A hazai teleplsfejleszts nemzetkzi kapcsoldsai Dr Szab Attila
A hazai településfejlesztés nemzetközi kapcsolódásai Dr. Szabó Attila főiskolai docens Debreceni Egyetem Szolnok Campus Gazdaságtudományi Kar, Vidékfejlesztés, Regionális Gazdaságtan és Turizmusmenedzsment Intézet
Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága • Genfben működő autonóm szerv, mely évente ülésezik • A szervezetet az ENSZ Gazdasági és Szociális Bizottsága alapította 1947 -ben, abból a célból, hogy a páneurópai gazdasági integrációt elősegítse. • A Bizottság 7 testületi szervezete közül a települési ügyek az Emberi Települések Bizottságára tartoznak • Elősegíti a tagállamok közötti információk és tapasztalatok összehasonlítását, terjesztését és kicserélését a lakásépítés, a településfejlesztés, a földügyi igazgatás, a nemzeti és helyi programok és politikák vonatkozásában, továbbá településpolitikai ajánlásokat és stratégiákat dolgoz ki, valamint ösztönzi azok megvalósítását.
Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) ENSZ Emberi Települések Bizottsága • 1976 -ban hozták létre • 58 tagja van • a bizottság kétévente ülésezik ENSZ Emberi Települések Központja • 1976 -ban hozták létre a településfejlődés világméretű problémáinak megoldása, enyhítése céljából, a Vancouverben rendezett világkonferencián. • Az új szervezet alapvető funkciójául a világ különböző részein jelentkező településfejlődési problémák feltárását és azok orvoslását jelölték meg, a nemzetközi tapasztalatok bázisán.
Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) HABITAT Agenda • 1996, Isztambul második világkonferencia • cselekvési program • emberi települések jövője • szükséges beavatkozások • 1999: Helyi Önkormányzati Tanácsadó Bizottság létrehozása • Kelet-Európai Információs Iroda – Budapest • A Budapesti Habitat Információs Központ 1980 -ban alakult meg
Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) ENSZ Fejlesztési Program • Urban Management Programme • településirányítás, -igazgatás, -fejlesztés • Iránymutatás: • • • helyi telek- és épület adóreformra, a környezetszennyezés és a települési szilárd hulladék kezelésére, a városi területhasználat reformjára, az ingatlanpiac fejlesztésére, és a városirányításra.
Európai Unió (EU) • A területpolitika alakítása az állami beavatkozásokban az Európai Unióban a tagállamok hatáskörébe tartozik. A tagállamok már az 1990 -es évek közepén felismerték, hogy szükséges a régió- és országhatárokon átívelő társadalmi, gazdasági, környezeti folyamatok közös számbavétele és a több tagállamban is felmerülő problémák megoldásának területi szempontú összehangolása. • A területfejlesztésért felelős miniszterek ún. informális találkozóik alkalmával erősítik meg közös gondolkodásukat az európai területi kihívásokról és az azokra adandó válaszokról, melyek alapján összehangolják tevékenységüket, és saját hatáskörükben gondoskodnak a közös célok megvalósulásáról. A társadalmi, gazdasági, környezeti folyamatok nem állnak meg az országhatárokon, így a szakpolitikai beavatkozásoknak figyelemmel kell lenniük ezekre a folyamatokra és a közös problémákra közös, illetve összehangolt választ kell keresniük.
Európai Unió (EU) • A területfejlesztésért felelős miniszterek 1999 -ben, Potsdamban fogadták el az Európai Unióra vonatkozó területi perspektívákat (ESDP - European Spatial Development Perspectives), amely az Európai Unió területi fejlődésének irányait határozta meg. Az ESDP jelentős lendületet adott az összeurópai területi kutatásoknak és következményeként jött létre az ESPON kutatói hálózat (European Observation Network for Territorial Development and Cohesion), amely jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az Európai Unió formálódó területpolitikája valós tények feltárásán alapulva, az európai területi folyamatok egységes értelmezése és értékelése révén alakuljon.
Európai Unió (EU) • Az ESPON eredményeken alapulva a tagállamok együttműködésével került sor az Európai Unió területi helyzetének és perspektíváinak összegző értékelésére a kibővült EU egészére vonatkozóan is. Ennek eredményeként 2007 májusában, a területfejlesztésért felelős miniszterek lipcsei informális találkozóján került elfogadásra Az Európai Unió Területi Állapota és Perspektívái című dokumentum, amely egyfajta európai helyzetértékelésnek is tekinthető egyértelmű szakpolitikai üzenetekkel. Amellett, hogy a tagállamok egyetértettek a legfontosabb európai trendekben és kihívásokban, fontosnak tartották akcióikat is összehangolni, melynek érdekében közös célokat fogalmaztak meg. A helyzetértékeléssel együtt elfogadták az Európai Unió Területi Agendáját. Ezen a találkozón hagyták jóvá a Lipcsei Chartát is a fenntartható városfejlesztésről, amely az európai várospolitika alapdokumentumának tekinthető, és az integrált és befogadó városfejlesztés kereteit határozza meg.
Európai Unió (EU) • A tagállamok közötti koordináció a területpolitikában folyamatosan mélyül, erősödik, és a területi kohézió közös értelmezése kiemelt témává vált az Európai Unió különböző intézményeinél is (például az Európai Parlamentben, és az Európai Bizottságban is). Ennek érdekében az Európai Bizottság 2008 októberében jelentette meg a Zöld Könyvét a Területi Kohézióról, és széles társadalmi vitát is kezdeményezett róla. • A dokumentum kiemeli az Európai Unió területi sokszínűségét és hangsúlyozza, hogy a „területi kohézió célja valamennyi terület harmonikus fejlődésének biztosítása, valamint annak lehetővé tétele, hogy az ott élő polgárok e területek adottságait optimálisan kihasználhassák. Ez azt jelenti, hogy a sokféleséget olyan előnnyé alakítják, amely hozzájárul az egész EU fenntartható fejlődéséhez. ” Az Európai Bizottság területi kohézióról szóló zöld könyvében megfogalmazásra került, hogy a területi kohézió értelmezése túlmutat az elmaradott régiók felzárkóztatásán, a gazdasági teljesítmény mennyiségi kiegyenlítésének, illetve a különböző fejlettségű régiók közelítésének a szemléletén. Az új szemlélet előtérbe helyezi az egyes régiók, területek különleges adottságait és hangsúlyozza, hogy minden egyes térségnek a saját adottságaira kell építenie fejlődését és kihasználnia a sokszínűségben rejlő lehetőségeket.
Európai Unió (EU) • Az Európai Unió soros elnökségét 2011. első félévében betöltő Magyarország feladata volt az európai területpolitikai együttműködés stratégiai alapdokumentumának, a Területi Agendának (TA) a felülvizsgálata, melyhez kapcsolódóan az EU területi helyzetképének aktualizálására is sor került (EU Területi Helyzete és Perspektívái). Az Európai Unió területfejlesztésért és területi tervezésért felelős minisztereinek informális találkozójának keretében 2011. május 19 -én elfogadták az EU Területi Agendája felülvizsgált változatát "Az Európai Unió Területi Agendája 2020" címen (TA 2020). A TA 2020 egyike a területi kohézió jelentőségét megalapozó Uniós dokumentumoknak: az Európát érintő legfontosabb területi kihívások azonosítása mellett meghatározza az EU fejlesztésének területi prioritásait, továbbá az ezek érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket.
Európai Unió (EU) Európai Bizottság – Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság • Ez a bizottsági szervezeti egység felelős a régiókkal és a városokkal kapcsolatos uniós szakpolitikáért. • A Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság feladata, hogy az uniós régiók és tagállamok fejlettségi szintje között mutatkozó egyenlőtlenségek mérséklésével erősítse a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót. Ebből kifolyólag a regionális szakpolitika kedvezően hat az EU általános gazdasági teljesítményére is. • Mintegy 700 szakember dolgozik az Európai Unió minden területéről, akik tisztában vannak a tagállamokat és azok régióit érintő különféle kihívásokkal. • Széles körű szakértelmünket növekedést elősegítő és munkahelyteremtő beruházások megvalósítására használják. • Céljuk egy, a Bizottsághoz tartozó tudásbázis kialakítása, amely a regionális adatokkal és hírekkel kapcsolatos tájékoztatással segítheti a döntéshozók munkáját. • A tagállamokkal, régiókkal és egyéb érdekelt felekkel együttműködésben felmérik a helyi szükségleteket és a pénzügyi beruházásokat, majd az eredményeket hosszú távú, EUszintű hatásuk alapján értékelik. Együtt gondoskodnak arról, hogy a pénz jó helyre kerüljön.
Európai Unió (EU) Területi Tervezésért Felelős Miniszterek Európai Konferenciája • A tanácsban az Európa Tanács 47 tagállamának képviselői vesznek részt, közös célkitűzésük a fenntartható területi fejlődés megvalósítása az európai kontinensen. • A tanács területi tervezéshez kapcsolódó tevékenysége 1970 -ben kezdődött Bonnban az első CEMAT (European Conference of Ministers responsible for Regional Planning) eseménnyel.
Európai Unió (EU) Európai Parlament – Regionális Fejlesztési Bizottság • Az Európai Parlament ezen bizottságának hatásköre a regionális és kohéziós politikára terjed ki, különösen: § az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Kohéziós Alap és az Unió regionális politikájának egyéb eszközei, § egyéb uniós politikák gazdasági és társadalmi összetartásra való hatásának értékelése, § az Unió strukturális eszközeinek összehangolása, § a legkülső régiók és szigetek, valamint a határokon átnyúló és régiók közötti együttműködés, § kapcsolattartás a Régiók Bizottságával, a régiók közötti együttműködés szervezeteivel, továbbá a helyi és regionális hatóságokkal.
Európai Unió (EU) Európai Tanács • Regionális Tervezés és Helyi Hatóságok Bizottsága • Helyi és Regionális Hatóságok Igazgató Bizottsága • Európai Helyi és Regionális Hatóságok Állandó Konferenciája
Európai Unió (EU) Európai Régiók Gyűlése • Az 1985 -ben alapított AER az európai régiók legnagyobb független szervezete, mely 33 országból több mint 270 régiót, valamint 16 interregionális szervezetet foglal magában. • A szervezet feladati közé tartozik a szubszidiaritás és regionális demokrácia elveinek támogatása, a régiók politikai befolyásának növelése az európai intézményeken belül, a régiók támogatása az unió bővítési és globalizációs folyamatokban, valamint az interregionális együttműködések elősegítése Európán belül és azon kívül is.
Európai Unió (EU) Régiók Bizottsága • Az 1994 -ben, az Európai Unióról szóló szerződés értelmében létrehozott Régiók Bizottsága (RB) Európa regionális és helyi hatóságainak képviselőit tömörítő tanácsadó testület. • Mielőtt egyes helyi és regionális irányítást érintő kérdésekben (például regionális politika, környezetvédelem, oktatás és közlekedés) uniós döntéseket fogadnak el, ki kell kérni az RB véleményét. • Az Elnökséget az RB politikai hajtóerejének tekinthetjük, amennyiben minden egyes mandátumidőszak kezdetén kidolgozza bizottságunk politikai programját, felügyeli annak végrehajtását, illetve általában véve koordinálja a plenáris ülések és a szakbizottságok munkáját.
Európai Unió (EU) Helyi és Regionális Önkormányzatok Európai Tanácsa • önkormányzatokat és önkormányzati szövetségeket foglal magába
Köszönöm a figyelmet!
- Slides: 18