Sport s zlet Hellner Szelina Kincses Gbor Bartha

Sport és Üzlet Hellner Szelina, Kincses Gábor, Bartha Zsolt www. testneveles. bme. hu/oktatas/targyaksportagak/228 -sport-es-uzlet szelinah@eik. bme. hu szelina. hellner@gmail. com

Vezetéselméleti koncepció a sportban 2019. 02. 28.

Bevezetés • A vezetés fogalmának meghatározása • Hogyan fogalmaznák meg a vezetés szervezetben betöltött szerepét • Milyen lényeges alapelemeit tudnák felsorolni • Vezetés feladata • Vezetési stílusok

A vezetés fogalma • A vezetés egy olyan folyamat, amelyben a vezető a szervezet tagjainak magatartását valamilyen cél elérése érdekében alakítja. • A vezetés tehát alapvetően egy befolyásolási folyamat.

Szervezetben betöltött szerepe • A menedzsment egy funkciója, amely a szervezetben lévő emberekre összpontosít, azok motivációjának és teljesítőképességének fenntartása és növelése érdekében.

Alapelemei • A vezetés alapvetően a motiváció megértésén alapul, az egyén, a csoport és a szervezet céljainak összehangolására irányul. • A vezetés minőségét a sikeresség vagy a bukás egy jelentős összetevőjének tekinthetjük. • A vezetői hatékonyság egy lényeges összetevője, hogy a vezető milyen módon képes hatni a beosztottakra, befolyásolni azok tevékenységét. • Tanítható? Tanulható? Potenciális vezetők?

Vezetés feladata Két alapvető feladata: • Gazdasági funkció – azaz a rendelkezésre álló erőforrások lehető legjobb összehangolásával hatékonyan elégítse ki a társadalom növekvő anyagi szükségleteit • Társadalmi funkció – azaz fejlessze a célok eléréséért ténykedő emberek közösségi szellemét, kultúráját, tudását, emberi és társadalmi (szervezeten belüli és kívüli) kapcsolatait

Milyen a jó vezető?

• Igazságos • Fegyelmezett • Becsületes • Testi egészség, életerő • Következetes • Intelligencia, szellemi frissesség • Felelősségteljes • Erkölcsi vonások • Határozott • Általános műveltség • Barátságos • Vezetési készség (előrelátás, tervezés, szervezés, parancsolás, koordinálás, ellenőrzés) • Nyílt • Szellemes • Önzetlen • Általános ismeretek • Szerény • Nagyfokú szakmai hozzáértés és felkészültség • Becsvággyal rendelkezik • (Fayol, 1918) • (Stuller, 1980)

• Parry (1996) eredményei alapján a vezetési stílust inkább a képzettség (vezető iskolai végzettsége), mint a tapasztalat befolyásolja • Kocher et al. (2013) összefüggéseket mutatott ki bizonyos preferenciák és a választott vezetési stílus között: azok a vezetők, akik szervezeti munkájuk során a hatékonyságot tekintik elsődlegesnek hajlamosabbak autokratikusan vezetni; a csoport által választott vezetők inkább demokratikusak, mint a „kívülről” a csoport élére helyezett vezetők és végül a férfi menedzserek gyakrabban alkalmaznak demokratikus vezetési stílust, mint női társaik.

• Mullins és Schoar (2016) rámutatnak, hogy a családi vállalatok vezetői hierarchikusabban építik fel szervezeteiket és fenntartják a status quo-t; sokkal inkább, mint azok a menedzserek, akik nem saját tulajdonukat irányítják. • Chapman (1975) a nők és a férfiak által alkalmazott vezetési stílusokat kutatva kimutatta, hogy a nők inkább vezetnek kapcsolat orientáltan, mint a férfiak; továbbá a nőkre jellemző, hogy a férfiaknál jobban meg akarnak felelni különböző társadalmi szerepelvárásoknak, mint férfi kollégáik. • Jain és Prekumar (2010) cikkükben kiemelik azt a gondolatot, miszerint: „a vezetési stílusok kultúráról kultúrára-, s adott kultúrán belül iparágról iparágra változnak. ”

Sport területén • Az általános felfogás - a vezető irányít, koordinál, feladatokat határoz meg és ellenőriz • A sport területén előnyt jelent, ha valaki maga is sportolt, hiszen így már belülről átélhette egy sportszervezet működését, ugyanakkor a nemzetközi szinten is kiemelkedő sportpályafutás nem predesztinál senkit képzett vezetővé • Személyiségbeli, döntéshozatali, mérlegelési, kommunikációs és egyéb kompetenciák alakulnak sajátos kulturális környezetben

• Új elméletek - a döntéshozatal módja alapján próbálták meg a vezetőket tipologizálni • Lewin nyomán autokratikus és demokratikus vezetési stílus (a laissez faire konkrétan nem volt vezetés, hanem egy kísérleti helyzet) • Likert és Tannenbaum ezt egyre jobban árnyalták és megjelentek a demokratikus és autokrata vezetési stílusok újabb iránya, a döntésekbe való bevonás alapján • Likert és mtsai új vezetői tipológiát alkottak meg

• A típus alkotó alapja, hogy a vezetői tevékenység a feladat elvégzésére vagy a személyes kapcsolatokra irányul-e jobban. Az előző a feladatközpontú, az utóbbi a kapcsolatorientált vezetési stílus. Ez a tipológia épül be a későbbi, ún. kontingencia modellekbe. • Ezek közös alapfeltevése, hogy a vezető sikeressége az attól függ, hogy a vezető és a vezetési helyzet összeillenek-e. Megpróbálták tipologizálni (Fiedler kontingencia modellje) a vezetési helyzetet, ennek legfontosabb tényezői a vezetőbeosztott viszony, a feladat jellege és a vezető formális hatalma. Ehhez kapcsolták a leginkább a helyzetnek megfelelő vezetési stílust, nevezetesen a feladat- vagy a kapcsolatorientációt.

• Széles empírikus bázison vizsgálták meg, hogy milyen helyzetben milyen típusú vezető tudta a csoportot sikerre juttatni. Ezt modellt a sportszervezet esetében is alkalmazták, többnyire sikerrel, de a pontosításra még szükség van. • A sport esetében, elsősorban az edzői vezetési stílus oldaláról, újabb elméletek jelentek meg, pl. Chelladurai multidimenzionális modellje, melyben öt faktor alapján (edzések vezetése, autokrata, demokrata, pozitív visszajelzések, társas támasz) jellemzi magát az edző, a játékosok a saját edzőt, és a játékosok az ideálisnak vélt edzőt. Ezt követően a három kérdőív összehasonlítása (statisztikai elemzése) után kiderül, van-e különbség illetve összeillés az egyes faktorokban.

Legfőbb vezetési funkciók

Menedzser - Leader

Szervezeti szempontból a vezető Menedzser vagy leader típusú • A menedzser az a személy, aki a formális szervezeti célok formálisan megbízott képviselője és megvalósítója, azaz akit a szervezet hatalmaz fel a szervezeti célok megvalósításának szervezésére. Beosztottjaik vannak, akik számára utasításokat adhatnak, és akik felett hatáskörrel, általában munkáltatói jogkörrel rendelkeznek. A beosztottak mellett további erőforrások felett diszponál és tevékenységének sikerességét a szervezeti egységének üzleti teljesítménye, versenyben való helytállása alapján mérhetjük le.

• A leader típusú vezetők formális felhatalmazástól függetlenül személyes befolyással bírnak, ami alapján követik őket. A követő és a beosztott között lényegi különbség lehet, miután a követő szervezeti értelemben nem függ a leadertől, a követő magatartás önkéntes, amely a közös célok összhangján alapul. A leader együttgondolkodó, közös értékeket valló, szolidáris, eredményesen együttműködő emberek közösségét teremti meg. A leader-követő viszony különböző szituációkban fel is cserélődhet.

Vezetői készségek Konceptuális készségek • A vezető absztrakt gondolkodásra való képessége • Rátermettség • Ügyesség • Miként hat az egyik részleg a másikra • Egyik szervezeti egység folyamatai milyen befolyással bírnak a másikra nézve • Miként érinti a környezet a szervezet globális perspektíváját

Kommunikációs készségek • Információ közlés-, fogadás képessége • Vezetői szerep - alapvető írásbeli, szóbeli, nonverbális kommunikáció készség Interperszonális készségek • Jó együttműködés a célja • Mások álláspontjának megértése és képviselése • Kompromisszum képes • Konfliktuskezelés hatékonysága • Döntéshozatalban való részvételre ösztönöz

Szakmai készségek • Olyan sajátos módszerek, eljárásmódok és technikák alkalmazásának a képességét jelentik, amelyek azért szükségesek a vezető számára, hogy végre tudja hajtani a szakosodott feladatokat a szervezetben. • Konkrét készségek és munka közben elsajátíthatóak • Beosztástól függően igen eltérő szintű szakmai készségekre van szükségük a vezetőknek

• A vezetői készségek relatív fontosságát tekintve a kommunikációs készség egyformán fontos minden szervezeti szinten. Nélküle a másik három vezetői készség hozzáértő alkalmazása sem képzelhető el. A vezető legjobb ötletei és szándékai is alacsony hatásfokúak, ha azokat nem képes hatékonyan közvetíteni másoknak. • A legszembetűnőbb különbség a szakmai és a konceptuális készségek tekintetében mutatkozik. A szakmai jártasság önmagában nem elég a csúcsvezetővé váláshoz, konceptuális készségek nélkül nem lehetséges.

Vezetői szerepek Henry Mintzberg szerint három típus: Személyközi szerepek • Nyilvános megjelenés szerepe • Főnöki szerep • Kapcsolatteremtő és –ápoló szerep

Információs szerepek • Információ gyűjtő szerep • Információ elosztó szerep • Szóvivői szerep Döntési szerepek (!) • Vállalkozói szerep • Zavarelhárító szerep • Erőforrás elosztó szerep • Tárgyaló-megegyező szerep

Vezetői pozíció a sportszervezetek esetében Számos vezetői pozíció értelmezhető • Sportköri elnök – csúcsmenedzser, de leader is • Szakosztályvezető – tipikusan menedzseri pozíció • Csapatkapitány – tipikusan leader pozíció • Edző – inkább leader, de akár formális hatalom is • Szakszövetségi elnök – tipikusan leader • Főtitkár, projektvezető – elsősorban menedzser

Önkormányzati sportirányítás • Napjaink sportmenedzsereinek ismerniük kell az önkormányzatok működését, felépítését, döntési mechanizmusait, felelősségi körét ahhoz, hogy mindennapi munkájukban együtt tudjanak működni a településekkel. • Ismerniük kell a törvényi előírásokat, az önkormányzati rendszer sporttal kapcsolatos tevékenységeinek körét, a Sportbizottság működését, a települési sportkoncepciók felépítését.

2011. évi önkormányzati törvény és a sport • A törvény feladatként rögzíti, hogy az önkormányzat támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, melyek közé tartoznak a sporthoz kapcsolható egyesületek. • Helyben biztosítandó önkormányzati közfeladat a sport- és ifjúsági ügyek vitele is.

Sportbizottság megalakulása • A helyi önkormányzati választások végeredményének kihirdetése után megalakuló képviselő-testület a sporttal kapcsolatos feladatokat besorolja egy bizottságba (Ifjúsági, Sport- és Turizmusbizottság) • Létszám meghatározása – több, mint a felének települési képviselőnek kell lennie

A Sportbizottság feladatai • Figyelemmel kíséri és véleményezi a település sportéletét • Sporteseményeinek megvalósulását • Véleményezi az önkormányzati intézmények sporttevékenységgel kapcsolatos fejlesztési kérelmeit, sorrendiséget javasol • Javaslatok a sportfeladatok fejlesztésére, települési sportkoncepció • Éves települési verseny- és szabadidősport-naptár • Egészséges életmód népszerűsítése • Nemzetközi sportkapcsolatok • Megyei és országos sportszervezetekkel való kapcsolattartás

• A sport egy település életében olyan terület, ahol mindennel összefügg. • Legyen szó civil szervezeti munkáról, támogatási rendszerről, létesítmény fejlesztésről, szakági utánpótlás-nevelésről, versenyeztetésről, diákolimpiáról vagy egy szabadidős családi sportnapról.

Köszönöm a figyelmet!