Egszsggyi szervezetek menedzsmentje Dr Petke Zsolt Semmelweis Egyetem

Egészségügyi szervezetek menedzsmentje Dr. Petke Zsolt Semmelweis Egyetem ETK 2011/2012. tanév

Tantárgyi követelmények n n Tárgy teljesítése: kollokvium (1 kredit) Számonkérés formája: ¡ írásbeli vizsgadolgozat

Szakirodalom n n n Garaj Erika (2007): Vállalkozások szervezése és gazdálkodása az egészségügyben. SE ETK, Budapest. Kijelölt részek: 10 -45. old. Gulácsi László (2005): Egészség-gazdaságtan. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest. Kijelölt részek: 164 -170. old. , 312 -314. old. , 336 -342. old. , 353 -358. old. , 364 -370. old. , 395 -396. old, 406 -415. old. Kornai János – Karen Eggleston (2004): Egyéni választás és szolidaritás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Kijelölt részek: 43 -58. old. , 113 -119. old. , 125 -132. old. Karner Cecília (2007): Gazdálkodás az egészségügyben – közgazdaságtani alapok. Egészségügyi Gazdasági Szemle, 45. évf. 2. szám, 8 -14. old. Szigeti Szabolcs (2009): Az egészségbiztosítási járulékpolitika és forrásteremtés nemzetközi összehasonlításban. Egészségügyi Gazdasági Szemle, 47. évf. , 2. szám, 18 -22. old. Az irodalom jelentős része az előadáson feldolgozásra kerül.

A kurzus célja n n az egészségügyi pályára készülő diplomás szakemberek gazdasági szemléletének erősítése az egészségügyi gazdasági fogalmak, összefüggések és folyamatok áttekintése

Mire jó az egészségügyi gazdaságtan? n n Célja nem a költségcsökkentés, hanem a jobb betegellátást elősegítő döntés-előkészítés eszköze Az egészségügyi elemzéseken és vizsgálatokon keresztül jelentősen növelhető az elérhető egészség-nyereség mértéke (élettartam, életminőség) Segíti a szakmai döntéseket valamint az irányelvek és szakmai protokollok létrehozását Nem a számok, hanem az egészségpolitikusok és a szakma képviselői döntenek

Kiindulásul… n n n Mennyit fordítson a társadalom az egészségre? . . . És egészségügyre? Milyen beavatkozások szükségesek az egészség, mint gazdasági erőforrás termelésében? Melyek a leginkább költség-hatékony beavatkozások/szolgáltatások? Kik élvezik a beavatkozások hasznát? Kik viselik a terheit?

Egészségügyi gazdaságtan tárgya, főbb területei n Egészség fogalma (WHO): az ember teljes és magas fokú testi, szellemi és szociális jólétének állapota (jóléti államok) n Területek: egészségügyi ellátás fejlődési tendenciái, ágazati szabályozás és mechanizmus, ágazatfejlesztés feltételei és finanszírozása (múlt – jelen – jövő)

Egészségügyi gazdaságtani megközelítések n MAKROSZINT: nemzetgazdasági szintű egészségpolitika, gazdálkodás, irányítás, szabályozás, finanszírozás kérdései n MIKROSZINT: az egyes intézmények tevékenységének és az egyén (páciens) piaci döntését befolyásoló tényezők vizsgálata

Egészségügyi szükséglet n Valakinek vagy valamely közösségnek (populációnak) ¡ a gyógyulásához, ¡ rehabilitációjához, ¡ az egészsége megőrzéséhez és az egészségtudatos magatartása fejlődéséhez szükséges szolgáltatások, anyagi termékek, információk, környezeti feltételek és szellemi javak összessége.

Egészségügyi szükséglet meghatározó tényezői n n a lakosság egészségi állapota a társadalmi minták az egészségügyi ellátórendszer szakmai-technikai változása (orvostudomány, technika fejlődése) a fizetőképesség, illetve esélyegyenlőség változása

Az egészségi állapot befolyásoló tényezői ¡ Biológiai meghatározottságok Pl. életkor, öröklődő betegségek, férfiak/nők ¡ Környezet Pl. társadalmi, gazdasági, kulturális környezet ¡ Életmód Pl. életstílus, vásárlási szokások, étkezés ¡ Egészségügyi rendszer Pl. népegészségügy, egészségügyi szolgáltatások

Kereslet és kínálat n n Kereslet - kínálat – piac másképp ¡ A kínálat határozza meg a keresletet az egészségügyi piacon (szükséglet+források) Sajátos egészségügyi piac ¡ n Szolgáltatások közjószágként (public goods): azaz nem adagolható, nem rivalizáló, nem kizárható, nem visszautasítható fogyasztás (pl. járvány-megelőzés, ivóvíz ellenőrzése) Egészségügyi szereplők hagyományos piaci versenyhelyzetben ¡ Intézmények, személyzet, gyógyszergyártók

Sajátos állami beavatkozás ¡ Meritórikus (önmagukban értékes) javakra vonatkozó előírások pl. biztonsági öv, dohányzás tilalma, védőoltások… n n ¡ Állampolgári jog és felelősség Állami közfeladat Piaci szabályozás, törvényi előírások (1997. évi CLIV. Egészségügyi törvény

Az egészségügy gazdasági alapproblémája n n A nem-piaci egészségügyi rendszerek egy piaci elveken működő egészség-szektorba vannak beágyazva Egészség-szektor kettős funkciójából következő érdekellentét: ¡ ¡ n Betegek gyógyítása Szektor dolgozóinak megélhetése Ami egészségügyi kiadás (társadalom részéről) = egészség-szektor számára bevétel (ágazatnak)

Egészségügyi piac n n Kínálat – eü. szolgáltatók Kereslet – eü. szolgáltatásért fizető ügyfelek/biztosító(k)

Egészségügyi piac szereplői n n Kormányzat Egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltatók Biztosítói oldal (Állami, Magánbiztosítók) Potenciális fogyasztók (páciensek)

A hagyományos és egészségügyi piac Hagyományos piac SZOLGÁLTATÁST IGÉNYBE Fizetőképes fogyasztó Egészségügyi piac Fizetőképes és fizetőképtelen fogyasztó (beteg) VEVŐK FINANSZÍROZÓ Közvetlenül a fogyasztó Biztosító (OEP) és/vagy a fogyasztó (beteg) ÁRAK A piaci kereslet határozza meg Törvények, szokások határozzák meg SZOLGÁLTATÁSOK IRÁNTI Külső eszközökkel befolyásolható A vevő egészségi állapota, kora, műveltsége KERESLET határozza meg SZOLGÁLTATÁS IRÁNTI Marketing és reklám szerepe Sokszor érzelmi alapon működik IGÉNY REKLÁM Megengedett Erősen beszabályozott TULAJDONI JOG Egyértelműen tisztázott Tisztázatlan, átalakulóban IRÁNYÍTÓ Gazdasági folyamatok Politika

Egészségügyi piac működése n n Árérzékenység versus árrugalmatlanság Bizonytalanság Hozzáférhetőség Információs asszimetria

I. Árérzékenység n n n A fogyasztás árrugalmassága nemcsak az áru jellegétől, hanem a fogyasztó jövedelempozíciójától is függ A gazdaságilag aktív lakosság fogyasztása árrugalmatlanná válik (kevésbé számít a szolgáltatás ára, ha szüksége van rá) A szegény és leszakadó rétegek fogyasztása kifejezetten árfüggő

II. Bizonytalanság okai n n n MIKOR -A szolgáltatás iránti szükséglet mikor merül fel MENNYIRE - A nyújtott szolgáltatás mennyire hatékony és mekkora a költsége HOL- Emellett korlátozott a piacra való belépés (különböző engedélyezési rendszerek miatt) MI - Az egészségügyi ellátások kínálata többnyire nem illeszkedik a kereslethez MIT- A nyújtott szolgáltatások mennyisége pedig nem a lakosság egészségi állapota által meghatározott szükséglet szerint alakul, hanem a szolgáltatások kapacitása és hozzáférhetősége szerint

III. Tájékozottság, hozzáférhetőség és információs asszimetria n Az egészségügyi keresletet befolyásolja a fogyasztók (páciensek) TÁJÉKOZOTTSÁGA n n A HOZZÁFÉRÉS nagyon gyakran korlátozott valamilyen betegségre, illetve még ezen belül is egyes betegcsoportokra n n Milyen információkkal rendelkeznek az egészségi állapotukról, az elérhető egészségügyi szolgáltatásokról és terápiás lehetőségekről Ez a hozzáférési jogosultság azonban nagyon gyakran a keresletet közvetítő szakértő (orvos, nővér, gyógyszerész stb. ) által meghatározott A kínálati oldal egészségügyi szolgáltatói (orvos, betegbiztosító) és a keresleti oldal fogyasztói (beteg) n ELTÉRŐ INFORMÁCIÓKKAL rendelkeznek az egészségi szükségletekről és lehetőségekről

Az egészségügyi fogyasztás folyamata SZÜKSÉGLET FELISMERÉSE IGÉNY A FOGYASZTÓ (PÁCIENS) OLDALÁRÓL FOGYASZTÁS IGÉNYBEVÉTEL KERESLET AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS IRÁNT

Egészség-nyereség n Fő komponensei: ¡ ¡ ¡ ¡ - élettartam növekedés - szövődmények elkerülése - egészségi állapot javítása - életminőség javítása - elégedettség javítása a terápiával - félelem csökkentése / társadalmi funkciók - munkaképesség, szabadidő ‘haszna’ - egészségügy igénybevételének csökkentése

Várható élettartam… q Spanyolország Oroszország Franciaország 82 79 79 q Magyarország 70 q q q Férfi 68 év Nő 75 év EU átlag q q Férfi 77 év Nő 81 év 79

A 100. 000 lakosra jutó leggyakoribb halálok az EU-ban § § § § Szív- és keringési betegségek EU összesen (a leggyakoribb halálok) Franciaország (legalacsonyabb EU-érték) Németország Magyarország Spanyolország Légúti betegségek Nagy-Britannia Olaszország (legalacsonyabb EU-érték) Spanyolország Magyarország Krónikus tüdőbetegségek Dánia Svédország Finnország Csehország (legalacsonyabb EU-érték) Magyarország 267 178 317 587 229 108 36 61 112 48 16 17 15 55

Kapcsolódó fogalmak n n n Alapellátás: a lakóhelyen elérhető természetbeni ellátás: házi- , fog-, üzem-, iskola-, gyermekorvos, védőnő, ügyelet Közgyógyellátás: Alanyi vagy rászorultsági (szociális) alapon való térítés nélküli ellátás (kb. 500. 000 fő/közgyógyigazolvány) WHO (World Health Organization): Az ENSz Egészségügyi Világszervezete (1946 -tól: Genf) „Health for all 2000”-koncepció BNO: A betegségek nemzetközi osztályozási rendszere WHO által kidolgozva RKV: Randomizált klinikai vizsgálatok, egy adott beavatkozás (preventív v. gyógyító) hatékonyságának mérése, amely a véletlenszerűen összeállított kísérleti és kontrollcsoport összehasonlításán alapszik, a randomizálás biztosítja a homogén mintát Hospice: A gyógyíthatatlan betegek ellátására szakosodott ellátás, alapítványi, karitatív, otthoni ápolással

Egészség és jólét n Az egészségnyereség több egészségügyi kiadást eredményez, mert következménye az életkor meghosszabbodása, ami az időskori ellátás költségeit emeli. n JÓLÉTI ÁLLAMOK célja és „eredménye”