A tananyagfejleszts alapjai Kissn Gncz Anna anna gonczoartudasmenedzsment

A tananyagfejlesztés alapjai

Kissné Göncző Anna anna. gonczo@artudasmenedzsment. hu

Képzés célja Kétnapos programunk célja, hogy az e-learning tartalom fejlesztés iránt érdeklődő résztvevőket: • bevezessük a tartalom fejlesztés elméleti ismereteibe, • bemutassuk nekik a tartalom fejlesztés folyamatát és eszközrendszerét.

Tartalomjegyzék

Oktatás evolúciója

Oktatás fejlődése Hagyományos oktatás • Iskolai környezet • Személyes tanárdiák kapcsolat Távoktatás E-learning • Speciális tananyag • Oktatói szerepek megváltozása • Számítógép- és Internetalapú

Hagyományos oktatás • A tananyag „kötött” • Az oktatás nem rugalmas, kevés idő van a lemaradók felzárkóztatására • Az oktató felkészültségén múlik az oktatás sikeressége • Tanulói motiváció?

Távoktatás • A tananyag rendelkezésre áll már az oktatás elejétől • Az oktató szerepe átalakul • A tanuló szerepe és felelőssége megváltozik

E tanulás kialakulása Számítógéppel segített tanulás: interaktivitás, hipertext, multimédia e-learning: rendszerintegráció, modularitás, didaktikai design Távoktatás: idő/térbeli függetlenség, alternatív képzési forma, önirányításos tanulás Komenczi Bertalan ábrája alapján Internet alapú tanulás: kommunikáció, nyitott információ források, dinamikus tartalmak

E-learning • Fejlődő technika, számítógépek elterjedése – Növekvő információmennyiség – Kevés idő FELHASZNÁLÓI IGÉNY • Széleskörű internet-hozzáférés • Statikus tartalmak interaktivitás • Tanár szerep ismételt megváltozása • Oktatási folyamat újragondolás

Blended learning • „vegyes oktatás” / „kombinált oktatás” – Hagyományos oktatás + e-learning – Órai „személyes” jelenlét + interneten feladatok – Konzultációk, mentori tevékenységek • Előnye – Költségcsökkentés – Időtakarékos – Hatékonyságnövelés • Alkalmazása – Céges képzések trénerrel: képzési idő lerövidítése – Egyetemi oktatás: elméleti részek oktatása e-learninggel

Tükrözött osztályterem Ez egy olyan oktatási stratégia, melynek középpontjában a tanuló áll. A tükrözött módszerben a tanulók először házi feladat formájában elsajátítják az elméleti tudnivalókat, majd a tanteremben töltött időt érdeklődésen alapuló tanulással töltik. • Ezzel a módszerrel a tanteremben töltött idő értékesebbé válik. Azzal, hogy a tanulók maguk sajátítják el a tananyag alapjait az iskolán kívül, a tanárok tanulás alapú tevékenységeket tudnak szervezni a tanterembe, ezzel együtt több személyes visszajelzést tudnak a tanulóknak adni. Előnyök: • Több idő jut egy tanulóra • A tanulók saját ütemükben tudják elsajátítani az otthoni tananyagokat. • Amíg a tanulók nem sajátítottak el valamit, addig nem léphet tovább. • Nem számít, hogy melyik tanulónak mennyit tudnak otthon segíteni a szülők, hiszen videó kapják meg a tananyagot, nem feladatokat kell megoldaniuk. • Nem probléma többé a hiányzás és a lemaradás bepótolása. • A számítógéppel segített oktatás előnye, hogy az adatok alapján a tanárok látják, hogy melyik tanuló hol akadt el. • Tanulók segíthetik egymást. • A tananyagok folyamatosan elérhetőek, így a szülők bármikor bekapcsolódhatnak a tanulásba. •

Az oktatás jövője • M-learning – Mobilizált tanulási/munkalehetőség • E-learning táblagépeken – Oktatóanyagok tanulóknak, munkavállalóknak • (Egyetemi) képzések elvégzése e-learning módszertannal – ed. X, Coursera, i. Tunes. U

Digitális kompetenciák Az ISTE digitális állampolgárság kompetenciarendszerének 9 alkotóeleme a következő: (International Society for Technology in Education) • digitális hozzáférés, • digitális műveltség, • digitális kommunikáció, • digitális kötelezettség és felelősség, • digitális etikett, • digitális biztonság, • digitális kereskedelem, • digitális jog, • digitális egészség és közérzet.

E-learning definíciója

Brainstorming

Wikipédia Az e-learning olyan, számítógépes hálózaton elérhető képzési forma, amely a tanítási-tanulási folyamatot hatékony, optimális ismeretátadási, tanulási módszerek birtokában megszervezve mind a tananyagot és a tanulói forrásokat, mind a tutor-tanuló kommunikációt, mind pedig az interaktív számítógépes oktatószoftvert egységes keretrendszerbe foglalva hozzáférhetővé teszi a tanuló számára. E-learningnek nevezhető minden olyan tanítási és tanulási forma, amiben a tananyag feldolgozásához, bemutatásához: a szemléltetéshez vagy akár a kommunikációhoz digitális médiumokat (például DVD, CD-ROM, Internet) használunk. Az e-learning szinonimájaként az online tanulás, távtanulás, számítógéppel támogatott tanulás (Computer Based Training), multimédia alapú tanulás stb. kifejezések is használatosak.

• Iskolában tantermi oktatás esetén alkalmazott „számítógéppel segített tanulást” • Az IKT eszközöket alkalmazó távoktatást, nyitott képzést • A felsőoktatásban megjelenő vegyes képzést (blended learning) • Web (táv) előadást, web (táv) szemináriumot • A televíziós oktatást, különös tekintettel a digitális televíziózás új interaktív lehetőségeit kihasználó kurzusokat • A tréningezés céljából alkalmazott vállalati képzéseket. • A számítógépes multimédiával, web tartalmakkal támogatott önálló tanulást. (Pl. egy alkalmazói szoftverbe épített tutorial használata…) • A multimédiás oktatóprogramokat • Internetes kollaboratív eszközöket használó tréningeket • Mobil informatikával támogatott oktatási formákat Ebből a rövid felsorolásból is kitűnik, hogy az e-tanulás alkalmazása napjainkra igen széleskörűvé vált.

Fogalmak az e-learning világából • Technikai kifejezések: • • Szabványok: Scorm Publikálás, közzététel LMS vagy LCMS? HTML vagy Flash?

Mi az e-learning? • Elektronikus oktatóanyag • A tanár nincs személyesen jelen • LMS-ben megjelenítve kimutatások alapja • Jellemzői (szerintünk …) • Interaktív • Élményt nyújt • Méri az átadott tudás megértését

Mi a nem e-learning? • Prezentáció a file szerveren vagy LMS -ben megosztva • „Kattintgatós” olvasókönyv • Technológia demó • Csodaszer, ami teljesen felváltja a tantermi oktatásokat

E-learning vs prezentáció Prezentáció E-learing • Tanári jegyzet • Minden tartalom és kiegészítő információ, forrás • Tanár támogatása személyesen • Megszokottól eltérő kommunikációs csatornák (email, fórum, chat) • Tanár jelen van • Tanár nincs jelen • Kulcsszavak, lényeg kiemelése • Fő tartalom: szóban hangzik el • Minden tanári szerep: • Figyelem felkeltése • Figyelemfenntartás • Válasz a kérdésekre

E-learning vs. rapid e-learning E-learning Rapid e-learning • Tananyag szerkesztő programban • PPT-be épülő, kevesebb funkciót készül kihasználó • Komplex tervezés és kivitelezés • Gyors folyamat, nincs tananyagfejlesztő csoport • Változók kezelése • Egyszerűbb működés, egyszerűbb értékelés • Nagyfokú interaktivitás, széles tárházzal • Korlátozott interaktivitás • Hosszabb, részletesebb anyagfeldolgozás • Rövidebb anyagok, kevesebb hangsúllyal.

Az e-learning előnyei • Szemléletváltás – – „Magamnak” tanulok (Coursera, ed. X, i. Tunes. U) Saját ütemezés, tanulási útvonal, „SPL” LLL Munkához, jövőbeli munkához, hobbihoz • Tananyagok – A tananyagok sokkal gyorsabban frissülnek, az új ismeretek gyorsabban eljutnak a tanulókhoz – Ismételhető és ismételtethető tesztek és kurzusok – Megértésre fókuszál

Az e-learning előnyei • Adminisztráció – Valós kép a vállalatban található kompetenciákról – Kevesebb adminisztráció • Pénzügyi előnyök – A bevezetési költségek 1 -2 év alatt megtérülnek – Nincs terembérlés, tréner alkalmazása, utazási költségek, stb. – Nincs kieső munkaidő – Ki mit áll? IT és HR oldalon.

Az e-learning korlátai • Tanulásban résztvevők hozzáállása – Önállóság, pedagógiai folyamatkezelés, időbeosztás – Tanulói kapcsolatok megváltozása • Technológiai korlátok – Hiányzó internet-hozzáférés – Nem megfelelő eszközkezelés (idegenkedés) • Pénzügyi szemlélet – Nincs jövőbe tekintés, rálátás • Fenntarthatósági problémák • Új szerepkörök

Felhasználási területek • Éves kötelező oktatások • Továbbképzések, blended learning • Termékismertetések • (Piac)kutatások • Ügyfelek oktatása • KRESZ- és nyelvtanfolyamok • Szoftveroktatás • Készségfejlesztés

Az e-learning szereplői

E-learning szereplőinek azonosítása Megváltozott oktatási tér Időben és térben kitágulnak az oktatás keretei

Az e-learning szereplői „offline” • Szakterület képviselője – Tartalomfelelős – Szövegkönyv, ppt, szabályzat – Aktív együttműködés (véleményezés, tesztelés, szakmai kérdések egyeztetése) • Tanuló – Igény megfogalmazása – Kommunikáció • Fejlesztő – Interaktív (multimédiás) tananyag tervezése, elkészítése – Tanulási hatékonyság növelése – Kooperáció az oktatóval – Célok és igények megvalósítása

Az e-learning szereplői „online” • Oktató – Szövegkönyv, struktúra megszerkesztése – Kurzusok kezelése – Lekérdezések • Tanuló – Internetes tanulás – Kommunikáció a tanárokkal • Admin – Keretrendszer karbantartása – Jogosultságok kiosztása – Tanár- tanuló közötti kommunikáció biztosítása

A fejlesztő • • • Pontos és változatos fogalmazás, a jó szövegíró készség Az egyes technikák, médiumok ismerete Modellezőkészség Ellenőrzés, önellenőrzés Csapatmunka, segítségkérés

Instructional designer Ki is az az Instructional designer? Instructional design: szisztematikus folyamat • oktatási anyagok tervezése • fejlesztése • Bevezetése • instructional technology, educational technology, curriculum design, instructional systems design (ISD) • Oktatástervezés „Ez valami új trend őrület? ”

Az Instructional Design története 1940 óta komolyan foglalkoznak a témával A hadseregben alkalmazták először tudatosan ezeket a tervezett oktatási módszereket, a kiképzés során. Skinner a tanítás tanulás művészete című művében fektette le ennek a módszertannak a pszichológiai alapjait. Milyen készségekkel kell, hogy rendelkezzen egy szakember, hogy mindezeket megvalósíthassa?

Instructional designer feladata

Készségek • • • Tanulásmódszertan Figyelem elérése és fenntartása Személyiség-lélektan Tanulás (mániás) szeretete Kreatív, innovatív oktatási stratégiák Vizualitás (tananyag grafika - felület - késztermék) Fogalmazási készség Együttműködés e. Learning eszközök és szoftverek ismerete Kapcsolódó területekre való nyitottság (design, informatikai tervezés, kommunikáció, új technológiák)

Vajon mindez tanulható? Vitassuk meg közösen!

Változó trendek A hagyományos megközelítésen túl> önszabályozott és ütemezett, számítógépen (BYOD), azonnali visszajelzési lehetőség Lineáris Kollaboratív Számítógép- alapú (CBT) Számítógéppel- támogatott (CSCL) Prezentációs technikák (online könyvek, leírások) Előre tervezett instrukcionális módszerek Statikus folyamatok (szoftver szimuláció) Megköveteli a tanulók együttműködését Web 2. 0 -> E-learning 2. 0 -> Közösségileg konstruált tanulás 39

A tanítás és a tanulás célrendszere Értékelés Szintézis Kognitív tartomány Elemzés Alkalmazás Megértés Tudás 40

A Bloom taxonómia affektív tartománya Befogadás Reagálás Jellemzővé válás Szervezett formába alakítás Értékekhez való viszony

A tudáselemek egymásra épülése • A tudáselemeket táblázatban lehet ábrázolni, ahol a függőleges oszlopban a szintek szerepelnek, vízszintesen pedig a tartalmi tényezők: tény, fogalom, összefüggés. • A tananyagelemekre az átlós elrendezés a jellemző. Az elemek meghatározzák, hogy milyen szinten mi a követelmény.

Példa a kérdéstípusokra

Az e-learning bevezetése • HR project – Tananyagok készítése – Kurzusok kiírása, tanulók beíratása – Riportok elemzése • Dolgozói elfogadás – Az e-learning előnyeinek bemutatása – Folyamatos kommunikáció • IT project – Szerverek biztosítása – Tanulók gépeinek felkészítése – Folyamatos support

Tananyagfejlesztés lehetőségei • Belső munkatársak által – Olcsóbb, gyorsabb, rugalmasabb – Szakértelem esetleges hiánya, plusz idő- és erőforrás • Külső szakértők által – Drágább, tovább tarthat – Igényesebb, minőség-ellenőrzés • „Vegyes megoldások” – Szakmai csapat anyagot készít, cég átalakít költséghatékonyság • Konzerv „dobozos” anyag vásárlás – Cegos, Coursera, stb.

Az e-learning jó választás…. § Nagyszámú hallgató és átadandó ismeretanyag § Közös alapállás, egységes háttér megteremtése § Hosszútávon újrahasznosítható tananyag § Adatok gyűjtése és elemzése jelentőséggel bír § Kognitív készségek fejlesztése a cél § Sokféle, korlátozott mobilitási lehetőség § Limitált idő és képességek § Motivált tanulók, akik: - értékelik a lehetőség adta szabadságot - képesek tanulási folyamatok önálló ütemezésére

Igény megszületése Konzultáció, igények felmérése, specifikáció E-learning bevezetése Oktatásmenedzsment rendszer E-learning szabványos tananyag

E-tananyag típusok • Pdf • Ppt • Word • • Csatolmányok E-book Formázott szöveg Linkek Képek Videók • Videó • Prezentáció támogatással • Feliratozva • Prezentáció alapú • Korlátozott interaktivitás • • • Videó Rapid elearning E-learning tananyag Interaktív Mozgalmas Méri a megértést Változók Szimulációk

A tananyagfejlesztés lépései Előkészületek

Mitől lesz jó egy tananyag? • A tanuló azonosuljon a tananyaggal! – Felvezetés – Figyelem megragadása – Tájékoztatás a tananyagról • Késztessük gondolkodásra! – Interaktivitás – Kattintások, válaszírás, számolások, stb. • Legyünk tömörek! – Könnyen feldolgozható, strukturált szövegezés – Fejezetre bontás

Mitől lesz jó egy tananyag? • Kérdezzünk vissza! – Kizökkentés elkerülése – Visszacsatolás, visszaugrás • Meséljünk történetet! – Kerettörténet kitalálása a tananyaghoz – Karakter használata • Összegzés – – Miről tanult? Mi volt belőle fontos? Mire kell emlékeznie? Hol fogja tudni használni?

Tananyag forrásai Fejlesztő eszköz Kurzusok, feltöltött dokumentumok Riportok, jelentések Adminisztráció, nyilvántartás Vizsgák, felmérések Oktatásmenedzsment rendszer E-learning szabványos tananyag csomag

Cél meghatározása Kiindulási anyagok elkészítése Szövegezés, tördelés Képek beszúrása, design Interaktív elemek használata Véleményezés, utómunkák Hibajavítás Tesztelés, Riportok ellenőrzése Forrásfájl archiválása Végleges közzététel Kismértékű javítások, frissítések Tananyagkészítés folyamata • Globális cél: Megtanulják? Értsék? • Tananyag célcsoportja, kik fogják elvégezni? Mindenki? • Legyen hosszabb/rövidebb verzió is? • Anyag súlya a szervezetben • • Egyeztetés a szakterülettel Tananyag időzítése Felelősségi körök meghatározása Szakterület bevonása • Milyen eszközökön legyen elérhető? • Milyen technikai feltételek érhetőek el? (szélessávú internet, flash)

Kezdeti lépések 1. ID alapok: globális megközelítés sarkkövei-> stratégia megközelítés : standard tananyag vizuálisan és az alkalmazott megoldásokban egyaránt. – – – Elvárások Célcsoport Vezérfonal Globális cél Források 2. Forgatókönyv készítés: mi szerepeljen a dián? 3. Prototipizálás: funkcionálisan kidolgozott anyagrészek - háttér, karakterek, számonkérés

Célok meghatározása - célcsoport • Földrajzi lehatárolás: szinkron vs aszinkron • Szervezeten belüli lehatárolás: célkitűzések • Előzetes tudás • Digitális kompetenciák: komplexitás • Időráfordítás: mennyit és hogyan • Tanulási környezet: eszközök és sávszélesség

Célok meghatározása - feladatok Feladatelemzés - Munkahelyi alkalmazhatóság - Tanulók elkötelezése és figyelem megragadása 1. 2. 3. 4. Feladatok azonosítása -> Csoportosítás (folyamatok és alapvetések) -> Felbontás (lépések és támogatás) -> Információ/tudásszükséglet megbecslése A módszertantól és designtól a számonkérésig és az indikátorokig!

Előkészületek és sturkturálás 1. 2. 3. 4. 5. Célok meghatározása Információszükséglet azonosítása Logikus és meggyőző üzenet megfogalmazása Tartalomhoz illő forma megválasztása Letisztult és konzisztens megvalósítás Tananyag-> Modulok -> Fejezetek

Az én képzési tervem…. • Modul cél: főbb megszerezhető készségek • Fejezet cél: megszerezhető tudás részletezése • Útmutatás a fejlesztőnek: terjedelem és megközelítés lehatárolása • Tanulási lépések + megjegyzések a fejlesztőnek • Hivatkozás a forrásanyagra

Instrukcionális módszerek • Prezentáció központú – Prezentáció, demonstráció, esettanulmányok • Alkalmazás központú – Demonstráció és gyakorlat, esetalapú gyakorlatok, projektmunka, szerepjátékok • Együttműködés központú – Együttműködést igénylő feladatok, online fórumok, egymástól tanulás

Feladat 1. Alkossatok kis csoportokat! 2. Közösen készítsetek tervet, a kiosztott fiktív projektek megvalósításához! 3. Jelöljétek meg a projekt veszélyforrásait! Listázzátok a problémás pontokat! 4. Majd prezentáljátok a megoldásra vonatkozó terveteket!

A tananyagfejlesztés lépései Design és fejlesztés

Cél meghatározása Kiindulási anyagok elkészítése Tananyagkészítés folyamata Szövegezés, tördelés Képek beszúrása, design Interaktív elemek használata Véleményezés, utómunkák Hibajavítás Tesztelés, Riportok ellenőrzése • A képeket, ábrákat, gombokat beillesztve elkészül a tananyag arculata. • Előzetes egyeztetéseket figyelembe véve illesztünk be interaktív elemeket a tananyag oldalaira, úgymint kérdések, számolós feladatok, játékok. Forrásfájl archiválása • Időzítés átgondolása Végleges közzététel • Navigációk Kismértékű javítások, frissítések

E-learning - struktúra • Figyelem felkeltése • Tananyag céljának bemutatása • Tartalomjegyzék • Fejezetek, modulok – Modul cél (elhagyható) – Leíró rész – Alátámasztás, demonstráció – Ismétlő kérdések – Összefoglalás • Tudásmérés, teszt • Viszlát!

E-learning - építőkockák • Szöveg • Kérdés • Videó • Hang • Navigáció • Interakció • Teszt, tesztbank

A szöveg • Tananyag érdemi része • Egyszerű, érthető fogalmazás • Formázás, lényeg kiemelése, felsorolás • Átlátható tartalom az oldalakon • Kerüljük a nagy terjedelmű folyószöveget!

Szöveg • Olvasható és világos • Tér és sorközök az olvashatóság szolgálatában • Számít a konzisztens grafikus alátámasztás • Strukturált információátadás fontossága - táblázatok

Design • Tartalom és megjelenítési mód közötti összhang • Kerüljük a rikító színeket és a már zavaró mennyiségű animációt, beúszást, áttűnést! • Legyünk figyelemmel arra, kinek készítjük! – Fiataloknak élénkebb, merev szervezetnek letisztultabb színvilág • Sablon elrendezésének és színvilágának rugalmassága

Színek fontossága • Világos és sötét színek jól különüljenek el, különböző képernyőkön másként mutathat • Legelfogadottabb: világos háttéren sötét betű. • Nem kell feltétlenül fehér: tört, „koszos” színek, pasztell árnyalatok. • Fejezetenként változhat, de ne oldalanként E-learning

Template, sablonok • Különösen fontos cégeknél, szervezeteknél! • Egységes kinézet: – Színek, logók, gombok ugyanazok, ugyanott – Fejlesztő időt spórol – Felhasználó könnyebben tudja kezelni • Előnye: – – – Időt takarítunk meg Elég egyszer elkészíteni Biztonságérzet Gombok illeni fognak Navigáció elhanyagolható

Grafikus elemek • • Megértés segítése Figyelemfelkeltés Párhuzamok kiemelése Motiválás • • • Dekorativitás Reprezentativitás Kapcsolódás Magyarázat Jogtisztaság

Videó és a hang • Rövid, érdeklődést felkeltő videók • Szükséges technikai feltételek Videó Hang Oktatóközpontú / témaközpontú Életszerű Jó minőségű Kiváló minőségű Link / beágyazható / webcast Narráció: olvasott szöveg vs. hang • Fontos, hogy figyelemmel legyünk azokra a tanulókra, akik nem tudnak hangot hallgatni vagy lassú sávszélesség akadályozza őket a videó megnézésében!

Video és audio • Lényegre törő tartalmak • Vizuális elemek kiteljesítése • Kerüljük az ismétlést! • A főbb üzenetet írásban is jelenítsük meg!

Interaktivitás • Interaktivitás fogalma • Szerepe az e-learningben • Szinkron Aszinkron kommunikáció

Interaktív és magávalragadó • • • Vizuális elemek használata - megkülönböztetés Meglévő tudásra épít Valós példákon alapul – teljesítmény Játék és jutalom - motiváció Történetek használata – „értelmet nyerő adatok” Együttműködés stimulálása – egymás segítése

Interakció • Figyelem fenntartása, elgondolkodtatás • Típusai: – – – Kérdések Játékok Elágazások Számolások Kattintás a továbbhaladáshoz Mozgóképek Fogd és vidd! Sorrendbetétel Szoftverdemó Animációk Puzzle Megjelenési módok

Navigáció • A tananyag elején egyértelműsítsünk! • Gombok – Tovább, vissza, lejátszás, szünet, kilépés, stb. – Növelhető interaktivitás, figyelemfenntartás – Tovább gomb: • • Válasz, megoldás készleltetése Mondat befejezetlensége Vélemények ütköztetése külön oldalakon Fokozatos cselekmény-előrehaladás

2016 -os e-learning trendek 1. 2. 3. 4. 5. 6. Gamification Automatizált kurzus szerkesztés Hordható tech tréning A Nagy adat Reszponzív LMS Felhő-alapú rendszerek

Tudásátadás tesztek segítségével

Bevezető Napjaink elvárásai: – Folyamatosan megújuló környezet – Elvárt tudásfrissítés Folyamatos tanulás Fontos a visszacsatolás Tesztekkel oldható meg

Hagyományos vs elektronikus • Hagyományos teszt – Van tanári felügyelet – Megszokott – Időigényes: Javítás – Értékelésben hibázási lehetőség – Költséges: oktató, bérleti díj, szállás, utazás – Rugalmatlan: Alkalmazkodás és pótalkalmak – Papíralapú, ki kell nyomtatni, nem módosítható – Nehéz kiolvasni

Hagyományos vs elektronikus • Online tesztkitöltés – Saját időbeosztás – Azonnali visszajelzés, egész folyamat gyorsabb – Rugalmas – Könnyebb javítás – Költséghatékony – Rosszul kitalált tesztelési eljárás esetén csalás veszélye fennállhat – Zárt kérdéseket preferálják, nyitott nehézkes

Célok meghatározása Tesztkészítés folyamata Stratégia felállítása Kérdéssorok összeállítása Riportálás

Célok meghatározása • Nem csak a pontozható eredmény lehet elérendő célja a tesztnek! – Kérdéseken keresztüli tanulás – Érdeklődés felkeltés – Véleménynyilvánítás

Célok meghatározása • A célok meghatározásánál figyelembe kell venni sok tényezőt – Milyen eredményt szeretnénk elérni a teszteléssel, mennyire kell elsajátítaniuk a témakört – Figyelembe kell venni a teszt kialakításánál a tanulók korát, munkakörét, számítógéphasználati kultúrát

Célok meghatározása • A céloktól függően kell meghatározni és dokumentálni: – – – – – A kérdések típusát, megfogalmazását Kérdések súlyozását Időzítést Visszacsatolási módszert Sorrendiséget Kérdésbankot Pontozási módszert Próbálkozások megengedett számát Próbálkozások közti időt Mit riportáljunk, mennyire elemezzük?

Célok meghatározása Hol helyezkedjen el a teszt? • Önálló teszt • Önálló modul – Tananyag elvégzésétől független – Tananyag elvégzéséhez kötött • Tananyagba illesztett – Fejezetek elején: Ha a cél az érdeklődés felkeltése – Fejezetek közben: Ha a cél a visszacsatolás a figyelemről, gyakorlás – Fejezetek végén: Ha a cél az ellenőrzés

Tesztkészítés folyamata Cél Azt szeretnénk mérni, hogy mennyire sikerült a tananyagban szereplő pontos információkat, adatokat hosszútávon elsajátítani. Stratégia - Olyan tananyagzáró tesztet állítsunk össze, melynél minimalizáljuk a csalási lehetőségeket - Kezdés: ne közvetlenül a tananyag elvégzése után - Nagy kérdésbank Kérdések - Időzített tesztek, kérdések - Véletlenszerű válasz sorrend Riport - Nincs azonnali visszajelzés a tanulónak, csak a teszt végén, százalékosan - Javasolt kérdésenként átnézni, melyiket rontották el sokan

Tesztkészítés folyamata Cél Stratégia Kérdések Riport A teszt célja annyi, hogy a tanulók elsajátítsák és megtanulják a tananyagot. - Fejezetek végére, tananyag végére - Ne engedjük továbbhaladni - Válaszok azonnali megmagyarázása - Fejezetek végén: Kevés kérdés, a legfontosabb információról - Tananyag végén: Véletlenszerűen, nagy kérdésbank - Példák felállítása - Azonnali visszajelzés a tanulónak a helyes válaszokkal, magyarázattal - Javasolt kérdésenként átnézni, melyiket rontották el sokan

Tesztkészítés folyamata Cél Stratégia Kérdések Riport Tananyag előtti „állapotfelmérés”, előzetes tudás felmérése. - Tananyag előtt az oktatandó témakörökről kérdezzük - A kevésbé értett témakörökben több magyarázó szöveget jelenítsünk meg - Különböző nehézségű kérdések, súlyozva - Témakörönkénti kérdéscsoportok - Tanulónak a tananyagban megjelennek plusz információk az eredménytől függően - Riportálható, mely témakörök nehezebbek

Tesztkészítés folyamata Cél Ismétlődő képzések elsajátítási szintjét szeretnénk mérni. Stratégia - Úgy állítsuk össze a kérdéssort, hogy ne kelljen minden alkalommal új kérdéssort írni, csak frissíteni - Elévülési idő beállítása Kérdések - Nagy kérdésbank - Véletlenszerű válasz sorrend Riport - Elemezhető, mely kérdésekre érkezik nagy arányban rossz válasz. (Átnézni a tananyagot és a tesztet) - Tanulónként elemezhető a fejlődés

Tesztkészítés folyamata Cél Azt szeretnénk mérni, hogy a tanultakat mennyire tudják gyakorlatban hasznosítani a tanulók. Stratégia - Tananyag közben, gyakorlati példák Kérdések - Szituációs jellegű feladatok - Konkrét esetekbe ágyazott kérdések Riport - Azonnali visszajelzés a tanulónak, utalva a szituáció lehetséges megoldásaira

Tesztkészítés folyamata Cél Stratégia Kérdések Riport A tanulók véleményét, javaslatait szeretnénk megtudni egyes témakörökből. - Kérdőív (survey) használata - Nincsen helyes vagy helytelen válasz - Név nélkül - Kérdéstípusok: Igaz/hamis, feleletválasztós, kifejtős - Likert skála, értékelés számokkal - Kevés kérdés - Kérdések és válaszok azonos sorrendben - Szöveges kérdőíveknél: értékelés egyesével - Számot tartalmazó válaszoknál: statisztikai módszerekkel

Problémák Ellenvetés Javaslat A tanulók lemásolják egymásról a tesztek válaszait - Véletlenszerű kérdés sorend Véletlenszerű válaszsorrend Kérdésbank Időkorlát Késleltetett visszajelzés

Problémák Ellenvetés Javaslat A tanulók kikeresik a jegyzeteikből, oktatási anyagból, internetről a helyes választ. - Időlimit (tesztkérdésekre) Komplex gondolkodást igénylő kérdések (szituációk, problémafelvetés) „Fordított”, átfogalmazott, gondolkodtató kérdések Ha az a cél, hogy találják meg az információt, tudják hol kell keresni nem probléma

Problémák Ellenvetés Javaslat Nem tudjuk ellenőrizni, hogy ki írja meg a tesztet. - Szűk intervallum a teszt kitöltésének megkezdésére Mindenki egy időszakban töltse ki a tesztet Felügyelő a kijelölt tanteremben

Javaslatok A tesztsorok készítésekor törekedjünk az • Egységességre • Könnyű kezelhetőségre • Megfelelő tájékoztatásra ‒ Ne „hirtelen” kerüljön a tesztbe. Hagyjunk neki időt, ha kell, mielőtt nekiáll. Tájékoztassuk, hogy teszt következik. ‒ Közöljük a célt (elvégzendő teszt) ‒ Közöljük, mennyi időt vesz igénybe, hány kérdés lesz ‒ Közöljük az eredményét (legalább annyit, hogy megfelelt vagy nem)

Kérdéstípusok használata • Legyen változatos egy kérdéssor, de ne essünk túlzásba • Írjuk le, hogy mit kell csinálni • Jelöljük, ha több jó válasz van • Ne kérdéstechnikai demo legyen • Figyeljünk, hogy mobileszközön is használható legyen • Képek használata • Felépítés: ne egyből nehéz

Csoportos feladat: Tervezzetek meg közösen egy saját képzést és tananyagot releváns témával, majd mutassátok be! Beszéljétek meg a képzés felépítését és a tananyag struktúráját, tervezzétek meg az interakciókat!

Tesztbank használata

Tesztbank • Kérdésgyűjtemény, melyből véletlenszerűen kerülnek megjelenítésre kérdések • Változatos kérdéssorok – Kérdések sorrendje – Kérdések száma – Válaszok sorrendje • Nem tudják a tanulók leírni egymásnak a válaszokat

Tesztbank • Kérdések importálása/exportálása: többszöri felhasználhatóság • Téma szerinti kérdések • Nehézség szerint pl. : egyre nehezedő kérdések • Teszt-en belül több teszt „szekció” összeadódó pont • Gyakorló tesztsorok (nem pontozott) • Kérdések típusai is váltakozzanak

A tananyagfejlesztés lépései Értékelés és lezárás

Cél meghatározása Kiindulási anyagok elkészítése Tananyagkészítés folyamata Szövegezés, tördelés Képek beszúrása, design Interaktív elemek használata Véleményezés, utómunkák Hibajavítás Tesztelés, Riportok ellenőrzése Forrásfájl archiválása Végleges közzététel Kismértékű javítások, frissítések • A véglegesnek ítélt, tesztelt tananyagot, átadjuk a véleményezőknek, akik jelölik az esetleges tartalmi és helyesírási hibákat. • Akár több körös is lehet.

Tananyag tesztelése • Navigáció • Magyarázat • Jól működik? • Elágazás • Tartalomjegyzék hivatkozásai • Státuszbár • Oldalszámozás • Oldalak elemei • Helyes címek? • Szöveg • Helyesírás • Videó, narráció

Tananyag tesztelése • Kérdések • Összes kérdés • Válasz: jó és rossz • Megfelelő visszajelzés • Megoldható a feladat? • Teszt • Teljesítettség mérése • Pontszámok? • Egységes-e a visszajelzés • Elnavigál-e a jó oldalra a végén?

Tananyag tesztelése • Interakciók • Egér interakciói • Megfelelő elem ugrik fel? • Tovább gomb ütemezése • Utasítások? • Tovább tud menni? • Interakció mértéke? • Van célja?

Tesztforgatókönyv Az oldal funkciói Tesztelés státusza Megjegyzés (sikeres / sikertelen) A képen látható szöveg betöltése Helyes válasz esetén a Helyes Fejlesztő készíti Egységes Válasz: egységes Funkcióról funkcióra – megjegyzés • Excel tábla: oldalszám mi a probléma stb. • Printscreenek • • felirat jelenik meg Amennyiben a válasz helytelen, a “helytelen válasz” képernyő megnyílása az Elküldés gomb után. “Előző” gomb betöltődése. Kattintásra az előző oldal nyílik meg. “következő” gomb megjelenése Kattintásra a következő oldal nyílik meg.

Cél meghatározása Kiindulási anyagok elkészítése Tananyagkészítés folyamata Szövegezés, tördelés Képek beszúrása, design Interaktív elemek használata Véleményezés, utómunkák Hibajavítás Tesztelés, Riportok ellenőrzése Forrásfájl archiválása Végleges közzététel Kismértékű javítások, frissítések • Nemcsak a tananyagot teszteljük, hanem a riportot is: néhányan végezzék el vegyes eredménnyel • Készüljenek is el a riportok • Ne csak úgy teszteljük, hogy minden kérdést jól válaszolunk meg. • 2 -3 ember bevonása • Szakértő és szakterület véleményének kikérése

Publikálás

Keretrendszerek: LMS, LCMS • Háttér biztosítása • LCMS – Learning Content Management System - Oktatási tartalommenedzsment rendszer – Tananyagok fejlesztése, tanulókhoz eljuttatása – Adminisztráció, riportok, levelezés • LMS – Learning Management System – Oktatásmenedzsment rendszer – Adminisztráció, riportok, levelezés

Keretrendszerek jellemzői • Webes felület • Funkciói: – – – – – Felhasználók csoportos kezelése Tananyagok felhasználókhoz rendelése Tananyagok időzítése Eredmények tárolása/ kiértékelése Lekérdezések Felhasználók közötti kommunikáció támogatása Tantermi és e-learninges képzések nyilvántartása Felhasználókról adatok tárolása Ismétlődő képzések berakása Tanárok/kurzuskészítők elsődlegese szerepe

Keretrendszerek jellemzői 2. Nyílt forráskód Mindenki által módosítható Zárt forráskód Kevésbé testreszabható Olcsóbb Drágább, licensz-es termékek Instabilabb Kevesebb verzió Sok új verzió Támogatott, felhő alapú rendszerek

Flash tartalmak • Előnyök – Látványos és interaktív megoldások, komplex alkalmazások, játékok • Hátrányok – Böngésző csak bővítménnyel játssza le • Állandó frissítés – Lassítja a számítógépet – egyszeri letöltés – Mobileszközökön gyors merülést okoz – Apple nem támogatja a Flash tartalmakat • Pl. : Captivate, Snap! by Lectora

HTML tartalmak • Weboldalak készítéséhez hasonló Előnyök • Tananyag nem egyben kerül letöltésre, hanem elemről elemre, oldalról oldalra. • Támogatott Hátrányok • Megjelenése nem feltétlenül olyan dinamikus, mint a flash fájl esetében. • Elcsúszások • Pl. : Lectora, Captivate 8. • HTML, vagy flash?

Szabványok • Tartalmak egységes kezelése – „interoperatibilitás” • AICC – Első elterjedt szabvány – Légitársaságok használták • SCORM – Tanulási egységek (SCO) bevezetése – A világ vezető e-learning szabványa (2. 1 és 2004)

SCORM szabvány • Tananyagokra vonatkozó szabvány – A tartalom tanulási egységekből, objektumokból áll • Elvei: – – Teljes körű együttműködés minden keretrendszerrel Tartósság – frissítésektől viszonylag független Tananyag elemek újrahasznosíthatósága Sajnos nem tökéletes Tananyagfejlesztésre fordított idő és pénz

Riportok

Riportok • • Bármikor visszakereshető kimutatások Milyen mélységű kimutatás? Kinek? Kikről?

Riportok A mérési rendszer bevezetése előtt, a kérdések megírásakor az alábbi elvárásokat kell figyelembe vennünk: • Objektivitás • Legyenek mérhetőek a válaszok • Legyen összehasonlítható (súlyozás) • Rendszeres időközönként ismételni

Riportok • A kimutatásokat úgy készítsük el • Kapjanak visszacsatolást a tanulók • Legyen látható következménye – Pozitív visszacsatolás – Negatív visszacsatolás

Riportok Végezzünk önellenőrzést • A tanulók válaszait elemezzük. A nehezebb kérdéseket, témaköröket nézzük át – Tananyagban – Tesztben • Figyeljünk rá a jövőben. Szükség esetén módosítsuk, egyértelműsítsük ezeket a témaköröket. Nézzünk tendenciákat • Melyik kérdés jó? Melyik van rosszul fogalmazva? • Oktató teljesítménye is mérhető

Riportok Kövessük a tanulókat • Ne csak a legfrissebb eredményeket nézzük. • Érdemes visszakövetni a régi eredményeket is, melyből látszódik az egyes tanulók fejlődése.

Riport példa

Cél meghatározása Kiindulási anyagok elkészítése Tananyagkészítés folyamata Szövegezés, tördelés Képek beszúrása, design • Javítások után közzétesszük a legfrissebb verziót, és „élesbe” helyezzük. Interaktív elemek használata Véleményezés, utómunkák Hibajavítás Tesztelés, Riportok ellenőrzése Forrásfájl archiválása Végleges közzététel Kismértékű javítások, frissítések • Visszajelzések alapján: következő anyagon változtatunk, fogadjuk a tanulói észrevételeket, frissítjük a tananyagot (pl: szabályzatok száma, stb. ) • Teszteredményeket vegyük figyelembe. Mi nem kapott elég hangsúlyt?

Cél meghatározása Kiindulási anyagok elkészítése Tananyagkészítés folyamata Szövegezés, tördelés Képek beszúrása, design Interaktív elemek használata Véleményezés, utómunkák Hibajavítás Tesztelés, Riportok ellenőrzése Forrásfájl archiválása Végleges közzététel Kismértékű javítások, frissítések • Mentés megfelelő néven, verziószámmal • Szerkeszthető és a kész SCORM csomag is. • Később könnyen kereshető legyen • Forrásképek, ppt-tk egyben legyenek

Mire figyeljünk tananyag készítésekor? 1. • Mérjük fel az igényeket! – Célközönség megismerése, előképzettsége – Forgatókönyv a tananyagról • Figyeljünk a tartalomra! – – Formális/informális szövegezés Egyszerű, érthető fogalmazás Átlátható, blokkosított tananyag Lényeg kiemelése • Legyünk egységesek! – Következetes szín-, designelem- és betűtípus használat – Bevezetés, befejezés

Mire figyeljünk tananyag készítésekor? 2. • A jó design segít! – Tartalomhoz illő képek, illusztrációk – Tananyag megértésének segítése • Teszteljünk okosan! – Ellenőrző kérdések helye, mennyisége – Visszakérdezés – Véletlenszerű válasz- és kérdésmegjelenítés • Ellenőrizzük a minőséget! – Tananyag leellenőriztetése tartalmilag, logikailag külső szemlélő által – Ellenőrzés több gépen, környezetben, eszközökön, felbontásban

Gamification • A gamifikáció az a folyamat, amikor játékmechanizmusokat és stratégiákat alkalmazunk játékon kívüli szituációkban, területeken. „Játszva tanulás” • 2015 -ös e-learning trend • Tanulási motiváció növelése

Gamification • Elkötelezettség kialakítása és motiválás • Státusz és teljesítmény a középpontban • Olvasott 10%, halott 20% , vizuális 30% -> feladatmegoldás 50%> szimuláció 90% • Hangsúly a megvalósításon!

Gamification kritikája • • • Szimulációs játékok virtuális környezet Rangok badgek Programok, költségvonzat HR folyamat: elfogadtatás (3 -as egység) Szakterületekkel való összeférhetetlenség Szkeptikusok csoportja Mit tehetünk?

Arany középút Jó tanács: ne használjunk túl sok gamifikált elemet, valamint ügyeljük a jutalmazásra, mert a felhasználók kevésbé kedvelik a virtuális pénznemek gyűjtését. • Kerettörténet • Beépített kínálat lehetőségei • Visszatérő karakterek

Köszönjük, hogy velünk tartottatok! anna. gonczo@artudasmenedzsment. hu