A trsasgi ad s a kisvllalati ad 2019

  • Slides: 49
Download presentation
A társasági adó és a kisvállalati adó 2019 évi változásai Munkácsi Márta okleveles könyvvizsgáló

A társasági adó és a kisvállalati adó 2019 évi változásai Munkácsi Márta okleveles könyvvizsgáló okleveles adószakértő Hatvan, 2019. február 13. 2018. 11. 13. Ácsné M. J. előadása nyomán 1

Társasági adó bevallás - 1829. jelű bevallás – az adóévet követő ötödik hónap utolsó

Társasági adó bevallás - 1829. jelű bevallás – az adóévet követő ötödik hónap utolsó napja hi. : 2019. május 31. - 1871. jelű bevallás – a 2019. 01 -jétől választott eva, kata, kiva szerinti adózás esetén a társasági adókötelezettségről hi. : megszűnést követő 5. hónap utolsó napja - 1943 TAO bevallás – a 2019. évben – eva, kata, kiva alanyiság megszűnésével – társasági adóalannyá vált adózó társasági adóelőleg kötelezettségéről hi. : adóalanyiság megszűnését követő 60 napon belül - TAONY nyomtatvány – 2018. évi bevallást helyettesítő nyilatkozat: (alapítvány, egyesület, egyház stb. részére) hi. : 2019. május 31. NAV által rendszeresített nyomtatványok 2018. 11. 13. 2

Tao. tv. 2018. évközi módosításai • 2018. évi XLI. törvény az egyes adótörvények és

Tao. tv. 2018. évközi módosításai • 2018. évi XLI. törvény az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról („nyári adócsomag”). A kihirdetés napja: 2018. 07. 25. Hatálybalépés napja: - a kihirdetést követő nap: 2018. 07. 26. , - a kihirdetést követő 31. nap: 2018. 08. 25. (bevándorlási különadó) - 2019. 01. • A 2018. évi LXXXII. számú törvény az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról („őszi adócsomag”). Hatálybalépés napja: - a kihirdetést követő nap - 2019. 07. 01. - 2019. 01. 2018. 11. 13. 3

Bejelentett részesedés 2018. 08. 24 -éig 2018. 08. 25 -étől Bármely belföldi és külföldi

Bejelentett részesedés 2018. 08. 24 -éig 2018. 08. 25 -étől Bármely belföldi és külföldi személyben szerzett részesedés bejelenthető, kivéve - off-shore cégben szerzettek - off-shore cégben szerzett részesedések és - a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyek Bejelentésre nyitva álló jogvesztő határidő: szerzést követő 75. nap Nincs mértékbeli korlátozás (2018. 01 -jétől a 10% alatti szerzés is bejelenthető) A bejelentésre szolgáló nyomtatványok: T 201 és T 201 T Nem kell bejelenteni, ha csak a szerzett részesedés értéke nő (%-os mértéke nem) A korábban már bejelentett részesedéseket az átalakulás, egyesülés, szétválás miatt nem kell újra bejelenteni, azaz mentesül a bejelentés alól - a jogutód általi részesedésszerzés és - a jogutódban történő részesedésszerzés Tao. tv. 4. § 5. pont 2018. 11. 13. 4

Bejelentett részesedés 2018. 08. 24 -éig 2018. 08. 25 -étől A további részesedésszerzések bejelenthetőek,

Bejelentett részesedés 2018. 08. 24 -éig 2018. 08. 25 -étől A további részesedésszerzések bejelenthetőek, - de csak akkor, ha a korábbi szerzés is be volt jelentve - függetlenül attól, hogy a korábbi szerzés be volt-e jelentve, vagy sem Átmenet: A 2017. 12. 31 -ét követő további szerzések – adózói választás szerint – az új szabály hatálybalépésének napját követő napon hatályos szabályok szerint a hatálybalépést követő 75 napon belül bejelenthetőek; ez azt jelenti, hogy a 2018. 01. - 2018. 08. 24. közötti szerzések (a szerzést követő 75 nap helyett) a hatálybalépést követő 75 napon belül, azaz 2018. 11. 08 -áig „utólag” bejelenthetőek, akkor is, ha a korábbi szerzés nem volt bejelentve A szerzés időpontjának a cégbírósági bejegyzés napja minősül 2019. 01 -jétől (tervezet) A bejelentést a csoporttagsága időtartama alatt önállóan teszi meg Tao. tv. 4. § 5. pont, 29/A. § (63) 2018. 11. 13. 5

Bejelentett részesedés – korrekciók 2018. 08. 24 -éig 2018. 08. 25 -étől Csökkentő tétel

Bejelentett részesedés – korrekciók 2018. 08. 24 -éig 2018. 08. 25 -étől Csökkentő tétel (nincs változás) értékesítés, apport árfolyamnyeresége, ha van 1 éves tartási idő, amelyet az átalakulás, egyesülés, szétválás nem szakít meg (az „ideértve a jogelődöt is” azt jelentette korábban is, hogy nem szakítja meg) értékesítés, apport árfolyamnyeresége ha van 1 éves tartási idő, amelyet az átalakulás, egyesülés, szétválás nem szakít meg (a direkt szöveg: „nem minősül meg-szakításnak” 2018. 07. 26 -ától hatályos) értékvesztés visszaírása Növelő tétel (nincs változás) bármely címen történő kivezetéshez kapcsolódó veszteség, árfolyamveszteség, kivéve az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti elszámolást értékvesztés Tao. tv. 7. § (1) dz), 8. § (1) m) mb) 2018. 11. 13. 6

Bejelentett részesedés – Példák 1. ) Példa Az „A” adózó a „B” cégben 2018.

Bejelentett részesedés – Példák 1. ) Példa Az „A” adózó a „B” cégben 2018. 09. 08 -án szerzett 8%-os mértékű részesedését nem jelentette be az adóhatósághoz. Az adózó, az általa ugyanezen cégben 2018. 10. 14 -én szerzett újabb 12%-os részesedése tekintetében, eldöntheti, hogy azt – 2018. 12. 28 -áig – bejelenti-e, vagy sem. Ha ez utóbbi szerzését bejelenti, és a 20%-os részesedését nyereségjellegű különbözettel értékesíti 2019. végén (a 12%-os szerzéstől számított 1 év elteltével), úgy a bejelentett részesedésnek minősülő 12%-os részre érvényesítheti a csökkentő tételt. Ha a 20%-os részesedésen 100 egység nyereséget realizál, úgy (12/20) 60 egységgel csökkenthet. Tao. tv. 4. § 5. pont; 7. § (1) dz) 2018. 11. 13. 7

Bejelentett részesedés – Példák 2. ) Példa Az „A” adózó a „B” cégben 2017.

Bejelentett részesedés – Példák 2. ) Példa Az „A” adózó a „B” cégben 2017. 09. 08 -án szerzett 8%-os mértékű részesedését nem jelentette be az adóhatósághoz. Az adózó, az általa ugyanezen cégben 2018. 03. 10 -én (2018 -ban 08. 25. előtt) szerzett újabb 12%-os részesedése tekintetében, eldöntheti, hogy azt – 2018. 11. 08 -áig – bejelenti-e, vagy sem. Ha ez utóbbi szerzését bejelenti, és a 20%-os részesedését – az 1 éves tartási időt követően – 100 egység nyereséggel értékesíti, úgy a bejelentett részesedésnek minősülő 12%-os rész után 60 egység csökkentő tételt vehet igénybe. Tao. tv. 4. § 5. pont, 29/A. § (63), 7. § (1) dz) 2018. 11. 13. 8

Bejelentett részesedés – Példák 3. ) Példa Az „A” kft. a „B” kft-ben 2017.

Bejelentett részesedés – Példák 3. ) Példa Az „A” kft. a „B” kft-ben 2017. 09. 08 -án szerzett (8%-os mértékű) részesedését a szerzést követő 75 napon belül bejelentette az adóhatósághoz. Ha „A” kft. 2018. 03. 08 -án átalakul „C” rt-vé, úgy a 8%-os részesedés újabb bejelentés nélkül bejelentett marad „C” rt-nél is. Ha a bejelentett (8%-os) részesedést az adózó értékesíti, úgy az annak során realizált nyereséggel akkor csökkentheti az adózás előtti eredményt, ha a kivezetésre a 2017. 09. 08 -i eredeti szerzést követő 1 éven túl kerül sor (az 1 éven belül történt szervezeti változástól függetlenül). Ha az értékesítés során veszteségjellegű különbözet keletkezik, azzal meg kell növelni az eredményt. Tao. tv. 4. § 5. pont, 7. § (1) dz) 2018. 11. 13. 9

Fejlesztési tartalék-képzés maximuma – 2019. Fejlesztési tartalék-képzés címén az adózás előtti eredmény csökkenthető 2019

Fejlesztési tartalék-képzés maximuma – 2019. Fejlesztési tartalék-képzés címén az adózás előtti eredmény csökkenthető 2019 -től az adóévi adózás előtti nyereség 50%-áig, de adóévenként maximum 10 milliárd Ft összegben (2018 -ig 500 millió Ft), ha ez az összeg az adóév utolsó napján – az eredménytartalékból történő átvezetéssel – lekötött tartalékként szerepel a mérlegben. Változás: összeghatár 20 -szorosra növekedése Változatlanok a fejlesztési tartalék felhasználására vonatkozó előírások; a képzett összeg a lekötés adóévét követő 4 adóévben megvalósított egyes beruházások bekerülési értékének megfelelően oldható fel. Nincs változás abban sem, hogy a feloldott fejlesztési tartalék összegét az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni. Tao. tv. 7. § (1) f), 7. § (15), 1. sz. mell. 12. pont 2018. 11. 13. 10

Fejlesztési tartalék-képzés maximuma – 2018. - 2019. - Példa Határozzuk meg az adózó által

Fejlesztési tartalék-képzés maximuma – 2018. - 2019. - Példa Határozzuk meg az adózó által az egyes adóévekben képezhető fejlesztési tartalék maximális összegét! millió Ft Megnevezés 1. eset 2. eset 3. eset 4. eset Adózás előtti eredmény 4 000 800 – 6 000 25 000 Fejlesztési tartalék 2018. 500 400 – 500 Fejlesztési tartalék 2019. 2 000 400 – 10 000 Tao. tv. 7. § (1) f) 2018. 11. 13. 11

K+F-hez kapcsolódó kedvezmény új megosztása Fő szabály [7. § (1) bek. t) pont]: Csökkenti

K+F-hez kapcsolódó kedvezmény új megosztása Fő szabály [7. § (1) bek. t) pont]: Csökkenti az adózás előtti eredményt az adózó saját tevékenységi körében végzett K+F közvetlen költsége, egyes kivételekre figyelemmel. Saját tevékenységi körben végzett K+F-nek minősül [4. § 32. pont] – többek között – a saját eszközökkel és alkalmazottakkal más személy megrendelésére teljesített K+F. E szerint tehát – az új szabály bevezetéséig – csak a szolgáltatás nyújtója vehette igénybe a kedvezményt [ha nem élt a 7. § (1) bek. w) pont szerinti, kapcsolt vállalkozással történő „régi” megosztással]. Új megosztás [7. § (18 a)-(18 d) pont]: A fő szabálytól eltérően a megrendelt K+F esetén a 7. § (1) bek. t) pont szerinti kedvezményt – legfeljebb annak összegében – a megrendelő és a szolgáltatást nyújtó megosztottan érvényesítheti, ha az adóbevallás benyújtásáig rendelkeznek (mindketten) az előírt tartalmú közös írásbeli nyilatkozattal. E lehetőség választása esetén azonban a felek egyike sem élhet a 7. § (1) bek. w) pont szerinti „régi” megosztással. Tao. tv. 7. § (18 a)-(18 d) 2018. 11. 13. 12

K+F-hez kapcsolódó kedvezmény új megosztása Új megosztás hatálya: 2018. 07. 26. , azzal az

K+F-hez kapcsolódó kedvezmény új megosztása Új megosztás hatálya: 2018. 07. 26. , azzal az átmeneti rendelkezéssel, hogy a megosztás – első alkalommal – már a 2018. adóévre vonatkozó társasági adóbevallásban alkalmazható, akkor, ha az érintett adózók azt az új szabály hatályba lépését követően nyújtják be. E szerint minden naptári év szerint folyamatosan működő adózó – döntése szerint – élhet a megosztás lehetőségével. Más a helyzet, ha például a szolgáltatást nyújtó adózónak átalakulás vagy megszűnés miatt 2018. 07. 26 -a előtt kellett bevallást beadnia; akkor e bevallásban nem élhetett megosztott kedvezménnyel (akkor sem, ha a megrendelő majd 2019. 05. 31 -én nyújt be bevallást). Tao. tv. 7. § (18 a)-(18 d), 29/A. § (64) 2018. 11. 13. 13

Munkahelyi óvoda üzemeltetési költségei Kiegészítésre került a rendelkezés, amely szerint – a munkahelyi bölcsőde

Munkahelyi óvoda üzemeltetési költségei Kiegészítésre került a rendelkezés, amely szerint – a munkahelyi bölcsőde mellett – az adóalapnál elismert (nem növelő tétel) a munkahelyi óvoda* üzemeltetésével kapcsolatosan felmerült adóévi költség, ráfordítás. Hatály: 2019. 01. *munkahelyi óvoda: olyan óvodai nevelési ellátást nyújtó intézmény, amely az éves átlagos gyermeklétszámot figyelembe véve legalább 80%-ban az adózó által foglalkoztatottak gyermekeinek az óvodai nevelését biztosítja. Ez azt jelenti, hogy az éves átlagos létszámnak legfeljebb a 20%-a lehet „külsős” szülők gyermeke. Tao. tv. 4. § 24 a. pont, 3. sz. mell. B/20. 2018. 11. 13. 14

Adókedvezmények utólagos érvényesíthetőségének lehetősége Tao. tv. - A 2003 -tól hatályos 29/D. § (11)

Adókedvezmények utólagos érvényesíthetőségének lehetősége Tao. tv. - A 2003 -tól hatályos 29/D. § (11) bek. szerint: Az e törvényben meghatározott adókedvezmény érvényesítésére kizárólag az adóbevallásban, az adózónak a bevallás benyújtásáig meghozott döntése alapján van lehetőség. Hatálytalan 2018. 07. 26 -ától. Art. - Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg. DE! Az adózó (az adómentességet, ) az adókedvezményt utólag önellenőrzéssel érvényesítheti, illetve veheti igénybe. Hatályos volt és maradt*. érvényesíteni, önellenőrzés keretében, függetlenül attól, hogy az adózó a Tao bevallásában igénybe vette-e az adókedvezményt vagy sem. E lehetőség a különös szabály hatályon kívül helyezése következtében alkalmazható már a 2018. adóévre (sőt korábbra is). Tao. tv. 29/D. § (11); *régi Art. 49. § (1), új Art. 54. § (3), (4) 2018. 11. 13. 15

Megszűnő adókedvezmény (előadó-művészeti szervezet támogatása) – 2019. 01. 01 -jei hatállyal megszűnik az előadó-művészeti

Megszűnő adókedvezmény (előadó-művészeti szervezet támogatása) – 2019. 01. 01 -jei hatállyal megszűnik az előadó-művészeti szervezetek támogatásának adókedvezménye; 2019. 01 -jétől ilyen célra adófelajánlást sem lehet tenni. Átmeneti rendelkezés: - a 2018. 12. 31 -éig nyújtott támogatás esetén az adózót megilleti az adókedvezmény; igénybe veheti az adóbevallásában, függetlenül attól, hogy azt majd 2019 -ben nyújtja be; - a 2018. 12. 31 -éig tett adófelajánlás esetén az adózót megilleti a jóváírás, függetlenül attól, hogy arra majd 2019 -ben kerül sor; - 2019. 01 -jétől előadó-művészeti szervezettel nem lehet támogatási, kiegészítő támogatási szerződést kötni adókedvezmény igénybe vétele vonatkozásában; - a 2019. előtt kötött, még hatályban lévő szerződések alapján történő támogatások közül csak azok jogosítanak adókedvezményre, amelyek teljesítése 2018. 12. 31 -éig megtörténik (a banki szünetnapok miatt a dec. 31 -ig átutalt és 2019. 01. 15 -ig jóváírt támogatás még a korábbi előírások szerint felhasználható). Tao. tv. 29/A. (67)-(69); 4. § 37. , 39. pont, a 22 § és a 24/A. § érintett rendelkezései hatályon kívül 2018. 11. 13. helyezése 16

Csoportos társasági adóalanyiság – 2019. • Fogalom: Belföldi illetőségű adózónak minősül legalább két, meghatározott

Csoportos társasági adóalanyiság – 2019. • Fogalom: Belföldi illetőségű adózónak minősül legalább két, meghatározott feltételeknek megfelelő személy (csoporttag) által létrehozott csoportos társasági adóalanyiság. • Csoporttag lehet (személyi feltétel): - a gazdasági társaság, - az egyesülés, - az európai részvénytársaság, - a szövetkezet, - az európai szövetkezet, - az egyéni cég, - az üzletvezetésének helyére tekintettel belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy és - belföldi telephelye útján a külföldi vállalkozó, ha megfelel a további feltételeknek. Tao. tv. 2/A. § 2018. 11. 13. 17

Csoportos társasági adóalanyiság – 2019. Csoporttagra előírt feltételek: 1. ) a csoporttagok között legalább

Csoportos társasági adóalanyiság – 2019. Csoporttagra előírt feltételek: 1. ) a csoporttagok között legalább 75%-os arányú szavazati jogon alapuló kapcsolt vállalkozási viszony álljon fenn; ez olyan, a Ptk. szerinti közvetlen, vagy közvetett többségi befolyást jelent, ahol az egyik adózó a másik adózóban vagy más személy az adózókban Tao. tv. 2/A. § 2018. 11. 13. 18

Csoportos társasági adóalanyiság – 2019. Példák a csoporttagok közötti kapcsolt vállalkozási viszonyra: 1. Példa:

Csoportos társasági adóalanyiság – 2019. Példák a csoporttagok közötti kapcsolt vállalkozási viszonyra: 1. Példa: Ha „A” cég a „B” cégben, vagy „B” cég az „A” cégben 80%-os szavazati joggal bír, úgy „A” és „B” cég létesíthet csoportos társasági adóalanyiságot. 2. Példa: Ha „C” cég (más személy) „A” cégben 85%-os és „B” cégben 90%-os szavazati joggal bír, úgy „A”, „B” és „C” cég létesíthet csoportos társasági adóalanyiságot. 3. Példa: Ha „A” cégben és/vagy „B” cégben „X” magánszemély, vagy külföldi szervezet (mint más személy) rendelkezik többségi befolyással, úgy „A” és/vagy „B” cég nem választhat csoportos adóalanyiságot (magánszemély, külföldi szervezet potenciális csoporttagként nem szerepel a 2/A. § (2) bekezdésének felsorolásában). Tao. tv. 2/A. § 2018. 11. 13. 19

Csoportos társasági adóalanyiság – 2019. 4. Példa: „A” cég (anyavállalat) 100%-os tulajdonú „B” leányvállalata

Csoportos társasági adóalanyiság – 2019. 4. Példa: „A” cég (anyavállalat) 100%-os tulajdonú „B” leányvállalata és annak 100%-os tulajdonú „C” leányvállalata (közvetett kapcsolat) esetén „A”, „B” és „C” cégek létesíthetnek csoportos társasági adóalanyiságot. 5. Példa: Ha „A” cég „C” cégben 80%-os, és „C” cég „B” cégben 70%-os (75%-nál kevesebb) szavazati joggal bír (közvetett kapcsolat), úgy „A” és „B” cég nem létesíthet csoportos társasági adóalanyiságot. Tao. tv. 2/A. § 2018. 11. 13. 20

Csoportos társasági adóalanyiság – 2019. Az Art. (nem a Tao. tv. ) rendelkezik –

Csoportos társasági adóalanyiság – 2019. Az Art. (nem a Tao. tv. ) rendelkezik – 2019. 01 -jei hatállyal – a csoportos társasági adóalanyiságra [CSOPTA] vonatkozó eljárási kérdésekről. Megalakulás A CSOPTA a NAV engedélyével jön létre valamennyi leendő csoporttag erre irányuló közös kérelmére. Átmeneti szabály: Kérelmet első alkalommal 2019. 01. -2019. 01. 15. között lehet benyújtani. A határidő jogvesztő. Engedélyező határozat esetén a CSOPTA 2019. 01 -jétől jön létre. Fő szabály: Kérelem adóév utolsó előtti hónapjának első napjától (2019. 11. 01. ) az adóév utolsó előtti hónapjának 20. napjáig (2019. 11. 20. ) nyújtható be. A határidő jogvesztő. A CSOPTA a kérelem benyújtását követő adóév első napján (2020. 01. ) jön létre. CSOPTA-hoz utólag is lehet csatlakozni, illetve abból ki is lehet lépni – kérelemre, engedéllyel. Art. 114/A. – 114/F. §, 274/B. § (2) 2018. 11. 13. 21

Csoportos társasági adóalanyiság – 2019. A CSOPTA adókötelezettségét a csoporttagok közül e célra kijelölt

Csoportos társasági adóalanyiság – 2019. A CSOPTA adókötelezettségét a csoporttagok közül e célra kijelölt és a NAV-nak bejelentett csoporttag, mint csoportképviselő útján, a csoportazonosító szám alatt teljesíti. Ennek érdekében a csoporttag az egyedi adóalapját adóévenként levezeti úgy, mintha különálló társasági adóalany lenne, s arról adóévenként a CSOPTA bevallásának benyújtására előírt határidőt megelőző 15. napig (pl. 2020. 05. 15 -éig) nyilatkozatot tesz az erre rendszeresített nyomtatványon – a NAV felé (az adóbevallással egyenértékű) és – a csoportképviselő felé. Tao. tv. 6. § (3 a) 2018. 11. 13. 22

Csoportos társasági adóalanyiság – 2019. A CSOPTA tagjainak a CSOPTA létrejöttét követően megvalósuló ügyletek

Csoportos társasági adóalanyiság – 2019. A CSOPTA tagjainak a CSOPTA létrejöttét követően megvalósuló ügyletek vonatkozásában a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekre vonatkozó rendelkezéseket (korrekciós tételek, dokumentációs kötelezettség) főszabály szerint nem kell alkalmazni. A csoporttagok e kötelezettségeket a CSOPTA szintjén teljesítik (a csoportképviselő útján). Azokban a „folyamatban lévő”, a CSOPTA létrejöttét megelőzően megvalósult ügyletek esetében azonban, amelyek vonatkozásában az adóalap szokásos piaci mértékűre történő kiigazítása még nem történt meg, a csoporttagoknak az adóalapkorrekciós tételeket alkalmazniuk kell. Tao. tv. 18. § (10)-(10 a) 2018. 11. 13. 23

Csoportos társasági adóalanyiság – 2019. Megszűnés A CSOPTA megszűnik - a megszűntetése napján, illetve

Csoportos társasági adóalanyiság – 2019. Megszűnés A CSOPTA megszűnik - a megszűntetése napján, illetve - azt a napot megelőző napon, amelyen megszűnése hiányában már nem lenne legalább két tagja. A csoporttagság megszűnik - az adózó adókötelezettségének megszűnése napján, - az adózó kilépése napján, - a CSOPTA megszűnése napján, - azon a napon, amelyet követő naptól már nem felel meg a tagságára előírt összes feltételnek. Tao. tv. 6. § (3 b)-(3 c) 2018. 11. 13. 24

Csoportos társasági adóalanyiság – 2019. Ha az előzőek [6. § (3 b-)-(3 c) bek.

Csoportos társasági adóalanyiság – 2019. Ha az előzőek [6. § (3 b-)-(3 c) bek. ] szerinti megszűnési időpont nem az üzleti év utolsó napjára esik, akkor a megszűnés napja a megszűnés napját magában foglaló üzleti évet megelőző üzleti év utolsó napja. Például, ha a „A” csoporttag 2019. 08 -án kilép a CSOPTA-ból, akkor a megszűnés napja 2018. 12. 31. (és nem 2019. 08. ). Ha a CSOPTA, illetve a csoporttagság nem az üzleti év utolsó napján szűnik meg, akkor a megszűnés napját követő nappal a csoporttag(ok)nak önálló adóéve kezdődik. Például: ha 2019. 08 -án megszűnik a) a 3 tagból álló CSOPTA, vagy b) a 3 tagból álló CSOPTA egyik tagja, akkor 2019. 09 -ével mindhárom csoporttagnak (a), illetve a csoporttagságát megszüntető tagnak (b) önálló adóéve kezdődik. Tao. tv. 6. § (3 d) 2018. 11. 13. 25

Csoportos társasági adóalanyiság – 2019. CSOPTA adóalapja = a csoporttagok egyedi, nem negatív adóalapjainak

Csoportos társasági adóalanyiság – 2019. CSOPTA adóalapja = a csoporttagok egyedi, nem negatív adóalapjainak összege, amely a korlátokra figyelemmel az elhatárolt veszteséggel csökkenthető. Ehhez a csoporttagok az egyedi adóalapjaik megállapítása során úgy járnak el, mintha csoporttagságuk nem állna fenn. CSOPTA elhatárolt vesztesége = a csoporttagok egyedi, negatív adóalapjainak összege. E veszteség – a csoportképviselő döntése szerinti megosztásban – a keletkezése adóévében és az azt követő 5 adóévben (1+5) adóévben írható le. Korlátok: 1. ) A CSOPTA adóalapja az elhatárolt veszteség levonását követően is érje el a csoporttagok adóévi, elhatárolt veszteség figyelembe vétele nélküli nem negatív adóalapjai összegének 50%-át. 2. ) A CSOPTA által és a csoporttagok által egyedileg érvényesített veszteség együttesen sem haladhatja meg a veszteség érvényesítése nélküli egyedi pozitív adóalapok összegének 50%-át. Tao. tv. 6. § (12)-(13), 17. § (15)-(18) 2018. 11. 13. 26

Csoportos társasági adóalanyiság – 2019. Minden csoporttag – a CSOPTA adóalapjának megállapításához – az

Csoportos társasági adóalanyiság – 2019. Minden csoporttag – a CSOPTA adóalapjának megállapításához – az egyedi adóalapjának a meghatározása során úgy jár el, mintha önálló adóalany lenne, figyelemmel a következőkre. Csoporttagként az egyedi adóalapok meghatározásakor a csoporttagok között nem alkalmazható - a 7. § (1) bek. w) pont – K+F megosztása (kapcsoltság okán), - a 7. § (1) bek. x) pont – műemlék kedvezmény megosztása, - a 7. § (18 a)-(18 d) bek. – K+F megosztása (szolgáltatást nyújtó/megrendelő), de átadhatóak e kedvezmények a CSOPTA tagjain kívüli körben (nem csoporttag kapcsolt vállalkozásnak, más cégnek). Tao. tv. 6. § (13) 2018. 11. 13. 27

Csoportos társasági adóalanyiság – 2019. Adófizetési kötelezettség Számított adó = CSOPTA pozitív adóalapja x

Csoportos társasági adóalanyiság – 2019. Adófizetési kötelezettség Számított adó = CSOPTA pozitív adóalapja x 9% Fizetendő adó = Számított adó – Adókedvezmények Az adókedvezmények érvényesítése szempontjából a CSOPTA egyetlen adózónak minősül; az adókedvezményt a jogosult csoporttagra tekintettel veheti igénybe. A „ 70%/80%-os” korlátokat a CSOPTA a jogosult csoporttag(ok)ra vonatkoztatottan egyedileg alkalmazza, úgy, hogy a jogosult csoporttag(ok) egyedi pozitív adóalapja arányában veszi figyelembe a CSOPTA adóalapját. Megosztás: A CSOPTA adóévi fizetendő adóját a csoporttagok között az egyedileg megállapított pozitív adóalapok arányában fel kell osztani. Tao. tv. 19. §, 23. § (8)-(12), 24. § (3) 2018. 11. 13. 28

Kamatlevonás-korlátozási szabály – 2019. A 2016/1164 tanácsi irányelvvel* összhangban kerül bevezetésre (adókikerülés elleni irányelv)

Kamatlevonás-korlátozási szabály – 2019. A 2016/1164 tanácsi irányelvvel* összhangban kerül bevezetésre (adókikerülés elleni irányelv) az új kamatlevonás-korlátozási szabály = új növelő korrekciós tétel = szabad kapacitás továbbviteli lehetőség - Célja: az adóelkerülések, adóalap-átcsoportosítások megakadályozása. - Hatálya: 2019. 01. ; e naptól váltja fel az alultőkésítési szabályt. - Kivételek (az új növelő tételt nem alkalmazza): = a pénzügyi intézmény, = a befektetési vállalkozás, = az alternatív befektetésialap-kezelő, = az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetés vállalkozás alapkezelő társasága, = a biztosító és = a viszontbiztosító. *A Tanács (EU) 2016/1164 irányelve (2016. július 12. ) a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról; Tao. tv. 8. § (1) j) 2018. 11. 13. 29

Kamatlevonás-korlátozási szabály – 2019. Új fogalmak és számításuk Jogsz. hely Jelölés 4. § 50.

Kamatlevonás-korlátozási szabály – 2019. Új fogalmak és számításuk Jogsz. hely Jelölés 4. § 50. pont FK 4. § 51. pont NFK 4. § 55. pont EBITDA 4. § 56. pont KLK Számítás KK + 18. § (1) a) FK – [(KB + 18. § (1) b)] ha pozitív Adóalap + NFK + ÉCS leírás + 7. § (1) ny) – 8. § (1) j) EBITDA x 0, 3 – NFK - FK = finanszírozási költség: a kamatráfordítás, a kamattal egyenértékű költség, ráfordítás, ideértve a 18. § (1) bek. a) pont alapján (kapcsolt vállalkozások közötti árak miatti korrekció) csökkentésként elszámolt összeget is. - NFK = nettó finanszírozási költség: az az összeg, amellyel az adózó finanszírozási költségei meghaladják az adóköteles kamatbevételeit és az azzal egyenértékűnek tekintendő, adóköteles bevételeit, ideértve a 18. § (1) bek. b) pont (kapcsolt vállalkozások közötti árak miatti korrekció) alapján növelésként elszámolt összeget is. Tao. tv. 4. § 50. -56. pont 2018. 11. 13. 30

Kamatlevonás-korlátozási szabály – 2019. Fogalmak és számításuk - EBITDA = kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés

Kamatlevonás-korlátozási szabály – 2019. Fogalmak és számításuk - EBITDA = kamatfizetés, adózás és értékcsökkenés előtti eredmény = 6. § (1)-(4) bek. szerinti adóalap + nettó finanszírozási költség + Tao. tv. szerinti écs leírás csökkentő tételként elszámolt összege + 7. § (1) bek. ny) pont alapján csökkentő tételként elszámolt összeg – 8. § (1) bek. j) pont alapján növelő tételként elszámolt összeg azzal, hogy nem vehető figyelembe a hosszú távú állami infrastrukturális beruházásából származó jövedelem és az olyan jövedelem, amelyet társasági adókötelezettség nem terhel. - KLK = kamatlevonási kapacitás = az adóévi EBITDA 30%-ának az adóévi nettó finanszírozási költséggel csökkentett összege. A KLK összegét minden adóévben meg kell határozni; adóévi összegüket a keletkezésük sorrendjének megfelelően, legkésőbb a keletkezésük adóévét követő 5. adóévben lehet felhasználni. Tao. tv. 4. § 50. -56. pont, 8. § (5 d) 2018. 11. 13. 31

Kamatlevonás-korlátozási szabály – 2019. Növeli az adózás előtti eredményt a nettó finanszírozási költségnek (NFK)

Kamatlevonás-korlátozási szabály – 2019. Növeli az adózás előtti eredményt a nettó finanszírozási költségnek (NFK) az adóévi EBITDA 30%-a és 939 810 e. Ft (3 millió euro) közül a nagyobb összeget meghaladó része. E pozitív különbözetet ugyanakkor csökkenti – legfeljebb annak összegéig – a korábbi adóévekben keletkezett kamatlevonási kapacitás (KLK) még fel nem használt része. Növelő tétel 2019. : NFK – [EBITDA x 0, 3/939 810 e. Ft] pozitív összege. Ez 2019 -ben nem csökkenthető korábbi KLK-val (nincs ilyen) A növelő tétel összege (2020 -tól): (Előzőek szerinti pozitív különbözet – korábbi KLK szabad része) ≥ nulla Ha nincs NFK, vagy ha van, de nem haladja meg az EBITDA 30%-át, akkor nincs növelő tétel. Tao. tv. 8. § (1) j) 2018. 11. 13. 32

Kamatlevonás-korlátozási szabály – 2019. Csökkenti az adózás előtti eredményt legfeljebb az adóévet megelőző adóév(ek)ben

Kamatlevonás-korlátozási szabály – 2019. Csökkenti az adózás előtti eredményt legfeljebb az adóévet megelőző adóév(ek)ben a 8. § (1) bek. j) pont szerinti növelő tételnek az adóévet megelőzően a 7. § (1) bek. ny) pont szerint az adózó (a jogelődje, az átruházó társaság) által figyelembe nem vett része, azzal, hogy a csökkentő tétel nem haladhatja meg az adóévi kamatlevonási kapacitás összegét. E szerint, ha az adózó valamely adóévben alkalmazza a növelő tételt, akkor a korábbi évek növelő tétele továbbvihető és felhasználható a következő években csökkentésként, de csak akkor, ha a következő években van az adózónak kihasználatlan kamatlevonási kapacitása. Növelés először 2019 -ben lehet, ezért csökkentés először 2020 -ban lehet. Csökkentő tétel 2020. : a megelőző adóévi növelő tétel és csökkentő tétel különbözete, legfeljebb az adóévi KLK Tao. tv. 7. § (1) ny) 2018. 11. 13. 33

Kamatlevonás-korlátozási szabály – 2019. Átmeneti rendelkezés A 2016. 06. 17 -e előtt megkötött szerződések

Kamatlevonás-korlátozási szabály – 2019. Átmeneti rendelkezés A 2016. 06. 17 -e előtt megkötött szerződések esetében az új szabály szerinti 8. § (1) bek. j) pontot első alkalommal e szerződések összegének növelése vagy futamidejének meghosszabbítása hatálybalépését követő naptól, a módosított összeg vagy futamidő tekintetében kell figyelembe venni. A 2016. 06. 17 -e előtt megkötött szerződések hitelösszegének növelése vagy futamidejének meghosszabbítása hatálybalépését megelőzően az érintett szerződésekre a 8. § (1) bek. j) pontnak a 2018. 12. 31 -én hatályos (régi szabály) szerinti alultőkésítési szabályt kell alkalmazni, de az adózó választhatja az adott évben hatályos 8. § (1) bek. j) pont alkalmazását is. Az új szabályok szerinti 7. § (1) bek. ny) pont (csökkentő tétel) a 8. § (1) bek. j) pontnak 2018. 12. 31 -én hatályos (régi) rendelkezésével összefüggésben nem alkalmazható. Tao. tv. 29/A. § (73), (74) 2018. 11. 13. 34

Sportcélú adókedvezmény új jogcímen A látvány-csapatsportágai változatlanok: labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong és röplabda,

Sportcélú adókedvezmény új jogcímen A látvány-csapatsportágai változatlanok: labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong és röplabda, de a támogatható jogcímek köre kiegészül a sportcélú ingatlan üzemeltetési költségeinek támogatásával, amely adókedvezményre jogosítja a támogatót. Ilyen címen 2019. 07. 01 jétől nyújtható (fogadható) támogatás. Sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségei: az üzembe helyezett sportcélú ingatlan által nyújtott szolgáltatások működési költségei, ideértve különösen - a személyi jellegű ráfordításokat, - az anyagköltségeket, - a szerződéses szolgáltatások költségeit, - a távközlés, az energia és a karbantartás költségeit, - a bérleti díjakat, az adminisztrációval kapcsolatos költségeket, az olyan értékcsökkenési és finanszírozási költségek kivételével, amelyeket a sportcélú ingatlanhoz nyújtott beruházási támogatásból már fedeztek. Tao. tv. 22/C. § (1) b) bg), c) cf), d) dg), 22/C. § (5) k); 107/2011. (VI. 30. ) Korm. rend. , 4. § 47. pont 2018. 11. 13. 35

Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye • A szabályozás változott (2018. 07. 26 -i

Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye • A szabályozás változott (2018. 07. 26 -i hatállyal) – a mértékek tekintetében, és beruházás mellett felújításra is kiterjed • Új szabály: adókedvezmény érvényesíthető a 2018. 07. 26 -át követően megkezdett és üzembe helyezett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás költségei alapján az üzembe helyezés/üzembe helyezést követő adóévben + 5 adóévben. • Az előírt beruházási minőség igazolását a Magyar Energetikai és Közmű Szabályozási Hivatal által vezetett névjegyzékben szereplő energetikai auditor vagy auditáló szervezet állítja ki [176/2017. (VII. 4. ) Korm. rendelet] • A mértékre vonatkozóan fix korlát változatlan: maximum 15 millió eurónak megfelelő Ft összeg mellett a megváltoztak a támogatási intenzitások (a korábbi egységes 30% helyett) a támogathatóság függvényében 30/35/45 % -ra, illetve elérhető a „KKV bónusz” +20% és +10% is. 2018. 11. 13. 36

Mobilitási célú lakhatási támogatás Csökkenti az adózás előtti eredményt az Szja tv. szerinti mobilitási

Mobilitási célú lakhatási támogatás Csökkenti az adózás előtti eredményt az Szja tv. szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben juttatott összege, legfeljebb az adózás előtti nyereség összegéig, utoljára a 2018. adóévben. A csökkentő tétel a költségelszámoláson felül érvényesíthető, nemcsak az Szja tv. szerint a magánszemélynek adómentesen adható részre, hanem a támogatás teljes összegére. A kedvezmény hatálya: 2017. 01. – 2018. 12. 31. Hatálytalan: 2019. 01 -jétől. Tao. tv. 7. § (1) k) ka) 2018. 11. 13. 37

Kisvállalati adó 2012. évi CXLVII. törvény (Katv. ) 2018. , 2019. 2018. 11. 13.

Kisvállalati adó 2012. évi CXLVII. törvény (Katv. ) 2018. , 2019. 2018. 11. 13. 38

A kiva választásának feltételei A kiva szerinti adóalanyiság a választás NAV-hoz történő bejelentését követő

A kiva választásának feltételei A kiva szerinti adóalanyiság a választás NAV-hoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. Változik 2018. 12. 01 -i hatállyal* • bevételi értékhatár a megelőző adóévben – évesítve – várhatóan maximum (500 millió Ft helyett) 1 milliárd Ft, • mérlegfőösszeg a megelőző adóévben – nincs évesítés – várhatóan maximum (500 millió Ft helyett) 1 milliárd Ft. Változatlan a létszámfeltétel: az átlagos statisztikai állományi létszám a megelőző adóévben várhatóan maximum 50 fő lehet. Változatlan az „összesítési szabály”: a létszám és a bevételi határok számítása során az áttérő adózó várható adatait összegezni kell a kapcsolt vállalkozásainak az utolsó lezárt beszámolójában szereplő tényadataival. Katv. 16. § (2) b), e) *a megemelt értékhatárok irányadóak a 2019. 01 -jétől létrejött adóalanyiságnál 2018. 11. 13. 39

A kiva választásának feltételei Változott 2018. 07. 26 -i hatállyal • az adószám felfüggesztése

A kiva választásának feltételei Változott 2018. 07. 26 -i hatállyal • az adószám felfüggesztése a kiva választásának – és egyébként a megszűnésének is – a feltételei közül kikerült (2018. 01 -jétől nincs ilyen jogintézmény), • az adótartozásra – és nem az adó- és vámtartozásra – vonatkozó maximum 1 millió Ft összegű korlát az irányadó a kiva választásakor is (azonosan a megszűnéshez előírtakkal). Nem jogszerű a kiva választása, ha a bejelentés napján az adózónak az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása meghaladja ezt az összeget. (Az adótartozásba nem tartozik bele a vámtartozás. ) Katv. 16. § (2) c), 19. § (4), 19. § (5) f) 2018. 11. 13. 40

A kiva-alanyiság megszűnése Változik 2019. 01 -i hatállyal • A kiva-alanyiság megszűnik – a

A kiva-alanyiság megszűnése Változik 2019. 01 -i hatállyal • A kiva-alanyiság megszűnik – a túllépést megelőző nappal –, ha az adózó elszámolt bevétele a negyedév első napján meghaladja (az 1 milliárd Ft-os korlát helyett) a 3 milliárd Ft-ot. A 3 milliárd Ftos korlát negyedévente vizsgálandó a kiva-alanynál (nem kell figyelembe venni a kapcsolt vállalkozások bevételeit). • A kiva-alanyiság megszűnik – új jogcímen – a Tao. tv. szerinti kedvezményezett eszközátruházás vagy kedvezményezett részesedéscsere esetén, az eszközátruházás vagy részesedéscsere napját megelőző napon. Az adóalanyiság megszűnése napjával mint mérlegfordulónappal önálló üzleti év végződik, amelyről az Szt. általános szabályai szerint beszámolót kell készíteni és a beszámolót letétbe kell helyezni, közzé kell tenni. Katv. 19. § (5) a), i), (7) 2018. 11. 13. 41

A kiva-alanyiság megszűnése Változik 2019. 01 -i hatállyal • A kiva-alanyiság megszűnik, ha az

A kiva-alanyiság megszűnése Változik 2019. 01 -i hatállyal • A kiva-alanyiság megszűnik, ha az adózó ellenőrzött külföldi társasággal (off-shore cég) rendelkezik, annak az adóévnek az első napját megelőző nappal, amely adóévben a külföldi vállalkozónak nem minősülő külföldi személy vagy külföldi telephely off-shore cégnek minősül. • A kiva-alanyiság megszűnik, az adóév első napját megelőző nappal, ha az az összeg, amellyel az adózónál felmerült finanszírozási költségek meghaladják az adóköteles kamatbevételeit és a gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek tekintendő, adóköteles bevételeit az adóévben várhatóan meghaladja a 939. 810. 000 forintot. Katv. 19. § (5) k), l) 2018. 11. 13. 42

Az adóalap meghatározása – 2019. 2017. 01 -jétől változatlan a séma: Adóalap = „A”

Az adóalap meghatározása – 2019. 2017. 01 -jétől változatlan a séma: Adóalap = „A” + „B”, de legalább „B” ahol: „A” adóalaprész: Osztalék- és tőkeműveletek néhány egyéb tétellel korrigált egyenlege „B” adóalaprész: Személyi jellegű kifizetések [Sz. JK] Katv. 20. § (1), (2) 2018. 11. 13. 43

„A” adóalaprész – 2019. az alábbi tételek egyenlege [20. § (3)-(5)] ( + )

„A” adóalaprész – 2019. az alábbi tételek egyenlege [20. § (3)-(5)] ( + ) Növelő tétel a tőkekivonás (pl. a jegyzett tőke leszállítása) ( – ) Csökkentő tétel a tőkebevonás (pl. a jegyzett tőke emelése) adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összege (kivéve kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt, a a kiva-alanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével és eredménytartaléka terhére a kiva-alanyiság csökkentett bevétel összege időszakában jóváhagyott osztalékot) a pénztár értékének tárgyévi növekménye, de legfeljebb a a pénztár értékének tárgyévi csökkenése, de legfeljebb pénztár tárgyévi mérlegben kimutatott értékének a a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének a mentesített értéket meghaladó része a Tao. tv. 3. sz. mell. „A” részében meghatározott egyes költségek, ráfordítások (tételes, nem példálózó felsorolás) az adóalanyiság alatt bármely (akár kiva előtti) időszakra megállapított és (kiva alatt) megfizetett bírság, pótlék kapcsolt vállalkozás javára elengedett, behajthatatlannak nem minősülő követelés szokásos piaci ártól eltérő áralkalmazás miatti különbözet szokásos piaci ártól eltérő áralkalmazás miatti (ha azt növelő tételként kell alkalmazni) különbözet (ha azt csökkentő tételként kell alkalmazni) 2018. 11. 13. Katv. 20. § (3)-(5) 44

A kiva-alap módosulása – 2019. A 2019. 01 -jétől hatályos Szocho. tv. (2018. évi

A kiva-alap módosulása – 2019. A 2019. 01 -jétől hatályos Szocho. tv. (2018. évi LII. törvény) változása következtében tartalmilag módosulnak (bővülnek) a kiva-alap személyi jellegű kifizetésekre vonatkozó rendelkezései. „B” adóalaprész = Sz. JK: • azon személyi jellegű ráfordítás, amely a Tbj. 4. § k) pontja szerint járulékalapot képez az adóévben (nem változott), • a főállású társas vállalkozó esetében Sz. JK-ként a garantált bérminimum 112, 5%-át kell figyelembe venni, akkor is, ha egyébként a tagra jutó Sz. JK ennél kisebb (nem változott), • új! a Szocho. tv. 1. § (4) bek. a) pontja szerinti béren kívüli juttatás, és • új! a Szocho. tv. 1. § (4) bek. b) pontja szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás. A 2 új jogcímen említett (Szja tv. 70 -71. §-a szerinti) juttatások után 2019 től – az eho megszűnésével – szocho terheli a kifizetőt, de a kiva-alany a szocho-t (19, 5%) kiváltó kivát (13%) fizeti. Katv. 20. § (2) 2018. 11. 13. 45

A kiva-alap módosulása A kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető éves kedvezmény összege továbbra is csökkenti

A kiva-alap módosulása A kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető éves kedvezmény összege továbbra is csökkenti az Sz. JK összegét. Ennek meghatározásához 2019. 01 -jei hatállyal változik – a Szocho. tv. rendelkezéseinek megfelelően – a kedvezményezett foglalkoztatottak köre, továbbá a rájuk tekintettel igénybe vehető kedvezmény összege. Kedvezményezett foglalkoztatott az a személy, aki után igénybe vehető a a) Szocho. tv. 10. §-a szerinti adókedvezmény; b) Szocho. tv. 11. §-a szerinti adókedvezmény; c) Szocho. tv. 12. §-a szerinti adókedvezmény; d) Szocho. tv. 13. § (1) bek. a) és c) pontja szerinti adókedvezmény; e) Szocho. tv. 15. § (1) bek. a) pontja szerinti adókedvezmény; f) Szocho. tv. 15. § (1) bek. b) pontja szerinti adókedvezmény; g) Szocho. tv. 16. §-a szerinti adókedvezmény. A felsoroltak után a 2. § 20. pont szerint érvényesíthető kedvezmény. Katv. 2. § 19 -20. pontja 2018. 11. 13. 46

A kettős adóztatás elkerülését szolgáló pontosítások 2019. 01 -jei hatállyal – a kettős adóztatás

A kettős adóztatás elkerülését szolgáló pontosítások 2019. 01 -jei hatállyal – a kettős adóztatás elkerülésére – két új, az adóalapot csökkentő tétel kerül beiktatásra Katv. 24. § (1) bek: csökkenti az adóalapot a külföldön adóztatható, osztaléknak nem minősülő jövedelem külföldön megfizetett adóval csökkentett része, ha nemzetközi szerződés a jövedelem belföldi adózás alóli mentesítéséről rendelkezik. Katv. 24. § (2) bek. : amennyiben nemzetközi szerződés az adó beszámításáról rendelkezik, vagy a jövedelem nem tartozik nemzetközi szerződés hatálya alá, úgy az adóalap-csökkentés a külföldön megfizetett (fizetendő) adó és a kisvállalati adó 13%-os mértékének hányadosával számított jövedelemre, de legfeljebb a külföldön adóztatható jövedelem külföldön megfizetett adóval csökkenthető részére vonatkozik. Katv. 24. § (3) bek. : arról rendelkezik, hogy a külföldön adóztatható jövedelem megállapításánál hogyan kell figyelembe venni a bevételhez kapcsolódó költségeket, ráfordításokat, egyenleget módosító tételeket. Katv. 24. § 2018. 11. 13. 47

A kettős adóztatás elkerülését szolgáló pontosítások – 2019. - Példa Határozzuk meg a kiva-alany

A kettős adóztatás elkerülését szolgáló pontosítások – 2019. - Példa Határozzuk meg a kiva-alany által szerzett, külföldön adóztatható, osztaléknak nem minősülő jövedelemre tekintettel alkalmazható adóalapcsökkentés összeget! Megnevezés Külföldön adóztatható – beszámítás alá eső – kamatjövedelem Külföldön megfizetett (fizetendő) adó mértéke Összeg e. Ft 1 000 8 Külföldön megfizetett adó és a kiva mérték hányadosa (8/13) 0, 62 A hányadossal számított jövedelem 620 A külföldön megfizetett adó 80 A korlátra (1 000 e – 80 e = 920 e. Ft) is figyelemmel meghatározott adóalapcsökkentő összeg 620 Katv. 24. § 2018. 11. 13. 48

Köszönöm szépen a figyelmet! 2018. 11. 13. 49

Köszönöm szépen a figyelmet! 2018. 11. 13. 49