Szolvencia II Az els s msodik mennyisgi hatstanulmny

Szolvencia II: Az első és második mennyiségi hatástanulmány (QIS 1 -2) tapasztalatai Gaálné Kodila Diána 2007. március 26. 1

Források § CEIOPS-FS-08/05 S: CEIOPS Preparatory Field Study for Life Insurance Firms - Summary Report § CEIOPS-FS-11/05: QIS 1 specification – Technical provisions § CEIOPS-FS-01/06: QIS 1 – Summary report § CEIOPS-PI-08/06: Quantitative Impact Study 2 Technical Specification § CEIOPS-SEC-71/06 S: QIS 2 – Summary Report § CEIOPS-CP-09/06: Consultation Paper 20. Draft Advice to the European Commission in the Framework of the Solvency II Project on Pillar I Issues – Further Advice 2

Korábbi hatástanulmányok • Előkészítő helyszíni tanulmány (Preparatory Field Study, PFS) 2005. április – szeptember Ø cél: felkészülés a hatástanulmányokra; nem számszerű eredmények, hanem a változás irányának megismerése Ø csak életbiztosítókra Ø eszközök és kötelezettségek piaci alapú értékelése Ø stressz tesztek • Első mennyiségi hatástanulmány (Quantitative Impact Study 1, QIS 1) 2005. október – 2006. március Ø biztosítástechnikai tartalékok piaci alapú értékelésére fókuszált Ø Legjobb Becslés+Kockázati Ráhagyás (BE+RM) Ø RM: különböző (75, 90 és 60%-os) megbízhatósági szintek 3

A QIS 1 eredményei – élet ág 4

A QIS 1 eredményei – nem-élet ág 5

A QIS 1 eredményei – nem-élet ág 6

A QIS 1 eredményei – nem-élet ág 7

Második mennyiségi hatástanulmány (QIS 2) 2006. május – december Célja: az alábbiak tesztelése: Ø biztosítástechnikai tartalékok piaci alapú értékelése, ahol a kockázati ráhagyás (RM) számítása: • 75%-os megbízhatósági szinten • tőkeköltség (Cost of Capital, Co. C) alapú megközelítéssel Ø szavatoló tőkeszükséglet Ø minimális tőkeszükséglet Megjegyzés: QIS 2 során csak előzetes kalibráció a paraméterekre; kalibráció tesztelése a QIS 3 során. 8

Részvételi minta a QIS 2 -ben Összesen 23 ország 514 biztosítója => 65%-os növekedés a QIS 1 -hez képest. Az 514 biztosító közül: • 161 életbiztosítási tevékenység • 22 egészségbiztosítási tevékenység • 237 nem-életbiztosítási tevékenység • 81 élet- és nem-életbiztosítási tevékenység • 13 viszontbiztosítási tevékenység Magyarországról 5 résztvevő: • 1 élet ági adatok • 1 nem-élet ági adatok • 3 mind élet ági, mind nem-élet ági adatok 9

A QIS 2 eredményei - tartalékok Súlyozott átlag - 75%-os percentilis / Jelenlegi - Élet ág 110% 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Súlyozott átlag - 75%-os percentilis / Jelenlegi - Nem-élet ág 110% 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 10

Tőkeköltség (Co. C) alapú megközelítés Az elv azon megközelítésre épül, hogy egy biztosítónak a legjobb becslésen felül annyi tartalékkal kell még rendelkeznie, mint amennyi egy esetleges állomány-átruházás esetén szükséges szavatoló tőke költsége. Előnyei: Ø egyszerűbben számítható (főleg az életbiztosítás területén), mint a megbízhatósági szintekhez tarozó tartalékértékek Ø gazdasági értelmezés Ø elérhetőek olyan közelítő módszerek, amelyek nem igényelnek sztochasztikus modellezést 11

A QIS 2 eredményei - tartalékok Súlyozott átlag - Co. C / Jelenlegi - Élet ág 140% 130% 120% 110% 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Súlyozott átlag - Co. C / Jelenlegi - Nem-élet ág 110% 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 12

A QIS 2 eredményei - tartalékok Súlyozott átlag - COC / 75%-os percentilis - Élet ág 110% 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Súlyozott átlag - COC / 75%-os percentilis - Nem-élet ág 110% 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 13

További tapasztalatok - tartalékok • Diverzifikációs hatások: Ø csak néhány résztvevő vett figyelembe ilyen hatásokat Ø ált. korrelációs mátrixok használatával Ø hatása: egészen csekély mértékű csökkenés és 28%-os csökkenés között • Nagy eltérések: Ø pénzügyi opciók és garanciák értékelésében Ø jövőbeni bónuszok értékelésében =>Javaslat: további útmutatók a pénzügyi opciók és garanciák, valamint a jövőbeni bónuszok értékelésére 14

CEIOPS-javaslat a QIS 2 tapasztalatai alapján Tartalékok kockázati ráhagyásának meghatározásához: Ø tőkeköltség alapú megközelítés Ø bizonyos előfeltételezések keretirányelvben való rögzítése Ø fő paraméterek és feltételezések szabályozása 3. szintű részletszabályokban Ø hosszú-kifutású nem-élet ági termékek esetében további elemzés Megjegyzés/figyelemfelhívás: a tőkeköltség alapú megközelítéssel számított tartalékok értéke függ a szavatoló tőkeszükséglet számításának módszertanától és paramétereitől. 15

SZTSZ alapelvek QIS 2 • időhorizont: 1 év • kockázati mérték, biztonsági szint: 99, 5%-os Va. R vagy 99%-os Tail. Va. R • értékelés: a piaci értékkel konzisztens, az (egyszerűsített) gazdasági mérleg szerint 16

SZTSZ struktúra QIS 2 17

Korrelációs mátrix a fő kockázatok között Korrelációk piaci hitel élet egészség nem-élet működési piaci 1 hitel MH 1 élet ML ML 1 egészség ML ML ML 1 nem-élet ML M L L 1 működési M ML ML ML M 1 ahol L alacsony, ML közepes-alacsony, M közepes, és MH közepes-magas korrelációt jelöl. 18

A QIS 2 eredményei - SZTSZ Teljes pénzügyi helyzetre vonatkozó eredmények • Élet ág: Ø a tőke-megfelelési helyzetben bekövetkező átlagos változások cégenként lényegesen eltértek egymástól Ø általánosságban: a biztosítástechnikai tartalékok lecsökkentek, míg az „alap” SZTSZ és a rendelkezésre álló tőke megnőtt Ø 11 országban a tőke-megfelelési arány a legtöbb élet ági résztvevő esetén lecsökkent ugyan, de 100% felett maradt, míg 6 országban megnőtt Ø néhány résztvevő esetében a SZTSZ megközelítette a nullát, sőt egyes esetekben az alá is csökkent 19

A QIS 2 eredményei - SZTSZ Teljes pénzügyi helyzetre vonatkozó eredmények • Nem-élet ág: Ø általánosságban: a biztosítástechnikai tartalékok lecsökkentek, míg a rendelkezésre álló tőke és az „alap” SZTSZ megnőtt Ø 16 országban a tőke-megfelelési arány a legtöbb nem-élet ági résztvevő esetén lecsökkent ugyan, de 100% felett maradt Ø az életbiztosítókhoz képest sokkal több nem-élet ági biztosító tőke-megfelelési aránya került 100% alá, sőt 2 országban a résztvevők kb. felénél került ez az arány 100% alá 20

„Alap” SZTSZ-t módosító tényezők hatása • „k-faktor” (RPS) kockázatelnyelő hatása: 21

„Alap” SZTSZ-t módosító tényezők hatása • Nem-élet ági várható nyereség vagy veszteség (EP_NL) módosító (lehet növelő is!) hatása: 22

A QIS 2 eredményei - kockázati komponensek Két domináns kockázati faktor: • élet ágban: piaci kockázat • nem-élet ágban: nem-életbiztosítási kockázat Kompozit biztosítók kockázati komponensei, relatív súlyozott átlagok 0% 20% 40% 60% 80% Piaci Hitel Életbizt. Működési NÉ-bizt. 100% 23

A QIS 2 eredményei - kockázati komponensek Életbiztosítók kockázati komponensei, relatív súlyozott átlagok Piaci Hitel Életbizt. Működési 0% 20% 40% 60% 80% 100% 24

A QIS 2 eredményei - kockázati komponensek Nem-életbiztosítók kockázati komponensei, relatív súlyozott átlagok NÉ-bizt. Hitel Piaci Működési 0% 20% 40% 60% 80% 100% 25

A piaci kockázati komponensei Életbiztosítók piaci kockázati komponensei, relatív súlyozott átlagok Részvény Kamatláb Ingatlan Árfolyam 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 26

A diverzifikáció hatása az „alap” SZTSZ-re A diverzifikáció hatása az “alap” SZTSZ-re - Életbiztosítók 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% A diverzifikáció hatása az “alap” SZTSZ-re - Nem-életbiztosítók 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 27

A diverzifikáció hatása az „alap” SZTSZ-re A diverzifikáció hatása az “alap” SZTSZ-re - Kompozitok 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 28

Nem-életbiztosítási kockázati komponensek, relatív súlyozott átlagok Díjazás Tartalék Katasztrófa 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 29

Nem-életbiztosítási kockázati komponensek az SZTSZ %-ában – súlyozott átlagok Díjazás Tartalék Katasztrófa 0% 20% 40% 60% 80% 100% 120% 140% 160% 180% 30

A QIS 2 eredményei - MTSZ • MTSZ tőke-megfelelési arány majdnem minden életbiztosító és a legtöbb nem-életbiztosító esetén 100% felett volt. • MTSZ és SZTSZ kapcsolata: sok esetben a két szint túl közel van egymáshoz Ø 13 országban minden résztvevő vagy legalább a többségük esetében az MTSZ értéke kisebb volt az SZTSZ 75%-ánál. Ø 4 ország esetében a résztvevők jelentős részénél az MTSZ szintje meghaladta az SZTSZ 75%-át. Ennek legfőbb okai: „k-faktor” és a nem-élet ági várható nyereségek vagy veszteségek kockázati elemek, mivel ezek az SZTSZ-t csökkentik, az MTSZ-t viszont nem. 31

MTSZ / SZTSZ súlyozott átlagok - Élet 350% 300% 250% 200% 150% 100% 50% 0% MTSZ / SZTSZ súlyozott átlagok – Nem-élet 200% 180% 160% 140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% MTSZ / SZTSZ súlyozott átlagok - Kompozitok 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% 32

Fejlesztendők a QIS 3 -ra • több és részletesebb útmutatók • pontos definíciók • a lehető legkevesebb opció • növelni kellene a kisebb biztosítók részvételét megfelelő egyszerűsítések felajánlásával elsősorban a következő területeken: Ø technikai tartalékok értékelése Ø szükséges idősorok összeállítása Ø az SZTSZ specifikációjának bonyolultabb területei (pl. „k-faktor”, kamatláb kockázati komponens) • érthetőbb/átláthatóbb Excel-táblák • kevesebb kvalitatív kérdés 33

A QIS 3 tervezett ütemezése • 2007. február 2 -16. : Előtesztelés – QIS 3 Technikai specifikáció • 2007. február 19. – március 2. : Előtesztelés – QIS 3 Exceltáblák és instrukciók • 2007. április 2. – június 30. : QIS 3 számítások elvégzése – résztvevő biztosítók • 2007. október: QIS 3 eredményei (QIS 3 Summary report) • 2007. november – 2008. január: konzultációs időszak - a QIS 3 tapasztalatai alapján módosított SZTSZ standard formula • 2008 tavasz: végleges CEIOPS-javaslat az SZTSZ standard formulára 34

A QIS 3 specifikáció tartalma • Értékelés (benne: eszközök és tartalékok) • SZTSZ standard formula • SZTSZ belső modellek • MTSZ • Rendelkezésre álló tőke • Csoportszintű kérdések 35

Köszönöm a figyelmet! 36