Szmviteli vltozsok a 2019 vi LXXIII tv s

Számviteli változások a 2019. évi LXXIII. tv. és 2019. évi C. törvény alapján, EVA megszűnéséhez kapcsolódó számviteli feladatok, kapott támogatások elszámolása Botka Erika osztályvezető PM MSZSZE elnök

Számviteli változások a 2019. évi LXXIII. tv. alapján

Project cégek elszámolási szabályai • A módosítás az aktív és a passzív időbeli elhatárolás alkalmazásával hozza összhangba az árbevétel elszámolását és a kapcsolódó költségek, ráfordítások elszámolását a tényleges teljesítésnek megfelelően, függetlenül a számlázástól, annak módjától. • A módosítás az új elszámolási szabályokhoz meghatározza a szerződés azon elszámolási egységének a fogalmát, amelyre a teljesítés szintjét a vállalkozó méri és amelyre a számviteli elszámolásait alapozza. 4

Szerződés elszámolási egysége • Az a jogilag egységet képező szerződés egésze (a szerződés összes részteljesítése, összes teljesítési kötelme együttesen, függetlenül attól, hogy a szerződés egy vagy több részteljesítést, teljesítési kötelmet tartalmaz), vagy bizonyos feltételek teljesülése esetén az ilyen szerződések egy csoportja. • A szerződések egy csoportját akkor kell egyetlen elszámolási egységként kezelni, ha a szerződések csoportjának feltételeit egyetlen csomagban tárgyalták, ha a szerződések egymással szoros kapcsolatban állnak (időben és a tartalom szempontjából is) és a csoportba tartozó minden egyes szerződést ugyanazon a megrendelővel, vagy megrendelőkkel kötik. 5

Szerződés elszámolási egysége • A fogalomnak fontos eleme, hogy a szerződésnek a megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkező termék vagy szolgáltatás létrehozására és értékesítésére kell irányulnia. • A módosítás szerint a szerződés elszámolási egységének a teljesítésével arányosan (a teljesítési fok arányában) kell elszámolni a nettó árbevételt, és az összemérés elvével összhangban az így meghatározott nettó árbevételnek megfelelő (azaz az adott teljesítési fokhoz felmerült) költségeket, ráfordításokat. 6

Teljesítési fok fogalma • A teljesítési foknak a ténylegesen elvégzett szerződéses munkáknak a szerződés szerint elvégzendő összes munkához viszonyított – a számviteli politikában meghatározott módszerinti – arányát kell kifejeznie. • A teljesítési fokot többféle módon lehet meghatározni. • A vállalkozónak az elvégzett munkák megbízható becslésére alkalmas módszert kell alkalmaznia. 7

Teljesítési fok A szerződés jellegétől, a körülményektől függően a teljesítési fok meghatározásának lehetséges módszerei: • az elvégzett munka felmerült költségeinek a szerződéses munka becsült összes költségéhez viszonyított aránya; • az elvégzett munka felmérése; vagy • a szerződéses munka egy fizikai részének teljesítése. 8

Teljesítési fok • Amennyiben a teljesítési fokot a szerződés elszámolási egysége felmerült szerződéses költségeinek az összes szerződéses költséghez viszonyított aránya alapján határozzák meg, akkor e tekintetben a szerződés elszámolási egységének költségeit kell figyelembe venni. • A teljesítéshez még fel nem használt (be nem épített) anyagokat készletként kell kimutatni mindaddig, amíg azokat fel nem használják, vagy egyéb jogcímen (például selejt) ki nem vezetik. 9

Teljesítési fok • Amennyiben a teljesítési fokot a szerződés elszámolási egysége felmerült szerződéses költségeinek az összes szerződéses költséghez viszonyított aránya alapján határozzák meg, akkor a teljesítési fok meghatározásában a teljesítéshez még fel nem használt anyagok nem vehetők figyelembe, amíg azokat a szerződés teljesítéséhez fel nem használják, tekintve, hogy addig ezen anyagok tekintetében nem történik tényleges munkavégzés. 10

Ellenérték • A módosítás egyértelművé teszi, hogy a szerződés elszámolási egységének ellenértékéből az előző üzleti év(ek)ben és a tárgyévben együttesen árbevételként elszámolt összeg meg kell, hogy egyezzen a szerződés elszámolási egysége – általános forgalmi adót nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének a teljesítési fok arányában meghatározott összegével. 11

Ellenérték • A szerződés elszámolási egysége – általános forgalmi adót nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi teljesítési fok arányában számított összege, valamint a szerződés elszámolási egységére már elszámolt árbevétel közötti különbözet aktív időbeli elhatárolásként vagy passzív időbeli elhatárolásként kerül kimutatásra az árbevétel növelésével vagy csökkentésével egyidejűleg. 12

Ellenérték időbeli elhatárolása • Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a szerződés elszámolási egysége – általános forgalmi adót nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi teljesítési fok arányában számított összege azon részét, amely meghaladja a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban az előző üzleti év(ek)ben és a tárgyévben együttesen elszámolt nettó árbevételt. 13

Ellenérték időbeli elhatárolása • Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban az előző üzleti év(ek)ben és a tárgyévben együttesen elszámolt nettó árbevételnek azt a részét, amely meghaladja a szerződés elszámolási egysége – általános forgalmi adót nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi teljesítési fok arányában számított összegét. 14

Következmény • Ha a feltételek és körülmények változatlanok, akkor egy többéves projekt esetén az egyes üzleti években azonos lesz az árbevétel-arányos nyereség (nyereséghányad), amely a szerződés elszámolási egysége egészének nyereségét tükrözi. • A feltételek és körülmények változásának hatása (pl. szerződésmódosítás, az összes szerződéses költség összegére, a teljes szerződéses árbevétel összegére vonatkozó becslés) a változás üzleti évében kerül elszámolásra. 15

Következmény • egy szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódóan befejezetlen termelés, befejezetlen szolgáltatás, továbbá félkész vagy késztermék csak a kapcsolódó árbevétel elszámolásáig (amely nem feltétlenül esik egybe a számlázással) mutatható ki készletként. • befejezetlen termelés, befejezetlen szolgáltatás, továbbá félkész vagy késztermék csak az évközi időszakokban szerepelhet a mérlegben, a mérleg fordulónapján a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódóan ilyen tételek nem mutathatók ki. 16

Alkalmazhatóság • a módosításokat a 2019 -ben induló üzleti évről készített beszámolóban, illetve a már 2020. január 1 -jét megelőzően megkötött szerződésekre is alkalmazni lehet azzal, hogy ez utóbbiak esetében a szerződés elszámolási egységére vonatkozó, egymáshoz kapcsolódó módosítások egyidejűleg alkalmazandóak. 17

Céltartalék képzés • a ténylegesen már megkötött, hátrányos szerződésekből származó jövőbeni veszteségekre is képezhető céltartalék • a céltartalék képzés lehetősége kiterjesztésre kerül a szerződés elszámolási egységére is 18

Céltartalék képzés • ha a szerződés elszámolási egységének összes szerződéses költsége várhatóan meghaladja a szerződés elszámolási egységének teljes szerződéses árbevételét, akkor a különbözet összegében fennálló várható veszteséget (vagy a szerződés felmondásának, nem-teljesítésének költségét, ha ez kisebb, mint a szerződés teljesítéséből várható veszteség) azonnal el kell számolni az eredményben. • a várható veszteség azon részét kell céltartalékként kimutatni, amely a mérlegfordulónapot követő 19

Céltartalék képzés teljesítéseken fog várhatóan felmerülni (mivel a mérlegfordulónapi teljesítési foknak megfelelő arányos várható veszteség a szerződés elszámolási egységére már elszámolásra kerül az eredményben a teljesítési foknak megfelelő árbevétel és az ezt meghaladó, kapcsolódó költségek, ráfordítások különbözeteként). • a várható veszteség azon részét kell céltartalékként kimutatni, amely a mérlegfordulónapot követő teljesítéseken fog várhatóan felmerülni 20

Példa céltartalék képzésére • Egy társaság a 2020. üzleti év elején 5 éves beszállítói szerződést kötött autóalkatrész szállítására, előre rögzített évi 100 000 darab mennyiségben és 18 ezer forint egységáron. A szerződés nem teljesítése esetén a hátralévő teljesítés értékének 10 %-a kötbérként érvényesíthető. • A 2020. üzleti évben (év közben) azonban az autóalkatrészek előállításának költsége igen jelentősen megnövekedett az alapanyagok világpiaci árának növekedése miatt. 21

Példa céltartalék képzésére • Ennek eredményeként a szerződés teljesítése 2020 -ban még várhatóan kisebb nyereséget eredményez, de a hátralévő 4 évben – az alapanyagok áremelkedésének tartós tendenciája miatt – alkatrészenként 1 ezer forint veszteség várható. Kell-e ilyen esetben céltartalékot képezni a várható veszteségre? • Megoldás: a kérdéses beszállítói szerződés hátrányos szerződésnek minősül, a szerződés szerinti teljesítés várható vesztesége, 2021 -2024. években 400 millió forint (4 x 100 000 db x 1 e. Ft/db). 22

Példa céltartalék képzésére • A szerződés nem teljesítése esetén fizetendő kötbér 720 millió forint (4 x 100 000 db x 18 e. Ft/db x 0, 1). • A szerződésből várhatóan bekövetkező veszteség (a két összeg közül a kisebbik) 400 millió forint. • A számviteli törvény új céltartalékra vonatkozó előírását a 2020. évben kezdődő üzleti évre kötelező alkalmazni, így a 2020. üzleti évi beszámolóban, ha az alapanyagok beszerzési árára vonatkozó várakozások nem változnak, e tekintetben 400 millió forint céltartalékot kell képezni. 23

Teljesítési fok és a készültségi fok • módosítás megkülönbözteti a teljesítési fok és a készültségi fok fogalmát, és a megkülönböztetésnek megfelelően a saját termelésű készletek értékelésére vonatkozó előírásokban a „teljesítési fok” korábban alkalmazott fogalmát „készültségi fokra” cseréli. 24

Egyéni vállalkozó által alapított egyéni cég, illetve korlátolt felelősségű társaság • módosult a számviteli törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. tv. (Ev. tv. ) • a jövőben az egyéni vállalkozó egyéni céget, illetve kft-t alapíthat, amely alapítás gazdasági tartalmát tekintve az egyéni vállalkozói tevékenység sajátos továbbfolytatásának tekinthető. • az egyéni vállalkozó által alapított egyéni cég, illetve kft a számviteli törvény hatálya alá tartozik, így rendelkezni kellett számvitelben az alapított egyéni cég, illetve kft nyitó adatairól, nyitó mérleg készítési kötelezettségéről. 25

Egyéni vállalkozó által alapított egyéni cég, illetve korlátolt felelősségű társaság • EV. tv. új előírása alapján a kft alapítását megelőzően az egyéni vállalkozó - elvégzi az eszközök és kötelezettségek leltározását, - meghatározza, hogy az egyéni vállalkozói minőségében szerzett, az egyéni vállalkozó adónyilvántartásában szereplő vagyontárgyak közül mely vagyontárgyak képezik az alapító egyéni vállalkozó vagyoni hozzájárulását és mely eszközöket és kötelezettségeket adja át az alapítandó kft-nek, 26

Egyéni vállalkozó által alapított egyéni cég, illetve korlátolt felelősségű társaság - elkészíti a kft - a számviteli törvény előírásai szerint összeállított - nyitó mérleg-tervezetét, amelynek könyvvizsgáló általi ellenőrzésére nincs szükség, valamint - gondoskodik a foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedések előkészítéséről, a kft-nél történő továbbfoglalkoztatásról szóló tájékoztatásról Az egyéni vállalkozó által alapított egyéni cégre is ugyanezen előírások vannak. 27

Egyéni vállalkozó által alapított egyéni cég, illetve korlátolt felelősségű társaság • a számviteli törvény előírása szerint is a nyitó mérleg mentesül a könyvvizsgálati kötelezettség alól • alapítási szabályból következik, hogy a nyitómérlegbe jegyzett tőke és tőketartalék lehet • a nyitómérleg összeállítása egyébkéntmegegyezik a bevételi nyilvántartásból a számviteli törvény hatálya alá visszakerülő vállalkozások nyitómérleg összeállítási szabályaival • hatályba lépett 2019. július 23 -án 28

Hatály • új szabályokat a 2020 -ban induló üzleti évre kell alkalmazni (2020. január 1 -jén lépnek hatályba, kivéve az egyéni vállalkozóhoz kapcsolódó módosítások) • de a 2019 -ben induló üzleti évre is alkalmazhatóak 29

Számviteli változások a 2019. évi C. tv. alapján

Egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. tv. módosítása • csak a legszükségesebb körre tartja fenn az átalakuláshoz, egyesüléshez, szétváláshoz szükséges számviteli dokumentumok könyvvizsgáló általi ellenőrzését • csak azoknak a jogi személyeknek az átalakulása során kell a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket független könyvvizsgálóval ellenőriztetni, amelyek a számviteli tv. alapján könyvvizsgálatra kötelezettek • rendelkezés az egyesülés, szétválás esetén is megfelelően alkalmazandó (azaz egyesülésnél akkor kell, ha valamelyik jogelőd könyvvizsgálatra kötelezett, de akkor mindegyik vagyonmérleg tervezetet kell) 31

Egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. tv. módosítása • a vagyonmérleg-tervezeteket és vagyonleltár-tervezeteket a felügyelőbizottsággal ellenőriztetni kell, ha a jogi személynél felügyelőbizottság működik • az átalakulás, egyesülés, szétválás bejegyzéséhez szükséges létesítő okiratot minden esetben – a döntéshozó szerv jóváhagyását követően – a jogi személy vezető tisztségviselője írja alá, amely által biztosítható, hogy formai ok miatt az átalakulás, egyesülés, szétválás ne hiúsuljon meg akkor, ha valamely tag nem vesz részt a döntéshozatalban, illetve nem működik együtt a többi taggal • végleges vagyonmérlegeket továbbra is könyvvizsgálati kötelezettség terheli 32

Átalakulás, egyesülés és szétválás cégbírósági bejegyzése • módosult a jogelőd jogi személy cég törlésének, a jogutód jogi személy bejegyzésének eddigi gyakorlata • eddig ugyanazzal a napi hatállyal törölték a jogelődöt és jegyezték be a jogutódot (ez azonban aggályos abból a szempontból, hogy nem létezhet egyszerre ugyanazon a napon a törölt és a bejegyzett jogi személy is) • annak érdekében, hogy a jogelőd törlése, a jogutód bejegyzése és az átalakulás napja igazodjon a számviteli elvekhez is, ezért az átalakulás napja a jogelőd törlésének napja 33

Átalakulás, egyesülés és szétválás cégbírósági bejegyzése • a jogutód bejegyzésének hatálya csak a törlést követő nap lehet • ha az átalakulás napját nem határozzák meg vagy az átalakulás bejegyzésére későbbi időpontban kerül sor, az átalakulás napja a jogelőd törlésének a napja • a jogutód is ennek megfelelően nyitja meg a könyveit • a 2019. október 1 -je után elhatározott átalakulások, egyesülésekre, szétválások vagyonmérleg-tervezeteire lehet alkalmazni (Átalakulási tv. ) • számvitel: 2019. december 13 -án lépett hatályba 34

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása • a cég a változásbejegyzési kérelemben – a jegyzett tőke leszállításának kivétellel - meghatározhatja a cégadata változásának időpontját. A változás időpontja azonban nem lehet korábbi, mint a változás alapjául szolgáló határozat meghozatalának napja. • A változás időpontjának feltüntetése hiányában vagy ellentmondó adatok esetén a cégadat változásának időpontja az alapul szolgáló határozat meghozatalának a napja. 35

Jegyzett tőke változása • a cég a jegyzett tőke leszállítása esetén a változás időpontját azonban nem határozhatja meg, ebben az esetben a változás időpontja a jegyzett tőke változás cégbírósági bejegyzésének napja • számviteli elszámolást is ehhez kellett igazítani, azaz a jegyzett tőke változását a bejegyzés időpontjával, illetve ha a változás időpontja eltér a bejegyzés időpontjától, akkor a változás időpontjával kell elszámolni (2019. december 13 -án lépett hatályba) 36

Egyéb számviteli változások • Pótbefizetésről való lemondást a lekötött tartalékból az eredménytartalékba kell átvezetni, a lemondás időpontjával (átalakulásnál is alkalmazandó) • 100 e. Ft 200 e. Ft-ra emelkedik (2020. január 1 -je után használatba vett tárgyi eszközökre, vagyoni értékű jogokra, szellemi termékekre lehet alkalmazni) 37

Hatály • Hatálybalépés 2020. január 1. (kivételek külön diákon jelölve) • az új szabályokat a 2020 -ban induló üzleti évre kell alkalmazni • de a 2019 -ben induló üzleti évre is alkalmazhatóak (a 200 e. Ft-os értékhatár kivételével) 38

EVA adónem megszűnésével kapcsolatos számviteli feladatok

EVA-s bevételi nyilvántartásból Tao-ba vagy KIVA-ba való áttérés

EVA-s bevételi nyilvántartásból • A Tao. vagy KIVA adóalanyiság választásával visszakerülnek a számviteli tv. hatálya alá • Kettős könyvvitelt kell vezetni és a számviteli tv. általános szabályai szerint beszámoló készítési kötelezettségük van • Nyitómérleggel és nyitóleltárral kell a kettős könyvvitelt megnyitni • Számviteli politikát és a szabályzatokat a visszatérést követő 90 napon belül el kell készíteni (kivéve, ha mikrogazdálkodói beszámolót választanak) 41

Nyitómérleg, nyitó leltár összeállítási szabályai • Nyitómérleget könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni • Nem kell közzétenni a nyitómérleget (első üzleti év beszámoló előző év oszlopába kerül a nyitómérleg adata), így elkészítési határideje sincs • Eredménykimutatás előző év oszlopa üresen marad • Kiegészítő mellékletben be kell mutatni, hogy bevételi nyilvántartásból tért vissza • Jogelőd nélkül alapított vállalkozás szabályai szerint (pl. saját termelésű készlet, értékvesztés nyitó adatban nem lehet) 42

Nyitómérleg, nyitó leltár összeállítási szabályai • eszközöket piaci értéken, • a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, • a céltartalékokat a számított, a számviteli törvény előírásainak megfelelő összegben, • a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell kimutatni • az eszköz piaci értéke nulla is lehet, akkor csak a leltárban szerepel, és kettős könyvvitelben csak mennyiségi nyilvántartást vezetnek róla 43

Nyitómérleg, nyitó leltár összeállítási szabályai • Követelések szintén piaci értéken (analítikus nyilvántartásból, értékvesztés nem lehet) • Pénzeszközök között a bankszámla és a pénztár visszatéréskori nyitó egyenlegét kell szerepelteti • Kötelezettségek visszafizetendő összegben (analítikus nyilvántartásból, tagi hitel, kölcsön is) • Céltartalékként a visszatérés napjára vonatkozóan a számviteli tv. 41. §-a (1) bekezdésének alapján számított összeget kell beállítani (pl. garanciális, jótállási kötelezettségre képzendő céltartalék) 44

Nyitómérleg, nyitó leltár összeállítási szabályai Tárgyi eszközök • a tárgyi eszközöket (immateriális javakat) piaci értéken kell felvenni (nyitó adatban écs. nem lehet) • az eszközöket újra üzembe kell helyezni, a piaci érték lesz az eszköz bruttó értéke, ez a bruttó érték alapján kell a terv szerinti értékcsökkenést az Szt. szerint elszámolni. • Az adózási szabályok azonban más előírást tartalmaznak, ezért • Következmény: a tárgyi eszközökről az analítikában kettős nyilvántartást kell vezetni (más lehet pl. az Sz. szerinti bruttó érték, más az adózás szerinti bruttó érték) 45

Nyitómérleg, nyitó leltár összeállítási szabályai • Saját tőke különbözeti alapon kerül meghatározásra. A nyitó mérlegben szereplő eszközök összértékéből levonva a nyitó mérlegben szereplő kötelezettségek és céltartalék összegét megkapjuk a saját tőke összegét. • Saját tőkét azonban további elemekre kell megbontani. A megbontáshoz figyelembe kell venni az Szt. és az EVA tv. ide vonatkozó szabályait. • A jegyzett tőkét a társasági szerződésben (cégjegyzékben) szereplő jegyzett tőke összegében kell beállítani. 46

Nyitómérleg, nyitó leltár összeállítási szabályai • Tőketartalék akkor kerülhet kimutatásra, ha a társasági szerződés szerint ázsiós alapítás, vagy korábbi években ázsiós jegyzett tőkeemelés valósult meg (az ázsió összegét a társasági szerződés tartalmazza). • Lekötött tartalék is lehet a nyitó mérlegben. • A saját tőkéből az ezek után fennmaradó összeg az eredménytartalékba kerül. • Eredménytartalékot az adózási szabályok miatt meg kell bontani (adózott befektetés megállapítása miatt) 47

Nyitómérleg, nyitó leltár összeállítási szabályai • A nyitó mérlegben szerepeltetendő eredménytartaléknál azonban figyelembe kell venni az EVA tv. előírásait is. • Ezért az eredménytartalékot meg kell bontani EVA időszak és nem EVA időszak eredménytartalékára ( megbontáshoz kell a bevételi nyilvántartásba történő belépéskor teljesített osztalékadót kiváltó adóbevallás!!) • Az osztalék fizetés fedezeteként azonban a két eredménytartalék együttesét kell figyelembe venni. • A Tao. tv. és a KIVA tv. az eredménytartalék felhasználására nem ad sorrendiségi szabályt. 48

Nyitómérleg, nyitó leltár összeállítási szabályai • Ha voltak olyan tárgyi eszközök, amelyek értékével az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentették, és amely eszközöket térítés nélkül, kedvezményesen magánszemély részére nem adták át (és ilyen jogcímen személyi jövedelemadót utána nem fizettek), akkor ez az összeg a magánszemély szempontjából nem adózott befektetésnek minősül, így azt a nyitó mérlegben nem EVÁS időszak eredménytartalékaként kell kimutatni. 49

Nyitómérleg, nyitó leltár összeállítási szabályai • Ha a nem EVÁS eredménytartalékból később osztalék kifizetés történik, vagy jegyzett tőke leszállításához kapcsolódóan az eredménytartalékot kivonják, akkor ez után a magánszemélynek adófizetési kötelezettsége keletkezik. 50

Nyitómérleg, nyitó leltár összeállítási szabályai • Az ezek után – különbözeti alapon - fennmaradó összeg lesz az EVÁS időszak eredménytartaléka, amely a magánszemély adózott befektetésének minősül (ha ebből az eredménytartalékból később osztalék kifizetés történik, vagy jegyzett tőke leszállításához kapcsolódóan az eredménytartalékot kivonják, akkor az után a magánszemélynek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége). • Az EVÁS időszak eredménytartaléka – mivel különbözeti elv szerint kerül megállapításra - negatív is lehet. 51

EVA-s bevételi nyilvántartásból KATA adóalanyiságba EVA-s bevételi nyilvántartásos vállalkozás nem volt a számviteli törvény hatálya alatt KATA- adóalany is bevételi nyilvántartást vezet, így bevételi nyilvántartásból bevételi nyilvántartásba történő áttéréskor nincs külön számviteli feladat, mert nem volt és nem lesz az Szt. hatálya alatt 52

EVA-sként kettős könyvvitelt vezető Tao -ba vagy KIVA-ba való áttérése

EVA-ból való visszatérés (kettős könyvvezetés esetén) • Tao. vagy KIVA adóalany kettős könyvvitelt vezet • Mivel EVA-sként is kettős könyvviteles, nincs külön számviteli áttérési feladat (Szt. hatálya alatt volt és marad) • EVA-s időszakot beszámolóval le kell zárni, mérlegfordulónapot követő ötödik hó végéig beszámolót közzétenni • Adózott befektetése a magánszemélynek nyitó adatban megvan (mivel az evás eredménytartalékot külön főkönyvileg ki kellett mutatni), külön számítás nincs 54

EVA-sként kettős könyvvitelt vezető KATA-ba való áttérése

EVA-sként kettős könyvvitelt vezető KATA-ba való áttérése • KATA adóalany bevételi nyilvántartás vezet • Kettős könyvviteles evas kikerül az Szt. hatálya alól • EVA-s időszakot beszámolóval le kell zárni, mérlegfordulónapot követő ötödik hó végéig beszámolót közzétenni • osztalékadót kiváltó adót fizet (de az evás eredménytartalékot és az evás eredménytartalékból jóváhagyott osztalékkötelezettséget az adóalapnál nem kell figyelembe venni) 56

Kapott támogatások elszámolása

Kapott támogatások elszámolása • Elszámolás módja szerint = eredmény javára (pénzbeni, nem pénzbeni) = nem eredmény javára (pénzbeni, nem pénzbeni) saját tőkébe kerülnek • Célja szerint = költségek, ráfordítások fedezetére = fejlesztést szolgáló = egyéb célt szolgáló

Kapott támogatások elszámolása • Támogató szerint = más vállalkozástól = adóhatóságtól, jogszabály által meghatározott szervezettől = pályázat kiírótól = egyéb szervezettől (pl. alapítvány) = természetes személytől

Uniós előírások szerint támogatásnak minősül: - Vissza nem térítendő pénzeszközök Kamatmentes kölcsön Kedvezményes kamatozású kölcsön Kamattámogatás Kedvezményes feltételű kötelezettségvállalás Állami tőkejuttatás Adókedvezmény Adóalap kedvezmény Ingyenesen, vagy kedvezményesen nyújtott szolgáltatás, adott eszköz Kötelezettség elengedése, tartozás átvállalása Kedvezményes bérlet és lízing

Kapott támogatások dokumentumai = jogszabályi előírás = pályázatos támogatásnál szerződés, megállapodás (szerződésben rögzíteni kell, hogy milyen célból, milyen feltételekkel adják a feltételek teljesülését milyen formában kell a támogató felé dokumentálni) = banki jóváírás = bevallás = támogatásról határozat = átadás-átvételi elismervény (nem pénzben kapott támogatás esetén)

Nem minősül támogatásnak • a kapott engedmény (számlázott, nem számlázott) • a konkrét megrendelés ellenértéke (támogatás ellenében termék, szolgáltatás nem adható) árbevételként kell elszámolni a támogató a támogatottal szemben követelményeket támaszt (pl. önkormányzat nonprofit kft-je az önkormányzati feladatokat látja el, erre kap támogatást, OEP árkiegészítés) • a kapott kölcsön (kötelezettségként kell kimutatni) • a pótbefizetés (lekötött tartalékba kell elszámolni)

Sajátos támogatások: - Adókedvezmények (Tao. tv. szerint beruházáshoz, tárgyi eszközhöz kapcsolódhatnak, de számviteli szempontból nem minősülnek fejlesztési támogatásnak) adókedvezmény az adózott eredményen keresztül a saját tőkét növeli - Adóalap-csökkentő tételek az adózott eredményen keresztül a saját tőkét növeli - Egyiket sem lehet könyvelni (nettó adófizetési kötelezettségek kell könyvelni)

Fejlesztési tartalék • A Tao. tv. 7. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege csökkenti az adózás előtti eredményt 64

Fejlesztési tartalék • Így a képzést nem befolyásolja, hogy a vállalkozásnak mekkora eredménytartalék áll rendelkezésre, mert a Tao. tv. nem tartalmaz olyan előírást, hogy csak pozitív eredménytartalékból lehet ezt a lekötést teljesíteni. • ezt a lekötést az eredménytartalékkal szemben el kell számolni akkor is, ha a lekötött tartalék növekedése miatt az eredménytartaléknak negatív egyenlege lesz, vagy a negatív egyenlege nő. 65

Fejlesztési tartalék • A fejlesztési tartalék képzésének elszámolása az üzleti év mérlegfordulónapjával: T 413. Eredménytartalék K 414. Lekötött tartalék • Ha nem kerül mérlegfordulónapon lekötésre, akkor a társasági adóalap csökkentés lehetősége nem áll fenn • Fejlesztési tartalék felhasználása a fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel. 66

Fejlesztési tartalék • a beruházás fogalmánál a számviteli törvény 3. §-a (4) bekezdése 7. pontjának az előírásából kell kiindulni. • A Tao. tv. hivatkozott előírásából következik, hogy a fejlesztési tartalék feloldása nem a beruházás üzembe helyezéséhez (tárgyi eszköz aktiválásához) kapcsolódik, hanem a megvalósított beruházás bekerülési értékének a beruházások főkönyvi számlán történő elszámolásához. [Több évig tartó beruházás esetén ez azt jelenti, hogy a megképzett fejlesztési tartalékot az egyes üzleti évek (adóévek) beruházási értékének (részösszegének) megfelelően kell feloldani és nem a beruházás befejezésekor. ] 67

Fejlesztési tartalék • Kizáró feltételek • A Tao. tv. előírásából következően a fejlesztési tartalékot nem lehet olyan eszközbeszerzésre feloldani, amely eszközbeszerzés a számviteli elszámolásokban nem jelenik meg a beruházás főkönyvi számlán (pl. vagyoni értékű jogok, szellemi termékek). • A Tao. tv. 7. §-a (15) bekezdésének az előírása szerint a vállalkozás a fejlesztési tartalékot nem használhatja fel a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, a térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. 68

Fejlesztési tartalék • kivéve a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt. • A fejlesztési tartalék feloldásának elszámolása, legkésőbb az üzleti év mérlegfordulónapjával: T 414. Lekötött tartalék K 413. Eredménytartalék 69

Példa fejlesztési tartalékból beszerzett eszköz értékcsökkenési leírására: • A vállalkozás 10 millió Ft bekerülési értékű tehergépjárművet szerzett be. Az üzembe helyezés 2018. január 1 -jével megtörtént. A jármű használati ideje 5 év, maradványérték nem került megállapításra, így a leírási kulcs 20%. Évente elszámolandó értékcsökkenési leírás: 10 millió Ftx 20%= 2 millió Ft. • A vállalkozás 2016. évben 7 millió Ft fejlesztési tartalékot képzett. A jármű beszerzéséhez kapcsolódóan 5 millió Ft fejlesztési tartalék került felhasználásra. 70

• A Tao. tv. 1. számú mellékletének 12. pontja alapján 2018. január 1 -jén a jármű bruttó értéke 10 millió Ft, a Tao. tv. szerint elszámoltnak tekintett értékcsökkenés 5 millió Ft (a felhasznált fejlesztési tartalék összege). Mivel a járműnek 2018. január 1 -jén még van számított nyilvántartási értéke (10 millió Ft - 5 millió Ft=5 millió Ft), ezért a társasági adóalapnál is az üzembe helyezés napjától az értékcsökkenési leírás érvényesíthető. A Tao. tv. előírása alapján a leírási kulcs szintén 20%, így a társasági adóalapnál érvényesíthető értékcsökkenés összege évente: 10 millió Ftx 20%= 2 millió Ft. • Társasági adó mértéke a használati évek alatt: 10%. 71

• Az értékcsökkenési leírás és a társasági adóalap a használati évekre az alábbiak szerint alakul. 2018. • Számvitelben elszámolt értékcsökkenési leírás T 57. Értékcsökkenési leírás 2 millió Ft K 149. Gépek, berendezések, járművek értékcsökkenése 2 millió Ft • Társasági adóalap: növelő: 2 millió Ft, csökkentő: 2 millió Ft Társasági adófizetési kötelezettség-hatás: 0 Ft. 72

2019. • Számvitelben elszámolt értékcsökkenési leírás T 57. Értékcsökkenési leírás 2 millió Ft K 149. Gépek, berendezések, járművek értékcsökkenése 2 millió Ft Társasági adóalap: növelő: 2 millió Ft, csökkentő: 2 millió Ft Társasági adófizetési kötelezettség-hatás: 0 Ft. 73

2020. • Számvitelben elszámolt értékcsökkenési leírás T 57. Értékcsökkenési leírás 2 millió Ft K 149. Gépek, berendezések, járművek értékcsökkenése 2 millió Ft • Társasági adóalap: növelő: 2 millió Ft, csökkentő: 1 millió Ft 74

• Társasági adófizetési kötelezettség-hatás: 1 millió Ft x 10%= 100 e. Ft. • [Megjegyzés: 2020. január 1 -jén a jármű Tao. tv. szerinti számított nyilvántartási értéke 1 millió Ft (10 millió Ft- 5 millió Ft- 2 millió Ft), ezért 2016 -ben már csak 1 millió Fttal lehet a társasági adóalapot csökkenteni. ] 75

2021. • Számvitelben elszámolt értékcsökkenési leírás T 57. Értékcsökkenési leírás 2 millió Ft K 149. Gépek, berendezések, járművek értékcsökkenése 2 millió Ft • Társasági adóalap: növelő: 2 millió Ft, csökkentő: 0 Ft Társasági adófizetési kötelezettség-hatás: 2 millió Ft x 10%= 200 e. Ft. 76

2022. • Számvitelben elszámolt értékcsökkenési leírás T 57. Értékcsökkenési leírás 2 millió Ft K 149. Gépek, berendezések, járművek értékcsökkenése 2 millió Ft • Társasági adóalap: növelő: 2 millió Ft, csökkentő: 0 Ft Társasági adófizetési kötelezettség-hatás: 2 millió Ft x 10%= 200 e. Ft. 77

Következtetés: • a társasági adófizetési kötelezettség-hatás akkortól jelenik meg, amikor az eszköz Tao. tv. szerinti nyilvántartási értéke 0 lesz és így társasági adóalap csökkentéssel már nem tud élni, viszont a jármű értékcsökkenési leírása számvitelben tovább folytatódik • így a fejlesztési tartalék képzése és felhasználása gazdasági tartalmát tekintve nem más, mint halasztott adófizetés (5 m. Ft társasági adóját, azaz 500 e. Ft-ot meg kell fizetni) • célszerű a fejlesztési tartalékot minél hosszabb használati idejű eszközhöz feloldani, mert a halasztott adófizetés annál később fog jelentkezni. 78

Támogatási előlegek - kötelezettségként kell kimutatni, mint más kapott előleget - csak, ha véglegessé válik, akkor jelenhet meg bevételként, saját tőke növekedéseként - véglegessé válik, ha a támogatott az előleggel elszámol (mérlegkészítés időpontjáig kell elszámolni, hogy adott üzleti évben bevételbe, saját tőkébe elszámolható legyen) Támogatás megelőlegezése hitelből a hitelt kötelezettségként kell kimutatni

Fejlesztési támogatások Lehetnek: • pénzben folyósított támogatások • eszközben kapott támogatás • elengedett kötelezettség • átvállalt tartozás Pénzben kapott támogatások: • befolyhatnak egy összegben vagy részletekben • aktiválás előtt, vagy után

Tőketartalékba kerülő támogatások Jogszabályi rendelkezés alapján lehet • a szakképzési alapból kapott fejlesztési (beruházási) támogatások [2011. évi CLV. törvény 22. §-ának (1) bekezdése], • az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló beruházásokhoz kapott fejlesztési támogatások [23/2007. (IV. 17. ) FVM rendelet 20. §ának (1) bekezdése, 55/2019. (XII. 10. ) AM rendelet] • Mérlegfordulónapig befolyt támogatást lehet elszámolni 81

Tőketartalékba kerülő támogatások • Amennyiben a támogatást feltételekhez kötötten folyósították, akkor ezzel egyidejűleg a támogatás összegét lekötött tartalékba kell helyezni (pl. 5 éves üzemeltetési feltételnél 5 évig van lekötés) • Lekötött tartalék a visszafizetendő összeg erejéig és a feltétek teljesítéséig van • A vállalkozás amennyiben a támogatási feltételeket nem teljesíti, akkor a támogatás egy részét, vagy egészét vissza kell fizetnie. Ezen támogatások visszafizetése tőketartalék terhére történik, pénzügyi rendezéskor 82

Számviteli elszámolás • A fejlesztési célra kapott támogatások elszámolása azok pénzügyi rendezésekor (ha jogszabályi előírás alapján azokat kifejezetten a tőketartalék javára kell elszámolni): T 38. Pénzeszközök K 412. Tőketartalék • [Kapcsolódó tétel: ha a tőketartalékba helyezett összeg egy részét jogszabályban, szerződésben, megállapodásban rögzített feltételek esetén vissza kell fizetni, akkor a visszafizetendő összegre lekötött tartalékot kell képezni: T 412. Tőketartalék K 414. Lekötött tartalék] 83

Számviteli elszámolás • A fejlesztési támogatás visszafizetésének elszámolása a tőketartalék terhére a pénzmozgással egyidejűleg T 412. Tőketartalék K 38. Pénzeszközök • [Kapcsolódó tétel: a fejlesztési támogatás visszafizetéséhez kapcsolódóan a lekötött tartalékban lévő támogatás feloldása a tőketartalék javára T 414. Lekötött tartalék K 412. Tőketartalék] 84

Számviteli elszámolás • A szerződésben, jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén a lekötött tartalékban lévő támogatás feloldása T 414. Lekötött tartalék K 412. Tőketartalék • Amennyiben veszteséges gazdálkodás miatt az eredménytartalék negatív, akkor tulajdonosi döntés alapján a negatív eredménytartalék a tőketartalékból ellentételezhető, elszámolása a tulajdonosi döntés hatályba lépésekor: T 412. Tőketartalék K 413. Eredménytartalék 85

Eredménytartalékba kapott támogatás Jogszabályi előírás alapján lehet - jelenleg nincs ilyen jogszabályi előírás - a sajátos támogatások (adókedvezmény, adóalap-csökkentő tételek) közvetetten ilyenek - pénzbefolyáskor lehet(ne) ezt is elszámolni

Bevételként elszámolandó fejlesztési támogatások • Minden fejlesztési támogatást, annak pénzügyi rendezésekor, ha az előbb leírtak figyelembevételével tőketartalékba jogszabályi rendelkezés alapján nem kerülhetnek egyéb bevételként kell elszámolni (feltéve, hogy tárgyi eszköz, immateriális jószág beszerzésére adják) • Tartós részesedés vásárlására kapott fejlesztési támogatást Részesedésekből származó bevételeként, árfolyamnyereségként kell elszámolni 87

Bevételként elszámolandó fejlesztési támogatások • ha a támogatás a következő üzleti évben, de a mérlegkészítés időpontja előtt folyik be, de a fejlesztésből megvalósuló eszközt előző év(ek)ben használatba vették (aktiválták) és így értékcsökkenési leírást számoltak már el, akkor sem lehet a támogatást megelőző üzleti évre elszámolni (a költségek, ráfordítások ellentételezése csak a befolyás üzleti évétől kezdődik, nincs önellenőrzés) 88

Bevételként elszámolandó fejlesztési támogatások • A bevételként elszámolt támogatást időbelileg el kell határolni. • A támogatásonként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni. Meg kell szüntetni a fejlesztési támogatás miatt kimutatott halasztott bevételt a visszafizetendő támogatás előírásakor is. 89

Több tárgyi eszköz beszerzésekor • Több tárgyi eszköz valósul meg a támogatásból, akkor a támogatást meg kell osztani az eszközök között, mert az értékcsökkenési leírás eltérő lehet eszközönként • Megosztás vetítési alapja (ha külön szerződésben nem kerül nevesítésre): az egyes eszközök bekerülési értéke arányában

Ingatlan vásárlása esetén • Ingatlan beruházáshoz kapcsolódóan kapott fejlesztési támogatást is számvitelben meg kell bontani telekre és épületre • Telek nem amortizálódik, ezért csak akkor kerül feloldásra, ha a telek kikerül a könyvekből (pl. eladják, apportálják, stb. ) • Épület amortizálódik, ezért terv szerinti értékcsökkenés arányában feloldandó a támogatás 91

Példa fejlesztési támogatás időbeli elhatárolására • 2018. január 1 -jén üzembe helyeztek egy gyártósort, bruttó értéke 120 millió Ft, használati idő 10 év, maradványérték 20 millió Ft. A fejlesztési támogatás első részlete - 55 millió Ft 2019. március 5 -én folyik be, a második részlet 2020. január 3án folyik be, ami 20 millió Ft. • A használati idő alatt a fejlesztési támogatás elszámolása a következőképpen alakul: 92

100 m. Ft écs-t kell 10 év alatt elszámolni, így: 2018. év • A tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenési leírásának elszámolása: T 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás 10 millió Ft K 139. Műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenése 10 millió Ft 93

2019. év • A befolyt fejlesztési támogatás elszámolása befolyáskor: T 384. Elszámolási betétszámla 55 millió Ft K 96. Egyéb bevételek 55 millió Ft • [Kapcsolódó tétel: A befolyt fejlesztési támogatás időbeli elhatárolása T 96. Egyéb bevételek 55 millió Ft K 483. Halasztott bevételek 55 millió Ft] 94

A tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenési leírásának elszámolása • T 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás 10 millió Ft • K 139. Műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenése 10 millió Ft A fejlesztési támogatás feloldása zárlat keretében Az eszköz 2019. január 1 -jei nettó értéke 110 millió Ft, így a támogatási arány 55 millió Ft: 110 millió Ft= 50%. Tárgyévben feloldandó támogatás összege: 10 millió Ft x 50% = 5 millió Ft. 95

• T 483. Halasztott bevételek 5 millió Ft • K 96. Egyéb bevételek 5 millió Ft 2020. év • A befolyt fejlesztési támogatás elszámolása befolyáskor T 384. Elszámolási betétszámla 20 millió Ft K 96. egyéb bevételek 20 millió Ft 96

A befolyt fejlesztési támogatás időbeli elhatárolása • T K 96. Egyéb bevételek 20 millió Ft • K 483. Halasztott bevételek 20 millió Ft A tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenési leírásának elszámolása • T 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás 10 millió Ft • K 139. Műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenése 10 millió Ft 97

A fejlesztési támogatás feloldása zárlat keretében • A támogatási arányt újra kell számolni. Az eszköz 2020. január 1 -jei nettó értéke 100 millió Ft, az előző évi támogatás nyitó értéke 50 millió Ft, így a támogatási arány: 70 millió Ft (50+20 millió Ft): 100 millió Ft = 70%. Tárgyévben feloldandó támogatás összege: 10 millió Ft x 70% = 7 millió Ft. 98

• T 483. Halasztott bevételek 7 millió Ft • K 96. Egyéb bevételek 7 millió Ft 2021 -2027. években A tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenési leírásának elszámolása • T 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás 10 millió Ft • K 139. Műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenése 10 millió Ft 99

T 483. Halasztott bevételek 7 millió Ft K 96. Egyéb bevételek 7 millió Ft • Így 2027. év végén a 483. Halasztott bevételek számlán záró állományában megmarad a 20 millió Ft-os maradványértékre jutó 70%-os arányú támogatás, azaz 14 millió Ft. Ez akkor kerül kivezetésre, hogyha a maradványérték megjelenik költségként ráfordításként (pl. tovább használják az eszközt és folytatódik az értékcsökkenési leírása, vagy az eszközt értékesítik, stb. ) 100

Támogatás visszafizetése esetén 2023 -as üzleti évben – a szerződésben rögzített feltétele nem teljesítése miatt – a vállalkozást kötelezik arra, hogy a kapott fejlesztési támogatásból 75 millió Ft-ot fizessen vissza. 2023. évben • A támogatás visszafizetendő összegének elszámolása felmerüléskor: T 86. Egyéb ráfordítások 75 millió Ft K 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 75 millió Ft • 101

Támogatás visszafizetése esetén [Kapcsolódó tétel: Az elhatárolt támogatást egyösszegben fel kell oldani T 483. Halasztott bevételek 49 millió Ft K 96. egyéb bevételek 49 millió Ft] 102

Ráaktiválás kezelése feloldásnál - bruttó érték növekedést figyelmen kívül kell hagyni (beruházás, felújítás ráaktiválásánál, illetve átalakulás esetén, ha az eszköz felértékelésre kerül) - használati idő hosszabbítást is figyelmen kívül kell hagyni

Példa ráaktiválás kezelésére Előbbi példa folytatása: 2023. január 1 -jén beruházást ráaktiválnak a 2018 -ban aktivált gyártósorra 10 millió Ft-ot. Következmény: bruttó érték megnő 10 m. Ft-tal, a ráaktiválás után megállapított használati idő 5év azaz a hátralévő használati idő nem változik, maradványérték változatlanul 20 m. Ft. 2023. január 1 -jén ráaktiválás előtt a nettó érték 70 millió Ft, ráaktiválás után 80 millió Ft.

Példa ráaktiválás kezelésére Mivel a maradványérték változatlan, ezért az 5 évre 60 m. Ft écs-t kell elszámolni (80 m. Ft-20 m. Ft), így az évenként elszámolandó terv szerinti écs 12 m. Ft lesz (60 m. Ft/5év). 2023 -2027. években a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása T 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás 12 millió Ft K 139. Műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenése 12 millió Ft

Példa ráaktiválás kezelésére A terv szerinti értékcsökkenési leírás összege 2 m. Ft-tal nő évente, de emiatt nem lehet több támogatást feloldani, ezért 2023 -2027. években a feloldás változatlan összegben T 483. Halasztott bevételek 7 millió Ft K 96. Egyéb bevételek 7 millió Ft Következmény: 2027. év végén a 483. Halasztott bevételek számlán záró állományában változatlanul megmarad a 20 millió Ft -os maradványértékre jutó 70%-os arányú támogatás, azaz 14 millió Ft. 106

Visszafizetés elszámolása • felmerüléskor kell elszámolni egyéb ráfordításként és kötelezettségként • kapcsolódó tétel: az elhatárolt támogatás összegének feloldása egyéb bevételbe nincs önrevízió lezárt üzleti évek tekintetében

Költség-ráfordítás ellentételezésére kapott támogatások Jogszabály alapján járó támogatások • Egyéb bevételként kell elszámolni • Megkapott (befolyt), illetve • Az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig - a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően - igényelt (járó) támogatás, juttatás összege, ha az biztosan jár, illetve, ha várhatóan a jogszabályi előírásokat teljesítik • Költség még nem merült fel, akkor az egyéb bevételt el kell határolni 108

Költség-ráfordítás ellentételezésére kapott támogatások Egyéb támogatások (pályázat keretében kapott támogatások) • ha a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni, elszámolható • Az aktív időbeli elhatárolást a kapott támogatás elszámolásakor, illetve a támogatás meghiúsulásakor kell megszüntetni (nincs önrevízió) • részben felmerült költségekre a támogatási szerződés arányában kell a bevételt elszámolni 109

Nem pénzben kapott támogatások • Térítésmentesen kapott eszközök eszköz típusának megfelelő bevétel, időbeli elhatárolás, feloldása: költség, ráfordítás felmerülésével arányosan • Kötelezettség elengedés, tartozásátvállalás eszköz típusának megfelelő bevétel, időbeli elhatárolás (ha eszközhöz kapcsolódik), feloldása: költség, ráfordítás felmerülésével arányosan • Térítés nélkül kapott szolgáltatás költség-egyéb bevétel, piaci értéken

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket ! 11 1