Adtan 2020 Halsz Zsolt Az adjog a kzpnzgyek
- Slides: 110
Adótan 2020 Halász Zsolt
Az adójog a közpénzügyek jogában A közpénzügyek elemei: �Közbevételek �Közkiadások, �A költségvetés pénzrendszer joga 2
Az állam, mint a pénzügyi jogviszonyok alanya Az állam közjogi és magánjogi jogalanyként lehet pénzügyi jogviszonyok alanya. Állam, mint közjogi jogalany: - mint adóztató közhatalom - mint pénzügyi támogatást nyújtó közhatalom Állam: mint magánjogi jogalany: állami vagyonnal kapcsolatos jogviszonyok (vagyonhasznosítás, vagyonszerzés, vagyonértékesítés) 3
Az állami bevételek rendszere Az állam bevételei között megkülönböztethetünk közjogi bevételeket, és az államot, mint magánjogi jogalanyt megillető bevételeket. A közjogi bevételek közé tartoznak a közjogi kötelezettségen alapuló bevételek, mint - az adók, - a vámok, - az illetékek, - a díjak, - a járulékok és hozzájárulások. Az állam magánjogi bevételei közé soroljuk - az állami vagyon hasznosításából (koncessziós szerződésekből, az állami vagyon értékesítéséből), valamint - a költségvetési szervek vállalkozási tevékenységéből származó bevételeket. 4
Az adóztatás történeti alapjai Adam Smith: egyéni képességek szerinti adózás; legyen általános, igazságos, olcsó és kényelmes US Függetlenségi nyilatkozat: Képviselet nélkül nincs adózás US Alkotmány 8. cikk: A Kongresszus hatásköre az adók bevezetése Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata – a közteherviselés alapelv és nem alapvető kötelezettség XIII. cikk: A karhatalom és a közigazgatás költségeinek fedezésére nélkülözhetetlenül szükséges mindenkinek közös hozzájárulása; s e hozzájárulást kinek-kinek képessége szerint, a polgárok összessége között egyenlően kell elosztani Képességek szerinti adózás XIV. cikk: A polgároknak saját személyükben vagy képviselőik útján joguk van e közös hozzájárulás szükségességét megállapítani s azt szabadon megszavazni, valamint felhasználását nyomon követni, s meghatározni mennyiségét, alapját, elosztását, behajtását és időtartamát. HU: 1840. évi XXXIX tc. : nemesek adómentessége elvének megtörése (Lánchídvám), 1848. évi VIII. tc. : általános közteherviselés; 1949 évi XX. tv. : 1989 -ig nem rendelkezik a közteherviselésről 5
Az adó fogalma Hazai szabályozás (Alaptörvény, adótörvények) nem definiálja. Német Abgabenordnung (AO): Az adók pénzszolgáltatások, amelyek nem valamely szolgáltatás ellenszolgáltatásai, valamely közjogi közösség által bevételek elérése érdekében kerülnek kiszabásra, amennyiben azon tények megvalósulnak, amelyekhez a törvény szolgáltatási kötelezettséget ír elő, a bevételek elérése az adóztatás mellékcélja is lehet. 6
Az adó fogalma (2. ) Az közterhekhez való hozzájárulás alapvető kötelezettség. Az adó pénzfizetésre irányuló kötelezettség. (A nem pénzfizetésre irányuló kötelezettség nem adó). Az adókat az állam egyoldalúan vetheti ki. Az állam adókivetési joga a szuverenitásának alapeleme. (Az állam részére tett önkéntes felajánlások, ajándékok nem adók). Az adófizetéshez főszabályként nem kapcsolódik közvetlen ellenszolgáltatás. Kivétel: járulékok (nyugdíj, egészségbiztosítás). Az adóbevétel jogosult valamely közjogi entitás: állam (központi költségvetés), TB alap, helyi önkormányzat (egyes országokban mások, pl. közalapítványok, egyházak is). Magánjogi jogalanyok irányában fennálló fizetési kötelezettség nem minősül adónak. Az adó alapvető célja a közbevételek biztosítása. Emellett lehetnek másodlagos céljai is. Ugyanakkor egy pénzfizetés, mint szankció nem minősülhet adónak, mivel kizárólag célja valamely magatartás kikényszerítése. Az adókötelezettség feltételeinek meghatározása általános jelleggel történik. Az adó vagy az áruk és szolgáltatások forgalmához, vagy az adófizetők jövedelméhez illetve vagyonához kapcsolódik. 7
Díjak és járulékok Díjak: - közfeladatokat finanszíroznak, - igénybevétel alapúak, igénybevétel esetén kötelezőek - olyan közjószágok esetén amelyek egyénileg igénybe vehetők - pl: szemétdíj, parkolási díj Járulékok, hozzájárulások: - Általános jellegű közszolgáltatások fedezésére - olyan közjószágok esetén amelyek nem – csak – egyénileg vehetők igénybe - Pl. : TB járulékok, EHO, kötelező kamarai tagdíjak, munkavállalói járulék 8
Az adó, mint alapvető kötelezettség Alapvető kötelezettségek az Alaptörvényben: - tankötelezettség (alapfokú oktatásban való részvétel), - gyermekekről való gondoskodási költelezettség (a szülők által), - hadkötelezettség, honvédelmi munkakötelezettség, polgári védelmi kötelezettség - közteherviselési kötelezettség Más Alkotmányok: Az adózást nem sok helyen tekintik alapvető kötelezettségnek (PL, IT), inkább törvényalkotási hatásköri kérdés. (AT, SK, DE, CH, SE, FR) 9
Közteherviselési kötelezettség az Alkotmányban és az Alaptörvényben Alkotmány 70/I. § Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni. – Elsődleges az adótárgy védelme Alaptörvény XXX. Cikk Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez. – Elsődleges az adóforrás védelme A német AB az elvet a jogegyenlőség követelményével kapcsolja össze. Gazdaságilag azonosan erőseket azonos mértékben kell terhelni, illetve a magasabb jövedelmek erősebb terhelését jelenti. Némileg ellentétes az egykulcsos jövedelemadóztatás koncepciójával. 10
Alkotmányossági követelmények nullum tributum sine lege a közteherviselési kötelezettség tartalma arányosság követelménye vélelem alkalmazásának feltételei az adómérték alkotmányossága kedvezmények csökkentésének feltételei szerzett jogok védelme visszamenőleges hatály tilalma 11
Az adó jogi fogalmának hiánya Nem terheli alkotmányellenes mulasztás a jogalkotót azért, mert sem az Szja. -törvény, sem pedig az áfatörvény nem tartalmazza az adó jogi fogalmát. Megfelel a jogbiztonság alkotmányos követelményének az, hogy az adó fogalma az Alkotmányból, az Áht. -ból és az Art. -ból egyértelműen, világosan és az adóztatás egészére irányadóan meghatározható. (544/B/1997. AB határozat) 12
Az adóztatás célja Az adóbevételek – a többi közbevétellel együtt – első sorban az állami költségvetés finanszírozását szolgálják és fedezik � az állam által nyújtott társadalombiztosítás, stb. ), közszolgáltatásokat � az államapparátus működtetését, � az államadósság finanszírozását, valamint � az állami beruházásokat. (honvédelem, A költségvetési finanszírozása mellett egyéb célok: � Valamely adózói magatartás befolyásolása (gazdaságpolitikai eszköz) Pl. : környezeti adók, chipsadó, vámok, jövedéki adók, különadók Konfliktus a költségvetési bevételi cél és a másodlagos cél között, optimalizáció 13
Az adóztatás célja (2. ) A költségvetés finanszírozás melletti egyéb célok (folyt): �Újraelosztás – a közkiadások nem egyenlő arányban történő finanszírozása – a terhek kiegyenlítése a teherviselő képesség arányában Regresszív, egyenes arányos, vagy progresszív adóztatás �Egyszerűsítés: adókkal jóváírásokkal, tételes/helyettesítő Pl. EVA, KATA, KIVA az arányosság kérdésessé válhat 14
Az irányító adók Német jogirodalom (Insensee-Kirchhof): Lenkungsteuer Olyan adó, amelyet nem a költségvetési bevétel elérésére, hanem valamely a törvényhozó által kívánatosnak tartott magatartás kiváltására használnak akként, hogy a nem kívánt magatartás következménye egy terhesebb adófizetési kötelezettség. 15
Az irányító adók Elsődleges cél nem a költségvetési bevétel, hanem valamely társadalmilag, gazdaságilag kívánatosnak tartott magatartás Minden adónak van családtámogatás) Lehet-e a másodlagos hatás kizárólagos cél? Ha a célt sikerül elérni, akkor már senki nem fizet ilyen adót, így az adó elsődleges célját zárja ki… Pl. chipsadó, öko-adó, 98 %-os különadó, házipénztáradó Megengedhető-e az elkobzás jellegű adó? másodlagos hatása (pl. szja – A Spanyol Alkotmány (31. § (1) bek) kifejezetten tiltja. Jogirodalom: sem a teljesítőképesség szerinti adózással, sem a jövedelem/vagyonarányos adózással nem hozható összhangba. 16
Az adóztatás alkotmányos célja az AB szerint A közterhek mértéke akkor válik alkotmányellenessé, ha konfiskatorius jellegű, illetve ha olyan nagyságot ér el, hogy a nyilvánvalóan eltúlzott mérték már minőségi kategóriává, aránytalanná és indokolatlanná válik. (…) Valamely juttatásnak az adójogszabályokkal történő aránytalan elvonását az jellemzi, hogy az adó lényegében lehetetlenné teszi, hogy az adóalany éljen a juttatásból eredő jogaival, illetve hozzájusson a jogosultságból eredő juttatáshoz, annak lényeges részéhez. A törvényhozónak az ilyen adóval a költségvetési bevétel növelése, az arányos közteherviselés biztosítása csak másodlagos, esetleges célja. A jogalkotó közvetlen célja ugyanis az, hogy adójogi eszközökkel egyfajta jövedelemkorlátot állapítson meg. Ennek azonban alkotmányosan nem megfelelő eszköze az adó, illetve egyéb adó jellegű teher kivetése. (184/2010. (X. 28. ) AB határozat a 98%-os különadóról) 17
Irányító adók – alkotmányos határok A 98 %-os különadó példája (részletesen) 184/2010 Abh (Jogállamiság elve, közteherviselési kötelezettség) 1) a jó erkölcsbe ütköző, államtól származó jövedelmek külön mértékű adóztatására adott az alkotmányos lehetőség, de nem jogalkotói kötelezettség. A visszaható hatályú jogalkotás azonban tilos. Az adómérték csak kivételesen lehet alkotmányossági kérdés: ha diszkriminatív, ha nyilvánvalóan eltúlzott, az adóalapot elvonó. 98% adó + 27% EHO konfiskatorius és ellentétes a 70/I. § rendelkezéseivel Az adó a jövedelemkorlát meghatározásának nem alkotmányos eszköze 37/2011 Abh (Emberi méltóság új értelmezése) 2) A 98%-os visszamenőleges hatályú különadó sérti az emberi méltóságot A mérték és a visszaható hatály együtt sérti és veszélyezteti a méltóságot, veszélyezteti a magánszemélyek megélhetését EJEB (41838/11, 49570/11 és 66529/11) 3) A 98 %-os külön adó ellentétes az EJENY 1. sz. kieg. jegyzőkönyv 1. cikkével, a tulajdonjog védelmére vonatkozó előírásokkal 6/2014 Abh (Nemzetközi szerződésbe ütközés) 4) A 98%-os különadó mértéke nemzetközi szerződésbe ütközik, ezért valamennyi, bármely bíróság előtt folyamatban lévő ügyben nem alkalmazható. 18
Irányító adók – alkotmányos határok A házipénztáradó példája A házipénztáradó, mint vagyoni típusú különadó nem áll közvetlen kapcsolatban az alanyi kötelezettek jövedelmi, illetve vagyoni viszonyaival (helyzetével), s ebből következően nem felel meg az arányos közteherviselés alkotmányi rendelkezésének. (61/2006. (XI. 15. ) Abh. ) 19
A fejadó független a jövedelemtől és a vagyontól. Az AB gyakorlata tiltja: �A személyi igazolvány nem lehet alapja vélelmezett jövedelemnek (37/1997 Abh) 20
A létminimum adómentességéről Alkotmányi rendelkezések szerint teherbíró képességnek, illetve jövedelem/vagyoni viszonyoknak megfelelően kell a közterhekhez hozzájárulni. Német AB (2 Bv. L 42/93): a család adózásánál a család tagjaira eső létminimum összeget adómentesen kell hagyni. Existenzminimum: Az állam köteles az adózók jövedelmét addig a mértékig adómentesen hagyni, ameddig az egy emberhez méltó minimális létezés feltételeihez szükséges. Magyar AB: A létminimum adómentességét csak a szociális biztonsághoz való joggal összefüggésben vizsgálta, de nyitva hagyta az emberi méltóság és a teherbíró képesség szerinti adózás tekintetében (85/B/1996 Abh) 21
Az adó fogalma a hatályos adójogban Az Art. adónak tekinti - a központi költségvetés, - a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, az Egészségbiztosítási Alap, valamint a Nyugdíjbiztosítási Alap vagy - az önkormányzat javára teljesítendő, törvényen alapuló kötelező befizetéseket. Az Art. az adónak nevezett kötelező befizetéseken túl adónak tekinti - a járulékokat, a hozzájárulásokat, - az illetékeket, a díjat, valamint - az adóelőleget, a bírságot, a pótlékot, és a költséget. Az Art. nem tekinti adónak a vámokat, valamint a vámjogszabályok hatálya alá tartozó egyéb kötelező befizetéseket. A vám, adó, díj, költség, bírság, pótlék, kamat elszámolására az Art. csak a vámjogszabályok eltérő rendelkezése hiányában alkalmazható. A jövedéki adó esetén a Jöt. alapján folytatott engedélyezési és tevékenység nyilvántartásba vételére vonatkozó eljárásokban az Art. alkalmazandó. 22
A költségvetési támogatások Költségvetési támogatásnak minősül az Art. szerint a központi költségvetés, törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott feltételek alapján juttatott támogatás. A forgalmi adók vonatkozásában az adó-visszaigénylés és az Szja. vonatkozásában az adó-visszatérítés tekintetében a költségvetési támogatásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az Art. hatálya nem terjed ki a TB ellátásokra. Szabályozás: az adójoggal szemben nem átfogó törvényekben, hanem a támogatás fajtájától függően, sok esetben alacsonyabb szintű jogszabályokban történik. 23
Az adórendszerről általában Az adórendszer egy adott országban működtetett adókból tevődik össze. Minden állam szuverenitásának fontos eleme a pénzügyi szuverenitás, ami azt jelenti, hogy saját maga dönt arról, hogy mikor és milyen adókat kíván bevezetni. Pénzügyi szuverenitás elemei az adóztatás terén: �az adójogalkotás, �az adóigazgatás és �az adóbevételekből való részesedés 24
Az adórendszer számokban 2020. évi költségvetés bevételi főösszege: 21 426 Mrd Ft Ebből adóbevételek: 16 599 Mrd Ft - Áfa. : 4 970 Mrd Ft - Szja. : 2 609 Mrd Ft - Jövedéki adó: 1 226 Mrd Ft - Társasági adó: 501 Mrd Ft - Szocho. : 2 663 Mrd Ft - Nyugdíjjárulék: 1 600 Mrd Ft - Egészségbiztosítási j. : 1 080 Mrd Ft 25
Az adórendszer számokban 26
A jövedelemadók A jövedelem fogalmának meghatározása Bevételek és elismert költségek Adóalap korrekciók a vállalkozások adózásában (Ta. , vállakozói szja). Lineáris adómérték (Ta. , szja) Progresszív családi kedvezmény Egyszerűsítő KKV adók 27
Vagyonadók Az adóztatás irányulhat: � a vagyon állagára (építményadó telekadó), vagy � a vagyon szerzésre (illeték) Terjedelmét tekintve lehet � Általános (teljes vagyonra) � Specifikus (egyes vagyonelemekre) Szerepe lehet (összege, szerepe alapján): � Főadó � Kiegészítő adó (jövedelemadók mellett) A vagyonátruházás esetén: jövedelemadó, mert a vagyonnövekményt adóztatja. Kulcskérdés: az adóalap meghatározása: � Vagyonnövekmény esetén � Vagyonállag esetén (érték alapú ingatlanadó) Történeti példák: Róma: tributum , HU Anjou kortól: házadó. A jövedelemadókat megelőzte. 28
Vagyonadók alkotmányossági kérdései A képesség/vagyonarányos közteherviselési kötelezettség egyértelműen megalapozza. Alapkérdés: az adóalap meghatározása az érték alapú vagyonadóztatás esetén. A vagyon adóztatása nem csak érték, hanem egyéb szempont alapján is történhet. Pl. gépjárműadó (126/B/1999. Abh, 8/2010 Abh) Luxusadó és a törvényileg vélelmezett adóalap (155/2008 Abh) � jogalkotónak jogában áll a fizetendő adó mértékének megállapítására különböző jogalkotási technikákat választani � vélelem alkalmazása esetén az ellenbizonyítás lehetőségét nem lehet kizárni. � vagyoni típusú adó esetében az arányosságnak az adózók viszonyában az adó alapja és mértéke kérdésében is fenn kell állnia 29
Forgalmi adók A teljes értékesítési folyamatra vagy Az értékesítési folyamat csak egy pontjára Bruttó vagy nettó Hozzáadottérték típusú vagy A teljes forgalmat adóztatja – többszörös adóztatás problémája Adómentesség vs 0%-os adókulcs 30
Az adók rendszerezése a teherviselés szerint az adóalany körülményeinek figyelembe vétele szerint az adóztatás iránya szerint az adóztatási jog szerint az adóbevételek felhasználása szerint az adóigazgatás szerint az adó mértékének meghatározása szerint (%-os, tételes, vegyes) az adómegállaptás módja szerint az adófizetés módja szerint 31
Az adók rendszerezése (2. ) Közvetlen és közvetett adók 1) Közvetlen: jövedelemhez ill. vagyonhoz kapcsolódó adók, ahol az adóalany és az adó teherviselője azonos személy Közvetett: jellemzően forgalmi adók, ahol az adóalany és az adó teherviselője elválik, az adóalany áthárítja az adót a teherviselőre Személyi és tárgyi adók 2) A személyi adók figyelembe veszik a természetes és jogi személyek teherviselő képességét, illetve jellemzőit, mint pl. családi állapot, kor, jogi forma, stb. Irányulhatnak egyénekre, vagy családokra, háztartásokra. (Pl. Szja, vagyonszerzési illeték) A tárgyi adók, valamely ingatlanra vagy tárgyi jellemzőre irányulnak, az adóalany személyes helyzetét nem veszik figyelembe. Pl. építményadó, telekadó, iparűzési adó 32
Az adók rendszeretése (3. ) 3) Fogyasztási adók és forgalmi adók Forgalmi adók: áruk vagy szolgáltatások értékesítését, leginkább ezen ügyletekben a hozzáadott értéket adóztatják (pl. Áfa) – nettó: HÉ levonható, bruttó: HÉ nem levonható Fogyasztást terhelő adók: áruk vagy szolgáltatások fogyasztását, vagy ezekkel összefüggő reálaktust adóztatnak (pl. vagyonszerzési illeték, vám, jövedéki adó), akár adótöbbszörözéshez is vezethet 4) Adóztatás a gazdaság különböző pontjain jövedelemadó: a jövedelem keletkezésekor - vagyonadó: a felhalmozott jövedelemre - fogyasztási adó: a felhasznált jövedelemre - 33
Az adók rendszerezése (4. ) 5) Az adóztatási jog szerint: az állam belső tagolódása határozza meg: Központi (szükségszerű) Tagállami/tartományi (esetleges) Helyi (jellemző) 6) Az adóbevételek felhasználása szerint: az állam belső tagolódása határozza meg, de nem feltétlenül esik egybe az adóztatási jog szerinti felosztással (pl. lehet központilag beszedett, de helyi szinten felhasznált adó). 7) Az adóigazgatás felosztása szerint 34
Adók rendszerezése (5. ) 7) Az adóalap/mérték meghatározása szerint Mennyiség alapú adók: tételes Értékalapú adók: százalékos Vegyes: dohánytermékek 8) Az adófizetés módja szerint pénz bélyeg termék, szolgáltatás (történelmi) 9) Az adómegállapítás módja szerint önadózás (legjellemzőbb) hatósági adómegállapítás (bejelentés, bevallás alapján, vagy utólagosan) egyéb (beszedés) 35
Pénzügyi szuverenitás – központi és helyi adóztatás A pénzügyi szuverentás az állami szuverenitás egyik alapvető eleme. Részei: - a pénzrendszer meghatározása és a pénzkibocsátás monopóliuma monetáris politika meghatározása - az adókivetési jog, az adórendszer meghatározása fiskális politika meghatározása Az alapvető jogalkotási hatáskör az Országgyűlésé, mivel alapvető kötelezettségekről van szó. Az OGY jogosult az adótörvényeket elfogadni. E hatáskör egyes elemeit törvény keretei között továbbdelegálhatja a települési önkormányzatokra Ennek kereteit a Helyi adókról szóló törvény határozza meg. 36
A helyi adóztatás alapjai Helyi adókról szóló törvény (1990. évi C. tv. ) keretei között A települési önkormányzat joga a helyi adó bevezetése az önkormányzat illetékességi területén Helyi adóztatás joga (helyi adók bevezetése) ≠ önkormányzati adóhatóság hatásköre
A helyik adók fajtái a) vagyoni típusú adók (építményadó, telekadó), b) kommunális jellegű adók (magánszemélyek komunális adója, idegenforgalmi adó), c) helyi iparűzési adó, +1) települési adó Budapest – megosztott adóztatás: Kerületi önkormányzatok: az építményadót, a telekadót, a magánszemély kommunális adóját és az idegenforgalmi adót jogosultak bevezetni, Fővárosi önkormányzat: a helyi iparűzési adót a jogosult bevezetni. A kerületi önkormányzat által bevezethető adót a önkormányzat helyett a fővárosi önkormányzat akkor bevezetni, ha ahhoz minden adóév tekintetében az kerületi önkormányzat képviselőtestülete beleegyezését adja. kerületi jogosult érintett előzetes
Adótárgy Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén a következőkre terjed ki: a) az ingatlantulajdonra, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra (ÉA, TA, MKA), b) nem állandó lakosként való tartózkodásra (IFA) és c) a helyi adókról szóló törvényben meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlására (IPA).
A települési adó Az önkormányzat az illetékességi területén rendelettel olyan települési adót, települési adókat vezethet be, amelyet vagy amelyeket más törvény nem tilt. Tárgya: Az önkormányzat települési adót bármely adótárgyra megállapíthat, feltéve, hogy arra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya. Alanya: A települési adónak nem lehet alanya állam, önkormányzat, szervezet, továbbá – e minőségére tekintettel – vállalkozó.
A helyi adóztatási jog tartalma Az önkormányzat adóztatási joga arra terjed ki, hogy: a) a helyi adókat vagy ezek valamelyikét bevezesse, hatályon kívül helyezze, illetőleg módosítsa, azonban az évközi módosítás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok adóterheit, b) az adó bevezetésének időpontját és időtartamát (határozott vagy határozatlan időre) meghatározza, c) az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan – a törvényben meghatározott felső határokra, illetőleg a fogyasztói árszínvonal változásai szorzatával növelt összegére (adómaximum) figyelemmel - megállapítsa, d) a törvényben meghatározott mentességeket, kedvezményeket további mentességekkel, kedvezményekkel kibővítse, e) a Hatv. és az Art. keretei között az adózás részletes szabályait meghatározza.
Az adómegállapítási jog korlátai Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy: a) az adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetében csak egyféle - az önkormányzat döntése szerinti – adó fizetésére kötelezheti, b) a vagyoni típusú adók körében az adót egységesen - tételes összegben vagy a korrigált forgalmi érték alapulvételével - határozhatja meg, c) az általa bevezetett adó mértékeként nem állapíthat meg többet az adómaximumnál, d) Fővárosi adóztatási jog felosztás, e) a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó és a helyi iparűzési adó megállapítása során a Hatv-ben meghatározottak túl további mentesség nem adható. A helyi iparűzési adó esetén egy adómérték alkalmazható, f) a korrigált forgalmi érték alapú építményadóban a lakás, illetve az egyéb építmény esetén egy-egy, a korrigált forgalmi érték alapú telekadóban a lakáshoz tartozó telek, illetve az egyéb telek esetén egy-egy adómérték alkalmazható.
Az adómegállapítási jog korlátai g) az adóalap fajtáját, az adó mértékét, a rendeleti adómentességet és adókedvezményt úgy állapíthatja meg, hogy azok összességükben egyaránt megfeleljenek a helyi sajátosságoknak, az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek és az adóalanyok széles körét érintően az adóalanyok teherviselő képességének, h) ha az adó mértékét határozott időre állapítja meg, akkor azt az adóalany hátrányára ha) a határozott időszak első két naptári évében nem növelheti, hb) a határozott időszak harmadik naptári évétől vagy az azt követően kezdődő naptári évtől, a határozott időszak letelte előtt csak akkor növelheti, ha a naptári évet megelőző naptári év első tíz hónapjában az adott adónemben bevallott, kivetett adóból származó bevétel nem éri el a naptári évet megelőző második naptári év első tíz hónapjában bevallott, kivetett adóból származó bevétel 70%-át, azzal, hogy a naptári évtől hatályos adómérték ekkor sem haladhatja meg a határozott időre rögzített adómérték 130%-át,
Szuverén adórendszer az EU-ban Ami nincs: � Nincs az EU-nak adókivetési joga - Nincs EU adó � Nincs EU adóhatóság � Az EU költségvetést sem adók finanszírozzák (hanem a sját források) Ami van: - jogharmonizáció a forgalmi adók területén (irányelvek) - közös vámrendszer (rendeletek) - nincs érdemi jogharmonizáció a közvetlen adók területén 44
Az adójog forrásai � Alaptörvény: közteherviselési kötelezettség, megkülönböztetés tilalma � Adótörvények eljárási: Air. , Art. , anyagi: anyagi adótörvények � (Ket. /Ákr. nem háttérszabály) � Kormányrendeletek: nem alapvető jogot és kötelezettséget szabályozó szabályok (pl. 465/2017. K. r. ) � Önkormányzati rendeletek (helyi adók) � EU szabályozás EUMSZ: adóharmonizáció, vámunió, alapvető szabadságok irányelvek (adóharmonizáció), rendeletek (vámjog) 45
Az adójog forrásai (folyt). �AB határozatok (2010. óta hatáskörkorlátozás) �Bírósági határozatok (egyedi ügyekben) �Adóhatósági jogértelmezés: tájékoztatás és nem jogalkotás (ABh!) 46
Közigazgatási eljárás és adóeljárás 2017 -ig Régi Art. 5. § (1), (2), 5. § (1) Ha e törvény vagy adót, adófizetési kötelezettséget, költségvetési támogatást megállapító törvény másként nem rendelkezik, az adóügyekben (…) a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Adóügyekben nem kell alkalmazni Ket. a) az eljárás megindítására, az újrafelvételi eljárásra, a hatósági szolgáltatásra, a végrehajtási eljárásra és az ügyfél kérelmére történő ellenőrzés lefolytatására, az ügyintézési rendelkezésre, elektronikus irat előterjesztése esetén az ügyintézési határidő kezdetére vonatkozó szabályait, b) a kiskorú adózó esetében az ügyintézés soronkívüliségére és határidejére vonatkozó szabályait, c) függő hatályú döntésre vonatkozó rendelkezéseit. 47
Közigazgatási eljárás és adóeljárás 2018 -tól Az adóeljárás függetlenedik a közigazgatási eljárás általános szabályaitól Az Ákr. nem háttérszabálya az új Art. -nak (2017. évi CL. tv. ) Önálló adóigazgatási rendtartás (Air. – 2017. évi CLI. tv. ) Számos kérdés kormányrendeletben szabályozva - 465/2017 K. r. az adóigazgatási eljárás részletszabályairól DE! Közös végrehajtási szabályozás (az adóhatóság által) – 2017. évi CLIII. tv. Közös közigazgatási perrendtartás - 2017. évi I. tv. (adóperek is) 48
Alkotmányos alapelvek Alaptörvény XXX. cikk (1) Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez. � Az általánosság elve – mindenkire kiterjedő kötelezettség � Nullum tributum sine lege – Adókötelezettséget csak törvény állapíthat meg � Az egyenlőség elve – megkülönböztetés tilalma – általános feltételrendszer � Az arányosság elve – teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően 49
Általánosság elve Az Alaptörvény XXX. cikk (1) bekezdése mindenki általános, alapvető kötelezettségévé teszi a közös szükségletekhez való hozzájárulást. Definíciós deficit AB által meghatározott követelmények: világos, egyértelmű, előrelátható, kiszámítható; az adó mértékének meghatározása jogalkotói döntés, de nem lehet konfiskatorius jellegű 50
Nullum tributum sine lege Adókötelezettséget állapíthat meg. Alapja: csak törvény Az adókötelezettség: alapvető kötelezettség, amely csak törvényi formában szabályozható Történeti szempontból: parlamenti hatásköri kérdés – No taxation without representation Alaptörvény 40. cikk 51
Egyenlőség elve Általános elv Míg a közös szükségletekhez való hozzájárulás alapvető kötelezettség, addig a mentességre, kedvezményre senkinek sincsen alanyi joga. Az államnak pedig abban széles körű jogosítványa van, hogy az általános szabály alól kiket, milyen konkrét okból tegyen kivételezetté. E jogalkotói döntés korlátja, hogy nem sértheti az egyenlőség, és a megkülönböztetés tilalmának alkotmányos elveit (AB). Alaptörvényi kivétel: XXX. Cikk – Gyermeket nevelő szülők 52
Egyelőség az adójogban Horizontális igazságosság: azonos tényállások azonos adóterheléssel legyenek adóztatva. (Kérdés azonban, hogy milyen részletek alapján ítélhető két tényállás azonosnak. ) Eszközei: 1) Nettó jövedelemadóztatás elve: a jövedelemadóztatás alapja nem a bevétel, hanem annak elérése érdekében felmerült ráfordításokkal csökkentett része – a jövedelem. 2) Szintetikus jövedelemadóztatás elve: a jövedelmek különböző forrását az adóztatás ne vegye figyelembe. (pl. különböző gazdasági tevékenységek azonos megítélése) 3) Tiszta vagyonnövekedés elve: az adóztatás a vagyon növekedését veszi alapul, függetlenül a forrásától. Ellentéte a forráselv: az adóztatás csak egy adott forrásból rendszeresen származó jövedelmekre irányul (a forrást és annak értékváltozását azonban nem veszi figyelembe, pl. ingatlan kiadás esetén csak a befolyó bérleti díjat) 53
Egyenlőség az adójogban A horizontális igazságosság kihívásai: � Egyes termékekre különleges fogyasztási adók alkalmazása � Más termékekre kedvezményes fogyasztási adók alkalmazása A horizontálisan igazságos adórendszer elemei: � Szintetikus nettó jövedelemadó és a tiszta vagyonnövekedés adóztatása � Mindenre egységes fogyasztási adómérték alkalmazása 54
Arányosság követelménye Mind az Alkotmány 70/I. §-ában, mind az Alaptörvény XXX. cikkében megjelenő követelmény a közterhekhez, illetve a közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulással összefüggésben. Míg Alkotmány 70/I. § jövedelem illetve vagyonarányos közteherviselést írt elő, addig az Alaptörvény XXX. cikke a teherbíró képességnek, illetve a gazdaságban való részvételnek megfelelő hozzájárulás követelményét támasztja. 55
Az arányosság követelménye A jövedelem és vagyonarányos közteherviselés általános követelménye, hogy az adókötelezettség előírásának összefüggésben kell állnia az aktuális jövedelmi és vagyoni viszonyokkal. Alaptörvényben megjelenő teherbíró képesség és a gazdaságban való részvétel feltétele tágabb, függetlenedik a tényleges jövedelemtől. Egyúttal lehetővé teszi a hagyományos adók mellett a különféle különadók bevezetését a gazdaság azon szereplői terhére, amelyek ezen adók terhét másokkal szemben jobban el tudják viselni. Nem szűkíti az adózás alkotmányos alapját a jövedelem illetve vagyonadók körére sem, ezáltal valamennyi adó alkotmányos alapját is képezi. A vélelmezett adóalap alkotmányossági követelményei alkalmazásának 56
Az arányosság követelménye Az Alkotmánybíróság az elvárt adóról szóló 8/2007. (II. 28. ) AB határozatában rámutatott, hogy a jövedelmi és vagyoni típusú adók esetében az alkotmányos mérce több fogalmi elemből tevődik össze. Ezek a fogalmi elemek: – az adó alanyi kötelezettek jövedelmi és vagyoni viszonyainak való megfelelése; – az adó és az alanyi kötelezettek adófizetési kötelezettség alá vont jövedelme, illetve vagyona között fennálló közvetlen kapcsolat; – az alanyi kötelezettek által ténylegesen megszerzett jövedelem, illetve vagyon adóztatása; – az adó alanyi kötelezettek teherviselő képességével való arányossága. 57
Az adótényállás Az adókötelezett és az adóztató állam (adójogosult) jogainak és kötelezettségeinek kerete. Tartalma: - Eljárási szabályok kötelezettség) - Anyagi tényálláselemek (pl. együttműködési 58
Az adótényállás az a szabályozási keret, amely elemeinek megvalósulása esetén – az adójogviszony létrejöttével – az adófizetési kötelezettség illetve az egyéb adókötelezettségek beállnak. Az adótényállás elemei: a. az adókötelezett, b. az adótárgy, c. az adóalap, d. az adómérték, e. az adókedvezmény, f. az adómentesség. 59
Az adókötelezettek Akit - az adófizetési kötelezettség terhel; - az adó megfizetéséért felelősséggel tartozik; - eljárási adókötelezettségek terhelnek (bevallás, könyvvezetés, bejelentés, nyilatkozattétel, stb. ) Anyagi jogi: adóalany, kötelezett Eljárásjogi: adózó adó megfizetésére 60
Az adókötelezettek 1. Az adóalany az a személy, aki az adótényállást saját nevében megvalósítja. (pl. az Szja. esetében jövedelmet szerez, az Áfa. esetében terméket értékest, vagy szolgáltatást nyújt) Az adóalany anyagi jogi kategória, fő kötelezettsége az adófizetés. 2. Az Art. adózónak azt a személyt tekinti, akinek adókötelezettségét, adót, költségvetési támogatást megállapító törvény vagy maga az Art. írja elő. Az adózó eljárási kategória, az ő kötelezettsége az eljárási adókötelezettségek teljesítés (pl. bejelentkezés, bevallás). 3. A kizárólag az adó megfizetésére kötelezett személy is gyakorolhatja az adózót megillető jogokat, kötelezettsége azonban csak az adott esetben felmerülő adó megfizetésére korlátozódik (pl. örökös, tulajdonostárs, beltag). 4. Egyéb személyek: különféle jogok, vagy kötelezettségek illetik, illetve terhelik őket. (pl. ügyvéd, adószakértő) 61
Adófizető Az adófizető lehet - az adóalany (ha saját maga adófizetési kötelezettségének tesz eleget) - az adó megfizetésére kötelezett (más személy helyett, pl. bt. beltag, kezes) - harmadik személy, akire az adót áthárították (pl. Áfa esetén a végső felhasználó) 62
Az adótárgy az �a dolog (pl. gépjármű), �tény (pl. ingatlan tulajdonjoga), �tevékenység (pl. vállalkozási tevékenység, gazdasági tevékenység) �a tevékenység eredménye (pl. jövedelem) �jogcím (pl. vagyonátruházás) vagy �jogviszony, amelyre az adóztatás irányul. Gyakorlatilag bármi adótárgy lehet. 63
Az adóalap az adótárgy – első sorban – pénzben kifejezett értéke, illetve mennyisége. (pl. a megszerzett jövedelem összege, vagy Áfa. esetében a teljesítés ellenértéke). Az adóalap lehet pozitív és negatív is (pl. ha a költségek meghaladják a bevételeket). Az adóalap meghatározásához kapcsolódó kérdések: - vállalkozások, társaságok: egyéni vagy csoportszintű adózás - magánszemélyek: egyéni, házastársi, háztartási, illetve családi adózás A csoport/családi adózás a progresszív adómérték alkalmazása esetén merül fel. 64
Adóalap meghatározás Forgalmi adók Áfa – ellenérték, vámérték Jövedéki adó – többnyire mennyiségi alapon Hipa – bevétel csökkentve az átfolyó tételekkel Jövedelemadók Számviteli alapon Pénzforgalmi alapon Vagyoni adók Érték alapon Érték-növekedés alapon Mennyiségi alapon 65
A társasági adóalap megállapítása Kiindulópont: a számviteli adózás előtti eredmény (eredménykimutatás) Tao. adóalap: adózás előtti eredmény +/- növelő és csökkentő tételek. A számviteli szabályok szerintit adózás előtti eredmény adóalap-meghatározási célokra egy az egyben nem vehető figyelembe, ezért kell azt korrigálni. E korrekció háttere: a számviteli eredménykimutatás, valamint az adózásra, adóalap-meghatározására vonatkozó szabályok eltérő célokat szolgálnak. A számviteli szabályok alapvető célja, hogy az érintett vállalkozás (cég) tulajdonosai, hitelezi, üzleti partnerei megbízható és valós képet kapjanak a vállalkozás elért eredményéről, gazdasági helyzetéről. E szabályok első sorban nem adóztatási célokat szolgálnak! Az Szmt. több esetben is a választási lehetőséget biztosít a vállalkozó számára a számviteli kimutatások elkészítése során, illetve az óvatosság elvére figyelemmel nem enged eredményt kimutatni olyan esetekben, ahol az eredmény tényleges realizálása bizonytalan. Az adójogi szabályozás fő célja a közterhekhez való hozzájárulás biztosítása, és ezzel összefüggésben az adóalap védelme. Az adóalap védelme mellett egyéb célokat is szolgál(hat)nak egyes korrekciós tételek, így - a kétszeres adóztatás megakadályozását (pl. osztalék), - vannak kvázi szankció jellegűek (pl. alultőkésítés), és - vannak kvázi adókedvezmény jellegűek (pl. kutatás-fejlesztés költségei) is.
Vélelmezett jövedelem adóztatása A törvényes vélelem csupán a jogszabályszerkesztés és a jogalkalmazás egyszerűsítésének kivételes eszköze. A vélelem megdöntésére irányuló bizonyítás lehetőségét kizárni nem lehet. Alkotmányos követelmény, hogy a tényleges helyzet bizonyításának feltételeit az adó megfizetésére kötelezett részére biztosítani kell. Csak kivételesen és többletgaranciák mellett kerülhet sor az adóeljárásban a vélelem alkalmazására, és nem lehet eszköze nem valós jövedelem adóztatásának. Az átalányadózást és a törvényes vélelem, mint adótechnikai megoldást nem kifogásolhatónak, ha azokat kivételesen alkalmazza a jogalkotó, és a vélelem megdöntésére is lehetőséget biztosít. (5/1997 Abh) 67
Az adómérték az adótörvényben meghatározott, és az adóalapra vetített százalékos vagy tételes arányszám, amely az adóalapján egy adóösszeget eredményez. Az adómérték meghatározása lehet: arányos (legtöbb esetben), vagy tételes (pl. KATA, Szja tételes átalányadó) vegyes (pl. cigaretta jövedéki adója) Az arányos adómérték lehet: lineáris (egyenes arányos) egykulcsos (pl. társasági adó) vagy többkulcsos (pl. Áfa) lineáris, indirekt progresszív: az adóalap meghatározott részét teljesen figyelmen kívül hagyva mentesít lineáris, adómentes sávval: az adóalap meghatározott részét csak a mentes összeg tekintetében hagyja figyelmen kívül, afelett beleszámítja progresszív: az adóalap növekedésével az átlagos adóterhelés is növekszik (folyamatosan vagy lépcsőzetesen) regresszív: az adóalap növekedésével az átlagos adóterhelés csökken 68
Az adó mértékének alkotmányossága Az AB az adó mértékét, az összegszerűség kérdését általában – mint nem alkotmányossági problémát – nem vizsgálja, de ha „adó címen olyan elvonást alkalmaz egy norma, amely az adóalany ellehetetlenülését eredményezi, az már nem adó. ” 531/B/1991 ABh, később 184/2010 Abh (98+27%) 69
Az adó mértékének alkotmányossága A német Alkotmánybíróság: � az adóterheléssel kapcsolatban alkalmazott alapelv, hogy az összes adóterhelésnek a felező felosztás közelében kell lennie az adófizető és a kincstár között (Halbteilungsgrundsatz, lásd 1995. június 22 -i határozat, 2 Bv. L 37/91), � nem érvényesül abszolút tilalomként a jövedelem típusú adóknál (2006. január 18 -i döntés, 2 Bv. R 2194/99), ahol a 60% körüli adóztatás alkotmányosnak találtatott. A magyar Alkotmánybíróság állandó gyakorlatának megfelelően az adó és az illeték mértékét, összegszerűségét csak kivételesen vizsgálja. A közterhek mértéke akkor válik alkotmányellenessé, ha konfiskatorius jellegű, illetve ha “olyan nagyságot ér el, hogy a nyilvánvalóan eltúlzott mérték már minőségi kategóriává, aránytalanná és indokolatlanná válik”. (1558/B/1991. Abh, 360/B/1996. ABh) 70
Adómérték: Az arányosság követelménye Az Szja. adóalap meghatározás szuperbruttósítás (127%) módszerével alkotmányossága (110/2009 ABh): - a jogalkotó szabadon határozza meg az adóalapot – előírhatja azt is, hogy a jövedelem 127%- az adóalap - a számítási módszer mindaddig alkotmányos, amíg a korrekció alapja a ténylegesen megszerzett jövedelem és kimutatható a közvetlen összefüggés a jövedelem és a korrekciós tényező, vagyis az adóalap között. 71
Az adómentesség és adókedvezmény Az adómentesség esetén az absztrakt adójogviszony létrejön, de nem válik konkréttá. Ezzel szemben az adókedvezmény esetén az absztrakt mellett létrejön a konkrét adójogviszony is, adófizetésre is sor fog kerülni, de nem olyan mértékben/összegben, mint amekkorára a kedvezmény figyelembe vétele nélkül sor került volna. Adómentesség, kedvezmény ≠ adómérséklés, fizetési könnyítés!!! 72
A kedvezmények alkotmányos követelményei A jogalkotónak joga van a változtatásokat elrendelni akár a mentességek, akár a kedvezmények vonatkozásában. Alapvető kérdés: az állam biztosít-e kellő időt a változások bevezetésére, és hogy intézkedésével nem sért-e szerzett jogot. 73
A szerzett jogok védelme 43/1995. (VI. 30. ) AB határozat: „[a] jogállamisághoz hozzátartozik a szerzett jogok tiszteletben tartása. (…) A szerzett jogok szempontjából nem közömbös a szerzett jogok tárgyát képező jogalkotói ígéret érvényesülésének időtartama. A rövid időre szóló ígéretek fokozott védelmet élveznek, azok idő előtti, lejárat előtti megszüntetése szerzett jogot sért, ezért általában alkotmányellenes. A hosszú távú ígéretek esetében a gazdasági helyzet változása alkotmányosan elfogadható indoka lehet az állam, a jogalkotó által végrehajtott, szerzett jogokat érintő változtatásnak. A kedvezményt, minél hosszabb időtartamra adták, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy idő közben az alapul vett körülmények jelentősen változnak. ” 74
Visszamenőleges hatály tilalma Alapelvként rögzíti a 9/1994. (III. 25. ) AB határozat, hogy „[a]z érintettekre kedvezőtlen módosítás nem lehet visszamenőleges hatályú”. A visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmán túl az is alkotmányos követelmény, hogy ha az állam nem pusztán az adóügyi jogszabályban állapít meg valamilyen adókedvezményt, hanem kifejezetten abból a célból bocsát ki egy jogszabályt, hogy a gazdasági élet szereplői számára hosszú távra szóló garanciákat nyújtson, akkor ezek módosításának az is korlátja, hogy a módosítás hatálya nem terjedhet ki azokra a személyekre, akik az állami garanciában bízva a módosítás hatálybalépése előtt kezdtek hozzá a kedvezményezett tevékenységhez. 75
Adómentesség vs adómérséklés Adómentesség/kedvezmény: � anyagi jogi kérdés � adótörvény által biztosított alanyi jog � igénybevétele nem függ adóhatósági engedélytől Adómérséklés/fizetési könnyítés: � eljárásjogi kérdés � méltányosság egyik eleme � nem alanyi jog � egyedi mérlegelés alapján adóhatósági engedélytől függ 76
Az adójogi norma szerkezete annyiban tér el az általános normaszerkezettől, hogy itt a pénzfizetési kötelezettség nem a norma szankciója a diszpozícióban előírt magatartás elmaradása, vagy nem megfelelő teljesítése esetén, hanem a pénzfizetési kötelezettséget a diszpozíció írja elő. 77
Az adójogi normával szembeni követelmények Az adóalanyi kör és az adótárgy egyértelmű meghatározása, amely alkalmas mind a fiskális, mind a másodlagos célok elérésére Az adóalap számítás egyértelmű rögzítése – figyelemmel azon adótárgyakra is, amelyek valamely mentesség, kedvezmény okán az adóalapba nem egészen számítanak bele. Az adómérték meghatározása 78
Az adózói jogok a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) Megkülönböztetés és részrehajlás tilalma Jogorvoslathoz való jog Kétszeres ellenőrzés tilalma Önellenőrzéshez való jog Tájékoztatáshoz való jog Méltányos eljáráshoz való jog Iratbetekintéshez való jog Képviselethez való jog Nyelvhasználat Nyilatkozattétel joga 79
Megkülönböztetés és részrehajlás tilalma Általános eljárási alapelv Air. 3. § Az adóhatóság minden ügyben jóhiszeműen, megkülönböztetés nélkül, a jogszabályoknak megfelelően köteles eljárni és intézkedni. 80
Jogorvoslathoz való jog Általános ügyféli jog a közigazgatási eljárási jogokban, így az adóeljárásban is. Tipikus formái – közigazgatási szinten: Adóellenőrzés: észrevétel Hatósági eljárások: fellebbezés, felügyeleti intézkedés Végrehajtás: kifogás Bírói szinten: adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata (adóper) 81
Kétszeres ellenőrzés tilalma Adóellenőrzéssel lezárt időszak tekintetében csak kivételesen van lehetőség az ellenőrzés megismétlésére: ha az elsőfokú adóhatóság a korábbi ellenőrzés megállapításának végrehajtását vizsgálja (utóellenőrzés), az adózó kérelmére, ha az adózó által feltárt új tény, körülmény tisztázása a korábbi ellenőrzés megállapításainak megváltoztatását eredményezné, feltéve, hogy az új tény, körülmény korábban nem állt és jóhiszemű eljárás esetén nem állhatott az adózó rendelkezésére, illetve arról az adózó nem tudott és jóhiszemű eljárás esetén nem is tudhatott, ha az adóhatóság rendelkezésére álló adatok alapján az ismételt ellenőrzés eredménye ellátási jogosultságot teremt, vagy felülellenőrzés keretében. 82
Önellenőrzéshez való jog Az önadózás, az adóbeszedés útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot és a költségvetési támogatást az adózó helyesbítheti. Ha az adózó az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy az adóalapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja. Az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás – a vizsgált időszak tekintetében – önellenőrzéssel nem helyesbíthető. 83
Tájékoztatáshoz való jog Alapelv: Az adóhatóság az adózónak a jogszabályok megtartásához szükséges tájékoztatást megadja, az adóbevallás, az adóbefizetés rendjét vele megismerteti, az adózót jogainak érvényesítésére figyelmezteti. 84
Méltányos eljáráshoz való jog Alapelv: Az adóhatóság általános kötelezettsége a méltányos eljárás. Speciális esetek: - az adómérséklés - a fizetési könnyítés engedélyezése ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak (külön hatósági eljárás keretében dönt). Újdonság: a támogató eljárás 85
Iratbetekintéshez való jog Az adózó jogosult az adózásra vonatkozó iratok megismerésére. Minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet vagy kérhet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges. Nem lehet betekinteni a) az adóhatóság, illetve a felettes szerv döntés-előkészítéssel összefüggő belső levelezésébe, b) a nemzetközi információcsere keretében más államból érkező megkeresés irataiba, c) a döntés tervezetébe, d) az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatait tartalmazó jegyzőkönyvbe, ha az adóhatóság ezen adatokat zártan kezeli, e) a minősített adat védelméről szóló törvényben foglalt személyi feltételek teljesülésének hiányában a minősített adatot tartalmazó iratba, f) a védett adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja, g) az iratnak azon részébe, amelynek megismerése a más személyre vonatkozó, adótitkot érintő rendelkezésbe ütközik. Korlátozható az iratbetekintés az adatszolgáltatásra vonatkozó iratok tekintetében az ellenőrzés megkezdéséig, ha valószínűsíthető, hogy azok tartalmának megismerése a későbbi ellenőrzést meghiúsítaná. 86
Képviselethez való jog A természetes személy adózó akkor rendelkezik eljárási képességgel, ha az ügy tárgyára tekintettel cselekvőképesnek minősül. Ha törvény nem írja elő az adózó személyes eljárását, helyette törvényes képviselője, vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy is eljárhat. Jogi személy törvényes képviselőjének eljárása személyes eljárásnak minősül. Meghatalamzás: NAV/EÜSZTv elektronikus közokiratban, tbe magánokiratban felületen, Eseti meghatalmazás: lényegében bármilyen cselekvőképes személy lehet meghatalmazott. 87
Képviselethez való jog Kötelező szakmai képviselet esetei: a) az adó feltételes megállapítására irányuló eljárásban, b) a feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítására irányuló eljárásban és c) a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárásban az adózó kizárólag ügyvéd, kamarai jogtanácsos, adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő vagy könyvvizsgáló képviseletével járhat el. Állandó képviselet: Jogi személyt és egyéb szervezetet a) a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, foglalkoztatott – fióktelep esetében ide értve az anyavállalat foglalkoztatottját is –, b) kamarai jogtanácsos, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, c) nyilvántartásba vett adószakértő, nyilvántartásba vett okleveles adószakértő, nyilvántartásba vett adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő, d) számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet törvényes vagy szervezeti képviselője, foglalkoztatottja, tagja, e) környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is és f) a jövedéki adóról szóló törvény szerinti jövedéki üggyel kapcsolatban jövedéki ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is képviselheti. Külföldivállalkozások esetén: adózási ügyvivő (fióktelep) vagy pénzügyi képviselő 88
Nyelvhasználat joga Az adóigazgatási eljárás hivatalos nyelve a magyar. A nemzetiségi civil szervezet nevében eljáró személy és a nemzetiségi természetes személy, aki a nemzetiségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozik, a hatóságnál használhatja nemzetiségi nyelvét. A nemzetiségi nyelven benyújtott kérelem tárgyában hozott magyar nyelvű döntést a hatóság az adózó kérésére a kérelemben használt nyelvre lefordítja. 89
Nyilatkozattétel joga illetve kötelezettsége Saját ügyben: Adózói jog a nyilatkozattételre, vagy annak megtagadására Ha a tényállás tisztázáshoz szükséges, felhívás, de nem kötelezés a nyilatkozattételre Más ügyében: Az adózó kötelezhető nyilatkozattételre a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózók adókötelezettségének, adóalapjának, adómentességének, adókedvezményének, adójának vagy költségvetési támogatásának megállapítása, ellenőrzése, illetve az adóhatóság eljárásának lefolytatása érdekében. Megtagadható: ha tanúként nem meghallgatható, vagy tanúként is meghatagadhatja a nyilatkozattételt. 90
Az adókötelezettség fogalma Az adókötelezettség nem pusztán az adófizetési kötelezettséget jelenti. Az adókötelezettség fogalmába beletartozik minden eljárási adókötelezettség is. Ezek célja a törvényes adófizetési kötelezettség tényszerű megalapozásának biztosítása. Nem minden eljárási kötelezettség terhel minden adózót! 91
Az egyes adókötelezettségek Anyagi adókötelezettség: az adóelőlegfizetési kötelezettség Eljárási adókötelezettségek: a) bejelentkezés, bejelentés, nyilatkozattétel, b) adómegállapítás, c) bevallás, d) bizonylat kiállítás és megőrzés, e) nyilvántartás vezetés (könyvvezetés), f) adatszolgáltatás, g) adólevonás, adóbeszedés, h) pénzforgalmi számlanyitás és használat. és 92
A jóhiszemű eljárás és az együttműködési kötelezettség Általános eljárási alapelv Air. 8. § (1) Az adózó és az eljárás egyéb résztvevője köteles a jogait jóhiszeműen gyakorolni és elősegíteni az adóhatóság feladatainak végrehajtását. (2) Az adózó és az eljárás egyéb résztvevője jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell. A rosszhiszeműség bizonyítása az adóhatóságot terheli. Az adózónak nincs hallgatási joga! Az adózónak joga arra, hogy megtévessze, félrevezesse az adóhatóságot! (Az adóeljárás nem büntetőeljárás, az adózó nem terhelt). 93
Felelősség az adójogban Felelősség: az adókötelezettség teljesítéséért való helytállási kötelezettség. A felelősség feltétele az adókötelezettség fennállása, amelynek feltétele az adótényállás létrejötte. Tárgyi felelősség: a tulajdonos/birtokos személyétől függetlenül az adótárgyból fakadó felelősség (pl. jövedéki termék birtoklása) Személyi felelősség: ha egy személy saját vagyonával köteles egy adótartozásért helytállni (pl. képviselő (szülő), vagyonkezelő, örökös, beltag) 94
Felelősség az adójogban Az adókötelezettség (anyagi ill. nemteljesítése az állami közpénzügyi sérelmét okozza. Közpénzügyi érdek: - az adóbevételek befolyása - az adókötelezettséget megalapozó információk rendelkezésre állása. Felelősség elemei: - adókötelezettség nemteljesítése - állami közpénzügyi érdekek sérelme - e kettő közötti okozati összefüggés eljárási) érdekek adatok, 95
Felelősség az adójogban Vegyes felelősségi rendszer a) Objektív felelősség: - Adótartozásért való helytállás, anyagi adófizetési kötelezettség b) Kimentésen alapuló felelősség (egyes esetei): - felszámoló ha jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza - pótlékmentes fizetési könnyítés a megbízható adózó részére - adóbírság, mulasztási bírság, késedelmi pótlék alóli mentesülés önellenőrzés esetén - fizetési kedvezmény: „úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható” - adóbírság mérséklése: „az adózó az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. ” - a késedelem esetén nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó a kötelezettség teljesítése mellett késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. - a közhiteles adóhatósági nyilvántartás közhitelessége megdönthető vélelem 96
Elévülés az adójgban Az adójogi elévülés eljárási és nem anyagi jogi kérdés, tehát az elévülés az adóhatóság adó megállapítási illetve végrehajtási jogát korlátozza, de magát az anyagi jogi adófizetési kötelezettséget nem szünteti meg! Fajtái: - Az adó megállapításához való jog elévülése: annak az évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével, amikor bevaláást kellett tenni. - Az adó végrehajtásához való jog elévülés: az esedékesség évének utolsó napjától számított 4 év elteltével. 97
Nemzetközi adójog Minden állam szuverenitásának határa, (adó)jogalkotásának területi hatálya az államhatár által körülvett államterület. Az adóztatott adótárgyak azonban nem feltétlenül veszik figyelembe az államhatárokat. A nemzetközi adójog alapvető célja a több állam által adóztatható ügyletek esetén az adóbevételek felosztása. 98
Nemzetközi adójog A nemzetközi adójog feltételez az adótényállásban valamely külföldi elemet az adóalany vagy az adótárgy tekintetében Forrásai: A nemzeti, belső adójog A kettős adózásra vonatkozó nemzeti és szerződéses szabályok A külföldi adójog 99
Nemzetközi adójog Az adójogi illetőség alapja: személyes kapcsolat az adott országgal � Vállalkozások esetén: a bejegyzés helye szerint � Magánszemélyek esetén: állandó lakóhely, létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely, vagy az állampolgárság szerint 100
Nemzetközi adójog Az adókötelezettség alapjának meghatározása személyi alapon: - a lakóhely elve - állampolgársági elv (leginkább diplomáciai testületek tagjai esetén) - forráselv Az adókötelezettség meghatározása tárgyi alapon: - világjövedelem adóztatása - területi elv: adóztatása. csak a belföldről származó jövedelem Általános elv, hogy a belföldi illetőségű a világjövedelme után, a külföldi a belföldről származó jövedelme után adózik. Ez azonban kettős adóztatáshoz vezet. 101
Nemzetközi adójog A kettős adóztatás elkerülése nem jogi kötelezettség, nincs erre vonatkozó nemzetközi jogi előírás A kettős adóztatás elkerülése az igazságos adóztatás a gazdasági racionalitás kérdése A nemzetközi adójog célja mind a kettős adóztatás, mind pedig a nem adóztatás elkerülése A kettős adóztatás adókötezettséget. elkerülésére vonatkozó egyezmény nem keletkeztet új Módszerei: � Beszámítás: az illetőség állama levonja a forrásországban fizetett adót a belföldi adókötelezettségből � Mentesítés: az illetőség állama mentesíti az adó alól a forrásországban adózott jövedelmet � Levonás: az illetőség állama megengedi a forrásországban fizetett adó levonását a belföldi adóalapból � Átalányadóztatás (kivételes): az illetőség állama a külföldről származó jövedelmet átalányadóval terheli 102
EU adójog EUMSz 113 Adóharmonizáció a forgalmi adók területén Közvetlen adók – általános elvek és szabadságok érvényesülése EUMSz 18 Megkülönböztetés tilalma EUMSz 21 Személyek szabad mozgása EUMSz 28 Áruk szabad áramlása EUMSz 45 Munkavállalás szabadsága EUMSz 49 Letelepedés szabadsága EUMSz 56 Szolgáltatásnyújtás szabadsága EUMSz 63 Tőke szabad áramlása EUMSz 267 103
EU adójog � � � A tagállamok többségében az illetőség szerinti adózás az irányadó (Kivéve Franciaország, amely a területi elvet alkalmazza) Az illetőség fogalmát a tagállami belső jog határozza meg. A belső és külföldi illetőségűek között többször előfordul a burkolt hátrányos megkülönböztetés (pl. adókedvezmény a belföldiek számára, de megtagadva a külföldiektől) EUB esetjog: a bel és külföldi illetőségű adózók a legtöbb esetben nincsenek összehasonlítható helyzetben, ezért nem követelmény az azonos bánásmód. Ha azonban a helyzetük mégis összehasonlítható, akkor lehetővé kell tenni az azonos feltételek szerinti adóelbánást, kivéve ha elismert kimentési ok áll fenn. Harmadik államokban illetőséggel rendelkező adózók esetében a tagállamok szabadon állapítják meg az adójogi szabályokat. 104
EU adójog és a kettős adóztatás elleni egyezmények viszonya Az egyezmények tagállamok közötti kétoldalú szerződések, amelyek meghatározzák az adóztatási jogok felosztását. Ezek feltételrendszerét a tagállamok szabadon határozzák meg (C-307/97 Saint Gobain) Az egyezmények a tagállami nemzeti jog részét képezik, azokat az uniós jog tükrében kell értelmezni és nem lehetnek ellentétesek az alapvető szabadságokkal és tagállami kötelezettségekkel. A kettős adóztatás elkerülésére meghatározott módszerek nem eredményezhetnek hátrányos megkülönböztetést (C-385/00 De Groot) Az egyezmények nem ronthatják le az uniós jog érvényesülését (C-294/99 Athinaiki Zythopoiia), a tagállamok nem hivatkozhatnak az egyezményekre az uniós jog megsértése esetén. Az EU jog nem írja elő az adóztatási joghatóság (jogi kettős adóztatás megosztásának feltételeit (C-513/04 Kerckhaert és Morres), kivéve néhány spec. esetet (Anya-leányvállalati irányelv) Az EU jog a tagállamok egymás közötti viszonyaira vonatkozik, nem befolyásolja a harmadik országokkal fennálló kapcsolatokat – kivéve: tőkemozgás szabadsága, amire harmadik országok vállalkozásai is hivatkozhatnak (C-157/05 Holböck) 105
Európai forgalmi adóztatás EU Héa szabályozás - Általános (minden termékre és szolgáltatásra) - Fogyasztást terhelő adó - Szupranacionális szabályozás a kezdetektől fogva - Rendeltetési ország elve - 1967: első és második Héa irányelv - 1977: hatodik Héa irányelv - 1992 -től átmeneti szabályozás (0% helyett mentesség) - 2007 -től 2006/112/EK irányelv (hatályos) ÁTMENETI (VEGYES) RENDSZER (1992 óta) – oka: eltérő adómértékek (csak minimum szabály) - állami adóbevételi érdekek vs versenysemlegesség 106
Európai forgalmi adóztatás A Héa rendszer fő elemei: - A termékértékesítés országban adómentes adóalanyok között a származási - A harmadik országból történő adóalany és nem adóalany általi termékimport adóköteles a célországban - A más EU tagállamból történő termékbehozatal adóalanyok között adóköteles a célországban - A más EU tagállamból történő termékbehozatal nem adóalany által adóköteles a származási országban (kivéve: új közlekedési eszköz, csomagküldő kereskedelem) - Szolgáltatások esetén is vegyes rendszer (alapvetően származási ország elve) – szolgáltatásfajtától függő 107
Európai forgalmi adózás Származási vs célország elve termeléshatékonysági kérdés versenyképességi kérdés � Adóztatás a származási országban: A magasabb adómérték nem hárítható át, minden helyben termelt jószágot terhel függetlenül a felhasználás helytől. � Adóztatás a célországban A célország magasabb adómértéke csak a helyben felhasznált termékre alkalmazandó. Az adóztatás hatékonysága: • Határmenti kereskedelem problémája • Rendszerműködetési és adminisztrációs kérdések 108
A vámok A vám általános jellemzője, hogy az állam veti ki, kötelező jellegű, ellenszolgáltatás nélküli befizetés, és az áruk – vámhatáron át történő –, forgalmához kötődik. A vámok az általuk érintett forgalom irányát tekintve lehetnek exportvámok és importvámok. Gazdaságpolitikai szempontból megkülönböztetünk kereskedelmi vámot, amely az áruforgalom normál működéséhez kapcsolódik, mint egy forgalmi jellegű adó; védő vámot, amely az adott ország belföldi termelésének védelme, antidömping vámot, amelyet akkor alkalmaznak, ha egy országból az ottani előállítási ár alatti áron szállítanak a másik országba árukat.
Az EU vámjogi szabályozása Az uniós vámjogi szabályozás azok közé a szabályozási területek közé tartozik, amely – szemben például az adókra vonatkozó közösségi szabályokkal – közvetlenül alkalmazható, de néhány területen (pl. a vámszervezet kialakítása) fennmarad a nemzeti szabályozás.
- Dr gordos zsolt
- Polereczki zsolt
- Dr petke zsolt
- Heller zsolt
- Véghi zsolt
- Bartha zsolt
- Dr. ispány márton
- Szilika zsolt
- Egri zsolt
- Kapcsa zsolt
- Kapcsa zsolt
- L'adoration des mages (brueghel, 1564)
- Dr törcsvári zsolt
- Takch
- Straub zsolt
- Gilányi zsolt piacgazdaság
- Paróczi zsolt
- Amd
- M. grazia speranza
- Petke zsolt
- Solar sqa
- Végvári zsolt
- Johanyák zsolt csaba
- Lengyel zsolt
- Pannon egyetem műszaki informatikai kar
- Kosztyán zsolt
- Sipos zsolt
- Lohinai zsolt
- Nmeth
- Beke zsolt
- Major zsolt balázs
- Bartha zsolt
- Dr barta zsolt
- Bárány zsolt béla
- Galántai zsolt
- Kapcsa zsolt
- Klucsik zsolt
- Pravidlá písania a úpravy písomností 2020
- Kratice i pokrate vježba
- Trends in pediatric nursing
- Sibutramin içeren ilaçlar 2020
- Arah kebijakan pembangunan kesehatan tahun 2020-2024
- Partes de excel 2020
- Pi hole adlists
- Cs 7643 deep learning
- Conest sep hidalgo
- Programmazione religione scuola infanzia 2019-2020
- Tkgm 2020/3 sayılı genelge
- Iea integra 2020
- Isa server 2020
- Tea discipline codes
- Eidene leir
- Toyota way 2020
- Esy 2020
- Aacsb standards 2020
- Pakistan hindu population 2020
- Carta nazionale delle professioni museali 2020
- Sap innovation awards 2020
- Horizon 2020 portal
- Competencias de comunicacion
- Que onda con el pase
- Fmcsa split sleeper berth examples 2020
- E-pangkat
- Sysco speaks.com
- Wbstool saiu do ar
- Wavwrite matlab
- Test design summary
- Aqa literature paper 2
- Rockall score 2020
- World team herbalife salario
- Nfhs football rule changes 2020
- Interim assessment tea
- Tu freshy game 2020
- Faustino viii
- Uedic
- Ubbl malaysia 2020
- Soutenance mémoire ifsi
- Ipic 2020
- Jakttid bäver
- Cometa 2020
- Ikk permendagri 18 tahun 2020
- Cs 61
- Crinfo iedu sk
- Tóth gábor
- Digital 2020 indonesia
- Maarakennuskustannusindeksi
- Azali azlan 2020
- Gysz 3 környezettanulmány
- Lepromin test ppt
- Jcids manual 2020
- 2020 revised curriculum and assessment plans
- Nkosi sikelel iafrika gedig
- Tabel angka kredit guru 2020
- Plano de ação mmr
- Healthiest wisconsin 2020
- Six ministerial priorities in south africa
- New irpwm
- Poat 2014-2020
- Fundacion wiener cursos
- Valmistu matemaatika riigieksamiks 2020
- Tisc
- Quantile score
- Win ccoa
- Army leaders book template 2020
- Bts fan age demographic 2020
- Who global estimates on prevalence of hearing loss 2020
- If the world was a village of 100 2020
- Revised curriculum and assessment plans 2021
- Companies (winding up) rules 2020
- Europe 2020 strategy results
- Red ribbon week slides