A SZMVITEL ALAPJAI 4 lecke Knyvelsi alapvetsek A

A SZÁMVITEL ALAPJAI 4. lecke Könyvelési alapvetések

A 3. leckében áttekintettük a gazdasági események rendszerét, megállapítottuk, hogy legyen az bármilyen összetett esemény is lényegében 4 alapvető típusra lehet leképezni minden hatást. Ebben a leckében a számviteli transzformáció dinamikus funkciójának módszertani megalapozásával, azaz a kettős könyvvitel technikai alapjaival foglalkozunk.

A számviteli transzformáció • egy szabályozott keretek között megvalósuló leképezés, • amelynek tárgya a vagyon és annak változásai Statikus Dinamikus MÉRLEG KÖNYVVEZETÉS 3

A KÖNYVVEZETÉS A kettős könyvelés alapjai

Mit is tanultunk meg az előző leckében? • A gazdasági események hatására legalább 2 vagyonrész változik, mégpedig oly módon, hogy ennek hatására a mérlegegyezőség elve folyamatosan érvényesül, emiatt a gazdasági esemény mérlegváltozásként való bemutatásakor ügyelni kellett arra, hogy a mérleg változatlan részeit is feltüntessük. • Olyan megoldást kell keresnünk, amelynek során elegendő csak az eseménnyel érintett vagyonrészek rendezése, anélkül a mérleg többi részével bármilyen módon is foglalkoznunk kéne. • Ráadásul a mérleg összevont kimutatás, tehát nem tudja biztosítani az igényekhez igazított tagolást (elvileg tudná, hiszen a vertikális tagolást akár meddig mélyíthetnénk, de ezzel egy teljesen kezelhetetlen, átláthatatlan „valamit”kapnánk) • A könyvelés során tehát függetleníteni kell egymástól a vagyonrészeket, de biztosítani kell, hogy abból szükség szerint a mérleg könnyen összeállítható legyen. • Ezt oldjuk meg a könyvviteli számla bevezetésével. 5

A kettős könyvelés eszköze: a könyvviteli számla • Év közben a gazdasági események rögzítésére, feljegyzésére a könyvvezetés (könyvelés) szolgál → eszköze a könyvviteli (főkönyvi) számla • a gazdasági események meghatározott szabályok szerinti rögzítésének az eszköze, • olyan kétoldalú nyilvántartás, melynek egyik oldalán a növekedéseket, másik oldalán a csökkenéseket jegyezzük fel – más szóval könyveljük 6

A főkönyvi számla modellezése: a főkönyvi számlavázlat Tartozik Hivatkozás sorszám, megnevezés Összeg Hivatkozás Gazdasági esemény azonosítása, igazolása Követel Összeg Gazdasági esemény értékben kifejezett hatása 7

Emlékezzünk vissza az 1. olvasóleckére! • Pacioli kapcsán említettük a kereskedelmi kettős könyvvitel alapszabálya: aki kap az tartozik, aki ad az követel – Ezért is nevezték ezt a könyvelési módot perszonális elméletnek • Ez a terminológia megmaradt a főkönyvi számlák két oldalának elnevezésében, de természetesen, ma már nem csak személyek (mint pl. a vevők vagy szállítók) állnak egyegy főkönyvi számla mögött, így ne is szó szerinti értsük a „tartozik” és „követel” szavakat! – A modern kor könyvelési számlaelméletét ezért is nevezik materiális elméletnek 8

Ismerkedjünk meg a számla alapvető jellemzőivel, a hozzá tartozó fogalmakkal!

• A két oldalt tehát formailag és következetesen elnevezzük: – A bal oldalt Tartozik oldalnak – A jobb oldal Követel oldalnak • Minden számlának van neve, amely az adott számlához tartozó vagyonrész nevére utal, a névhez tartozni fog egy kódszám is (egy számlaszám, amelynek tartalmával a következő leckékben fogunk megismerkedni) • A számlára könyvelt gazdasági eseményeket beazonosítható és visszakereshető módon is megjelenítjük, ezt nevezzük hivatkozásnak (dátum, tartalom, bizonylat, ügyfél, megjegyzések stb. ) • És természetesen minden bejegyzéshez tartozni fog egy értékösszeg is 10

KAPCSOLÓDÓ ALAPFOGALMAK • T oldalra való könyvelés: Terhelés • K oldalra való könyvelés: Jóváírás (elismerés) • Az egy-egy oldalra írt tételek összegét Forgalomnak nevezzük, vagyis kétféle forgalom lehetséges – T oldalra könyvelt tételek összege • Tartozik forgalom (TF) – K oldalra könyvelt tételek összege • Követel forgalom (KF) • A TF és KF különbsége az Egyenleg • Az Egyenleg jellege szerint, lehet – Tartozik egyenleg (TE) – Követel egyenleg (KE) Ha TF > KF Ha TF < KF 11

EGYENLEG időpontja szerint, lehet … • nyitó egyenleg (NYE): az adott számviteli időszak elején (általában január 1 -jén), az adott vagyonrész nyitó mérlegben szereplő értéke – Ez az összeg az előző időszakról „megmaradt” állományt mutatja • időszaki egyenleg (E): az adott számviteli időszak tetszőleges napján megállapított egyenleg • záró egyenleg (ZE): A számlák zárásakor (időszak végén, általában december 31 -én) mutatkozó egyenleg (ami majd a zárómérlegbe is be fog kerülni) 12

TOVÁBBI ALAPFOGALMAK I. • Halmozott forgalom – A nyitó egyenleggel számolt forgalom • Időszaki (nettó) forgalom – A nyitó egyenleg nélküli forgalom (az időszaki gazdasági események hatása) • Általában a „forgalom” kifejezés alatt halmozott forgalmat értünk. 13

TOVÁBBI ALAPFOGALMAK II. • Állományváltozás (ÁV): megmutatja, hogy az adott vagyonrész időszaki mozgásainak hatására mekkora különbség mutatkozik az időszak végi és eleji állomány között. • Számítása – Időponti adatokból: ZE – NYE – Időszaki adatokból: Időszaki forgalmak különbsége • ÁV = ZE – NYE • ZE = NYE + Növ. – Csökk. • ÁV = (NYE + Növ. – Csökk) – NYE, • tehát ÁV = Növ. – Csökk. 14

TOVÁBBI ALAPFOGALMAK III. • A nyitó egyenleg felvezetése a számlára: Nyitás – a nyitómérleg felbontása főkönyvi számlákra • A nyitás elvi lényege (nyitó)mérleg tételei Számla 1 … Számlan Adott mérlegtételhez több főkönyvi számla is kapcsolódhat. 15

TOVÁBBI ALAPFOGALMAK IV. • A záró egyenleg felvezetése a számlára: Zárás – Formailag 0 egyenlegűvé tesszük a számlákat • A zárás elvi lényege Számla 1 … (záró)mérleg tételei Számlan Adott számla csak 1 mérlegtételhez kapcsolódhat. 16

• Beszéltünk eddig két oldalról, forgalomról, nyitásról, növekedésről, csökkenésről… • Rendet kéne ezek között tenni! Azaz tisztáznunk kell, hogyan is kapcsolódik a két oldal a növekedéshez és csökkenéshez! • Rögzítenünk kell tehát, hogy melyik oldal is fejezze ki adott vagyonrész esetében a vagyonrész növekedését illetve csökkenését! • Nyilván kétféle lehetőség adódik • A „vitát” a számlák alakiságával oldjuk meg 17

A KÖNYVELÉS AXIÓMÁI A SZÁMLÁK TAGOLÁSI RENDSZERE ALAKI SZEMPONTBÓL Melyik oldal jelenti a növekedést ill. a csökkenést? AKTÍV T + PASSZÍV K – T ESZKÖZ K – TARTALMI SZEMPONTBÓL Milyen vagyonrészhez kapcsolódik? FORRÁS Tartalmi szempontból a későbbiekben bővülni fog ez a halmaz! + 18

Mit jelent tehát a számlák alakisága? • A történelmi fejlődés során kialakult formai „axiómát”, egy általánosan elfogadott gyakorlatot, amelyet a világ bármelyik számviteli rendszerében megtalálhatunk (Megjegyezzük, hogy a számlák formai kialakítása sokat változott az idők során, erről a számlaelméletek adnak tájékoztatást, amelyről az érdeklődők az interneten találhatnak háttéranyagot, vagy lásd Baricz-Róth: Könyvviteltan c. jegyzetét) • No és egységes legyen a forma (tehát minden számla a T oldalon növekszik és a K oldalon csökken vagy fordítva) vagy legyenek ilyen és olyan alakiságú számlák is, és ha ez utóbbit alkalmazzuk, akkor melyik vagyonrészhez milyen alakiságú számla tartozzon? • A mérleg, a vagyon kettős vetülete szinte kézenfekvőként kínálja a megoldást – A mérleg eszközoldalát megjelenítő eszközszámlák legyenek aktív, – A mérleg forrásoldalát megjelenítő forrásszámlák pedig legyenek passzív alakiságúak! – Ezt nevezzük ellentétel számlájú számlaelméletnek 19

A számlák általános alakisága ESZKÖZSZÁMLÁK + ─ FORRÁSSZÁMLÁK ─ + 20

Az ESZKÖZSZÁMLÁK alakisága • a mérleg eszközoldalának részletezése • Aktív számlák • általában T egyenlegük van (Miért? ) T NYE ESZKÖZSZÁMLA Időszaki növekedések (Nettó TF) K Időszaki csökkenések (Nettó KF) ZE Halmozott TF Halmozott KF 21

ESZKÖZSZÁMLA PÉLDA T ELSZÁMOLÁSI BETÉTSZÁMLA K NYE 12 000 Növekedések 4 000 Csökkenések 7 000 000 7 000 TF 16 000 KF A számla T egyenlege ebben az állapotban tehát 9. 000 Ft, ami azt mutatja, hogy a bankszámlánkon jelenleg ennyi pénz van 22

Az eszközszámla teljes körű bemutatása: a számla zárása T ELSZÁMOLÁSI BETÉTSZÁMLA K NYE 12 000 Növekedések 4 000 Csökkenések 7 000 000 ZE* 9 000 16 000 TF 16 000 KF *Azért könyveltük a ZE-t a követel oldalra, mert a számlának T egyenlege volt Ügyeljünk arra, hogy a záró egyenleg könyvelése a számlán szigorúan csak technikai feladat! A ZE könyvelésével ténylegesen nem lesz 0 a betétszámlánkon lévő pénz! 23

A FORRÁSSZÁMLÁK • a mérleg forrásoldalának részletezése • Passzív számlák • általában K egyenlegük van (miért? ) T FORRÁSSZÁMLA NYE Időszaki csökkenések (Nettó TF) K Időszaki növekedések (Nettó KF) ZE Halmozott TF Halmozott KF 24

FORRÁSSZÁMLA PÉLDA T SZÁLLÍTÓK K NYE 7 000 Csökkenések 40 000 Növekedések 35 000 000 40 000 TF KF 42 000 A számla k egyenlege ebben az állapotban tehát 2. 000 Ft, ami azt mutatja, hogy a szállítóinknak jelenleg ennyivel tartozunk. 25

A forrásszámla teljes körű bemutatása: a számla zárása T SZÁLLÍTÓK K NYE 7 000 Csökkenések 40 000 Növekedések 35 000 ZE* 2 000 000 42 000 TF KF 42 000 *Azért könyveltük a ZE-t a tartozik oldalra, mert a számlának K egyenlege volt Ügyeljünk arra, hogy a záró egyenleg könyvelése a számlán szigorúan csak technikai feladat! A ZE könyvelésével ténylegesen nem lesz 0 a szállítókkal szembeni tartozásunk! 26

Nos eddig megvagyunk! Tisztáztuk 1 -1 számla vonatkozásában az alapszabályokat! Teremtsünk kapcsolatot az egyes számlák között, vagyis nézzük meg a gazdasági események könyvelésének a szabályait!

A KÖNYVELÉS FOGALMAI • Kontírozás: folyamat, amelynek során meghatározzuk, hogy melyik vagyonrészben, milyen irányú változás történt, és ezt a változást (a gazdasági eseményt) melyik számla T és melyik számla K oldalára, milyen összeggel kell könyvelni (könyvelési tétel-szerkesztés) • Vegyünk egy példát! Anyagot vásároltunk 30 napos fizetési határidővel, 1. 000 értékben. • A gazdasági esemény hatására az anyagkészletünk növekszik 1. 000 -rel és ugyanennyivel nő a szállítókkal szembeni tartozásunk is. A két érintett vagyonrész az anyag és a szállító, amelyekhez rendre az Anyagok illetve a Szállítók számla kapcsolódik. Az Anyagok számla eszközszámla, tehát alakilag aktív, a Szállítók pedig forrásszámla, tehát alakilag passzív. Ez alapján elvégezhetjük a kontírozást: Tartozik az Anyagok számla (mivel aktívszámla és növekedés történt) és Követel a Szállítók számla (mivel passzívszámla és növekedés történt), és mindkét számlára 1. 000 -1. 000 összeget írunk. 28

A KÖNYVELÉS FOGALMAI • Könyvelési tétel: a kontírozás eredménye, rögzíti, hogy melyik számlákra kell a gazdasági eseményt könyvelni – A példánk esetében a könyvelési tétel tehát • T Anyagok és K Szállítók • Ellenszámlák: az egy könyvelési tételben megjelenő (egymással szemben álló) számlák – A példánkban tehát az Anyagok ellenszámlája a Szállítók és viszont • Könyvelés: a gazdasági esemény technikai rögzítése a főkönyvi számlákon a könyvelési tétel alapján (ez az ami napjainkban már a modern informatika tárházának segítségével valósul meg) 29

VEGYÜK ELŐ ÚJRA A 3. LECKE ALAPPÉLDÁJÁT! És ezen keresztül ismerkedjünk meg a kettős könyvelés gyakorlati megvalósulával

0. Kiinduló (nyitó) helyzet • Alapítottunk egy kft-t 1. 000 egységnyi tőkével, amit a tulajdonosok pénz befizetéssel teljesítettek • A kiinduló (nyitó)mérlegünk tehát Eszközök Mérleg 0 Források Jegyzett tőke Pénzeszközök 1 000 ∑ Eszközök 1. 000 ∑ Források 1 000 1. 000 31

E PÉNZESZKÖZ ÖSSZESEN T PÉNZ Ny. 1000 K NYITÓMÉRLEG 1000 JEGYZETT TŐKE 1000 ÖSSZESEN F 1000 T Jegyzett tőke K Ny 1000 A nyitóegyenlegeket arra az oldalra kell rögzíteni, amelyre a növekedéseket könyveljük, a számla alakiságára vonatkozó szabály szerint. 32

1. esemény: 100 értékben áruvásárlás, készpénzes fizetéssel. • Hatása a mérlegre: Eszközök Áruk (0+100) Pénzeszközök (1000 -100) ∑ Eszközök 1. 000 n n n Mérleg 1 Források Jegyzett tőke 1 000 ∑ Források 1. 000 100 900 eszközforgás Általános képlete: E 0 + X – X = F 0 ahol X az adott gazdasági esemény forintban kifejezett értéke 33

• Először végezzük el a kontírozást és szerkesszük meg a könyvelési tételt! • A gazdasági esemény az árut és a pénzeszközt érinti • Az árukészletünk nő, a pénzeszközünk csökken 100 -zal • Tehát az Áruk számla T oldalára (mert eszközszámla és aktívszámla) és a Pénzeszköz számla K oldalára (mert aktív számla és a csökkenést a K oldalra kell könyvelni) kell 100 -100 összeget írnunk. • A könyvelési tétel tehát • T Áruk és K Pénzeszköz 100 • Könyvelést lásd a következő dián 34

AZ 1. ESEMÉNY KÖNYVELÉSE FŐKÖNYVI SZÁMLÁKON T PÉNZ Ny. 1000 1. K T 100 1. ÁRUK 100 K T Jegyzett tőke K Ny 1000 Hivatkozás 35

2. esemény: 500 értékben épületvásárlás, halasztott fizetéssel. • Hatása a mérlegre: Eszközök Mérleg 2 Épületek 500 Jegyzett tőke Áruk Pénzeszközök 100 900 Szállítók ∑ Eszközök 1. 500 n n ∑ Források Tőkebevonás Általános képlete: E 1 + X = F 1 + X Források 1 000 500 1. 500 36

A 2. esemény értelmezése • Kontírozás: az épületek állománya nőtt, ezzel együtt nőtt a szállítói tartozásunk is, amit az Épületek számla T (mert eszközszámla, ami aktív számlának minősül, ezért a növekedést a T oldalra rögzítjük) és a Szállítók számla K (mert forrásszámla, ami passzív számla, amelyen a növekedést a K oldalon könyveljük) oldalára könyveljük 500 összeggel. • Könyvelési tétel: – T Épületek számla, K Szállítók számla • Könyvelés: lásd a következő dián 37

A 2. ESEMÉNY KÖNYVELÉSE FŐKÖNYVI SZÁMLÁKON T PÉNZ Ny. 1000 1. T K T ÁRUK 100 1. 100 SZÁLLÍTÓK 2. K T 2. ÉPÜLETEK 500 K T Jegyzett tőke K Ny 1000 K 500 38

3. esemény: szállítói tartozás kifizetése közvetlenül bankhitelből. • Hatása a mérlegre: Eszközök Mérleg 3 Épületek 500 Jegyzett tőke Áruk Pénzeszközök 100 900 Hitelek Szállítók (500 -500) ∑ Eszközök 1. 500 n n ∑ Források Forráskörforgás Általános képlete: E 2 = F 2 + X – X Források 1 000 500 0 1. 500 39

A 3. esemény értelmezése (egészítse ki az előzőek alapján!) • Kontírozás: a állománya nőtt, ezzel együtt a szállítói tartozásunk is, amit a számla K (mert számla, ami számlának minősül, ezért a oldalra rögzítjük) és a Szállítók számla (mert forrásszámla, ami passzív számla, amelyen a növekedést a oldalon könyveljük) oldalára könyveljük 500 összeggel. • Könyvelési tétel: T a számla, K a számla • Könyvelés: lásd a következő dián 40

A 3. ESEMÉNY KÖNYVELÉSE FŐKÖNYVI SZÁMLÁKON T PÉNZ Ny. 1000 1. T 3. K T ÁRUK 100 1. 100 T HITELEK SZÁLLÍTÓK 500 2. K 500 K T 2. 3. ÉPÜLETEK 500 K T Jegyzett tőke K Ny 1000 K 500 41

4. esemény: bankhitel törlesztése. • Hatása a mérlegre: Eszközök Mérleg 4 Épületek 500 Jegyzett tőke Áruk Pénzeszközök (900 -100) 100 800 Hitelek (500 -100) ∑ Eszközök 1. 400 n n ∑ Források Tőkekivonás Általános képlete: E 3 – X = F 3 – X Források 1 000 400 1. 400 42

A 4. esemény értelmezése (végezze el önállóan) • Kontírozás: • Könyvelési tétel: • Könyvelés: lásd a következő dián 43

A 4. ESEMÉNY KÖNYVELÉSE FŐKÖNYVI SZÁMLÁKON T PÉNZ Ny. 1000 1. 4. T 3. K T ÁRUK 100 1. 100 K T HITELEK 500 4. SZÁLLÍTÓK 500 2. 100 K T 2. 3. ÉPÜLETEK 500 K T Jegyzett tőke K Ny 1000 K 500 44

5. esemény: A vállalkozás értékesít 60 (beszerzési) értékű árut 80 egység eladási áron, a vevő készpénzben fizet. • Hatása a mérlegre: Eszközök M 5, 2016. ……. Források Épületek 500 Jegyzett tőke Áruk (100 -60) Pénzeszközök (400+80) 40 880 Hitelek Eredmény ∑ Eszközök 1. 420 ∑ Források 1 000 400 20 1. 420 45

Az 5. esemény értelmezése • Az 5. esemény összetett esemény: két alapvető esemény sorozataként számolható el (lásd a kapcsolódó korábbi diákat). Az eredményképződésnél a bruttó módszert fogjuk alkalmazni, ezért egy tőkebevonás és egy tőkekivonás típusú esemény és az ezekből levezetett két egyszerű könyvelési tétel sorozataként számoljuk el • A tőkebevonás hatására nő a pénzeszközünk és ezzel együtt nő az eredményünk (80 -nal), ezt a Pénzeszköz számla T oldalára (mert …. ) és az Eredményszámla K oldalára (mert, forrásszámla …) kell könyvelni • A tőkekivonás hatására csökken az áru és ezzel együtt csökken az eredményünk is (60 -nal), ezt az Áruk számla K oldalára (mert…) és az Eredményszámla T oldalára (mert…) könyveljük. 46

AZ 5. ESEMÉNY KÖNYVELÉSE FŐKÖNYVI SZÁMLÁKON T PÉNZ 1. Ny. 5 a. 1000 80 4. T 3. K T ÁRUK 100 1. 100 SZÁLLÍTÓK 500 2. K 500 K 5 b. T 60 T HITELEK K 4. 100 3. 500 2. T 5 b. ÉPÜLETEK K 500 EREDMÉNY 60 5 a. T Jegyzett tőke K Ny 1000 K 80 47

Vonjuk le a könyvelés bemutatása alapján a kettős könyvvitel aranyszabályát!

A KETTŐS KÖNYVELÉS ALAPSZABÁLYA minden gazdasági eseményt (legalább) két számlán, mégpedig az egyiknek a T oldalán, a másiknak a K oldalán, ugyanazzal az összeggel kell könyvelni. Ezt nevezzük a kettős feljegyzés elvének. 49

Zárjuk le a könyvelésünket és készítsük el a zárómérleget! T PÉNZ 1. Ny. 5 a. 1000 80 4. Z. T 3. K T ÁRUK K T 100 880 1. 100 5 b. 60 2. SZÁLLÍTÓK 500 2. K 500 Z. K 500 T Jegyzett tőke K Z. 1000 Ny 1000 40 T HITELEK K 4. Z. 100 3. 400 500 E ÉPÜLETEK ÁRUK PÉNZESZKÖZ ÖSSZESEN ÉPÜLETEK T EREDMÉNY 5 b. Z. 60 5 a. K 80 20 ZÁRÓMÉRLEG 500 JEGYZETT TŐKE 40 EREDMÉNY 880 HITELEK 1420 ÖSSZESEN F 1000 20 400 1420 50

Szemléltessük a nyitómérleg és a zárómérleg kapcsolatát a könyveléssel!

E PÉNZESZKÖZ ÖSSZESEN T PÉNZ Ny. 1000 1. 5 a. 80 4. Z. T 3. K T ÁRUK K T 100 880 1. 100 5 b. 60 2. SZÁLLÍTÓK 500 2. NYITÓMÉRLEG 1000 JEGYZETT TŐKE 1000 ÖSSZESEN K 500 Z. K 500 T Jegyzett tőke K Z. 1000 Ny 1000 40 T HITELEK K 4. Z. 100 3. 400 500 E ÉPÜLETEK ÁRUK PÉNZESZKÖZ ÖSSZESEN ÉPÜLETEK F 1000 T EREDMÉNY 5 b. Z. 60 5 a. 20 K 80 ZÁRÓMÉRLEG 500 JEGYZETT TŐKE 40 EREDMÉNY 880 HITELEK 1420 ÖSSZESEN F 1000 20 400 1420 52

A fentiek elmélyítését jól szolgálja a 3. lecke gyakorló feladatának könyvelési megoldása Bátran vágjon bele!

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KÖZGAZDÁSZ KÉPZÉS TÁVOKTATÁSI TAGOZAT LECKESOROZAT COPYRIGHT © SZTE GTK 2017/2018 A LECKE TARTALMA, ILLETVE ALKOTÓ ELEMEI ELŐZETES, ÍRÁSBELI ENGEDÉLY MELLETT HASZNÁLHATÓK FEL. JELEN TANANYAG A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMEN KÉSZÜLT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL. PROJEKT AZONOSÍTÓ: EFOP-3. 4. 3 -16 -2016 -00014