Monarchiatpusok sszehasonltsa Vzlat bevezets fogalmak tisztzsa fbb tpusok

Monarchiatípusok összehasonlítása

Vázlat - bevezetés, fogalmak tisztázása, főbb típusok megkülönböztetése - monarchiák a keresztény Nyugat-Európában - a magyar monarchiatípusok

Állam: Fogalmak valamely terület és népesség fölött szuverén (egyedülálló) hatalommal rendelkező intézményrendszer Államformák: Monarchikus: (császár, király, emír, sah = államfő) tradicionális hatalom, általában örökléssel Köztrársasági: (köztársasági elnök = államfő) rendszeres választások, népképviselet elve

Államtípusok - demokratikus autokratikus totális fundamentalista

Uralkodó - állam (országok) vezetője - tisztségét örökléssel / beházasodással / az országgyűlés általi választással nyeri - hatalom alapja a származás - dinasztiák alakulnak ki, ezeken belül öröklődik a hatalom

Ma elkülönül a modern államokon belül: - parlament: legfőbb törvényhozó szerv + végrehajtó szerv ellenőrzése - kormány: tanácsadó szervből lett a legfőbb végrehajtó hatalom - bíróság: személyi és szervezeti függetlenség, elkülönült bírói hatalom Államfő: szimbolikus szerep, korlátozott politikai jogok

Régen… - nem különült el a törvényhozás, végrehajtás és a bírói hatalom - az uralkodó egységesen gyakorolta ezeket a jogokat - a történelem folyamán az uralkodói jogok fokozatosan csökkentek - Hogyan?

jellemző korszak uralkodó hatalma ki részesedik még a hatalomból despotikus ókor korlátlan patrimoniális középkor eleje pápa elismerése+ föld nagysága kiváltságosok: katonai erő rendi 14 -15. század abszolutista 16 -17. század rendek joga az adó és rendek: katonamegszapapság, nemesség, vazás polgárság szinte korlátlan polgárság: gazdasági erő alkotmányos 1689 -től alkotmány korlátozza a válsztás és választhatóság eleinte kiváltság parlamentáris 20. század valódi politikia befolyás csekély

Ókor - despotikus hatalom - jellemző az istenkirályság pl. fáraók Egyiptomban - Spártában 2 király volt - türannosz (Kr. e. 560 -527, Athén) egyeduralkodó, de önkényuralom

Császári cím - császár: legmagasabb uralkodói hatalom a Római Birdalomban, Ceasar nevéből ered - 395: kettéválik a birodalom - Kelet: a bizánci bazileus, mint császár uralkodik 1453 -ig - Nyugat: a pápa lesz a legfőbb hatalom - 800 -ban Nagy Károly császár lesz - Német-római császári cím 962 -1806

A középkori kereszténység - az uralkodó hatalmát Istentől eredezteti - Isten jelölte ki a nép vezetésésre - a nép nem kérdőjelezi meg a hatalmát - a király jogai: törvényhozás, végrehajtás, bíráskodás - a király kötelezettsége: a nép és az ország védelme - a király hatalmát a koronázással nyeri el

Koronázás - az egyház védelmezője a keresztény államokban az uralkodó - az uralkodót akkor ismeri el a többi keresztény állam, ha a pápa is elismeri hatalmát - a koronázás fő eleme a felkenés - uralkodói jelképek: korona, koronázási palást, kard, jogar, országalma

Patrimoniális királyság - a hatalom egyik alapja a kereszténység - a másik a földbirtok - a legtöbb földdel az uralkodó rendelkezik - a hűbériség kialakulása -> az uralkodó katonai erejét a feudum (hűbérbirtok) biztosítja - földszerzés öröklés + házasság + hódítás

Frank Királyság - Klodvig (497) és utódai a Merovingok Kis Pippin és a Karolingok Nagy Károly (800 -ban császár lesz) 843. verduni szerződés Kopasz Károly (Francia Királyság) Lothar (Itália, Burgundia) Német Lajos (Német-Római Birodalom)

Francia Királyság - Karolingok (843 -987) - Capetingek (987 -1328) - Valois -ház (1328 -1589) - Bourbon -ház (1589 -1830) - Orleans-i ház (1830 -1848) - Császárok: I. (Bonaparte) Napóleon(1804 -1815) III. Napóleon (1852 -1870)

Német-Római Birodalom - Karolingok (843 -911) I. Ottó 962 -ben császár lesz - Szász-dinasztia (919 -1024) - Száli- dinasztia (1024 -1137) - Hohenstaufok (1138 -1254) - Interregnum (1254 -1273) - Vegyesházi uralkodók (1273 -1347) - Luxemburgi- ház (1347 -1467) - Habsburg uralkodók (1438 -1806)

Anglia - Normandiai- ház (1066 -1135) - Anjou- Plantagenet- ház (1154 -1399) - Lancester- és York- ház (1399 -1485) - Tudor- ház (1485 -1603) - Stuart- dinasztia (1603 -1694) - III. (Oránia) Vilmos (1689 -1702) - Hannover- ház (1714 -1901) - Windsor- ház (1901 - )

Patrimoniális -> Rendi monarchia - belső konfliktusok - államok közötti konfliktusok: a dinasztiák összefonódása hatalmi konfliktusokat eredményez a Plantagenet dinasztiának is vannak földjei Franciaországban ->100 éves háború (1337 -1453) - államok és egyház közötti konfliktusok: a pápa világi hatalmat akar - az uralkodó nagyobb támogatásra szorul

Rendi monarchia - az az államforma, amelyben az uralkodó és a rendek közösen gyakorolják a hatalmat - rend: a feudális társadalom azonos kiváltságú, gazdasági helyzetű és érdekű, érdekeiért közösen fellépő csoportja - az uralkodói hatalmat már nem tekintik korlátlannak

Német-Római Birodalom - a császár hatalma gyenge - az invesztitúra- harc különösen gyengíti az uralkodó hatalmát - klasszkius rendiségről nem beszélhetünk - 1356 -ban a német aranybulla elfogadásával a birodalom megosztottsága szentesítetté válik - 7 választófejedelm beleegyezése kell a császári címhez

Francia Királyság - IV. Szép Fülöp (1285 -1314) hódításaihoz pénz kell - meg akarja adóztatni az egyházat - az egyházzal szembeni támaszát a rendi gyűléssel biztosítja - 1302 -ben hívja össze az első rendi gyűlést - egykamarás gyűlés, de ülön tanácskozik a 3 rend

Anglia 1215. június 15. Magna Carta Libertatum - 63 követelés betartására tesz ígéretet az uralkodó - a Nagy Államtanács beleegyezése kell az adókivetéshez - tárgyalás nélkül nem ítélhetnek el szabad embert - nemesek szembeszállhatnak a királlyal

Anglia - 1265 -ben hívják össze az első rendi gyűlést, mert a király nem tatja be a Magna Carta Libertatumot - a gyűlésre a városok és grófságok képviselőit is meghívják - a Simon de Monfort által vezetett felkelés elbukik, de a király (III. Henrik) rájön, hogy a polgárság támasz lehet a nemességgel és a papsággal szemben - kialakul a kétkamarás rendi gyűlés

Rendi monarchia ->Abszolutizmus - az uralkodó és a rendek közötti erőviszony megváltozik - feudális viszonyok felbomlása - felfedezések -> polgárság megerősödése -> adókon kívüli egyéb bevételek - az uralkodó a rendek félretolásával irányít

Abszolutizmus - az uralkodó a rendek félretolásával kormányoz - eltérő országok -> eltérő erőviszonyok -> eltérő abszolutizmusok Közös: - az uralkodó nem szorul rá a rendek adómegszavazására (felfedezések, gyarmatok, monopóliumok) - nincs rendi gyűlés - zsoldos hadsereg - királytól függő hivatalnoki réteg

Abszolutizmus a király általában korlátozza a rendeket: egyházzal + nemesekkel + polgársággal milyen a viszonya az uralkodónak az adott országban?

Német-Római Birodalom - V. Károly (1519 -1556) tipikus abszolutista uralkodó: zsoldos sereg, hivatalnokok, hatalmas gyarmati bevételek - a katolikus egyház az uralkodó támasza: hosszú távon azonban lemarad - 1556 -ban a birodalom ketté válik II. Fülöp (spanyol ág) Ferdinánd (osztrák ág)

Francia Királyság - vallásháborúk után 1589 -től IV. Henrik és a Bourbon- dinasztia - 1614 -től nem hívnak össze rendi gyűlést 1789 ig - tipikus abszolutista uralkodók: XIII. Lajos (1610 -1643) XIV. Lajos (1643 -1715) - de ált. jellemző a társadalmi életben a nemesség meghatározó szerepe (taláros

Anglia - tőkés átalakulás korán végbemegy - a nemesség is vállalkozik - az uralkodó és a rendek érdekei egyeznek: van rendi gyűlés - egyetértés -> nem kell zsoldoshadsereg -> nem kell önálló hivatalnoki réteg - az egyházzal viszont érdekellentét: VIII. Henrik (1509 -1547) 1534. Anglikán egyház -egyetértés megszűnik : Stuart abszolutizmus 1603 -tól

Mi vezet az abszolutisztikus hatalom végéhez? - felvilágosodás: a születési előjogokat nem ismerő, politikai egyenlőségen alapuló társadalom megvalósítása a cél - a királyok megkérdőjelezhetetlen hatalma megszűnik: társadalmi szerződés - változás: Anglia : alkotmányos monarchia Franciaország: forradalom

Angol polgári forradalom Alkotmányos monarchia - Stuart abszolutizmus 1603 -tól 1629 -től nem hívják össze a parlamentet 1642. jan. 10 -én kitör a polgárháború 1649. Anglia Köztársaság lesz 1688 -ig 1689. Jognyilatkozat

Francia forradalom - 1791. polgári liberális alkotmány -> alkotmányos királyság - 1792. szept. 20. köztársaság - 1804. Napóleon császár lesz: a tradíciók dominálnak, dinasztiát akar létrehozni - 1815. restauráció - 1852. III. Napóleon császár lesz

Felvilágosult abszolutizmus - Habsburg Birodalom, Poroszország, Oroszország a 18. században - a centrumon kívül a tőkés fejlődés és polgári átalakulás késik - az uralkodók átvesznek néhány praktikus dolgot a felvilágosodásból - a reformok felülről jönnek, abszolutisztikus eszközökkel - a felvilágosodás eszméinek terjedését igyekeznek meggátolni (cenzúra)

Felvilágosult abszolutizmus Habsburg Birodalom Mária Terézia (1740 -1780) II. József (1780 -1790) Poroszország II. Frigyes (1740 -1786) Oroszország I. Péter (1689 -1725) II. Katalin (1762 -1796)

Változások a 19 -20. században - az alkotmányok fejlődése a montesqueieu-i elvek megvalósítása népképviselet a legtöbb királyság demokratikus 25 királyság létezik ma a királyhoz hasonló státusz más kultúrákban: emír, szultán, omán, cár

Parlamentáris monarchia Anglia - az államfő örökli tisztségét - közszereplő, a nemzet egységének kifejezője - az öröklés biztosítja a folytonosságot és a méltóságot II. Erzsébet 1953. jún. 2. óta uralkodik - államfő - egyházfő - a brit nemzetközösség feje

II. Erzsébet államfői feladatai - a miniszterelnökkel és a kormány tagjaival tárgyal - napi összegzést kap a parlamenti munkáról - aláírása kell a törvények életbelépéséhez, de a vétójoggal az uralkodók 1707 óta nem éltek - Ő jelöli ki a miniszterelnököt

Magyar Királyság Patrimoniális királyság 1001 -től kb. 1222 -ig (koronázási rend) Rendi monarchia kb. 1300 -tól (rendek: papok, főnemesek, serviensek) speciális helyzet: törökök+ Habsburgok miatt Abszolutizmus 1687 -től (a pozsonyi országgyűlésen a rendek

Felvilágosult abszolutizmus 1740 -1790 Alkotmányos monarchia 1848 április 11. - szakítás a rendi szemlélettel: választójog, közteherviselés - az első független, parlamentnek felelős kormány - választott parlament Neoabszolutizmus 1849 -1867 Parlamentáris monarchia 1867 -1918

Köztársaság 1918 nov. 16. Tanácsköztársaság 1919. márc. 21. Király nélküli alkotmányos királyság 1920. márc. 1. II. Köztársaság 1946. február 1.

Királyok a házban… • Árpád-házi királyok (1000 -1301) • Vegyesházi uralkodók (1304 -1540) • • • Anjou Luxemburgi Jagelló Hunyadi Szapolyai • Habsburgok (1526 -1918)

Árpád-ház • • • I. (Szent) István 1000 -1038 Péter 1038 -1041 Aba Sámuel 1041 -1044 Péter másodszor 1044 -1046 I. András 1046 -1060 I. Béla 1060 -1063 Salamon 1063 -1074 I. Géza 1074 -1077 I. (Szent) László 1077 -1095 (Könyves) Kálmán 1095 -1116 II. István 1116 -1131 II. (Vak) Béla 1131 -1141 • II. Géza 1141 -1162 • III. István 1162 -1172 • II. László ellenkirály 11621163 • IV. István ellenkirály 11631165 • III. Béla 1172 -1196 • Imre 1196 -1204 • III. László (kiskorú) 1204 -1205 • II. András 1205 -1235 • IV. Béla 1235 -1270 • V. István 1270 -1272 • IV. (Kun) László 1272 -1290 • III. András 1290 -1301

Vegyesházi uralkodók • (Cseh) Vencel 1301 -1305 • • (Bajor) Ottó 1305 -1307 • • (Anjou) I. Károly Róbert 1308 • 1342 • • (Anjou) I. (Nagy) Lajos 1342 -1382 • (Anjou) Mária 1382 -1385 • • II. (Kis) Károly 1385 -1386 • • (Anjou) Mária 1386 -1395 (1387 - • től társuralkodó) • • (Luxemburgi) Zsigmond 13871437 (Habsburg) Albert 1438 -1439 (Jagelló) I. Ulászló 1440 -1444 (Habsburg) V. László 1444 -1457 Hunyadi János kormányzó 14461453 (Hunyadi) I. Mátyás 1458 -1490 (Jagelló) II. Ulászló 1490 -1516 (Jagelló) II. Lajos 1516 -1526 Szapolyai János 1526 -1540

Habsburg-ház • • • I. Ferdinánd 1526 -1564 I. Miksa 1564 -1576 II. Rudolf 1576 -1608 II. Mátyás 1608 -1619 II. Ferdinánd 1619 -1637 III. Ferdinánd 1637 -1657 IV. Ferdinánd 1647 -1654 I. Lipót 1657 -1705 I. József 1705 -1711 • III. Károly 1711 -1740 • Mária Terézia 17401780 • II. József 1780 -1790 • II. Lipót 1790 -1792 • I. Ferenc 1792 -1835 • V. Ferdinánd 1835 -1848 • I. Ferenc József 18481916 • IV. Károly 1916 -1918

Köszönöm a figyelmet! Készítette: Fekete Zsófi Fizsó