A trsas lny Bevezet Informcik tematika trsas befolysols

A társas lény Bevezető: Információk, tematika, társas befolyásolás 1 Tudomány, tudományellenesség, áltudomány – BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék

A tárgy adatai, a teljesítés feltétele p p Az órák látogatása (ajánlott) Két zárthelyi dolgozat - az órán elhangzott anyag alapján. n n n Az órán bemutatott prezentációk felkerülnek a kurzus weboldalára, mely itt érhető el: (https: //www. filozofia. bme. hu/orak/2424) Legkésőbb egy héttel a zh előtt a lehetséges esszékérdések listája is felkerül a fenti weboldalra. Zh időpontok a félévben: p p 2 1. Zh időpont: 2018. 03. 19 (hétfő), 2018. 03. 22 (csütörtök) az előadások termében és időpontjában. 2. Zh időpontok: 2018. 05. 14 (hétfő), 2018. 05. 17 (csütörtök) az előadások termében és időpontjában.

Ajánlott irodalom p A dolgozat megírásához a prezentációkon szereplő és az órán elhangzott anyag elegendő, de ezen kívül ajánlott: Atkinson, et al. (eds. ) Pszichológia. Osiris, 1994. 18 -19. fejezetek n p 18. Szociális vélekedések és attitűdök p A szociális vélekedések intuitív tudománya Attitűdök Személyközi vonzalom 19. Társas kölcsönhatás és társas befolyásolás Mások jelenléte Személyközi befolyásolás Csoportdöntés Aronson, E. A társas lény. Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1984. Aronson, E. – Tavris, C. Történtek hibák, de nem én tehetek róluk: Az önigazolás lélektana, Ab Ovo Kiadói Kft. , 2009. n n 3

További információk p A tárgy két különböző Neptun-kódon fut, „félévközis” (BMEGT 41 A 011) és „vizsgajegyes” (BMEGT 419722) kategóriákban: n n p Félévközisek zh-lehetősége a pótlási hét végéig tart A vizsgajegyeseknek jegybeírás csak a Neptunban felvett vizsgaalkalmakra lehetséges! Elérhetőség: n n n n n 4 Oktató: Dr. Láng Benedek, Ph. D E-mail: lang. benedek@filozofia. bme. hu Fogadóóra: hamarosan frissül Oktató: Dr. Bíró Gábor István, Ph. D E-mail: biro. gabor. istvan@filozofia. bme. hu Fogadóóra: csüt 12 -14 h E 612 (előzetes bejelentkezés szükséges) Oktató: Szemere Alexandra E-mail: szemere. alexandra@filozofia. bme. hu Fogadóóra: hamarosan frissül (előzetes bejelentkezés szükséges)

A kurzus átfogó célja p Bizonyos alapvető tapasztalatok és tanulságok elsajátítása a társas kapcsolatokról, viselkedésről és befolyásolásról. Támpontok adása a különböző társas viszonyok megértéséhez, valamint a közösségekben történő hatékony és sikeres részvételhez – mindennapi tetteink és saját életünk jobb megértése céljával. p Megismerkedünk azzal, milyen főbb meglátásai vannak, miféle módszerekkel dolgoznak, milyen kísérleteket folytatnak azok a tudományterületek, amelyek a társas viselkedéssel és kapcsolatokkal foglalkoznak, kik a főbb szerzői, mik a főbb meglátások stb. 5

A kurzus témái, többek között… p p Hogyan, miért, és milyen mértékben határoz meg minket társas környezetünk? Mennyire befolyásolnak minket a helyzetek, szerepek és kultúrák, melyekben megnyilvánulunk? Miért teljesítünk bizonyos esetekben jól nyomás alatt, míg máskor szinte megbénít társaink jelenléte? Hogyan árulkodik valaki testbeszéde mondandója igazságáról? Hogyan ismerhetőek fel és kezelhetőek negatív implicit attitűdjeink? Miért nem segít senki, amikor bárki segíthetne? Miért esik nehezünkre meglátni szerelmünk mások számára egyértelmű - negatív tulajdonságait? Hogyan alakítják egy tanár várakozásai hallgatói teljesítményét? Milyen a jó vezető? Miért? Hogyan és miért esik nehezünkre egymással nehezen összeegyeztető 6 információkat kezelni? …

Az ember, mint társas lény p Mi a különbség az egyes ember egyedi viselkedése és a társas helyzet között? n n 7 A határ nehezen meghúzható, mert születésünktől kezdve társas közegben vagyunk, és e szociális folyamatok alapvetően befolyásolják gondolatainkat, érzéseinket és cselekedeteinket – akkor is amikor egyedül vagyunk. Hatással van ránk más emberek fizikai jelenléte, az ismeretek és a vélemények, amelyekkel találkozunk, a szűkebb és tágabb csoportjaink iránti érzéseink, a média, a nyelv, amit a környezetünktől tanul(t)unk… Video 0: 01 -7: 45

Mások jelenlétének hatása Könnyebb vagy nehezebb vizsgázni, ha mások figyelik, ahogy vizsgázunk? Mi lehet a magyarázata? n n p Norman Triplett 1898: úszók és biciklisták jobban teljesítenek, amikor ellenfeleikkel versenyeznek, mint amikor egyedül edzettek Mások jelenléte javítja a teljesítményt? ! 8

Társas facilitáció és inhibíció p Társas facilitáció (serkentés): a dolgozó hangyák több homokot ásnak ki, amikor más hangyák is ott vannak. p Társas inhibíció (gátlás): Viszont gyakran több hibát követünk el mások jelenlétében, és létezik a bénító lámpaláz jelensége is. 9

Társas facilitáció és inhibíció kísérletek n Kísérlet: személyek számítógépbe írják a nevüket, valamint a nevük betűit visszafelé növekvő számokkal váltva – kísérletvezető jelenlétében, illetve egyedül: egyedül kevesebbet hibáznak (Henry Allport, 1924). n Csótányok futnak az egyszerű vagy bonyolult „labirintusban” együtt, illetve egyedül: a bonyolult labirintusban mások jelenlétében hibázni kezdenek, az egyszerűben viszont segíti őket a társak jelenléte. Ellentmondó eredmények (!? ): létezik társas serkentés (facilitáció) és társas gátlás (inhibíció) is. Robert Zajonc: Gyakorlott vagy ösztönös válaszokból álló cselekvések közönség jelenlétében teljesítménynövekedést mutatnak (bicikli, horgászorsó tekerése), míg bonyolult vagy újonnan tanult válaszok romlanak az együtt cselekvők esetében 10 (pl. együtt vizsgázás). n

Társas facilitáció és inhibíció magyarázatok p Robert Zajonc (1965) magyarázata: motivációs-drive elmélet n n p Baron (1978): figyelem-elmélet n p Mások jelenléte → magas arousal szint (~éberség) → magas drive (késztetés) → az ún. domináns válasz valószínűsége növekszik Mi a domináns válasz? Nehéz vagy új feladatnál: a rossz. Könnyű vagy jól begyakorolt feladatnál: a jó. Társak jelenléte magas arousal szint de a társak magukra vonják a figyelmünk egy részét a beszűkült figyelmi kapacitás csak alaposan begyakorolt feladatoknál elég a jó megoldáshoz (de azokban ügyesebbek leszünk a fokozott éberség miatt). El tudunk-e képzelni másfajta magyarázatot is? n Más lehetőségek: p 11 p Értékeléstől való félelem Lustaság? . .

Konformitás – Solomon Asch kísérlete (1951) n n 12 Feladat: Vonalak hosszúságának megítélése 18 képpár esetén kell eldönteni, melyik egyezik meg a három vonal közül az alapvonal hosszúságával. Csoportosan kivitelezett látásvizsgálatnak álcázzák. . de a kísérletbe beavatottak a 18 -ból 12 -szer összehangoltan rossz választ adnak

Eredmények – konformitás n n n 13 A kísérletben résztvevők háromnegyede (75%) konform legalább egy esetben. Az alanyok fele legalább 6 esetben (50%) ad rossz választ konform módon. Csak a résztvevők egynegyede (25%) áll ellen végig: ők ugyanakkor jelentős szorongást élnek át véleményük fenntartásáért cserébe!

Mi árnyalja a csoportnorma befolyását? K O N F O S R M I T Á % A BEFOLYÁST GYAKORLÓK SZÁMA 14

A konformitás formái p Konformitás: gondolataink, érzéseink és viselkedésünk igazodása az észlelt csoportnormához. n n n 15 Behódolás (nyilvános konformitás): engedelmeskedés magánvéleményünk fenntartása mellett. Azonosulás (személyes konformitás): elismert személy (nagypapa, Britney, Elvis) vagy egy csoport (osztálytársak, nemzet) véleményének követése. Internalizáció: a gondolat, érték vagy viselkedés tudatos képviselete – adaptív módokon.

A konformitás evolúciós jelentősége n n n 16 n Meglepőnek tűnhet, hogy még az individualistának gondolt nyugati társadalom tagjai is alávetettek a csoportbefolyásnak. A konformitás fontos nem csak a kultúra fennmaradása, de az emberiség és a csoport túlélése szempontjából is. A törzsi környezetben az egyén életképtelen volt önmagában, a csoport egyben maradása mindennél fontosabb – a kiközösítés felért egy halálos ítélettel. Az az érzés, hogy mások egyetértenek velünk, hozzájárul a saját helyzetünk feletti uralom érzéséhez, növeli a véleményünk helyességébe vetett bizalmunkat, megnyugvással jár. Az emberek így nagyon manipulálhatóak: lásd liftes kandi

Embertársaink vs. érzékszerveink n Az ember egyik legfontosabb evolúciós különlegessége, hogy számunkra a saját tapasztalatunk másodrangú a fajtársaink tapasztalatához képest. Míg az állatok legfontosabb iránytűje a túlélésért folyó küzdelemben saját érzékszerveinek élessége (főként a szaglás, hallás, látás), az emberek tájékozódásának az alapja a többi ember viselkedése. Az emberek ezen „egymás iránti elköteleződése” evolúciósan nagyon előnyösnek tűnik: sokkal gyengébb szaglásunk, hallásunk, látásunk stb. ellenére is sokkal sikeresebben alkalmazkodunk környezetünkhöz. Az ember természetes közege a többi ember. n 17 Ezt az alapvető különbséget szemlélteti látványosan az alábbi kísérlet, a hozzánk evolúciósan nagyon közel álló csimpánzok és az embergyerekek tanulási képességeivel kapcsolatban: http: //youtube/p. IAo. Js. S 9 Ix 8

Zelig – Az emberi kaméleon (1983, Woody Allen) Tételmondatok: 00: 12: 35 – 00: 13: 02 - Mondja el, hogy miért veszi fel annak a személynek a tulajdonságait, akivel éppen van! - Biztonságos. - Mit ért biztonságos alatt? - Biztonságos…olyannak lenni, mint a többiek. - Biztonságban akar lenni? - Azt akarom, hogy kedveljenek. 18

Társas viselkedés-elméletek a gyakorlatban n 19 Önreflexió: társas helyzeteink tudatosabb kezelése, nagyobb hatalom saját életünk felett a magánéletünkben, a munkahelyen és (manipulált) fogyasztóként egyaránt.

Összegzés p Társas lények vagyunk: n Mások jelenléte önmagában növeli az arousal szintünket. Hat ránk a társas facilitáció (serkentés) és a társas inhibíció (gátlás) is. De miért hat ránk jobban egyszer az egyik, máskor a másik? p p n n 20 Egyesek (Zajonc) úgy vélik, hogy a társak jelenléte növeli az arousal szintünket, mely növeli a késztetést (drive), ami pedig a domináns válasz (komplex feladat – hiba, egyszerű feladat – siker) valószínűségét (motivációs-drive elmélet). Mások (Baron) egyetértenek abban, hogy a társak jelenléte növeli az arousal szintünket, de a késztetés helyett a figyelmi kapacitással magyarázzák a jobb, ill. rosszabb feladatmegoldást (figyelemelmélet). Az elmélet szerint társak jelenlétében az éberség beszűkült figyelmi kapacitással párosul, ezért egyszerűbb feladatok megoldásában jobbak, komplexebbek esetében viszont rosszabbak vagyunk). Konformitásra születtünk (1951 -es Asch kísérlet). A konformitásnak 3 különböző formája van: behódolás, azonosulás és internalizáció (bár szociálpszichológiai szempontból az internalizáció részben kakukktojás).