7 ttel Terlet s teleplsfejleszts 1945 s 1990

7. tétel: Terület és településfejlesztés 1945 és 1990 között 1. A második világháború utáni újjáépítés (1945 -48/49) 2. Rákosi-rendszer (1948/49 -1956) 3. A Kádár-korszak terület-és településfejlesztése (1956 -1989)

Készítette: Szabó Tünde Anita

�Tisza és Duna hidakat felrobbantották �a nyersanyag-, energia- és munkaerőhiány az ipari termelés 1945 májusában a háború előtti szint alig 30%-a �jóvátétel fizetése a Szovjetuniónak �A Szovjetunió tulajdona magyarországi vállalatok és ingatlanok

� 1946 vége a 28 felrobbant tiszai és dunai híd felének helyreállítása � 114 vasúti hídból 100 üzembe helyezése � 1947 március 8220 teherautó, 8066 személygépkocsi és csaknem 15 ezer motorkerékpár �A vasúti közlekedés 500 darab gőzmozdony üzembe helyezése Truman-mozdonyok

�háború előtt 8373 db 2, 0 m-nél nagyobb közúti híd összhossza 67 136 m volt �felrobbantott hidak száma 1424 db 17%, hosszban 41% �a Duna- és Tisza-hidak 100%-ban pusztultak el � 1945 végéig a felrobbantott hidak több mint a felének helyreállítása �hároméves terv végére a hidak 90%-a újjáépült, 80%ban végleges vagy félállandó jelleggel

�A nagyobb nyílású hidak végleges jelleggel történő helyreállításának fő időszaka a hároméves terv és az első ötéves terv volt. �Budapesten �Szabadság híd �Margit híd �Széchenyi Lánchíd � 1950. november 7 óbudai Árpád híd � 1952 ősz Boráros téri Petőfi híd �Budapest alatti Dunaszakaszon két közös vasúti-közúti híd dunaföldvári, melyet a közúti Hídosztály és a bajai, melyet a vasúti Hídosztály állíttatott helyre

�Tisza-hidak közül szolnoki, a tokaji és a szegedi �tiszafüredi, csongrádi és algyői hidak � 1947 -48. évek szegedi Tisza-híd � 1948 -49. évek vásárosnaményi híd �első ötéves tervidőszakban új utak, azokon új hidak is épültek a fejlődő közlekedés igényeinek kielégítésére �megkezdődött hazánkban a feszített betonszerkezetek alkalmazása �kísérleti jelleggel szabadszállási alumínium híd

� 1946. augusztus 1 -én került sor �Sikere szovjet jóvátételi szállítások átütemezésével a kormány mérsékelni tudta kiadásait �Amerikai kormány átadta Magyarországnak a Magyar Nemzeti Bank aranykészletét �háború előtti bérszint jelentős csökkentése jól kereső rétegek béreit 60 -70%-kal, a munkásokét 30 -40%-kal

�új pénz bevezetése forint, váltópénze a fillér �szénbányák 1946. június 26 -ai államosítása �szénbányák államosítását 1946. december 1 -én a négy legnagyobb nehézipari komplexum a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. , a Ganzgyárak, a Weiss Manfréd Acél-és Fémművek Rt. és a Győri Vagon- és Gépgyár, és az érdeklődő körükbe tartozó cégek állami kezelésbe vétele követte � 1947. szeptember 29 a nagybankok és az általuk ellenőrzött cégek állami tulajdonba vétele �egyidejűleg a régi, kétszintű bankrendszer is megszűnt

�a Magyar Általános Hitelbankból Beruházási Bank �Pesti Magyar Kereskedelmi Bankból Külkereskedelmi Bank �a vidéki pénzintézetek jó részéből az 1949 -ben létrehozott OTP Országos takarékpénztár � 1947. november 28 államosították a bauxit- és aluminiumipart � mezőgazdaság kollektivizálása

�első hároméves terv 1947. augusztus 1 -én kezdődött és 1949 végére fejeződött be célja: az újjáépítés munkáját befejezve a tervperiódus végére a mezőgazdasági termelés közelítse meg az utolsó békeév szintjét, a gyáripari termelés pedig 27%-kal haladja is meg azt félsiker �ipari termelés 1949 -ben közel 40%-kal múlta felül az 1938 ast �mezőgazdaság az 1938 -as szintet sem tudta elérni

Újjáépítés a II. világháború után Széles Máté Attila

Magyarország a háború után �Verseny a szavazatokért �a kommunista párt a szovjetekre támaszkodott �földosztás �A városok és az ipar újjáépítés �élelmiszerellátás

Az élet normalizálása �élelmiszer és tüzelő �alacsony bérek és növekvő árak �Gazdasági Főtanács megalapítása �beszolgáltatási kötelezettség �Magyar Köztársaság

Intézkedések: �infláció megfékezése �bankóprés �értékálló pénz �az adók növelése �a kiadások visszafogása � a fogyasztási cikkekből készleteket felhalmozása �az ár- és bérrendszer megreformálása �Forint bevezetése

Európa szétszakadása „Vasfüggöny” A NATO és a Varsói Szerződés

Rákosi-rendszer (1948/49 -1956) Rákosi Mátyás „Sztálin legjobb tanítványa” крокодилъ

A Rákosi rendszer terület és településfejlesztési törekvései Készítette: Pólin Lénárd Geográfus MSc ter. település fejlesztés

Rákosi Mátyás

Rákosi Mátyás �A Magyarországi Tanácsköztársaság idején helyettes kereskedelmi népbiztos, majd a szociális termelés népbiztosa volt. � 1945– 56 között a Magyar Kommunista Párt illetve a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára. � 1952– 53 között a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke.

Rákosi korszak o Rákosi korszak 1945 -1956 o Alapjaiban formálta saját ízlésűre az országot o Sztálinista mintára építi a rendszert: személyi kultusz o Féktelen terror: ÁVH, Koncepciós perek, osztályidegen elemek eltávolítása gulag-táborba, pártellenzék pusztítása o Megalománia o Országos Tervgazdasági Tanács és az Országos Tervhivatal

Rákosi-címer az 1949. évi XX. törvényben elfogadott új állami jelkép

A Magyar Népköztársaság zászlaja, benne a „Rákosi-címerrel” (1949– 1956)

Kommunista hatalomátvétel és megszilárdulás �Utcára vitték a munkásokat skandálni �Szalámi politika (57%-os többségű KGP ellen) �„Kékcédulás választások” �Koholt vádak �Párt Betiltások �SZDP beolvasztása = Magyar Dolgozók Pártja �A későbbiekben munkatáborok (Recsk), Kitelepítések (Hortobágy)

Recski munkatábor

A Magyar Kommunista Párt törekvései 1945 -1948 ü 1945 -ös földreform (nagybirtok felosztás) ü Kollektivizálás és Kolhoz ("коллективное хозяйство„ "közös gazdaság" ü Tervgazdálkodás ü Államosítás

Az első ötéves terv (1950 -54): �Erőteljes, fokozott ütemű iparfejlesztési programot írt elő. �A beruházások 50%-át az iparba tervezték/ mezőgazdaságba mindössze 14%-át �az iparon belül a nehéziparba irányult a beruházások 90%-a, amely a mg, a könnyűipar és az élelmiszeripar elhanyagolásához vezetett. �Mo-ot a szén és acél országává akarták tenni (Gerő hirdette meg) �Az ország adottságait tekintve irreális. célkitűzésnek bizonyult, és beláthatatlan következményekkel járt.

Kommunista átalakítás céljai Vas- és Acél Országa: �Államosítani a bányaműveket illetve a vas és acél műveket �Nehéz- és hadiipar teljességgel indokolatlan erőltetett fejlesztése � 1949 -re befejeződtek az államosítások. Állami tulajdonba vették a 10 főnél többet foglalkoztató kis üzemeket és a bérházakat is

Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek 1950 -56’

Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek 1950 -56’

Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek 1950 -56’

Kollektivizáció és Rekviráció Üzemeket, az áruházakat, a földbirtokokat, az iskolákat, a színházakat, a mozikat, a könyvtárakat, a műkincseket, a gyógyszertárakat, a lakóházakat, egyes helyeken a kisiparosok műhelyeit és szerszámait a pénzintézeteket és a lakóházakat, ipari, bánya- és közlekedési üzemeket.

Szocialista Iparvárosok Decentralizált – Centralizált? Sztahanovista munkaverseny! Minőség helyett mennyiségi szemlélet! Ózd (Oxigénbefúvásos acélgyártás). Dunaújváros („Sztálinváros”) – (Vas- és acél kombinát) Budapest (Nehézipari centrum) Paks (Nehézipar és konzervipar) Tatabánya (Szénbányászat)

Sztahanovista munka és beszolgáltatási verseny

Ózdi iparvidék

Dunaújváros iparvidék

Tatabányai Szénbányászat

Köszönöm a figyelmet!

Szocialista városok területi elhelyezkedése

A Kádár-korszak terület- és településfejlesztése (1956 -1989) Kollektivizálás, téeszesítés A falu „szocializálása” (1960) Készítette: Major Orsolya

Előzmények Magyarország… � 1944. ősze újra megszállt terület (erőszak, fosztogatások, elhurcolás, háborús károk) �demokratikus újjáépítése - MKP (földreform) �háborús vesztes � 1945. február-március: földigénylő bizottság � 1945. VI. tc. - földosztás

Tildy-kormány �földosztás befejezése, bányák és erőművek államosítása �élelmiszerhiány, éhínség (városiak!), áruhiány segélyszervezetek: UNRRA, amerikai zsidó JOINT �mezőgazdasági termékek beszolgáltatása, adók kivetése

Mezőgazdaság �kezdetben nem célterület; majd az agrárpolitika célja: szövetkezetesítés � 1945 -46. termelőszövetkezetek (kolhoz, szovhoz) � 1948. 12. Kormányrendelet a téeszek alakításáról és működéséről (3 fejlettségi szint)

Egyéb változások �A vas és acél országa - „ 3éves terv” (nehézipar <–> mg. , könnyűipar) �A közlekedés helyzete 1949. Ferihegy reptér

Migrációs változások �társadalmi átalakulás az ország elhagyása, személyi veszteségek, deklasszálódás domináns réteg: kistulajdonos (27 -> 47%) nagyon gazdagok, nincstelenek alkalmazottak számának változása �az életszínvonal növekedése számokban �csökkenő munkanélküliség

Településhálózati változások �falusi lakosság(II. vh. után) � 1949. Bp. és 3 vidéki város (100 E fő) �XX. sz. II. fele: nagybirtok, tanya helyzetének változása � 1949. városban(54) a népesség 1/3 -a, 2/3 falvakban, tanyákon (1949 -ben külterületen élők száma 1576000 fő) �a városok eloszlása egyenlőtlen; városhiányos térségek �a városok számának növekedése

A második hullám Rákosi: Vas-acél országa � 2 fő cél: nehézipar fejlesztése; a mg. -i tulajdonviszonyok megváltoztatása, azaz a szövetkezetesítés folytatása �’ 50 -es évek eleje: munkanélküliség megszűnése (nők is!), ipar dinamikus fejlődése – új gyárak (pl. Szálin Vas- és Acélművek, almásfüzitői timföldgyár) �új városok (Inota-Várpalota, Kazincbarcika, Sztálinváros, Oroszlány) �nincs: felújítás, karbantartás, IS fejlesztés (vasút, Bp. -i tömegközlekedés) �a szegénység dominál �főváros <-> vidék

Az I. 5 éves terv (1950 -54) � 67 milliárd Ft a gazdaságba (ipar) � mg. teljes kollektivizálása � téeszekbe kényszerítés (magas adóterhek, beszolgáltatás, ÁVO -„elszámoltatási bizottság”) � ingatlancserék a földdel rendelkezők „lehetőségei”

A téeszek súlyának változása 1948 -1953 Téeszek száma Téesz tag Szántóte rület nagyság a (hold) Téesz átlagos területe (hold) Téesz munkás 1948. vége 468 13000 50000 76000 32000 1953. nyara 5000 < 370000 12500000 230000

�Kulákok (megszorítások: adók, hitelek, gépek, gazdasági épület - lakóház, családi fenyegetések) �Magángazdaságok száma, magántulajdonok részesedése , mg-ból élők számának változása �Gépesítésbeli lemaradás, művelési technika szerény fejlődése, a szakértelem hiánya => termelés növekedése mérsékelt => élelmiszerhiány => 1951. jegyrendszer

Nagy Imre kormánya �beruházások módosítása �nagyberuházások leállítása �Agrárpolitikai változások: kuláklista eltörlése magánparaszti adóterhek csökkentése; beadási hátralék 1954. új beszolgáltatási rendszer téeszek száma: 5100 -> 4381 tagok száma: 370 ->230 művelt terület nagysága: 2, 5 M -> 1, 6 M hold �javul a parasztság és a nyugdíjasok helyzete

Hegedűs András miniszterelnöksége �„resztalinizáció” �beszolgáltatás, erőszakos kollektivizálás (1955 -ben újra 5000 a téeszek száma!)

Kádár korszak mezőgazdasági politikája � 1956. forradalom – a parasztellenes agrárpolitikai követelések megvalósítása � 1958. a mg. teljes kollektivizálása (téesz- lelki „kényszer” ) � 1960. vége: vállalkozói szervezetté alakulás (kolhoz) � 1961 -től gépek vásárlása � 1962: 1, 2 M téesztag, majd munkaerőhiány � 1970 -1977: (eltérés a kolhozmodelltől) növekszik a magángazdaságok száma, a háztáji gazdálkodás felvirágoztatása �magánosítás, privatizáció, gazdasági szerkezetváltás

MKP röpirat

Beszolgáltatás

Beszolgáltatás

Államosítás

Államosítás

A kollektivizálás Magyarországon Készítette: Farkas Bertalan Földrajz BSc 2. évfolyam

Tartalom �A kollektivizálás fogalma �Előzmények: �Szovjetunió �A II. vh és a kommunista diktatúra kiépítése �A kommunista gazdaságpolitika Magyarországon �A kollektivizálás folyamata: 1. , 2. és 3. szakasz �Az 1967 évi III. és IV. törvény

A kollektivizálás fogalma �Kollektivizálás: �Eredeti értelmében a közösségi tulajdonba vételre vonatkozik, a mezőgazdaság átszervezését, a kommunista gazdaságpolitikában a paraszti magángazdaságok erőszakos felszámolását és területükből mezőgazdasági nagyüzemek (termelőszövetkezet) kialakítását jelenti. �Kényszerítő eszközökkel vették rá a parasztokat arra, hogy adják be a földjüket a szövetkezetbe.

Előzmények Szovjetunió � 1924: Lenin halála, Sztáliné a hatalom � Totális diktatúra, tisztogatások, személyi kultusz, NKVD � Tervgazdálkodás, erőszakos iparosítás (nehézipar) � Mezőgazdaságban kollektivizálás � Kolhozok (TSZ) és szovhozok (állami gazdaságok) � Kuláktalanítás, Kulákok a GULAG-ra � Ukrán parasztság kiéheztetése

Előzmények �A II. vh és a kommunista diktatúra kiépítése � 1941: Jugoszlávia, SZU megtámadása, hadüzenet USAnak � 1944: sikertelen kiugrás, Szálasi, utolsó csatlós állam � 1944 dec. 22: Ideiglenes Kormny: koalíció � 1945 jan. 20: Mo fegyverszünetet köt � 1945 febr. 4 -11 : Jaltai konferencia, K-Európa a SZU-é � 1945: újjáépítés, földosztás, választások: FKg. P � 1946: köztársaság, Baloldali Blokk, szalámitaktika � 1947: kékcédulás választások: MKP � 1948: MDP, nyílt diktatúra � 1949: egypárti választások, tanácsköztársaság

A kommunista gazdaságpolitika Magyarországon �Állami tulajdon, nincs magántulajdon �Tervgazdálkodás, nehézipari beruházások � 1947: első 3 éves terv � 1950: első 5 éves terv �„A vas és acél országa” �Szocialista iparvárosok �Mezőgazdaságban kollektivizálás

A kollektivizálás folyamata � Beszolgáltatási rendszer, kulákok � Padlássöprések � Szovjet mintára termelőszövetkezetek � Kezdetben erőszakos belépés, majd engedmények (háztáji) � 3 szakaszból állt: 1948 -1953, 1953 -1958, 1958 -tól

Az egyéni gazdaságok megoszlása területnagyság szerint 1949 közepén Forrás: Dr. Fenyő, György : Földjog és földügyi intézmény-hálózat 1. A földtulajdon és a birtokszerkezet 1945 -1990 között

Képek, plakátok Forrás: http: //www. mozaweb. hu/Lecke. Tortenelem-Tortenelem_8 A_Rakosi_diktatura-102082

1. szakasz: 1948 -1953 �Erőszakra történő belépés �Ellenállás �A tagok száma lassan nőtt

1. szakasz: 1948 -1953 �A TSZ-ek számának, taglétszámának alakulása 1948 és 1953 között Forrrás: http: //www. prmara. eoldal. hu/cikkek/tortenelem/a-rakosi-korszak. html

2. szakasz: 1953 -1958 � 1953: Sztálin halála, változás �Rákosi helyett Nagy Imre a hatalmon �Csökkentették a beadási kötelezettségeket, törölték a beszolgáltatás elmulasztásáért kirótt börtönbüntetéseket és egyéb kedvezményeket adtak. �A fokozatos meggyőzés elve került előtérbe. �Ennek ellenére 376 ezer TSZ tagból 150 ezer kilépett és fellendült az egyéni gazdálkodók kedve

3. szakasz 1958 -tól �Kimondják, hogy a szocializmus alapjainak lerakása a föld kollektivizálása nélkül nem lehetséges. �A fokozatosság elvét betartva szervezték az embereket a TSZ-be. Ennek hatására rohamosan nőtt a TSZ tagok száma, ami 1961 -re elérte a 1, 1 millió főt. � 1960 -ban az Országgyűlés határozatot hoz a falu szocialista átalakításáról. Megengedték a parasztoknak a megtermelt feleslegük eladását. �Bevezették a földjáradékot, a nyugdíjbiztosítást és az öregségi járadékot. Javult a szakember ellátottság és a gépesítettség. �Kiépült a háztáji

1967. évi III. törvény a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről

Általános rendelkezések � 3. § A termelőszövetkezet a tagok önkéntes személyi és vagyoni társulása útján létrehozott szocialista mezőgazdasági nagyüzem, amely a szövetkezeti tulajdon alapján, a közös és háztáji gazdaság összekapcsolásával, tagjai munkájával, a termelőszövetkezeti demokrácia rendszerében, a népgazdaság érdekeivel összhangban, önálló szövetkezeti vállalatszerű gazdálkodást folytat, megvalósítja a tagság társadalmi egységét és szocialista nevelését. A termelőszövetkezet szervezete A TERMELŐSZÖVETKEZET SZERVEI 15. § (1) A termelőszövetkezet testületi vezető szervei: a közgyűlés, a vezetőség és az ellenőrző bizottság. (2) A vezetői feladatokat a tisztségviselők, az üzemi vezetők és más vezetők látják el. (4) Egyes feladatok ellátására a termelőszövetkezetben bizottságok szervezhetők.

TISZTSÉGVISELŐK ÉS ÜZEMI VEZETŐK � 28. § (1) A termelőszövetkezet tisztségviselői: az elnök, az elnökhelyettes és a közgyűlés által választott állandó jellegű bizottságok elnökei. � (2) A termelőszövetkezet üzemi vezetői: a főmezőgazdász(…), a főkönyvelő, a szervezeti egységvezetők, az állatorvos és a jogtanácsos. Az üzemi vezetőket és más szakembereket a vezetőség bízza meg. A termelőszövetkezet vagyona � 37. § (1) A termelőszövetkezet tagja köteles a saját, valamint a vele közös háztartásban élő családtagok (…) használatában levő összes földet a termelőszövetkezetbe bevinni. � 39. § (1) A belépő tag köteles (…) térítés ellenében a termelőszövetkezet tulajdonába adni a saját és a vele közös háztartásban élő családtagok tulajdonát képező, a háztáji gazdaság kereteit meghaladó vagyontárgyakat.

A termelőszövetkezet gazdálkodása � 43. § (1) A termelőszövetkezet mezőgazdasági termelést és feldolgozást, szolgáltatást és más kiegészítő tevékenységet, valamint beszerzést és értékesítést végez. TERVKÉSZÍTÉS � 45. § A termelőszövetkezet tervszerű üzemi gazdálkodásának megvalósítása érdekében köteles éves termelési és pénzügyi tervet (a továbbiakban: éves terv) készíteni. (…) A közös munka teljesítése � 58. § (1) A termelőszövetkezetben a közös munkát a tagok és családtagok végzik. � (2) A közös munkában való részvétel a termelőszövetkezet minden tagjának joga és kötelessége. � (3) A termelőszövetkezet köteles gondoskodni tagjainak az adottságoknak megfelelő rendszeres és képzettségük szerinti foglalkoztatásáról.

Háztáji gazdaság � 69. § (1) A termelőszövetkezet tagja háztáji gazdaság fenntartására jogosult. � (2) A háztáji gazdaság a termelőszövetkezeti tagok kisegítő gazdasága, amelynek célja a tagok és a családtagok háztartási szükségleteinek kielégítése és jövedelmének fokozása. A háztáji gazdaságban árutermelés is folytatható. � (3) A közös és a háztáji gazdaság egymással szorosan együttműködő szerves egység. � 70. § (1) A termelőszövetkezeti tag háztáji gazdasága magában foglalja: � a) a háztáji gazdálkodás célját szolgáló gazdasági épületeket; b) a háztáji állatállományt; c) a háztáji gazdálkodás folytatásához szükséges anyagokat, munkaeszközöket és kisgépeket; d) a háztáji földet. � (2) Az (1) bekezdés a)-c) pontja alatt felsorolt vagyontárgyak személyi tulajdonban vannak.

A háztáji föld �(2) A háztáji föld területe termelőszövetkezeti tagonként 800 -1600 négyszögöl (2877 -5755 m 2) lehet. A háztáji szőlő és gyümölcsös területe (…) nem haladhatja meg a 800 négyszögölet (2877 m 2). �(3) A tag a belterületen, zártkertben vagy közvetlenül a tanya körül levő földjét személyi tulajdonjoga alapján háztáji földként használja.

Plakátok Forrás: http: //www. biztositasimuzeum. hu/targy. php? id=70 Forrás : http: //www. cultiris. com/kepek/adatlap/37544

1967 évi IV. törvény a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről

Kívülállók földjeinek megváltása � 3. § (1) A kívülállók tulajdonában levő olyan földek, amelyek e törvény hatálybalépésekor termelőszövetkezet használatában vannak, megváltás ellenében termelőszövetkezeti tulajdonba kerülnek, kivéve, ha a tulajdonost a megállapított időpontig termelőszövetkezetbe tagként felveszik. � (2) Továbbra is a termelőszövetkezeti tag tulajdonában marad a tagnak az a földje, amely termelőszövetkezeti használatban van.

A föld utáni térítés � 11. § A termelőszövetkezet a törvény alapján tulajdonába került földért (erdőért, telekért, épületért) a volt tulajdonosnak (…) a Minisztertanács által meghatározott mértékben és módon térítést köteles fizetni. A termelőszövetkezeti földtulajdon tartalma � 12. § (1) A termelőszövetkezetet a tulajdonában vagy egyéb címen használatában levő föld tekintetében megilleti a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének joga, továbbá - e törvényben meghatározott keretek között - a rendelkezés joga.

Személyi földtulajdon és földhasználat � 21. § (1) Állampolgároknak a község (város) belterületén levő földjei legfeljebb 1600 négyszögölig (5755 m 2) személyi tulajdonban vannak. � (2) Zártkertben a szőlő és gyümölcsös(…) legfeljebb 800 négyszögöl (2877 m 2), az egyéb zártkerti terület pedig legfeljebb 1600 négyszögölig (5755 m 2) van személyi tulajdonban. � 23. § (1) A termelőszövetkezet tagjának személyi földhasználata a háztáji földön valósul meg.

A zártkerti földek tulajdona és használata � 26. § (1) Zártkert a község (város) külterületének nagyüzemileg nem művelhető, elkülönített része. � (2) A zártkertnek az a rendeltetése, hogy az állampolgárok személyi földtulajdona és földhasználata a belterületen kívül - ott állandósuljon. Vegyes és záró rendelkezések � 34. § Térítés ellenében állami tulajdonba kell venni a termelőszövetkezeti tagoknak más község (város) területén fekvő azokat a földjeit, amelyek nem kerülhetnek vagy nincsenek átadva termelőszövetkezeti használatba

A kolhoz és a TSZ összehasonlítása

Az Új Gazdasági Mechanizmus (1968) Országos településhálózatfejlesztési koncepció – OTK (1971) Készítette: Schlosser Aletta Dóra

BEVEZETÉS TELEPÜLÉSHÁLÓZAT § térbeli rend - szabályszerűség § települések összessége § részei – településhierarchia § ≈ településrendszer TELEPÜLÉSHÁLÓZATI PROBLÉMACSOPORTOK § Sűrűsödési és átrendeződési konfliktus § Csomópontok gyengesége § Hiányok / lyukak a hálózatban § Hálózati kapcsolatok / kohézió § Hálózatmenedzsment (irányítás)

A településhálózat alakulása Magyarországon Trianontól a II. világháborúig Trianoni döntés a településhálózat súlyos átalakulása Területi veszteségek kompenzálása: - funkciók - pótlás más városokkal = mai regionális centrumok / régióközpontok (5) (+ Budapest) Vonzáskörzetek hálózata: - központ nélkül maradt kistérségek - kistérség nélkül maradt központok Magyarország felosztása 1920 -ban

A településhálózat alakulása Magyarországon 1945 -től a Koncepció elfogadásáig (’ 50 -es évek) 1951 – az első országos településfejlesztési elképzelés + TERINT 1957 – nincs komolyabb előrelépés 1958 – a népgazdasági tervezés része § ipar § Budapest § cél: a falvak és városok közti különbség felszámolása, a lakosság életszínvonala a. , erőltetett iparosítás – szocialista városok b. , ingázás: falvak – kisvárosok c. , aprófalvas térségek problémája – megyerendszer – tanyarendszer A települések osztályba sorolása a TERINT kapcsolata alapján (1951) Forrás: Hajdu Z. 1989

A településhálózat alakulása Magyarországon 1945 -től a Koncepció elfogadásáig (’ 60 -as évek) 1963 – Magyarország Településhálózat-fejlesztési Tanulmányterve • településkategóriák • regionális szemlélet érvényesül • regionális központok hálózata • 9 régióközpont • a megyék első településhálózati terve § gazdasági célok > társadalmi célok § cél: a területi, társadalmi konfliktusok megakadályozása 1969 – Országos Településhálózat-fejlesztési Keretterv Régióbeosztás az 1963 -as településhálózat-fejlesztési koncepció alapján Forrás: Perczel K. , Gerle Gy. , 1966

Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció 1971 § települések hierarchikus rendje – nagyság, népességszám § funkció, szerep, szolgáltatás megállapítása települési formák § Budapest § 5 ellenpólus nagyváros fejlesztése § ÉK-DNY ipari tengely § ipartelepítés: Alföld § aprófalvas térségek faluközpontok § városhiányos térségek városok alapítása § pénzelosztás § a termelőerők területi elrendezése § infrastruktúra fejlesztése § a lakosság életkörülményei § megyei tanácsok

Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció 1971 Budapest Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr megyeszékhelyek, + Sopron, Baja, Nagykanizsa, stb. • Regionális gondolkodás • Funkcionális és hálózati szempontok § 2000 -ig várossá fejleszthető települések § 130 kiemelt szerepkörű központ § 3000 település szabályozása Központi szerepkör nélküli települések • megszűntek az alapellátási elemek • elvándorlás • közlekedés

Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció 1971 BÍRÁLAT § konfliktus – nem támaszkodik reális alapokra § csak a településhierarchia csúcsa § csak a célokat részletezi ––– § egyoldalú városfejlesztés egyenlőtlenségek § stagnáló települések nincs megoldás § helyi adottságokat nem vesz figyelembe ––– § gazdasági-ipari válság § Budapest domináns Az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció középfokú és magasabb szerepkörű központrendszere és a tervezési-gazdasági körzetek, 1971 Forrás: Hajdu Zoltán

Az 1971. évi OTK Halmai Márton - TTUOMT II. évfolyam, Földrajz BSc, Idegenforgalmi szakirány

Az OTK előzményei �Politikai � 1968: új gazdasági mechanizmus életszínvonal emelkedése, vállalkozói jókedv megjelenése �Kádár János: lojalitás bizonyítása drasztikus centralizáció �Tudományos � Évtizedes viták a célkitűzések és a gyakorlat körül � Folyamatos publikációk településfejlesztési témákban � Eredmény: minőségileg új politika szükséges!

Az OTK tartalma �Teljes településrendszerre vonatkozó stratégiai terv �Redisztribúció lépcsői szerinti differenciáció �Hierarchia-szintek kialakítása (6 szint) � 127 település (4%) �Fejlesztési források 83%-a �Gyorsított urbanizációs folyamatok indukciója �További települések (cirka 3000) alá-fölé rendeltsége: megyei tanács �∑ eddig nem tapasztalt tudatosságot áraszt + megadja a politika stratégiai céljait és a társadalmi-gazdasági fejlődés követelményeivel való összhangot

A hierarchia-szintek 1. Budapest 2. Kiemelt felsőfokú központok 3. Felsőfokú központok 4. Részleges felsőfokú központok 5. Teljes körű középfokú központok 6. Részleges középfokú központok

A hierarchia-szintek - Budapest • Fejlesztésével kapcsolatban nemzetközi összevetések reális lehetőségét jósolja • Egyértelmű kiemelés

A hierarchia-szintek – Kiemelt felsőfokú központok • Regionális centrumok • 1, 5 millió lakos felsőfokú szerepkörét biztosítják • Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr

A hierarchia-szintek – Felsőfokú központok • Megyei szintű felsőfokú szükségletek ellátása • Nyíregyháza, Szolnok, Kecskemét, Békéscsaba, Székesfehérvár, Szombathely, Kaposvár

A hierarchia-szintek – Részleges felsőfokú központok • Felsőfokú központok segítése, saját térségen belüli feladatok ellátása • Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Sopron, Tatabánya, Veszprém, Szekszárd, Baja, Eger, Salgótarján, Dunaújváros, Hódmezővásárhely

A hierarchia-szintek – Teljes körű középfokú központok • Járásnyi területen középszintű szerepkör biztosítása • 64 település, pl. : Karcag, Kazincbarcika, Szigetvár, Balassagyarmat, Pápa, Mosonmagyaróvár, Kalocsa

A hierarchia-szintek – Részleges középfokú központok • Teljes körű középfokú központok munkájának segítése • 39 település, pl. : Hajdúszoboszló, Sárospatak, Kunszentmárton, Dabas, Kapuvár, Barcs

Az OTK értékelése Pozitívumok • tudatosította a települések összetartozását, hálózat-jellegét • településekkel kapcsolatos érdekek tudatosítása • lokálpatriotizmus erősödése, helyi energiák aktiválása • Budapest túlsúlyának alapvető csökkentése • nagy és középvárosok dinamikus fejlődése, a fejlesztésekhez kedvezőbb feltételek teremtődése • városhiányos területek központokkal való ellátása várossá nyilvánítások! • városi funkciók átalakulása • hierarchia-szinten belüli kiegyenlítődés • rávilágít a tudományos kutatások szükségességére

Az OTK értékelése Negatívumok • nem sikerült átfogni a településhálózat egészét (kicsi, de legfontosabb rész fejlődését irányítja) • nincs összhang a terület-, a településfejlesztés és a közlekedéshálózat fejlesztése között • megyehatárok megnövekvő szerepe • túlzott jelentőséggel bír a hierarchia • települések ellenkező hozzáállása, eltérő viszonyulás • népességbeli kérdések, rurális térségek migrációja • nincs összehangolt centrum-vonzáskörzet fejlesztés • érdekkülönbségek, aggályok • városhiányos területek látványos csökkenése, DE egyes térségekben hiányzik az igazi város (fejlődési motor)

Vajon hatékony volt a koncepció? � Egy várható eredmény, prognózis, mely az OTK-tól függetlenül beteljesül? � A településhálózat globális makrofolyamatok eredménye � Roppant nehéz eldönteni; nem élte meg a tervezett időt � Haszna, javai: � Deklarálta a területi, települési szempontok létét � Szélesebb körben elfogadtatta a ‘regionális gondolkodást’ � Funkcionális és hálózati szempontok előtérbe helyezése � Infrastruktúrális fejlesztések arányának növekedése � Megyék közötti különbségek mérséklődése �DE � Tervutasítás, sematikus modellek -> alkalmatlan az irányításra � Célok világosak, az oda vezető út nem! � Műszaki és közigazgatási szemlélet: társadalmi problémákat

Az OTK utóélete, megítélése �Periodikusság � 1970 -es évek � pozitív visszhangok, támogatás � 1980 -as évek � Változás � Kritikák megfogalmazása � Felülvizsgálatok � 1990 -es évek � Alapvető elutasítás � 2000 -es évek � ‘újrafelfedezés’ � Aktualizálás � Dokumentum törekvések szakmai rehabilitációjára mutató

Harmadik út? Polgárosodás a vidéki Magyarországon

Hipotézisek a hazai társadalomfejlődés alternatíváiról �Az író nem tartotta könnyen járható útnak a 80 -as években az államszocializmusból a fejlett kapitalizmusba való átmenetet, ezért egy új társadalmi formáció kialakulását várta, és ezt nevezte a „harmadik útnak”(„szocialista vegyes gazdaságnak”)

�A lengyel, a porosz, a magyar értelmiségiek egy évszázadon keresztül a „harmadik út”eszméjének bővületében éltek. �A kelet-európai értelmiségek, akik inkább középeurópainak nevezték magukat a nyugati pénzhajhász és anarchisztikus kapitalizmus és a keleti tradicionalizmus és despotizmus közé szorulva látták magukat.

�A harmincas években földreformot szorgalmaztak, hogy a családi kisgazdaságok , különösen a piacra termelő kertgazdálkodás felé orientálódjon, mind gazdaságilag és társadalmilag �Kelet-Európa 1949. évi szovjetizálása és a mezőgazdaság erőszakos kollektivizálása hatására úgy tűnt, hogy véglegesen felszámolták egy harmadik út lehetőségét.

Magyarország különbözik a többi kelet-európai országtól. 1. Magyarországon az agrártermelés nagyobb hányada származik a családi vállalkozásból. 2. Míg Mo-on a családi agrártermelés részesedése az össztermelésből stabil volt az utóbbi évtizedekben, addig a legtöbb országban csökkent. 3. Elméletünk szempontjából a legfontosabb az, hogy a polgárosodás , a családi vállalkozás újjáéledése K-Európában mintha csak Mo-on lenne megfigyelhető

A családi agrártermelés kiterjedése és dinamikája a kollektivizált szocialista gazdaságokban

A magyar eset Mo. a 80 -as évek közepén befejzte az iparosítást, posztindusztriális korszakba lépve még mindig nagy falusi népességgel rendelkezett s nagy hányada termelt élelmiszert. 2. A családi agrártermelés stabil maradt , a hanyatlás jeleit más vonatkoztatásban ellensúlyozták a növekedési tendenciák. 3. A közelmúlt agrártörtének legfontosabb eseménye a mezőgazdasági kisvállalkozások megszületése. 1.

A szocialista országok a posztindusztriális korszakban Az 1970 -es évek elején végzett kutatások meglepő eredményt mutattak a városi-falusi népességeloszlás adataiban. �A falusi népesség lassan csökkent a szocialista extenzív iparosítás folyamán. �Jelentősen lecsökkent a mezőgazdasági népesség aránya

A nem mezőgazdasági népesség aránya: � 1949 12, 3% � 1960 23, 6% � 1970 32, 2% Ez abból eredt, hogy az iparosítás és a kollektivizálás hatására sokan az iparban vállaltak munkát, de nem akartak vagy tudtak a városokba költözni, ezért ingázni kezdtek. � 1949 -ben a falusi lakosság 76%-a volt agrárnépesség, míg a 70 -es évek közepén a falusi lakosság többsége a mezőgazdaságon kívül dolgozott. Ez a folyamat az alulurbanizáltság.

�Az alulurbanizálódást az tette lehetővé, hogy az ipari munkások első generációja, amelyet a kollektivizálás a városi iparba tanított „kárpótlásként” megtarthatta a családi törpegazdaságot. �A családi törpegazdaságok a kollektivizálás után is jelentős szerepet játszanak. �A községi lakosságnak 90, a városinak 30%-a állított elő mg-i terméket 1982 -ben �Így a családi agrártermelés szempontjából az első helyen álltunk a szocialista országok között.

Változások a családi agrártermelésben az elmúlt évtizedben �Az elmúlt évtizedben a családi vállalkozások száma és a családi művelés alatt álló földterület száma csökkent, míg a szocialista, iparosított, bürokratikusan szervezett nagyüzemi vállalkozás pedig növekedett. � 1972 -ben és 1982 között a vállalkozások száma 11%-al a művelés alatt álló földterület 23%-kal csökkent.

Okok: �A 70 -es években pénzbeli kárpótlást vagy takarmányt adtak, ha lemondtak a háztájiról �Sokan áttértek az állattenyésztésre �Az öregek nem léptek be a szövetkezetbe, lassan kihaltak � 2 hektáros vagy nagyobb gazdaságok hanyatlása

A kollektivizált szocialista mezőgazdaságban folyó családi termelés alternatív elméletei

Három különböző elméletet ismerünk: �Proletarizálódási elmélet �Paraszt-munkás elmélet �Félbeszakadt polgárosodás elmélete

Proletarizálódási elmélet Ez volt a szovjet típusú mezőgazdaság hivatalos teoterikusainak elmélete. E felfogás szerint a családi agrártermelés átmeneti jelenség. A szocialista mezőgazdaság fejlődése során fokozatosan, de elkerülhetetlenül „iparszerű termelési rendszerré alakul át, a volt parasztság, pedig a teljes proletarizálódás felé halad.

A paraszt-munkás elmélet Ide tartoztak azok az ipari munkások, akik megtartották vidéki lakóhelyüket és részt vállaltak a családi agrártermelésben

A „félbeszakadt polgárosodás” elmélete � A „polgár” és a „polgárosodás” jelentésváltozásai. A sztálinista időszakban a „polgár” negatív címke volt, jelentését figyelmenkívül hagyták és a kispolgárral vagy a kapitalistával azonosították.

Metateorikus következtetések �Ennek a „harmadik utas” stratégiának az a lényege, hogy a gazdaság-és társadalompolitikához a hazai polgári fejlődést hangsúlyozza, célja, hogy a polgárosodó értelmiség mellé felzárkóztasson egy izmosodó, egymással versenyben felnövő nemzeti tulajdonos polgárságot, nem csupán a mezőgazdaságban, hanem a gazdaság minden területén

Energiatengely (fordizmus „virágkora” Magyarországon)

A beruházások alakulása volumenértékben Magyarországon (1950=100%) Forrás: Századok statisztikája (2001) KSH, 45. p

Terület- és településfejlesztés Magyarországon a rendszerváltozásig (Összefoglalás) 1. Honfoglalás- államalapítás területfejlesztési következményei � 2. A feudális Magyarország területfejlesztése � � � 3. Regionalizáció az önkényuralom korában A dualizmus területfejlesztése � � 6. 7. 8. Széchenyi István területfejlesztési tevékenysége Bach-korszak � 5. Nemesi vármegyék, tatárjárás után – várépítések (IV. Béla) Török ellenes harcok, elnéptelenedés Betelepítések, Mária Terézia és II. József regionalizációja Reformkor � 4. A királyi vármegyerendszer – Szt. István államszervező munkája, egyházszervezet kiépítése Árvízmentesítés – lecsapolás Vasútépítés Urbanizáció Polgári vármegyék Trianon és a két világháború közötti területfejlesztés Újjáépítés 1945 -48 A terület- és településfejlesztés szocialista öröksége(1948 -1990)

A szocialista örökség (Aubert Antal alapján) 1. Szakasz: 1950 -es évek Szocialista közigazgatás tanácsi megye(1948/49) Erőltetett iparosítás: energiagazdaság → hagyományos nehézipar – Északi- és Dunántúli-középhegység tengelye, Migráció: Alföld → Budapest, Dunántúl, ipari tengely, Központi tervezés → nincs elkülönült területfejlesztési politika. 2. Szakasz: 1960 -as évek � � Iparosítás: feldolgozóipar → dekoncentráció → helyi ingázó körzetek, 1959 MSZMP kongresszus – területfejlesztési cél megfogalmazása: vidéki ipartelepítés – megyeszékhelyek és az 5 vidéki nagyváros (Boudeville „növekedési póluselméletének hatása).

A szocialista örökség 3. Szakasz: 1970 -es évek � � � Alapiparosodás befejezése, szolgáltató szektor növekedése, 1968 -as reformcsomag → életkörülmények területi közelítése (ipartelepítés önmagában nem elég), → gazdasági szerkezetváltás. Posztindusztriális fejlődés nem kezdődött meg → eladósodással konzervált! Regionális fejlesztés: infrastrukturális beruházásokat kívánt volna, de nincsenek források! 1971 OTK kiegyenlítés a cél – de a különbségek erősödtek

A szocialista örökség 4. Szakasz: 1980 -as évek � � � Ellentmondásos folyamatok: � A regionális politika a legelmaradottabb területek elé fordult („a halmozottan hátrányos térségek felzárkóztatása”), � Új regionális folyamatok formálódtak � Budapest újabb kiemelése megindult, � Mezőgazdasági jövedelmek csökkenése – az Alföld hátránya fokozódik (iparosítása nem hozott eredményt). 1982 – új magánvállalkozási formák (GMK, PJT, Kisszövetkezetek) – magángazdaságok erőteljes földrajzi koncentrációja (Budapest 50%, vidéki nagyvárosok 25%) 1986 – helyi tanácsok önállóságának erősítése

A szocialista örökség A szocialista időszak regionális fejlődését a nagy térségek közötti különbségek mérséklődése és a városhálózat kiépülése jellemezte, � a településhálózat inkább csak formailag modernizálódott (falu-város életkörülménykülönbsége, helyi önszervezésre képes társadalom hiánya), � befelé forduló gazdaság, nagyvállalati vertikális integráció (fordizmus) belső piaci hálózatok gyengék települési-, térbeli koordináció hiánya, � a terület- és településfejlesztési politikának csak önálló kompetenciája nem volt, de kiegyenlítő hatása valamennyire érvényesült (nem derült ki, hogy mely régió vagy település mennyire alkalmas a modern gazdaság működtetésére). �

Elmaradott falusi térségek ÉKMagyarországon

Halmozottan hátrányos helyzetű települések Magyarországon az 1980 -as évek közepén