2 ttel A terlet s teleplsfejleszts trtnete s

2. tétel: A terület- és településfejlesztés története és földrajzi feltételei a Kárpát-medencében

A kárpát-medencei földrajzi környezet jellemzői és azok változásai a történeti korszakokban

A 1. Kárpát-medence domborzatának jellemzői Nagymedencei jelleg • • • 2. 3. 4. peremhegységek köztes választóhegységek 3 eltérő jellegű belső medence � Kis-Alföld � Nagy-Alföld � Erdélyi-medence A peremhegységek erőteljesen tagolt domborzatúak � „magas” hegységek � középhegységek � belső medencék � félmedencék � széles átmenő völgyek � keskeny belső völgyek A belső medencék domborzata kevésbé tagolt � részben tagolt domborzatú dombságok (Erdély) és hegylábi felszínek � döntően sík felszínű hordalékkúp síkságok � feltöltődő alacsony helyzetű síkságok A peremhegységek és a belső medencék találkozásánál egy erőteljes domborzati perem jött létre, amelyen igen összetett futású és jellemző völgykapukkal tagolt

A KÁRPÁT-MEDENCE DOMBORZATI TAGOLTSÁGA 1. medencesíkságok 2. középhegységek dombságok 3. peremi magashegységek

A Kárpát-medencei vízhálózat jellemzői 1. 2. 3. 4. 5. Befelé irányuló hierarchikus vízhálózat, egy a nagymedencén átfolyó folyammal a Dunával Két nagyobb – Kis-alföld és Erdély – és több kisebb gyűjtő medencére tagolódik Legjelentősebb közvetlen medencei gyűjtő folyó a Tisza A mellék folyók jelentős része teljes medencei futású (a hegyvidéki eredettől az alacsony hordalékkúp-síksági torkolatig (pl. Tisza, Szamos, Körösök, Maros, Hernád, Garam, vág) Igen jelentős a vízzel borított területek nagysága az alacsony hordalékkúpokon és a feltöltődő síkságokon a Duna, a Tisza, a Bodrog, a Szamos, a Körösök, a Maros, a Temes, a Dráva, a Sárvíz, a Kapos, a Balaton és a Fertő -tó mellett � � időszakosan vízzel borított területek – magas árvíz által elöntött állandóan vízzel borított területek

RÓMAI PROVINCIÁK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN a) erdős hegyvidékek (erdő-térszín) b) állandóan, vagy időszakosan vízzel borított síkság (folyó-térszín) c) megtelepedésre kedvező síkság és dombvidék (település-térszín)

Az avar megtelepedés a Kárpát-medencében a 7 – 8. században a) erdős hegyvidék b) vízzel borított síkságok c) megtelepedésre kedvező síkságok és dombvidékek

A téli- és nyári szállások Etelközben Nyári- (kis) szállás, a nemzetségek ideiglenes szállása A folyóközi hátakon a sztyeppén, ideiglenes nyári-szállások lyó Kaszálók til) (E Tav (Sz aszi k ent i -Gy hajtás örg y) Fo A csordák legelőterülete F ga olyó Ős z lé m (Sz i beh ria e ent ajtá er nti -M s dő ihá k ly) Szántóföldek Szőlő Gyümölcsös Téli- (nagy) szállás A köz- és szolganépek állandó falvai Süli-Zakar

Gyepürendszer a X. század első felében r a rv g őr g sá f ó Fehé r horv átok Mo vát o k K O A B A K ők ny ok zl Kálizok , S k) Székely gyepüőrök áv B ok óto yők en Bes ár Hor k (T Szlávok (Tótok) K Á UL Y G Bo lg ávo se ny se Be ök üőr yep yg kel Szé Szl U ők u ok ar D N O T O Z D ny ul cs N se RK ÁS a: B U Be rk Av K ek yők Besen KA Ho é Sz ely FE k ro k ék Krajnaimark 955 - M E L DE JE e ly ke k) Sz Le a Av ) Be se ny ők óto OLCS Steiermark 955 Karnten 955 - óto k L LÉhel k (T SZAB Ostmark 955 - ly ke ávo k (T Be ők é Sz ávo R p e gy Szl ök Szl r üő yők Besen Bolgár Birodalom Süli-Zakar