Kosztolnyi Dezs regnyei Kosztolnyi Dezs a Nyugat els

Kosztolányi Dezső: regényei Kosztolányi Dezső a Nyugat első nemzedékének tagja, lírája mellett epikus művei is jelentősek. Nagy hatással volt rá Freud mélylélektana. Regényeiben Lélektani problémák állnak a központban. Kosztolányi használta fel elsőként a magyar irodalomban a lélekelemzés eredményeit. Kosztolányi regényeit az 1920 -as években írja: Néro, a véres költő 1922, Pacsirta 1924, Aranysárkány 1925, Édes Anna 1926 Babits Mihály, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső A Néro, a véres költőben a zsarnok lélektanát mutatja be, amely közömbös az értékekkel szemben. A regényt több világnyelvre lefordították, de a legfontosabb talán az 1924 -es német változat, melyhez Thomas Mann írt előszó-levelet. Az Aranysárkány főhősét, Novák Antalt megalázza egy bukott diákja, lánya megszökik egy másik tanítványával, és Novák Antal nem lát más kiutat mint az öngyilkosságot. A Pacsirtában az idős Vajkay házaspár egyetlen, kissé csúnyácska lánya elutazik egy hétre a rokonokhoz. A szülők lányuk távollétében boldogabban élnek. Az elbeszélés mögött mély, lélektani konfliktusok húzódnak meg.

Édes Anna Műfaja: lélektani regény A szereplők lelki történéseire koncentrál, a hősök tetteinek lélektani mozgatórugóit keresi. A világirodalomban Dosztojevszkijre, a magyar irodalomban Kemény Zsigmondra jellemző mutató lélektani regény. ( James Joyce, Thomas Mann, Kosztolányi Dezső ) A mű 20 fejezetből áll. Az első és utolsó fejezet nem tartozik szorosan a cselekményhez. Az első fejezet a kerettörténet, kijelöli az esemény idejét: a tanácsköztársaság bukása, Kun Béla elhagyja az országot. Anna a műben csak késleltetve jelenik meg. Sokat beszélnek róla, de csak a hatodik fejezetben, érkezik meg új gazdáihoz, akikről első benyomásai nagyon rosszak. Ösztön-énje kezdettől fogva tiltakozik ez ellen az állapot ellen, Vizyéket kezdettől fogva nem kedveli, a gyomra majdnem felfordult a lakás szagától, és a helyet sem tudta megszokni. Nehezen válik meg előző gazdáitól, ahol a gyerekekre vigyázott. Vizyéknek nincs gyerekük. Édes Anna neve beszédes név: az édesanya természetére utal.

Anna és Patikárius János között furcsa szerelmi kapcsolat alakul ki, amely 4 napig tart Anna terhes lesz. Patikárius Jancsi csak az élvezetet keresi, Annának gyógyszert szerez, amitől ő elvetél. Anna a gyógyszert nagyon keserűnek érzi: a vetélés ellentétes a jellemével, mégis erre kényszerítik. A szerelem egy másik neme is megjelenik a műben. Az kéményseprő Bátory már idősödő özvegy, gyereke is van. Annában a takaros háziasszonyt látja, aki segítene a gyermeknevelésben. Megkéri Anna kezét, de Vizyné nem engedi a házasságot. Le akarja beszélni Annát, majd amikor ez nem segít, akkor betegnek tetteti magát, és arra kéri Annát, hogy csak gyógyulásáig maradjon, arra várva, hátha Anna meggondolja magát. A történet tetőpontja az, amikor Anna megöli Vizyéket. Csak Vízynét akarja megölni, de Vízy felébred, így őt is meg kell ölnie. Anna nem menekül el a helyszínről. 15 évre elítélik. Moviszter doktoron kívül senki nem áll mellette. Moviszter doktor a műben többször is kiáll Anna mellett, úgy tűnik, hogy ő tudja, mi zajlik a cselédek lelkében. Ő képviseli a humánumot a műben. Elfojtás elmélet: a tudatalattiban összegyűlik a sok megaláztatás, és egyszer csak látszólag indokolatlanul tör elő. Freud szerint ez egy betegség. Anna cselekedetei közül korábban semmi sem utal arra, hogy meg akarná ölni gazdáit.

Édes Anna jelleme: A regényben Annának kettősséget mutat: a felettes énje tökéletesen alkalmazkodik, sőt azt is megtudjuk, hogy az előző gazdájánál jól érezte magát. Úgy tűnik, hogy természetesnek veszi az alá- és fölérendeltségi viszonyokat. A házasság kiutat jelentene ebből az állapotból, de Vizyné miatt ez is meghiúsul. Édes Anna a gyilkosságot nem tudatosan követi el, a bírósági tárgyalás pontos képet ad ösztönös viselkedéséről. Moviszter jellemzése és megértő magartatása alapján úgy érezzük, hogy ő értette meg Anna belső érzéseit. Vizynének meghalt a lánya, és ezt az űrt azzal töltötte be, hogy a tökéletes cselédet kereste. Minden energiáját ebbe fekteti, és minden cselédben csak a hibákat látja. Amikor Annában nem látja azokat a hibákat, amiket a cselédekben megfigyelt, akkor szinte mániákusan ragaszkodik hozzá. Mások előtt mindig arra tereli a szót, hogy neki milyen cselédje van. Amikor meg akar házasodni, és ezzel elhagyni a házat, akkor mindent megpróbál: lelkileg zsarolja meg Annát, azzal, hogy betegnek tetteti magát. A legelemibb szabadságot is megvonja tőle, rabszolgaként, gépként kezeli. A mű felhívja a figyelmet arra, hogy az alá- és fölérendeltségi viszonyokban is megértéssel és irgalommal kell viselkedni.