A hazai lelmiszeripar versenykpessgnek egyes krdsei Bordi Attila

A hazai élelmiszeripar versenyképességének egyes kérdései Boródi Attila, ÉFOSZ ügyvezető elnök Magyar Nemzeti Élelmiszer-technológiai Platform Konferencia Kaposvár, 2009. április 28 1

Hazai élelmiszeripar és az EU l l l l Élelmiszeripar az EU első számú ágazata 870 milliárd Euró termelési érték, 4 millió fő foglalkoztatott Magyar élelmiszeripar az EU-n belül a 16. helyen áll, 1 % körüli részesedéssel Gyakorlatilag teljes privatizáció Jelentős a külföldi tulajdon részaránya Jegyzett tőke 2000: 60 %-ban külföldi, 2006: 48 % Sok kkv, ágazat szerkezete hasonló az európaihoz Százezer embernek ad munkát 2

Vállalkozások száma a hazai élelmiszeriparban Cégtipusok 2005 2008 Rt 219 209 Kft 3 686 4 037 Szövetkezet 112 99 Bt 1 349 1 254 Kkt 99 86 Egyéni 3 264 2 637 Összesen 8 729 8 322 3

Foglalkoztatás a hazai élelmiszergazdaságban, ezer fő 4

Élelmiszeripari szakágazatok nagysága, 2007 Szakágazat, 2007 Bruttó termelési érték, Mrd Ft Részarány, % Tejfeldolgozás 218 10, 9% Hús- és baromfihúskészitmények 193 9, 6% Baromfihúsfeldolgozás, tartósitás 170 8, 5% Gyümölcs-zöldségfeldolgozás 167 8, 4% Húsfeldolgozás, tartósitás 157 7, 8% Üditőitalgyártás 152 7, 6% Takarmánygyártás 138 6, 9% Sörgyártás 100 5, 0% Kenyér, friss tésztafélék 96 4, 8% Tea, kávé feldolgozása 78 3, 9% Malomipari termékek gyártása 75 3, 7% Növényolajok gyártása 67 3, 3% Összesen 1 611 80, 4% Élelmiszer, ital, dohány összesen 2 002 5 100, 0%

Strukturális adottságok l l l l Duális gazdaság: fokozott kockázatok Export több mint 60 %-át nagy nemzetközi cégek adják, de fokozatosan kivonulnak Egyes iparágak teljes egészében külföldi kézben 2004. óta 100 milliárd forintnyi tőke kivonása, gyárleállítások Hazai tulajdon részaránya a befektetett tőke összegében stabil Külföldi cégek alig adóznak Cégfelvásárlások, tönkremenetelek, koncentrációs folyamatok: jó is, rossz is 6

Változások az EU csatlakozás után l l l Súlyos versenyképességi gondok, nem voltunk csatlakozásra felkészülve Élelmiszer ágazat nemzetgazdasági jelentőség csökken, No. 3, 2002: 14, 9 %-os részesedés, 2007: csak 9. 7 % Belföldi piac • Stratégiai jelentőségű, éles és hirtelen verseny, védelem nélkül • Minőséggel szembeni követelmények csökkentek, olcsó és gyakran gyenge minőségű termékek a belföldi piacon • Folyamatos termeléscsökkenés és belföldi piacvesztés valamennyi élelmiszerágazatban • Folyamatosan csökkenő vállalkozási eredmény 7

Élelmiszer-külkereskedelem l l l l Nagy verseny az exportpiacokon, növekvő globális igények Növekvő mezőgazdasági alapanyag export, javuló árak Feldolgozott élelmiszerek kivitele csökken! EU országok növelik a hozzáadott értéket Import rohamosan növekszik, különösen a nagy hozzáadott értékű feldolgozott termékeké Élelmiszergazdaság külkereskedelmi mérlege javul az alapanyagárak miatt DE: feldolgozott élelmiszerek nettó külkereskedelmi mérlege egyre romlik Nincs elegendő versenyképes árualap 8

Élelmiszeripari termelés volumenindexe 9

Élelmiszeripari szakágazatok 2008. évi volumen-indexe Bruttó termelés Belföldi Export értékesités Tejfeldogozás 95, 7 86, 8 Hús-, baromfikészitmények gyártása 92, 7 95, 7 87, 9 Baromfihúsfeldolgozás, tartósitás 92, 7 95, 9 86, 6 100, 9 88, 2 99, 9 Húsfeldolgozás, tartósitás 90, 5 88, 8 91, 7 Üditőitalok, ásványviz gyártása 94, 7 97, 1 96, 8 Takarmány gyártása 89, 9 85, 3 99, 4 Sörgyártás 84, 3 83, 9 128, 0 Malomipari termékek gyártása 91, 0 87, 7 120, 0 101, 5 107, 5 91, 6 Cukorgyártás 34, 5 61, 6 127, 8 Édesség gyártása 90, 8 88, 2 92, 2 Bortermelés 79, 8 78, 9 95, 6 Élelmiszer, italok gyártása 94, 7 92, 9 Gyümölcs-zöldégfeldolgozás Növényolajok, állati zsirok 10 98, 7

Élelmiszeripar és ipar volumen-indexei Bruttó termelés Belföld Export értékesités Ipar, Összesen 2008 80, 8 88, 3 79, 2 Ipar, Összesen 2009. Január 77, 1 95, 0 70, 8 Élelmiszeripar 2009. Január 94, 2 94, 3 100, 1 11

Élelmiszer-kiskereskedelem bruttó forgalma folyó áron millió forintban 12

Élelmiszerkiskereskedelem volumen-indexe a legutóbbi 36 hónapban, 2006 -tól 13

Élelmiszer-kiskereskedelem volumen-indexe 2008 -1, 2% 2009. január -1, 5% 14

Hazai élelmiszeripar belföldi piaci részesedése 15

Feldolgozott élelmiszerek nettó külker. forgalma 2003 Export Import Egyenleg Élemiszergazdaság, összesen 2 855 1 494 1 360 ebből: élelmiszerek 2 134 1 187 947 Élelmiszeripar részaránya összesenből, % 74, 8 79, 4 69, 6 2007 Élemiszergazdaság, összesen 4 863 3 188 1 675 ebből: élelmiszerek 3 138 2 568 570 index 2007/2003 Élelmiszeripar részaránya összesenből, % 147, 0 216, 3 60, 2 64, 5 80, 5 34, 0 16

Élelmiszeripar részaránya a teljes élelmiszergazdasági kivitelből Ország Élelmiszeripar részaránya EU-15 75, 8% ebből: Ausztria 88, 8% Németország 87, 6% Dánia 76, 2% Franciaország 77, 2% Olaszország 78, 2% Csehország 81, 6% Lengyelország 77, 4% Szlovákia 78, 9% Magyarország 64, 5% 17

Egészségtelen eredményallokáció élelmiszerlánc mentén l l l 2007: 2. 3 %-os átlagos árbevétel-arányos eredmény, miközben mezőgazdaságban 70+70 milliárd Ft 46 milliárdos eredmény mögött 50 milliárdos veszteségű iparágak vannak • Nagy eredmény a növényi eredetű termékeknél • Állati eredetűeknél súlyos veszteségek Számos oka van: magyar mezőgazdaság hatékonysága, földtulajdon, felesleges feldolgozó kapacitások, környezetvédelmi beruházások, hatósági költségek, fekete- és szürkekereskedelem Kereskedelem profitja nyomon követhetetlen Fő probléma: élelmiszeripar kettős présben - mezőgazdaság és kereskedelem között 18

Kettős szorításban: mezőgazdasági kapcsolatok l l l Hatékonysági gondok a mezőgazdasági termelésben Támogatási politika (nemzeti és EU egyaránt) Együttműködés hiánya az élelmiszerlánc mentén (mentalitás) • Kizárólag rövid távú gondolkozás • Jogbizonytalanság, bárki következmények nélkül felrúghatja a szerződéseket (globális áremelkedések és tejkvóta) • Kormányzati ösztönzés hiánya 19

Kettős szorításban: kiskereskedelmi kapcsolatok l l l l l Egyre koncentrálódó kereskedelem erőszakos versenyben Aszimmetrikus kapcsolat: „vevőerő” Piaci erőfölény, reális költségek nem érvényesíthetők Európai dilemma: piaci erőfölény értelmezése Kereskedelmi láncok: globális beszerzés, beszerzési társaságok, kartell-vád az élelmiszerelőállitókkal szemben Szürke kereskedelem minden szinten Beszerzési nettó ár csökkentő trükkök, tisztességtelen és szolgáltatás nélküli árcsökkentő visszatérítések Diszkrimináció az import termékek vonatkozásában a hazai termékekkel szemben Gátlástalanság a profitszerzésben, átláthatatlan érdekeltség 20

Beruházások, műszaki fejlesztés l l l Élelmiszeriparban még sok a felesleges feldolgozó kapacitás, növeli az önköltséget 2000 -től beruházások folyó áron évi 6 %-kal növekedtek, alacsony szintről csak mérsékelt reálérték-növekedés Tőkehiány valamennyi területen, elsősorban kkv-k esetében EU támogatásoknak ez idáig alig van hatása, kormányzat nem tekinti stratégiai ágazatnak a élelmiszeripart, mezőgazdasággal szemben is folyamatos hátrány Nincs hitel és drága: megnövekedett hitelezési kockázatok Most kellene fejleszteni, válság utáni időkre felkészülni! 21

Humán erőforrások Emberi mentalitás l l l Versenyképességünk legfőbb akadálya Nincs becsülete a tisztességes üzleti kapcsolatoknak (kooperáció) Hiányosságok a mentalitásban és imeretekben: • Vezetési ismeretek • Szakmai ismeretek • Előítéletek kutatással szemben • Élelmiszerlánc további elemeiben: logisztika, marketing, fogyasztók ismerete, külföldi piacismeret • Oktatás, továbbképzés, munka melletti tanulás, szakemberhiány • Kevés az innováció EU-s átlaghoz képest is 22

Jogalkotás, hatóságok, fogyasztók l l l Alapvető szemléleti gondok fogyasztóvédelemnél (fókusz, büntetés központúság, mentalitás) Élelmiszerlánc hatóság FVM-hez való áthelyezése segített, de van kettősség Önvédelmi mechanizmusok nem működnek Hazai termékek preferálásának hiánya, fogyasztó elsősorban az árra érzékeny Napi gyakorlatban kevés figyelem a versenyképességre és munkahelyteremtésre 23

Élelmiszeripari innovációban élenjáró országok K+F+I kiadásai nettó kibocsátás arányában (%) 24

Élelmiszeripari innováció 1 l l l Versenyképesség javításának egyik legfontosabb eszköze, felkészülés a válság utáni időkre Nincsenek nemzetközi kutató részlegek Kevés pénzügyi forrás, kifogásolható pályázati rendszer, kormányzat nem érti az innovációt Kereskedelmi láncok paradox szerepe Hangsúlyt kkv-kra kellene helyezni, közös kutatások ösztönzése, megfelelő saját rész hozzájárulással (pályáztatási célok felülvizsgálata mellett) Innováció: legszélesebb értelemben a termékpálya mentén 25

Élelmiszeripari innováció 2 Mit? (prioritások) l l l l l Szétzúztuk azt, ami jó volt, alapoknál kell újra kezdeni Eladható termékek, fogyasztó megismerése és megnyerése (csomagolás, megjelenés, tájékoztatás, stb. ) Speciális nagy hozzáadott érték, piaci rések megtalálása, hazai referenciatermékek, egyensúlyban a tömegtermeléssel, regionális ellátás HORECA-szektor is! Fenntartható termelés, költségcsökkentés, takarékosság az erőforrásokkal Együttműködés mezőgazdasággal Nemcsak profitszínvonal számit, munkahelyteremtés Lead market esélyek: interdiszciplináris kutatások Élelmiszerbiztonság, nyomonkövethetőség Gyenge forint új külpiaci lehetőségek 26

Élelmiszeripari innováció 3 l l l Cél: • építkezés alulról, kutatási eredményből legyen üzleti haszon! Eszközök: • Technológia transzfer, best practice alkalmazások • Technológiai Platform: hálózatok kialakítása (belföld és nemzetközi, EU források), mediátor szerep • Táplálkozási, Életmód és Testmozgás Platform: egészséges életmód támogatása, felvilágosítás, fogyasztói tájékoztatás Igazi kulcskérdés: • Piacrajutás, fogyasztói kommunikáció, fogyasztó megnyerése! • Értékesítő csatornák támogatása 27

Kiemelt teendők a versenyképesség javítására l l l l l Összefogás, együttműködés ösztönzése Állami szerepvállalás a szabályozásban Informális belföldi piacvédelem, kereskedelmi Etikai Kódex, hazai termékek iránti lojalitás megteremtése Helyes hatósági fókusz Fekete és szürkekereskedelem elleni fellépés kkv-k megsegítése: pályázati kiírások, hitelezés megnyitása, adóterhek csökkentése Nagyobb jogbiztonság Képzés, oktatás, innováció, beruházások most értelmes pályázati kiírások és monitorozás mellett! Élelmiszergazdaság: legyen stratégiai ágazat! 28

Köszönöm a figyelmet! 29