadó Bp. 1977. 12. Kerényi Károly: Görög mitológia. Bp. 1977. 5

Az áldozat 1. A szertartások jelentették a legfontosabb eszközt az istenekkel való kommunikáció fenntartásában Három okból áldoznak az emberek: tisztelet (ez a legfontosabb), hála, kérés Az áldozat erre a legalkalmasabb, – mert az égő zsír illata kedves az isteneknek, örömet okoz nekik – az áldozat szabályszerű, pontos elvégzése kötelezettséget teremt az istenek oldalán 6

Az áldozat 2. + lehetővé tették egyes társ. v. pol. csoportoknak, hogy kifejezzék identitásukat (pl. a démoszok helyi ünnepei, v. a családok v. a phülék ünnepei) + a társadalom összetartását erősítették azáltal, hogy lehetővé tették egyes csoportok összejövetelét (pl. a Kronián urak és szolgák együtt ünnepeltek, a Theszmophorián a nők három napig a Pnüxön táboroztak; v. az állami ünnepek) 7

Az áldozat 3. Az állat-áldozat a vallásgyakorlat központi eleme Források az áldozatról: az irodalomi források felhasználása nem elég, kellenek még a feliratos áldozati naptárok, vázák ábrázolásai, az oltárok maradványainak biológiai elemzése Az áldozatok egyre pompásabbá és drámaibbá váltak (az igényeknek, lehetőségeknek és kulturális viszonyoknak megfelelően változott az áldozatok jellege) Od. 3. 430 -63 8

Az áldozati állat fajtája 1. A szarvasmarha ritkán áldozati állat: túl értékes; Inkább kisebb állatokat áldoztak – A Panathenaiára a szövetségeseknek, gyarmatoknak tehenet kellett küldeniük, – és több fontos szentélyben ökör v. tehén a fő áldozati állat (pl. a Didümai Apollón-templomban) Ugyancsak drága és kevésbé gyakori a disznó << ritkán tartják, mert túr, és víz, árnyék kell neki Hesztiának, aki ált. előzetes, olcsó áldozatot kapott Démétérnek, Dionüszosznak, akiknek különösek mítoszaik és helyük az istenek között 9

Az áldozati állat fajtája 2. Malac: olcsó; előzetes v. tisztító áld. ; teljesen elégették Ló: Poszeidónnak, folyók isteneinek Vadállatok: Artemisznek Galamb: Aphroditének Kakas: Aszklépiosznak Fürj: Héraklésznek 10

Az áldozati állat fajtája 3. A leggyakoribb áldozati állatok a birka és a kecske Ált. felnőtt, de nem öreg állatot áldoznak (de Aphroditének inkább gidákat, bárányokat: pl. Athénban Aphrodité Urania oltáránál a csontok 77% -a néhány hónapos állatoké volt) Ált. férfi isteneknek hím állatokat, istennőknek nőstényeket, de sok a kivétel 11

Az áldozati állat fajtája 4. Az áldozati előírások megszabták az állatok színét is (pl. a khthonikus isteneknek ált. fekete) Az állatnak épnek, egészségesnek, tökéletesnek kellett lennie – De Spártában olcsó, kicsi, sőt sérült is lehetett az állat << kevés volt a háziállat, mivel úgy gondolták, hogy a sok hús elpuhulttá tette volna a harcosokat + a húsellátást a vadászat fedezte (vadak pedig ált. nem áldozhatók) Az állatot szalagokkal, virágfüzérrel díszítették 12

Az áldozat előtt 1. Az áldozó az áldozat előtt – fürdőt vett – ünnepi, fehér ruhába öltözött – koszorút tett a fejére – levette a lábbelijét Az áldozat kezdetének dramatizálása: pompé a menet élén a kanéphorosz (egy ariszt. lány), fején ezüsttel és arannyal díszített kosár, benne az áldozati kés árpadarával és szalagokkal borítva fiatal férfiak vezetik az állatot 13

Az áldozat előtt 2. Aulosz-játékosok adják az ütemet a menetnek esetleg húros hangszerek is vannak (csak férfiak játszanak ezeken) Az ideális áldozatban az állat önkéntesen és szívesen jön az oltárhoz, és alig várja, hogy feláldozzák (de nyilván olykor szükség volt kötelekre) Miután megérkezett a menet, az oltár körül álltak fel, háttal a templomnak Egy segéd korsóban megtisztuláshoz vizet hoz + az áldozati kosarat (cclkw. ) Az áldozat mindig a templomon kívül zajlott (<> Keleten a templomban) – bár vannak oltárok egyes templomokban 14

Hangszerek A megnevezéseket keverik a források Phorminx: a homéroszi kor egyedüli (v. legfontosabb) húros hangszere, 4 húros, fából, két párhuzamos v. ferde fa kar egy összekötővel, amihez a húrok erősítve voltak; éles- és csengőhangúnak mondják (mivel keskenyebb volt a hangszekrénye), éneket kísértek vele és táncoltak a hangjára Lüra: Hermész találta fel, teknősbékapáncél a hangszekrény (v. fa teknőspáncéllal fedve), 7 húros (bélből), pengetéshez ált. pléktront használtak, a „karok” kecskeszarvak v. fából, zenetanuláshoz, -gyakorláshoz ezt használták Kithara: a phorminx továbbfejlesztése, fából, 7 húros, nagyobb a hangszekrény, csak zenei versenyeken profi előadók használták, tartószíjon lógott a nyakban, balkézzel lefogja (v. pengeti? ) a húrokat, a jobbkézben a pléktron (pengető) 15

Az áldozat előtt 3. Az áldozó vízzel behinti és így megtisztítja a résztvevőket, az oltárt és az áldozatot – ezzel elkülöníti a résztvevőket a népesség többi részétől (tisztulás templomba-lépés, ima, fogadalom előtt is: megmosakodtak v. vizet hintettek magukra v. tömjénfüsttel, ill. más növényt füstölve; a külső tisztaság a belső jele, csak tiszta lélekkel lehet az isten elé lépni) Ezután az áldozó imát mondott – eközben a többi résztvevő sóval kevert árpát dobott az oltárra és az áldozatra (az imában az ellenségnek rosszat, a családnak jólétet, egészséget kértek. . . - a tartalom az alkalomtól függött) 16

Az ima • Az áldozati tálat feltartva v. kezet feltartva imádkoztak (v. az isten-szobrot megérintve) • Leglényegesebb része a kérés, de ezt megelőzi egy érvelés, hogy miért segítsen az isten (adok, hogy adj; adj, mert már adtál korábban is); a harmadik rész a hála kifejezése • A himnusz nem ima, nem tartalmaz kérést, célja, hogy lenyűgözze az istent, örömet szerezzen neki, és hálát adjon 17

Az ölés Először egy kevés szőrt vág le a a pap v. tisztviselő, és a tűzbe dobja A nagyobb állatot egy segéd baltával leüti A férfiak felemelik az állatot, pap v. tisztviselő az állat fejét hátrahajtva elvágja a torkát Ebben a pillanatban a hangszerek elhallgatnak, de a jelenlevő nők éles, erős kiáltást hallatnak (ololügé) Vigyáztak, hogy a vér ne a földre folyjon: a kisebb állatokat az oltár fölé tartották, vagy egy áldozati verembe csorgatták a vérét; a nagyobb állatok vérét előbb egy tálban fogták fel 18

Az ölés után 1. Megnyúzták és feldarabolták az állatot Kivették a két combcsontot, levettek róla minden húst, majd zsírral borították be, tetejére minden részről egy kis darab húst tettek, majd az egészet elégették áldozatul az isteneknek (Ennek eredetéről mítosz: Prométheusz becsapta Zeuszt; ill. Hésziodosznál tudatosan választotta a rosszabb részt + az áldozat eredete összefügg a tűz ellopásával és a nő teremtésével; amikor az emberi nem elvált az istenektől) Ezenkívül az epehólyagot, és az állat farkát is az istenek kapták: ezeket is elégették 19

Az ölés után 2. A vesét, májat, tüdőt, szívet ették meg az áldozók először Hosszú nyársakon (obelosz) sütötték meg a belsőségeket – hozzá áldozati kalácsot (pelanosz) ettek, amit az áldozati kosárban hoztak Közben italáldozatot is öntöttek Külön személy folytatta az állat feldarabolását; vázaképek mutatják a fákra akasztott húsdarabokat Ezután nagy üstben megfőzték a húsdarabokat A feldarabolás és a főzés-sütés már az oltártól kissé távolabb zajlott 20

Az ölés után 3. Ezután szétosztották a húst; ez fontos esemény >> Homérosznál a lakoma neve daisz („felosztani” igéből) – Homérosznál a vendégek rangja szerint történt az elosztás, de később is olykor (Spártában pl. a királyoké a bélszín, Athénban a Panathénaián az arkhónok, prütaniszok, sztratégoszok kapták a legjobb részeket) Ezután következett a lakoma 21

Nem égi isteneknek szánt áldozat Ktonikus isteneknek: holokausztosz állatáldozat v. italáldozat: méz, tej, olaj, bor Tengeri isteneknek: az állatot élve a vízbe dobták Több, kevésbé jelentős isten a nagy istenek ünnepein részesült egy-egy áldozatban Emberáldozat volt a krétai (minószi) és a mükénéi civilizációban és néha a történelmi korban is Krétán gyerekeket áldoztak: ilyen csontokat találtak kivégzésre utaló nyomokkal a knosszoszi palota egy helységében, ill. Athénnak is 7 fiút és 7 szűzet kellett évente Minotaurusznak küldenie 22

Az áldozat jelentése, funkciója 1. Karl Meuli: lényege a rituális leölése egy állatnak, az isteneket csak utólag kapcsolták hozzá; a vadász ősöktől származik a szertartás A kis húsdarabok égetése, a belsőségek megízlelése, a feldarabolás módja rendkívül ősi, a mezőgazd. előtti időkbe nyúlik. DE mindent nem lehet a vadászokásaival magyarázni (pl. az árpadara-szórást v. a combcsontok égetését) 23

Az áldozat jelentése, funkciója 2. Walter Burkert: A vadász-ősök szerepét ő is fontosnak tartja Az áldozat közös részvétel egy erőszakos tettben, mely egyesíti a közösséget (így a közösség fennmaradásában van fontos szerepe) Az állat megölése miatti bűnösség-érzésnek kulcsszerepe van az áldozatban; a vadászok az ölésért való felelősséget akarták elhárítani: így alakult ki az áldozat (ha mindenki részt vesz az ölésben, akkor kisebb a bűnösség-érzés) DE: erre nincs elég bizonyíték, Burkert egyedül a Dipolieia szertartására tud hivatkozni (amiben a gyilkos kést teszik felelőssé és száműzik); sőt a vázaképek is ellentmondanak e teóriának: az áldozatok hangulata ünnepélyes, vidám 24

Az áldozat jelentése, funkciója 3. Jean-Pierre Vernant Nem kell a vadász-szertartásokkal összehasonlítani az áldozatot, hanem a görög vallási rendszeren belül kell értelmezni; politikai jelentősége nyilvánvalóvá válik az által a tény által, hogy az orphikusok és a püthagoreusok elutasították az áldozatot: ezek a csoportok pedig szembe helyezkedtek a polisz értékrendjével Az áldozat világosan különbözik a gyilkosságtól, és nem történik erőszak 25

Az áldozat jelentése, funkciója 4. Az előzőek redukcionista megközelítések (egy képletre akarják az áldozatot redukálni) Az áldozat a közösség létének centrumában áll, így szükségszerűen van gazd. , pol. , társ. és kulturális jelentősége a vallási mellett 26

Az áldozat története A vadászó népeknél még nem volt áldozat; Valószínűleg az állatok háziasításával kezdődött az állatáldozat (annyira értékesnek tekintették a háziállatokat, hogy csak szertartások mellett lehetett őket megenni – a vadállatokat pedig ezentúl nem tartották elég értékésnek ahhoz, hogy az isteneknek ajánlják őket) leghamarabb 8 -7. évezred óta vannak áldozatok Az indoeuropai népeknek nem volt (közös) szavuk az áldozatra A Hellaszba történt bevándorlásuk előtt a görögök áldozatairól sem tudunk semmit, sem az itt talált népek áldozatairól Még azt sem tudjuk, hogy a minosziak égettek-e állat-áldozatot Az első információnk Homérosztól van 27