Ionadszorpci a talajban Fogalom ion adszorpci kolloid Ionadszorpci

Ionadszorpció a talajban Fogalom: • ion • adszorpció • kolloid

Ionadszorpció a talajban • Talajkolloidok negatív töltésének kialakulása

Ionadszorpció a talajban • A kolloidokon leggyakrabban előforduló ionok, csoportosításuk • A kationok megoszlása a talajoldat és a kolloidok közt • ionadszorpció jelentősége

Ionadszorpció a talajban Kationcsere kapacitás (CEC vagy T-érték) 100 g talaj adott p. H mellett mennyi kationt (H+, Al 3+, Ca 2+, Mg 2+, Na+, K+) tud megkötni kicserélhető formában Más megfogalmazásban: 100 g talaj felületén lévő negatív töltések száma adott p. H mellett milligrammegyenérték = tömeg*töltés atomtömeg

Kationcsere kapacitás (CEC vagy T-érték) Mire lehet következtetni a talajok CEC értékéből? • arra, hogy milyen mértékben tudja raktározni a kationokat (Ca, Mg, K) Talaj tápanyag pufferoló képességének fogalma • Savasodással szembeni ellenálló képességére

Ionadszorpció a talajban Kationcsere kapacitás (CEC vagy T-érték) CEC X 10 = N kg lbs/ac (1 lbs=0, 45 kg, 1 ac =0, 4 ha)

Ionadszorpció a talajban

Ionadszorpció a talajban nátrium

Ionadszorpció a talajban K% Mg % Ca% H% Na% 1 2, 5 23, 5 59 14, 7 0, 2 2 2, 1 17, 7 80, 0 0, 2 3 3, 9 35, 4 48, 5 11, 7 0, 5 4 4, 5 14 66, 5 0, 0 15

Ionadszorpció a talajban • Anion adszorpció fogalma

A talaj p. H-ja • Kémhatást meghatározó ionok • p. H skála jelentése • talajoldat p. H mérése • Talaj: oldat 1 : 2, 5 • KCl-os és vizes p. H

Aktív és kicserélhető savanyúság A talaj p. H pufferoló képességének fogalma

A talaj p. H-ja Erősen savanyú Savanyú tartomány Savanyú p. H=4, 5 - 5, 5 Gyengén savanyú p. H=5, 5 - 6, 8 KÖZÖMBÖS p. H=6, 8 – 7, 2 Gyengén lúgos p. H = 7, 2 – 8, 5 Semleges Lúgos tartomány Lúgos p. H=8, 5 - 9, 0 Erősen lúgos p. H > 9, 0

Hogyan befolyásolja a talaj p. H a tápanyagfelvételt

Talajsavanyúság hatásai

Hogyan befolyásolja a talaj p. H a tápanyagfelvételt • Mikroorganizmusok tevékenysége (nitrifikáció) • Kolloid stabilitás

Talajsavanyúság hatásai

Hogyan befolyásolja a talaj p. H a tápanyagfelvételt Hidropóniás termesztés (p. H: 4, 5 -6)

Magyarország talajainak kémhatása

Különböző növények p. H optimuma

Oxidáció és redukció a talajban Oxidáció, redukció fogalma A talajban leggyakrabban előforduló redoxi párok Talajok redoxi potenciálja (-0, 35 V- 0, 8 V) Csernozjom: 0, 45 -0, 6 V Réti talaj: 0, 1 V-0, 2 V Két hét vízborítás után: negatív érték is lehet Miért rossz a hosszantartó redukciós viszony a talajban?

A növény vízháztartása • vízmérleg fogalma

A növény vízfelvétele • ozmózis fogalma • turgeszcens állapot • ozmózis feltétele ozmózis

Mikor tud a növény vizet felvenni? konckülső oldat < koncbelső oldat konckülső oldat > koncbelső oldat • Miért pusztul ki a növény ha nagyon sós a talaj?

Különbség a diffúzió és ozmózis között

Vízfelvételre ható tényezők • Talajok vízvisszatartása • Növényi szívóerő • Vízformák jellemzése (táblázat) • VKsz, HV, DV fogalma • Homok, agyag, vályog talajok vízgazdálkodásának jellemzése Kapilláris vízemelés Különböző méretű kapillárisok vízemelése

A növény vízleadása és az azt befolyásoló tényezők • vízleadás mértéke • Mitől függ? - belső tényezők - külső tényezők

A növény vízleadása és az azt befolyásoló tényezők Relatív páratartalom fogalma

A növények vízhasznosulása • transzpirációs együttható fogalma • Mitől függ?

A növény összes vízfogyasztása A növény fajlagos vízfogyasztása

NPK kezeléskombinációk a kukorica szárazanyagtartalmára NPK kezeléskombinációk a kukorica fajlagos vízfogyasztására

Tápanyagellátás és a termés mennyiségének kapcsolata Liebig törvény

Tápanyagellátás és a termés mennyiségének kapcsolata Mitscherlich törvény termés tápanyagmennyiség

Tápanyagellátás és a termés mennyiségének kapcsolata Mitscherlich törvény (csökkenő hozamok törvénye) Növekvő műtrágyaadagok hatása a termésnövekedésre

Tápanyagellátás hatása a termés minőségére • A minőség fogalma • Hogyan befolyásolható a minőség? • Fontosabb minőségi mutatók

Tápanyagellátás hatása a termés minőségére

Gabonafélék minősége • Gabona sikér fogalma • a sikér mennyiségének befolyásolása a tápanyagellátottsággal

Cukorrépa: Túlzott N trágyázás hátránya Egyéb tápelemek fontossága B hiány cukorrépa Burgonya: Túlzott N trágyázás hátránya Egyéb tápelemek fontossága Klorid érzékenység K hiány burgonya

Zöldség: Ásványi anyag és vitamin tartalom Túlzott N trágyázás hátránya Nitrát határértékek(nitrát-N-re) EüM rendelet szerint: WHO által kiadott kritikus nitrát-N érték: 0, 5 mg/testtömeg/kg

Gyümölcs: Vitamin tartalom, cukor tartalom és szerves sav tartalom K , P , (B) utánpótlás Alma stippesedés Klimatikus tényezők

Gyepek tápanyagellátása Gyepek minősége: • Jó emészthetőség • Magas fehérjetartalom Túlzott N trágyázás veszélyei Maximálisan adható adag GYEPEK

Gyepek tápanyagellátása GYEPEK botanikai összetétel megváltozása túlzott N hatására Ásványi anyagtartalom P%= 0, 25 -0, 3 Ca% = 0, 4 -0, 6 szerepük Mg%: min. 0, 25%, szerepe Cu, Mo szerepe

Tápanyagformák a talajban Közvetlenül felvehető Tartalék tápanyag

Tápanyagformák a talajban Összes tápanyag Közvetlenül felvehető vízoldható tartalék kicserélhető fixált szervetlen Oldhatatlan vegyület és specifikus ionadszorpció Szerves és biomassza Kristályrácsban Biológiailag kötött (szilikátok, egyéb ásványok) humusz

K fixálás hatása az illitrétegek duzzadőképességére

tápanyagtőke fogalma -Tápanyagszolgáltatás jellemzése • A talajtápanyag pufferoló képesség modellezése - Minek köszönhető a tápanyagpufferoló képesség? N, P, K tápanyagformák

Tápelemek körforgalma a talajban

Termékenységet meghatározó talajképző folyamatok

Kilúgzással elvont tápelem mennyiség: • A kimosódás mértékét meghatározó tényezők N, P, K, Ca, Mg kimosódásának jellemzése

N a talajban • N formák a talajban és mennyiségük • A növény számára felvehető nitrogénformák

N a talajban A talajt gazdagító folyamatok és veszteségforrások (ábra a táblán) talajt gazdagító folyamatok: o mikroszervezetek N kötése o o o műtrágyázás szerves trágyázás villámlás Pillangósokkal szimbiózisban élő baktériumok • szimbiózis lényege

N a talajban (veszteség források) Pl. Kukorica termés átlag: kb. 8 tonna/ha

N a talajban (veszteség források) Denitrifikáció fogalma Denitrifikációs veszteség mértéke

N a talajban (veszteség források) Nitrátkimosódás függ: • évszaktól • talaj kötöttségtől • kimosódás mértéke (20 -50 kg/ha) Ammónia elillanás Fixáció

N a talajban, N körforgalom szerves N vegyületek átalakulása szervetlen formákká aminizáció, ammonifikáció, nitrifikáció fogalma (feltételei) mineralizáció, immobilizáció, pentozán hatás fogalma szervetlen N vegyületek átalakulása szerves formákká • immobilizáció • pentozán hatás fogalma

N 2 denitrifikáció N fixálás N Trágya, növény és állat maradványok mikroorganizmusok segítségével NO 3 nitrifikáció (nitrifikáló baktérium) NH 4+

N felvétel a növényben N • N szerepe a növényben

N felvétel intenzitása

Nitrogén hiánytünetei Növényi hiánytünetekről általánosságban: Belső és külső hiánytünetek Hasonlóságok Különbségek kiemelése N

Hiánytünetekről általánosságban hiánytünet látható Idős leveleken fiatal leveleken Klorózis Nekrózis fogalma nem látható (beltartalmi változások) K

Nitrogén hiánytünetei N

Nitrogén felesleg hatása N

P a talajban -P formák aránya a talajban - szervetlen P formák

P a talajban

P műtrágyák hasznosulása a talajban Al és vas foszfát képződik Oldhatatlan Ca foszfátok képződik Optimális p. H: 6, 2 -7

P a talajban - szerves P formák - mikroorganizmusok jelentősége - humát hatás - P lekötődés megítélése - védekezési módok - műtrágyaadagok, megosztás, kijuttatás