EGSZSGPSZICHOLG IA 1 Irodalom Buda Bla A llek

EGÉSZSÉGPSZICHOLÓG IA 1

Irodalom ◦ Buda Béla: A lélek egészsége. A mentálhigiéné alapkérdései. Budapest, Nemzeti Tk. , 2003. , pp. 7229. ◦ Kulcsár Zsuzsanna: Egészségpszichológia. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2002. , pp. 11 -211. 2

Ajánlott irodalom: ◦ Badura, B. - Kickbusch, I. (eds. ): Health promotion research. Towards a new social epidemology. WHO Regional Publications, European series No. 37. Coppenhagen, 1991. ◦ Buda Béla: Az iskolai nevelés - a lélek védelmében. Az iskolai mentálhigiéné alapelvei. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003. ◦ Fudor, K. : Mental Health Promotion. Paradigms and practice. Routledge. London, New York, [é. n. ] ◦ Gerevich József (szerk. ): Közösségi mentálhigiéné. Budapest, Animula, 1997. ◦ Sarafino, Edward P. : Helath psychology. Biopsychosocial interactions. New York, John Willey, 1990. 3

A pszichológia területei: ◦ ALAPTERÜLETEK: ◦ Általános lélektan ◦ Szociálpszichológia ◦ Személyiséglélektan ◦ Fejlődéslélektan ◦ ALKALMAZOTT TERÜLETEK: ◦ Klinikai pszichológia ◦ Pedagógiai pszichológia ◦ Munkalélektan ◦ Egészségpszichológia ◦ stb. 4

AZ EGÉSZSÉGLÉLEKTA N Hewstone, Miles. - Stroebe Wolfgang (szerk. ): Szociálpszichológia európai szemszögből. Budapest, Akadémiai kiadó. Molnár Péter, Csabai Márta Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia Medicina Könyvkiadó Zrt. , 2009 5

Fogalmak: ◦ Egészségpszichológia: A pszichológia speciális edukációs, tudományos és gyakorlati hozzájárulása ◦ az egészség elősegítéséhez és fenntartásához, ◦ a betegség megelőzéséhez és kezeléséhez, ◦ az egészség és a betegség és a különböző működési zavarok etiológiai és diagnosztikus összefüggéseinek azonosításához, ◦ valamint az egészségvédelem rendszeréhez (Matarozzo). 6

◦ Egészségfejlesztés: egészséges magatartásra törekvés. ◦ Egészségnevelés: ugyanez a nevelés oldaláról. Ahhoz szükséges ismeretek, készségek és életmód, hogy a gyermek egészséges maradjon – aktív, saját sorsa felett kontrollt gyakorló emberként. 7

◦ Mentálhigiéné: lelki egészségvédelem, egészségmegőrzés ◦ Testi – lelki – szociális harmóniára törekvés. ◦ Buda Béla: A mentálhigiéné nem más, mint ”alakuló, szerveződő szemlélet és elméletrendszer, interdiszciplináris megközelítési mód, amely a pszichés működési zavarok megelőzési lehetőségeire és az egészséges lélektani folyamatok és személyközi kölcsönhatások fejlesztésére vonatkozik, illetve társadalmi gyakorlat, amely intézmények, szervezetek, embercsoportok – magukat egészségesnek érző emberek – mozgósítására és megváltoztatására irányul. ” 8

Az egészségpszichológia története ◦ 1974. SAN FRANCISCO, UNIVERSITY OF CALIFORNIA – Egészségpszichológia kurzus bevezetése elsőként. ◦ 1978. APA Egészségpszichológiai szekciója megalakult. ◦ az első kézikönyv (Stone és mtsai 1979), ◦ az első folyóirat (Health Psychology, 1982), ◦ első nemzetközi egészségpszichológiai szimpózium (1984, Havanna). ◦ 1986. EURÓPAI EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIAI TÁRSASÁG megalakulása MAGYAR EGÉSZSÉGLÉLEKTANI ÉS HUMÁN PSZICHOFIZIOLÓGIAI TÁRSASÁG megalakulása ◦ 1997. ELTE Egészségpszichológia szakirányú képzés indítása ◦ 2006. Magyar Pszichológiai Társaság Egészségpszichológia Szekció megalakulása 9

Egészségpszichológia célja: ◦ Egészség és betegség értelmezése, kurrens pszichológiai ismeretekkel való integrálása ◦ Egészséggel és betegséggel kapcsolatos pszichológiai oktatás és szolgáltatás fejlesztése ◦ A közvélemény, a pszichológiai és a biomedikális társaságok tájékoztatása az eredményekről 10

Az egészségpszichológia létrejöttének okai (Gentry): ◦ Biomedikális modell kudarca ◦ Életminőséggel való fokozott foglalkozás ◦ A hangsúly a fertőző betegségekről a krónikus betegségekre tolódik át ◦ Viselkedéstudományok fejlődése ◦ Egészséggondozás emelkedő költségei 11

Egészségpszichológia emberképe ◦ Az XX. sz. első fele: passzív, responder típusú emberkép – klasszikus behaviorizmus ◦ 50 -es évek: interaktív modell (közbülső változók) – neobehaviorizmus ◦ 70 -es évek: intraaktív modell (ember aktív, a coping és az aktív kontroll kutatása) 12

Az egészségpszichológia mai irányzatai ◦ Klinikai egészségpszichológia: egészségügy területén megjelenő, szomatikus betegségekhez kapcsolódó lelki és viselkedéses problémákkal foglalkozik. ◦ Preventív/ egészségfejlesztő egészségpszichológia: célja a népesség egészségi állapotának megóvása. 13

◦ Közösségi egészségpszichológia: nem a népesség egészségének, hanem kisebb közösségek, pl. családok, lakóközösségek, munkahelyi közösségek egészségmegőrzése a cél. ◦ Kritikai egészségpszichológia: nagyobb társadalmi folyamatok, gazdasági tényezők, hatalmi erőviszonyok hatása az egészségre. 14

A PREVENCIÓ ÉS AZ EGÉSZSÉGPROMÓCIÓ FOGALMA, A PREVENCIÓ SZINTJEI 15

Prevenció ◦ Az elsődleges prevenció: ◦ Aspecifikus módszerek: Ezek az általános egészség fenntartását, a megbetegítő tényezőknek való ellenállást tűzik ki céljuknak. ◦ Specifikus módszerek: Ezek a különböző specifikus betegségek, például depresszió megelőzését tűzik ki céljuknak. ◦ Másodlagos prevenció ◦ Harmadlagos prevenció 16

Egészségpromóció (WHO első hivatalos állásfoglalása alapján) ◦ Az egészségpromóció olyan folyamat, amely képessé teszi az embereket, hogy fokozzák kontrolljukat egészségük felett, ill. javítsák azt. ◦ A teljes testi, lelki és szociális jólét állapotának elérése érdekében az egyén vagy csoport képes kell legyen megvalósítani célkitűzéseit, kielégíteni szükségleteit és/vagy megváltoztatni környezetét, ill. megküzdeni azzal. ◦ Az egészségpromóció nem csupán az egészségügy felelőssége, hanem az egészséges életmódon át terjed ki a jólétig. 17

Egészségpromóció ◦ Gordon 1950: egészséggrádiens: ◦ az egészség és a betegség nem egymást kizáró, hanem komplementer fogalmak. ◦ Azok a tényezők, amelyek felelősek a betegség kialakulásáért, függetlenek lehetnek az egészségért felelős tényezőktől. Az egészség nem egyenlő a betegség hiányával. ◦ Aktív cselekvés saját egészségünk védelmében. ◦ Egészségtudatos magatartás 18

BOLDOGSÁG, ELÉGEDETTSÉG – POZITÍV PSZICHOLÓGIA

A boldogság meghatározói (Lyubomirski, 2008)

A fejlődési paradoxon: Miközben az életfeltételek folyamatosan javulnak a nyugati társadalmakban, az emberek nem érzik jobban magukat, a mentális, pszichés eredetű zavarok aránya egyre nő Hiába élünk jobban, boldogságot nem tudunk vásárolni!

Meg lehet-e vásárolni a boldogságot? Daniel Kahneman, aki pszichológiai kutatásaiért közgazdasági Nobel díjat kapott, a boldogság és a gazdaság összefüggéseit vizsgálta 450. 000 válasz alapján: Az átlagjövedelem feletti értékig mind az elégedettség, mind az érzelmi jólét javul, efelett már: A magasabb jövedelem javítja az élettel való elégedettséget, de nem az érzelmi jólétet, boldogságot, nem csökkenti tovább a stressz szintjét.

A pozitív pszichológia előzménye Úttörői, a humanisztikus pszichológia irányzatból: ◦ Rogers Maslow

Pozitív pszichológia fogalma A pozitív pszichológia egy igen fiatal ága a pszichológiának Megalapozói: Martin Seligman, Csikszentmihályi Mihály olyan módszerek kidolgozása, és viselkedések megfigyelése, amivel tartósan boldogabbá válhatunk ◦ amelyek segítik minden ember számára az elégedettség, a jólét elérését.

Alapgondolatai nem a betegségekre, a gyógyításra fókuszál, hanem a prevencióra, a fejlődésre az átlagember boldogságára törekszik az erősségek legalább annyira fontosak mint a gyengeségek a legjobbat kihozni az életünkből legalább olyan fontos, mint megjavítani azt ami tönkrement olyan intervenciók is kellenek, amik nem a szenvedés megszüntetését célozza meg, hanem a jóllét fejlesztését ◦ „Psychotherapy makes misrable people less miserable, but not happy. ”

PERMA elmélet (Seligman, 2011) ◦ A hosszantartó pszichés jóllét öt legfontosabb összetevőjének elmélete: ◦ 1. Positive Emotion (P) – Pozitív érzelmek, élmények (mint egy jó étel, ital, ) béke, hála, elégedettség, öröm, inspiráció, remény, kíváncsiság, szeretet ◦ 2. Engagement (E) – Elfoglaltság/elmerülés, flow élmények (munkában, szabadidőben, sportban) ◦ 3. Positive Relationships (R) – Pozitív kapcsolatok, ez sokszor a boldogság legmegbízhatóbb fokmérője ◦ 4. Meaning (M) – Jelentés, azaz az élet értelmének megtalálása a személyes célokon túl ◦ 5. Accomplishment/Achievement (A) – Teljesítmény, Készségeink fejlesztése, céljaink elérése: kézzel fogható sikerek

Boldogság: a pozitív és negatív érzelmek megfelelő aránya A pozitív érzelmi állapot ≠ a negatív érzelmi állapot hiányával- mindkettő hiánya betegség a negatív érzelmi állapot a helyzet elkerülésére koncentrál a pozitív érzelmek növelik az ember aktivitását, érdeklődését, nyitottságát, a negatív érzelmekre is szükség van, de legalább 3: 1 arányban több pozitív érzelmet kell átélnünk ahhoz, hogy életminőségünk pozitív legyen (Kopp, 2011)

A pozitív tényezők védő szerepe (Kopp, 2006) Az önbizalom (hatékonyság) , az un. tanult sikeresség, olyan állítások, hogy általában meg tudom oldani a nehéz élethelyzeteket, a vidámság, jókedv mindkét nemben jelentős védőfaktor a pozitív életminőség a férfiak esetében 3 -szoros védőfaktor A házastárs és különösen a jó házastársi kapcsolat a férfiaknál 5 szörös védőfaktor, a nőknél a jó családi kapcsolatok általában 7 -szeres védelmet jelentenek az élet értelmébe vetett hit és a biztos munkahely védő tényezők a férfiak esetében

AZ EGÉSZSÉGMAGATARTÁS Hewstone, Miles. - Stroebe Wolfgang (szerk. ): Szociálpszichológia európai szemszögből. Budapest, Akadémiai kiadó 31

◦ „Az egyén többet tehet saját egészségéért, mint bármely orvos, kórház vagy egzotikus gyógyászati eljárás” (Califano, 1979) ◦ Egészségorientáltság a betegségközpontúsággal szemben ◦ Viselkedéses rizikófaktorok vizsgálata – betegségek és halálokok jelentős aránya visszavezethető viselkedéses tényezőkre viselkedés módosítása hosszútávon az egészség alakulását módosíthatja 32

Egészségvédő viselkedés ◦ Minden olyan viselkedés, amit a személy azzal a céllal végez, hogy védje, elősegítse, vagy fenntartsa az egészségét, függetlenül az általa észlelt egészségi állapottól és attól, hogy az adott viselkedés objektíven hatékonye (Harris, Guten, 1979). 33

Életmódbeli kockázati tényezők: ◦ Dohányzás ◦ Alkohol ◦ Drog ◦ Nem megfelelő táplálkozás ◦ Kevés fizikai aktivitás ◦ Közlekedési biztonság elhanyagolása ◦ Stb. 34

KIS HELYZETKÉP 35

36

37

Férfiak korai halálozásának okai 38

Nők korai halálozásának okai 39

RIZIKÓFAKTORO K 40

Egészségviselkedés és szociokulturális háttér ◦ Alacsonyabb szocioökonómiai státuszú emberek: ◦ Rosszabb várható élettartam ◦ Több egészségkárosító magatartás ◦ Következmények ◦ Több magzati teratogén hatás ◦ Kisebb születési súly ◦ Nagyobb csecsemő- és gyerekhalandóság ◦ Több krónikus felnőttkori betegség ◦ Több 65 év alatti haláleset ◦ Több korlátozott aktivitású nap 41

Oka: ◦ Rosszabb egészségszokások ◦ Attitűdbeli különbségek: kevésbé hisz abban, hogy aktívan tehetne valamit ◦ Külső kontrollosság ◦ Kevesebb ismeret a kockázati tényezőkről ◦ Pesszimizmus az egészség szubjektív megítélésében 42

Életkori kockázati tényezők: ◦ Magzati kor: ◦ anya egészségviselkedése a meghatározó – intrauterin ártalmak ◦ Csecsemő és kisgyerek: ◦ baleseti kockázat, ◦ egészségszokások kialakításának kezdetei ◦ Óvodás- és kisiskoláskor – ◦ szokások kialakítása (külső ágens a betegség oki magyarázata, 6 -7 évtől a viselkedésen múlik, fokozatos belső kontroll, pszichés tényezők szerepe) ◦ Serdülőkor: ◦ ◦ sok kockázati viselkedés ekkor kezdődik, balesetek, szociális kiscsoportok hatása Fiatal hím szindróma 43

Nemi különbségek: ◦ Nőknek nagyobb a várható élettartalma ◦ Nemi hormonok védő szerepe a menopauzáig ◦ Fiúknál ◦ nagyobb a csecsemőhalandóság ◦ több baleset, ◦ kockázati viselkedés, ◦ veszélyesebb munkahelyek, ◦ veszélyesebb szabadidő tevékenységek 44

Miért? ◦ Nők hamarabb és enyhébb tünetekkel fordulnak orvoshoz ◦ Gyakrabban járnak szűrővizsgálatokra a nők ◦ Később észlelik a tüneteket a férfiak („igazi férfinak nem fáj semmi”) ◦ A férfiak kevesebbet foglalkoznak betegségmegelőzéssel, például egészséges táplálkozással 45

Miért? ◦ A nők érzékenyebbek és jobban felismerik a stresszorokat, a férfiak inkább a tagadást és az elkerülést választják ◦ A nőket kevésbé zavarja a kontroll átadása az orvosnak ◦ Hagyományos masculin értékekkel ellentétes a panaszkodás, saját testtel törődés stb. 46

A korai halálozás szignifikáns pszichoszociális előrejelzői a férfiak között (Kopp M. ): ◦ Szignifikáns védőfaktor: házastárssal él. ◦ A munkahelyi bizonytalanság 3 -szor magasabb halálozással jár együtt. ◦ A társadalmi bizonytalanság, az élet értelmetlenségének érzete, az anómia, a rivalizálás 2 szeres kockázattal jár együtt. ◦ Súlyos depressziós tünetegyüttes esetén 5 -ször magasabb a halálozás. Az elhunytak közül 24 %- nak volt súlyos, 24 pont feletti Beck Depresszió pontszáma. ◦ Szorongás esetén 3 -szoros a halálozási valószínűség. 47

A korai halálozás szignifikáns pszichoszociális előrejelzői a nők között (Kopp M. ): ◦ A reménytelenség esetén 3 -szor magasabb halálozási arány. ◦ A személyes kapcsolatokkal való elégedetlenség esetén 2 -szer magasabb halálozási arány. ◦ Családi problémák esetén 3 -szor magasabb halálozási kockázat. 48

EGÉSZSÉGMAGATARTÁSR A KÉSZTETŐ TÉNYEZŐK MODELLJEI Hewstone, Miles. - Stroebe Wolfgang (szerk. ): Szociálpszichológia európai szemszögből. Budapest, Akadémiai kiadó 49

Modellek: ◦ Egészséghiedelem modell ◦ Védekezési motiváció modell ◦ Szakaszmodellek ◦ Konfliktuselméleti modell 50

Egészséghiedelem modell ◦ Észlelt hajlam – mennyire gondolja, hogy hajlamos az adott betegségre ◦ Milyen előnyt vár az adott viselkedéstől - ár/haszon ◦ Mennyire vannak akcióra késztető jelzések – belső vagy külső környezet jelzései – fenyegetettség ◦ Észlelt akadályok – például mellékhatások, költségek ◦ Demográfiai és pszichoszociális tényezők 51

Védekezési motiváció modell ◦ Az a szándék, hogy valamilyen egészségvédő viselkedést folytassunk 3 faktoron múlik: ◦ Sérülékenység ◦ Észlelt súlyosság ◦ Válaszhatékonyság ◦ A védekezési motiváció intenzitását a három faktor szorzata határozza meg – ha bármelyik faktor értéke 0, a motiváció is 0 lesz 52

Rogers: ◦ a faktorok nem összeszorzódnak, hanem összeadódnak az adott kiértékelési folyamaton belül: ◦ Fenyegetés = sérülékenység + súlyosság - jutalmak ◦ Megküzdés = válaszhatékonyság + énhatékonyság - költségek ◦ A kettő viszont a végső értékelésnél összeszorzódik 53

Szakaszmodellek ◦ Elővigyázatosság - elfogadási folyamatmodellje (Weinstein): ◦ ◦ ◦ Nincs tudatában a problémának Nem érdekli a probléma Döntés a cselekvés mellett (vagy ellen) Döntés a konkrét cselekvésről Cselekvés Fenntartás 54

Konfliktuselméleti modell – a hiedelemmodell módosítása ◦ Beteg = aktív (racionális vagy irracionális) döntéshozó. ◦ Döntés 5 fázis: ◦ ◦ Jelen viselkedés megkérdőjelezése Alternatív megoldások keresése Mérlegelésük, döntés valami mellett Elköteleződés a döntés mellett, vállalni a konfrontációt miatta a környezettel ◦ Teljes elköteleződés ◦ A folyamat bármelyik lépcsőnél elakadhat. 55

A stressz szerepe a döntésben –döntési konfliktus ◦ 3 faktor befolyásolja: ◦ Kockázat, ◦ Remény, ◦ Időnyomás ◦ Kombinációik 5 megküzdési stratégát adnak: 56

1. Konfliktus átélés hiánya, nem észleli viselkedése kockázatait, marad az eredeti viselkedésnél. 2. Saját életmódját kockázatosnak ítéli, de talál olyan alternatívát, ami ezt csökkenti és amihez alkalmazkodni tud – nincs konfliktus átélés, jelentős viselkedésmódosulás –átalakító önkontroll. 57

◦ Defenzív elhárítás: saját viselkedését kockázatosnak ítéli, de úgy érzi nem tud olyasmit csinálni, ami használna, nincs remény, ezért a stressz fokozódik – halogatás, tagadás, felelősség elhárítása ◦ Hipervigilancia: súlyos kockázatot észlel, úgy érzi, nincs elég idő a megoldáshoz, nagy stressz, kapkodó megoldáskeresés – olyan alternatíva elfogadása, ami pillanatnyi enyhülést ígér ◦ Vigilancia: súlyos kockázat, de úgy véli, idővel lesz megoldás, ezért a stressz nem túl erős, nagy esély a racionális döntésre 58

◦ Későbbi kutatások bebizonyították, hogy a viselkedési szándék valóban pozitívan korrelál: ◦ ◦ Az énhatékonysággal, A válaszhatékonysággal, A sérülékenységgel, A súlyossággal. 59

„Egészségvédő” személyiség jellemzői: ◦ Szívósság ◦ Elkötelezett – hisz saját cselekvése fontosságában ◦ Kontroll – személyes felelősség és hatékonyság érzése ◦ Kihívás ◦ Koherencia 60

A MENTÁLIS REPREZENTÁCIÓK SZEREPE A BETEGGÉ VÁLÁSBAN ÉS GYÓGYULÁSBAN Molnár Péter, Csabai Márta Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia Medicina Könyvkiadó Zrt. , 2009 62

◦ A betegek egészség-veszélyeztetettséggel kapcsolatos reprezentációi meghatározzák a későbbi viselkedésüket a betegséggel kapcsolatosan. ◦ Leventhal és munkatársai szerint a laikus betegségelméletek tartalmazzák: ◦ A tüneteket és az egészségprobléma azonosítását segítő címkét ◦ A probléma hosszú- és rövidtávú hatásáról kialakított konzekvenciát ◦ Időbeli lefolyást ◦ Probléma okát ◦ A gyógyulás feltételezett eszközeit 63

Leventhal önszabályozási modell

Szabályok ◦ „Stressz-betegségszabály”: stresszesebb időszakban ugyanazt a tünetet stressznek tulajdonítjuk, amit máskor betegségnek tulajdonítanánk. ◦ „Szimmetriaszabály”: nemcsak a tünetektől szenvedő ember címkézi önmagát, tüneteit, de a diagnosztizált „címkézett” beteg is hajlamos specifikus tüneteket észlelni aszimptomatikus ( tünetmentes) betegségnél mint pl. magas vérnyomás is. 65

Milyen jelentést tulajdoníthatunk a betegségnek? ◦ A betegség mint ellenség ◦ A betegség mint nyereség (lásd: elsődleges és másodlagos betegségelőny) ◦ A betegség mint veszteség ◦ A betegség mint büntetés 66

Betegségattribúciók: ◦ Betegség hátterében feltételezett okozati összefüggések: ◦ Környezet ◦ Saját test ◦ Lélek 67

EGÉSZSÉG VÁLTOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS ÉSZLELT KONTROLL Molnár Péter, Csabai Márta Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia Medicina Könyvkiadó Zrt. , 2009 68

Kontroll típusai: ◦ Viselkedéses ◦ Kognitív ◦ Döntési ◦ Információs ◦ Retrospektív: újraértékelés, okok feltárása, abban saját szerep ◦ Másodlagos: korábban már kudarc érte, nem a helyzet megváltoztatására törekszik, csak arra, hogy a felszínen maradjon, hogy a körülmények ne sodorják el 69

◦ Észlelt kontroll: ◦ Külső ◦ Belső ◦ Összefügg szabadsággal, felelősséggel 70

Reakciók a kontroll csökkenésekor: ◦ Információkeresés ◦ Megnövekedett stressz ◦ Ellenállás (düh, ellenségesség) ◦ Tanult tehetetlenség 71

A STRESSZ HATÁSA A TESTILELKI EGÉSZSÉGRE, MEGKÜZDÉSI STRATÉGIÁK, COPING MECHANIZMUSOK Atkinson: Pszichológia, Osiris, Budapest 72

Stressz ◦ Ember és környezete kölcsönhatásában újszerű magatartást igénylő helyzet. ◦ Típusai: ◦ eustressz ◦ distressz ◦ Szűkebb értelemben: pszichikai, fizikai jólétünket veszélyeztető esemény. 73

Adaptációs szindróma ◦ Selye János szerint a nem specifikus károsító hatásokra a szervezet az adaptációs szindrómával reagál. ◦ 3 szakasza: ◦ Alarm vagy vészreakció ◦ Ellenállás ◦ Kimerülés 74

A stressz összetevői: ◦ Stresszor ◦ Stresszreakció ◦ Egyén pszichológiai adottságai - személyisége 75

A stresszorok típusai ◦ Fizikai behatások pl. betegség, hideg, zaj, zsúfoltság ◦ Pszichoszociális stresszorok ◦ Traumatikus események ◦ Befolyásolhatatlan események ◦ Bejósolhatatlan események ◦ Próbatételek ◦ Az életkörülmények változásai ◦ Konfliktusok (interperszonális/intrapszichés – tudatos, tudattalan) 76

Stresszor hatását befolyásoló tényezők ◦ Befolyásolhatóság ◦ Bejósolhatóság ◦ Próbatételek – képesség, énkép ◦ Belső konfliktusok: ◦ ◦ Függetlenség – függőség Intim kapcsolat – magány Együttműködés – versengés Impulzusok kifejezése – etikai normák betartása 77

Stresszreakciók ◦ Szorongás ◦ Harag ◦ Agresszió ◦ Fásultság, depresszió – tanult tehetetlenség (Seligmann) ◦ Kognitív károsodások: ◦ Összpontosítás ◦ Logika ◦ Elterelhetőség ◦ Fiziológiai vészreakció – Cannon-féle vészreakció 80

Tanult tehetetlenség ◦ Külső kontrollosoknál hamarabb alakul ki. ◦ Alacsonyabb státuszúaknál (hátrányos helyzetűek, nők, gyerekek stb. ) is hamarabb alakul ki. ◦ Tünetei a depresszióval vonhatók párhuzamba. 81

A stressz hatásait befolyásoló tényezők Korai pszichés tényezők ◦ Magzati hatások – anyai stressz mértéke ◦ Handling – oxitocin, vasopressin – társas tőke, bizalom, társas támogatás igénye. ◦ Kötődési minőség (Bowlby, Ainsworth) További tényezők ◦ Protektív személyiségfaktorok – elsődleges szerep a kontrollé. ◦ Kognitív értékelés. ◦ Társadalmi hatások – viszonylagos lemaradás, anómia, biztonság hiánya, alacsony társas támogatás. ◦ Coping 84

MEGKÜZDÉS, COPING 85

A megküzdés definíciója ◦ Stone és Neale (1984): "megküzdésnek tekinthető minden olyan cselekvés vagy kognitív művelet, amelyet egyén tudatosan alkalmaz egy stresszteli szituáció kezelésére vagy az anticipált fenyegetés hatására keletkező feszültség feldolgozására". ◦ Célirányos, szándékos, akaratlagos erőfeszítés az egyén bio-pszicho-szociális egyensúlyának helyreállítása érdekében. ◦ Folyamat jellegű, központi szerepet játszik benne a kognitív kiértékelés. 86

A megküzdés modelljei ◦ Pszichoanalitikus teóriák (S. Freud 1926, A. Freud 1944, N. Haan 1982) ◦ Trait modellek (Byrne 1964) ◦ Kognitív tranzakcionalista coping modell (Lazarus, 1974, 1993) 87

A pszichoanalízis és a megküzdés Az elhárító mechanizmusok ◦ Tudattalanul működnek. ◦ Merevek. ◦ Torzítják a valóságot. ◦ Teret adnak a feszültség, a rejtett impulzus kifejezésének. ◦ Elhitetik, hogy anélkül is csökkenthető a szorongás, hogy a problémával közvetlenül foglalkoznánk. 88

Az elhárító mechanizmusok főbb típusai 1. INDULATTALANÍTÓ TÍPUS távolítás tagadás izoláció reakcióképzés racionalizáció intellektualizáció 2. REGRESSZÍV TÍPUS általános regresszió alvás éber álmodás 89

3. AGRESSZÍV TÍPUS agresszió vicc, kinevetés projekció 4. ELABORATÍV TÍPUS áttolás értékes tevékenységekbe pl. munka szublimáció 90

A trait modellek ◦ A megküzdés a jellegzetes vonásokkal rendelkező egyén tevékenysége. A választott stratégia a személyiségvonások építőköveként megjelenő szokás. ◦ A megküzdési mód stabil, a személyiségből fakad. Következetesen, helyzettől függetlenül megjelenik. 91

Típusok: ◦ represszió – szenzitizáció (Byrne, 1964) ◦ blunting – monitoring (Miller, 1987) ◦ elkerülő – vigiláns (Krohne, 1993) A szenzitizátor/monitorozó/vigiláns személy: ◦ Fokozott érzékenység a veszély jelzéseire. ◦ Nehezen teszi túl magát a megrázkódtatásokon. ◦ Motivált az információkeresésre. ◦ Nehezen tolerálja a bizonytalanságot. ◦ Kihívások, fenyegetések esetén hatékony. 92

A represszor/elhomályosító/elkerülő személy: ◦ Eltereli figyelmét a veszély jeleiről. ◦ Perceptuális küszöbemelkedés. ◦ A vegetatív arousal emelkedésének nehéz tolerálása, emiatt a helyzet elkerülése. ◦ Kár, veszteség esetén hatékony. 93

A kognitív tranzakcionalista modell ◦ Megküzdés minden olyan kognitív vagy viselkedéses erőfeszítés, amellyel az egyén azokat a külső vagy belső hatásokat próbálja kezelni, amelyeket úgy értékel, hogy azok felülmúlják vagy felemésztik aktuális személyes forrásait. (Lazarus) 94

95

Az értékelés tartalma ◦ Elsődleges értékelés ◦ Érint-e és milyen mértékben személyes célokat az adott változás ◦ Az adott hatás mennyire tér el a személyes céloktól ◦ Az interakció mennyire vonja be az ént ◦ Másodlagos értékelés ◦ Kontrollálhatóság ◦ Coping stratégiák számbavétele ◦ Megküzdési források számbavétele ◦ A jövőre vonatkozó elvárások az egyes stratégiák alkalmazása esetén 96

Megküzdési stratégia osztályok ◦ Adaptív – maladaptív. ◦ Problémaorientált – érzelemorientált. ◦ Aktív – passzív. ◦ Környezetre irányuló – selfre irányuló. ◦ Reaktív (múltra irányul, kár és veszteség értékelése) – ◦ anticipált (előttünk álló esemény, veszély kezelésére felkészülés) – ◦ preventív (távoli jövő ismeretlen kockázataival szembeni biztosítás) – ◦ proaktív (távoli, bizonytalan kockázatú helyzetekre készülés, fejlődés; cél az elérés és nem a kikerülés). 98

Coping mechanizmusok: ◦ Problémaközpontú ◦ Meghatározni a problémát ◦ Alternatív megoldások kitalálása ◦ Ezek mérlegelése ◦ Választás ◦ Kivitelezés ◦ Érzelemközpontú megküzdés ◦ Átértékelés ◦ Támogatáskeresés 99

◦ Coping: ◦ Negatív állapotok és problémák kezelése ◦ Stresszkezelés ◦ Érett énvédő mechanizmusok ◦ Reaktív alkalmazkodás ◦ Savoring: ◦ Folyamatos állapot, ami azokat az erőfeszítéseket és kompetenciákat jelenti, amelyek a szubjektív jólét növekedésére és a pozitív élményállapot létrehozására irányulnak: ◦ Megbocsátás ◦ Hálaadás ◦ Optimizmus ◦ Apró örömök ◦ Pozitív cselekedetek 100

PSZICHOSZOMATIK A, SZOMATIZÁCIÓ FOLYAMATA 101

Pszichoszomatikus betegség ◦ Görög eredetű szóösszetétel test (görögül szóma) és a lélek (pszükhé) ◦ Test és lélek kölcsönhatásának a zavara ◦ Pszichoszomatikus betegségben (PSB) az emberek 10– 30%-a szenved. 102

◦ A PSB kórélettana, azaz a test és lélek megváltozott kölcsönhatásának mechanizmusa máig sem teljesen feltárt. ◦ Bizonyított a vegetatív idegrendszer fokozott működése – ezzel magyarázhatóak többek között a magasabb pulzusszám és vérnyomásértékek, a koleszterin és a vércukor szintjének emelkedése. ◦ Nem egyértelmű, hogyan hatnak a kóros lelki folyamatok az imunrendszerre. ◦ Kezelése komplex: különböző pszichoterápiás eljárásokat kell a testi betegségek gyógyításával kombinálni. 103

A szomatizáció folyamata ◦ A pszichoszociális stressz kilendíti a szervezetet a nyugalmi állapotából ◦ Hármas válasz: ◦ Emocionális (feszültség, kontrollálhatóság vagy kontroll vesztés) ◦ Vegetatív (neurohumorális, immun) ◦ Viselkedéses (lemerevedés, menekülés, támadás) ◦ A tartós vagy krónikus stressz hatása az egyénre: ◦ A vegetatív rendszer kimerülése 104

Szomatizációra prediszponáló tényezők Biológiai: ◦ Fokozott hajlam a szorongásra (genetikus) ◦ Fokozott vegetatív válaszkészség ◦ Szervi vulnerabilitás Pszichológiai: ◦ Biztonságot nem nyújtó anyai attitűd (szomatizáló, szorongó, érzelmileg elhanyagoló) ◦ Konfliktus-telített családi miliő ◦ Pszichotrauma (szex. abuzus) Gyermek személyisége: ◦ Érzelmeit nehezen megélő és kifejező (ezt helyettesíti a testi panasz) ◦ Introvertált, Lazításra képtelen ◦ Teljesítmény orientált, perfekcionalista Szociokulturális: ◦ Iskolai ( túlzott elvárások, vagy sorozatos kudarcok) ◦ Család szociális gondjai ◦ Média hatások (szorongáskeltő ingerek, feldolgozatlan információ-halmaz) 105

◦ Tartós stressz – pszichés problémák – testi problémák – pszichoszomatika ◦ 1970 -es évek csak 7 betegséget tekintettek pszichés alapúnak: ◦ ◦ ◦ Asztma Colitis (gyulladásos bélbetegség) Gyomorfekély Magas vérnyomás Rheumatoid arthritis (sokízületi gyulladás) Anorexia nervosa (ma már nem sorolják a pszichoszomatikus betegségek közé) ◦ Pajzsmirigy túlműködés ◦ Ma jóval többet tekintenek pszichoszomatikusnak 106

Pszichoszomatikus betegségek / Pszichofiziológiai zavarok ◦ Kardiovaszkuláris betegségek: ◦ Ischaemiás szívbetegségek ◦ Hipertónia ◦ Gyomor-bélrendszer betegségei: ◦ Gyomor-és nyombél fekély ◦ Irritábilis colon szindróma ◦ Colitis ulcerosa ◦ Légzőrendszer betegségei: ◦ Asthma bronchiale ◦ Hiperventillációs tünetcsoport 107

◦ Fejfájások: ◦ Tenziós fejfájás ◦ Migrain ◦ Endokrin zavarok: ◦ Hyperthyreosis ◦ Premenstruális disztressz tünetcsoport ◦ Bőrgyógyászati betegségek: ◦ Ekcema ◦ Psoriasis 108

Szomatizációs zavar ◦ Testi tünetekkel kommunikálja a nehézségeit, problémáit ◦ (Szomatikus tünet ami a mindennapokat nehezíti, szenvedéssel jár ◦ Túlzott aggodalom ezek miatt ◦ Legalább 6 hónapja tart ◦ Háttérben sokszor a szülői (anyai)szorongás ◦ Fontos a pszichoedukáció!

Betegségszorongásos zavar hipochondriázis ◦ Túlzott aggodalom valamilyen súlyos betegségtől ◦ Kognitív és viselkedésterápia

Konverziós zavar ◦ Szorongást csökkenti, hogy az elviselhetetlen szorongást testi tünetté alakítja, konvertálja ◦ Gyakran valami traumatikus élményt (pl. gyász, nemi erőszak stb) követ ◦ Felnőtt 0. 3% a gyakoriság, gyerek 5 -7%

Faktíciózus zavar –Münchausen szindróma ◦ Szándékosan idéz elő tüneteket ◦ Gondoskodást figyelmet igényel, nem pl rokkantnyugdíjat ◦ Megkülönböztetni Münchausen by proxi-tól!

Ingerspecifikus elmélet ◦ Az egyén valamelyik szerve, szervrendszere érzékenyebb 113

Pszichoanalitikusok ◦ Bizonyos betegséghez bizonyos személyiség társul (ma már nem elfogadott): ◦ Asztma: szorongó, bizonytalan, rosszul alkalmazkodó, kényszeresen kötelességtudó ◦ Ekcéma: önbüntető, frusztrált, szeretetéhes 114

Modern kutatások a személyiség és betegség kapcsolatában ◦ A-típusú személyiség (Friedman, Rosenman) ◦ C-típusú személyiség (Temoshok) ◦ D-típusú személyiség (Denollet) 115

Az A-típusú személyiség Jellemzői: szív- és érrendszeri betegségek ◦ agresszív, nyughatatlan stílus ◦ Teljesítményorientáltság ◦ versengésre való hajlam ◦ Ellenségesség ◦ Sürgetettség ◦ hiperreaktivitás Rizikóviselekdése: ◦ Bizalmatlanság – környezet állandó monitorozása miatti stressz ◦ Versengés provokálása - bizonyítani akarás és konfliktusok miatti stressz ◦ Fokozott ingerkeresés – veszélyes viselkedésformák miatti stressz 116

C-típusú személyiség Jellemzői: daganatos betegségek ◦ hideg szülői attitűd, korai önállóságra kényszerítettség ◦ maximális elfogadás vágya miatt önfeladás és mindenki kedvére tevés ◦ szélsőséges alkalmazkodás ◦ érzelmek kifejezésének képtelensége ◦ Pesszimizmus ◦ tökéletesség igénye ◦ problémák felnagyítása ◦ konfliktuskerülés Elhárító mechanizmusok: TAGADÁS, ELFOJTÁS Következmény: ◦ későn észlelt testi tünetek ◦ késleltetett az orvos felkeresése ◦ probléma esetén gyorsan kialakuló tanult tehetetlenség 117

D-típusú személyiség Jellemzői: koszorúér betegségek negatív affektivitás ◦ Rendszeresen negatív érzelmek átélése az idők során / helyzetekben ◦ Boldogtalanság-érzés, aggódás; pesszimizmus; irritabilitás; önbecsülés és asszertivitás hiánya; depresszió és szorongás tünetei szociális gátoltság ◦ Gátolt érzelmek és viselkedés a társas kapcsolatokban ◦ Biztonságérzés hiánya a társas kapcsolatokban; távolságtartás; zártság és visszafogottság; alacsony szintűnek érzékelt társas támogatás. Krónikus pszichológiai rizikófaktor: ◦ magas interperszonális distressz ◦ tudatos törekvés a negatív érzelmek elnyomására. 118

AZ EGÉSZSÉGNEVEL ÉS MÓDSZEREI 119

◦ Testi – lelki – szellemi harmóniára nevelés ◦ Embert olyan fejlettségi szintre juttatni, hogy maga akarjon minél egészségesebb lenni, megszerzett egészségét megőrizni ◦ Függ: ◦ Adott tanuló életkorától ◦ Egészségi állapotától ◦ Konkrét területei: ◦ ◦ ◦ Táplálkozás Testápolás Testedzés Családi élet Mentális élet 120

6 -10 évesek ◦ Felmérés (megfigyelés) – tisztaság, viselkedéskultúra – tükrözi anyagi, lélektani, szociális helyzetet ◦ Személyes elbeszélgetés – család szociális viszonyai ◦ Szoktatás – családból hozott jó szokások megőrzése, hiányzóak kialakítása ◦ Mintakövetés – egyik gyerek a másik számára ◦ Egyéni és közös alkotó munka – művészi nevelés, közös tevékenység a szociális harmóniáért 121

10 -14 évesek ◦ Lásd: Előzőek ◦ Megfigyelni fejlődést, stagnálást, társakhoz való viszonyát, visszafejlődést ◦ Egyéni elbeszélgetés - közvetett indirekt módszerek hasznosabbak, élethelyzethez kötni ◦ Szoktatás helyett racionális meggyőzés ◦ Mintakövetés – általában ő választja a példaképet ◦ Egyéni és közös alkotómunka – tudatos önépítés, egyéni érdeklődés 122

14 -18 évesek ◦ Megfigyelés ◦ Egyéni beszélgetés – nagy igény rá ◦ Szoktatás helyett egzakt tudományos feltárás, intellektuális felismerés, meggyőzés ◦ Minta – felnőtt, kortárs, sztárok, történelmi hősök 123

A MENTÁLHIGIÉNÉEGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIAEGÉSZSÉGNEVELÉS INTÉZMÉNYI HÁTTERE Hatvani Andrea: A mentálhigiéné alapjai. In: dr. Estefánné-Ludányi (szerk. ): Esélyteremtés a pedagógiában. EKF, Eger 2001. 124

◦ Laikus intézmények ◦ Család ◦ Szomszédok ◦ Közösségi kapuőrök ◦ Önsegítő csoportok ◦ Professzionális intézmények ◦ Egészségügyi intézmények ◦ Szociálpolitika intézményei ◦ Oktatási-nevelési intézmények 125

Család mentálhigiénés funkciói ◦ Információ rendszerezése, gyűjtése értelmezése ◦ Visszajelentő, útmutató ◦ Életfilozófia, identitás forrása ◦ Referencia és kontrollcsoport ◦ Gyakorlati segítség ◦ Pihenés, regeneráció 126

Szomszédság - barátok ◦ Ventilláció ◦ Konkrét kézzelfogható segítség ◦ Valahová tartozás 127

Közösségi kapuőrök ◦ Határokat őrzi ◦ Normákat határozza meg ◦ Befogadásról – kirekesztésről dönt 128

Önsegítő csoport ◦ Támogat ◦ Érték közös tevékenység ◦ önkéntes ◦ Laikusok ◦ Sem egyéb laikus, sem professzionális segítők nem használnak 129

Típusok ◦ Alkalmazkodó - változtató ◦ Egyéni - kollektív 130

Az iskola ◦ A pedagógusoktól a mai társadalom elvárja: ◦ személyiségformáló, fejlesztő funkció, betöltését. ◦ oktató ismeretátadó funkciót ◦ a családi szocializáció hiányosságait reszocializáló, korrigáló funkció ◦ zavarfelismerő, diagnosztikai funkció ◦ családdal kapcsolattartó, rekreációs, családgondozó funkció ◦ a gyermek személyiségfejlődési, magatartási problémát helyreigazító „pszichoterapeutai” funkció betöltését is. (Bagdy, Telkes) 131

Az iskolai mentálhigiéné lehetőségei (Buda): ◦ A mentálhigiénés oktatás. Ez felvilágosítást jelent, ami önmagában kevéssé hatékony. ◦ Mentálhigiénés prevenció. Ide például olyan programok tartoznak, amelyek felkészítik a gyermeket arra, hogy ellen tudjon állni a csábításoknak, mondjuk olyan esetekben, ha droggal kínálják stb. . ◦ Korrektív programok. Ezek a korrekciót célozzák. Ilyenek például azok a programok amelyek a kommunikációs készségeket fejlesztik magyaróra keretein belül, vagy a saját testtel, annak lehetőségeivel, képességeivel való bánást testnevelés óra során stb. 132

◦ Önértékelés fejlesztése. Ezek általában kreatív vagy mozgásfejlesztő programok stb. ◦ Önsegítés, kortárs segítők. A kortárs segítők olyan speciálisan kiképzett tanulók, akik képesek a társaiknak valamilyen problémájuk megoldásában segíteni. A felnőtt segítőkkel szembeni előnyük, hogy a hozzáfordulóknak nagyobb az önhatékonyság, az autonómiaérzetük, inkább érzik úgy, hogy szabad akaratukból kértek segítséget, mint azok, akik felnőtt segítőkhöz fordulnak. 133

◦ Tanári személyiség erősítése, védelme. Ide az esetmegbeszélés, a szupervízió módszerei tartoznak. ◦ Iskolai szervezeti konzultáció és szervezetfejlesztés. Ezek a módszerek az iskola egész kollektívájának a fejlesztését célozzák. ◦ Szülőkapcsolatok befolyásolása. A szülőkkel való szoros kapcsolattartás segíthet a gyermekek mentálhigiénés problémáinak felismerésében, a mélyebb okok feltárásában, és a korrekcióban is. ◦ Nyitás a közösség az adott ökoszisztéma felé. Például ünnepségek, vagy ismeretterjesztő előadások stb. megrendezésével. Így az iskola az adott közösség mentálhigiénés centrumává válhat. 134

BURN OUT KIÉGÉS Kulcsár Zsuzsanna: Egészségpszichológia. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2002 135

Fogalma: ◦ A fáradtság vagy frusztráció állapota, ami akkor jön létre, ha valamilyen célnak, életmódnak, kapcsolatnak való teljes elköteleződés nem hozza meg az elvárt eredményt (Freudenberg). ◦ A kiégést az empátiás kapacitás kimerülése. A beleérző képesség csökkenése vezet érzelmi kimerüléshez (Kulcsár). 136

Tünetei: ◦ Fizikai tünetek, mint a krónikus fáradtság érzése, és a pszichoszomatikus tünetek, mint például fejfájás, emésztési zavar, alvászavar. ◦ Érzelmi tünetek. Ide tartozik a depresszió, a szorongás, a félelem, a reménytelenségérzés, kudarcélmény, tehetetlenségérzés, és a munkába vetett hit elvesztése. ◦ Attitűdbeli tünetek. Ez negatív cinikus hozzáállást jelent a munkához, kollégákhoz. ◦ A munkamorál romlása. Például a késések számának növekedése, a határidők be nem tartása stb ◦ A kiégés tüneteire gyorsuló spirál a jellemző. 137

Kiégés elméletei – Maslach a kiégés multidimenzionális modellje ◦ Emocionális kimerülés –egyéni aspektus: fizikai és érzelmi fáradtság ◦ Másoktól elidegenedés – deperszonalizáció – interpeszonális dimenzió: negatív, közömbös, érzéktelen, távolságtartó attitűd. ◦ Személyes teljesítmény csökkenés – önértékelési aspektus: csökkent kompetenciaérzés, alacsony produktivitás ◦ Egyes dimenziók külön-külön de együtt is megjelenhetnek.

Okok: ◦ Munkaterhelés ◦ Kontrollhiány ◦ Munkáért kapott jutalom ◦ Munkahelyi közösség ◦ Becsületes munkahely ◦ Munkahely és egyén értékei közötti összeillés

Borritz és Kristensen modellje ◦ Egyéni kiégés: fizikai, érzelmi fáradtság ◦ Munkához kapcsolódó kiégés: munkához kapcsolódó fáradtság ◦ Klienshez kapcsolódó kiégés: klienssel való egyéni találkozáshoz kapcsolódó fáradtság

Hobfoll, Shirom: forráskonzervációs modell ◦ Amikor a segítőnek piaci követelményeknek kell megfelelni ◦ Saját készségek, tárgyi feltételek, energia, mint forrás ◦ Mi van forrásvesztéskor?

Edelwich Brodsky és Georg E. Becker a burnout kialakulásának öt fázisa ◦ Az idealizmus szakasza: nagy lelkesedés a szakmáért, a kliensért való intenzív fáradozás, a kollégákkal való élénk kapcsolattartás, a lelkes idealista segítők a személyiségüket tekintik a legfontosabb "munkaeszköznek". A segítés kudarcát a személyiség felelősségeként, saját kudarcaként élik meg. Irreális elvárások a kliens feltétlen változni akarásában, azonnali eredmények szükségletében. ◦ A realizmus fázisa: szakmája iránt elkötelezett, kooperatív együttműködés a kollégákkal, érdeklődik a kliens fejlődése iránt. A távolságtartás és részvét egyensúlyának megteremtésén fáradozik.

◦ A stagnálás vagy a kiábrándulás fázisa: csökken a teljesítőképesség, érdeklődés, nyitottság. A klienssel való kapcsolat a legszükségesebbekre korlátozódik. A kollégákkal való beszélgetések gyakran terhesek, vagy csupán a saját védekező viselkedés megerősítését szolgálják. ◦ A frusztráció fázisa: szakmájukban visszahúzódnak, a klienseket becsmérlik, egyre több negatív változást észlelnek rajtuk. A szakmai, közéleti tevékenységből való visszavonulás annak értelmetlensége és üressége miatt. Kétségbe vonódik a saját tudás és a hivatás értelme és értéke. ◦ Az apátia fázisa: a minimumra korlátozódik a klienssel való interakció. A szakmai munka sematikusan történik. A kliens felé a hangulat ellenséges. A segítő a kollégákat kerüli, a helyzet megváltoztatásának lehetőségét elveti.

A segítő személyisége mint rizikófaktor – Helfer szindróma (Ónody Sarolta) ◦ W. Schmidbauer - Helfer-szindróma: ◦ Személyiség: kora gyermekkori nem tudatos, indirekt szülői elutasítást, melyet a gyerek azonosulás révén tud emocionálisan feldolgozni. Énideál-identifikáció altruista normákkal. Ez a kora gyermekkori narcisztikus sérülés nem válik tudatossá a segítő számára, hanem átfordul cselekvésbe. ◦ Motiváció: Azért segít másokon, hogy saját valódi érzéseit, szükségleteit ne kelljen észrevennie, egy belső űrt tölt ki, mely a spontán érzésektől való félelemből származik, és összefügg "az elutasított gyermek" tudattalan dühével. Nem tudatos, rejtett motiváció.

Megoldási lehetőségek: ◦ Feladás, pálya módosítás. ◦ Szakmán belül új állás keresése ◦ Szakmán belül de adminisztratív munkakörbe elhelyezkedés ◦ Továbbtanulás, ◦ A személyiség erejének növelésével aktív megküzdési technikák: ◦ szakmai támasz keresése ◦ más aktivitásokba, mint például hobbik bekapcsolódás ◦ egészségesebb életstílust kialakítása 145