A helyrellt igazsgszolgltats nemzetkzi s hazai szablyozsa Elad
A helyreállító igazságszolgáltatás nemzetközi és hazai szabályozása Előadó: Fellegi Borbála ELTE ÁJK Jogszociológia Tanszék 2007. november 19.
NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁS ENSZ l az ENSZ 1985 -ös Deklarációja az áldozatoknak nyújtandó igazságszolgáltatásról l az ENSZ 1985 -ös Pekingi Szabályok a fiatalkorúakat illető igazságszolgáltatással kapcsolatos minimális szabályokról l az ENSZ 1990 -es Tokiói Szabályok a szab. elvonással nem járó szankciók szabályairól l az ENSZ 2002 -ben kiadott dokumentuma a helyreállító ig. szolg. alapelveiről l az ENSZ 2006 -ben megjelt „Kézikönyv a helyreállító igazságszolgáltatás alkalmazásáról” c. módszertani kiadványa
NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁS EURÓPA TANÁCS I. l az Európa Tanács R(85)11 -es ajánlása az áldozat büntetőjogi és büntetőeljárásban elfoglalt pozíciójáról l az Európa Tanács R(87)18 -as ajánlása a b. igsz. egyszerűsítéséről l az Európa Tanács R(87)20 -as ajánlása a fk. bűnelkövetésre adandó társadalmi válaszokról l az Európa Tanács R(88)6 -os ajánlása a bevándorló családból származó fk-ak bűnelkövetésének kezeléséről l az Európa Tanács R(92)16 -os ajánlása a közösségi szankciókról l az Európa Tanács R(92)17 -es ajánlása a konzistens ítéletalkotásról
NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁS EURÓPA TANÁCS II. l az Európa Tanács R(85)11 -es ajánlása az áldozat büntetőjogi és büntetőeljárásban elfoglalt pozíciójáról l az Európa Tanács R(87)18 -as ajánlása a b. igsz. egyszerűsítéséről l az Európa Tanács R(87)20 -as ajánlása a fk. bűnelkövetésre adandó társadalmi válaszokról l az Európa Tanács R(88)6 -os ajánlása a bevándorló családból származó fk-ak bűnelkövetésének kezeléséről l az Európa Tanács R(92)16 -os ajánlása a közösségi szankciókról l az Európa Tanács R(92)17 -es ajánlása a konzistens ítéletalkotásról
NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁS EURÓPA TANÁCS III. l az Európa Tanács R(95)12 -es ajánlása a b-igsz. vezetéséről l az Európa Tanács R(96)8 -as ajánlása EU büntetéspolitikájáról l az Európa Tanács R(98)1 -es ajánlása a családi mediációról l az Európa Tanács R(99)19 -as ajánlása és a kiegészítő melléklet a büntetőügyekben alkalmazandó mediációról l az Európa Tanács R(2000)22 -es ajánlása a közösségben végreh-ó szankciók intézményesítésének fejlesztéséről l az Európa Tanács R(2003)20 -as ajánlása a fk. bűnelkövetésre adandó új válaszokról l az Európa Tanács R(2006)2 -es ajánlása a börtönönkre vonatkozó szabályokról l az Európa Tanács R(2006)08 -as ajánlása az áldozatoknak nyújtandó támogatásról és az áldozattá válás megelőzéséről
NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁS EURÓPAI UNIÓ l az Európai Unió Tanácsának 2001. március 15 i Kerethatározata az áldozat be-ban való jogállásáról l mediáció alkalmazása és eredményének ítéletalkotáskor való figyelembevétele l kötelező bevezetés: 2006. március 22.
Helyreállító programok az ig. szolg. rendszerében SZAKASZOK Rend Szeren kívül Vádemelés előtt Vádemelés után, tárgyalás előtt Tárgyalás után ítélethoz. előtt Végrehajtás során Végrehajtás után ESETKÜLDŐ SZERV Infor mális Rendőr/ Ügyész Bíró Közösség BV. Személyzet Felt. szab ról döntő HELYREÁLLÍTÓ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI PROGRAMOK
A helyreállító igazságszolgáltatás: ■ jogszabályilag részletesen szabályozott, alkalmazása jelentősen elterjedt ■ jogszabályilag szabályozott, de alkalmazása csekély mértékű ■ alkalmzására nincs külön jogszabályi háttér, de más törvények implicite lehetővé teszik a gyakorlatot (ált. kisebb projektek, pilot programok keretén belül valósul meg) ■ jogszabályi hátteréről tervezetek vannak; a szolgáltatás jelenleg nem, vagy csak nagyon minimális mértékben elérhető.
Modellek Európában l Ausztria l Csehország l Belgium l Norvégia
A büntetőügyi mediáció Magyarországon INTÉZMÉNYES HÁTTÉR l Képzett pártfogók + 2008 -tól ügyvédek (!) EREDMÉNYEK (2007. szept. 1 -ig) l 1500 esetküldés l 600 egyezség l 120 millió Ft kártérítés l 80% fe. sselekmény l 20% lopás – 20% közlekedési csel. – 18% súlyos testi sértés – 7% csalás-sikkasztás
A büntetőügyi mediáció Magyarországon JOGSZABÁLYOK l A Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája l Btk. (1978. évi IV. tv. ) 36. § - Tevékeny megbánás l Be. (1998. évi XIX. tv. ) – új: 221/A. § l 2006. évi LI. törvény a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról l 2006. évi 73. tv. a büntető ügyekben alkalmazandó közvetítői tevékenységről (BK) FELTÉTELEK l 3 -5 év szab. vesztésnél nem szigorúbban büntetendő l Önkéntesség l Sértett l Beismerés l Különös vagy többszörös visszaeső nem lehet l Nem állhat büntetőeljárás alatt l Nem okozott halált l 110 bcs. típus
A büntető ügyekben alkalmazandó közvetítői eljárás definíciója BK. 2. § (1) A közvetítői eljárás a bűncselekmény elkövetésével kiváltott konfliktust kezelő eljárás, amelynek célja, hogy a büntetőeljárást lefolytató bíróságtól, illetőleg ügyésztől független, harmadik személy (közvetítő) bevonásával - a sértett és a terhelt közötti konfliktus rendezésének megoldását tartalmazó, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a terhelt jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő - írásbeli megállapodás jöjjön létre. Be. 221/A. § (2) A közvetítői eljárás célja, hogy a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítse. A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a gyanúsított és a sértett között - a gyanúsított tevékeny megbánását megalapozó - megállapodás jöjjön létre. Az ügy közvetítői eljárásra utalásának a büntetőeljárás alatt egy alkalommal van helye.
A közvetítői eljárás résztvevői l l l a sértett és a terhelt meghatalmazott jogi képviselő (a sértett jogi képviselője és a terhelt védője jogi képviselőként eljárhat, a büntetőügyben adott meghatalmazás és a kirendelés hatálya kiterjed a közvetítői eljárásra) törvényes képviselő (kötelező részvétel esetei, helyettesítő részvétel) sértett, terhelt indítványára legfeljebb két-két általuk megnevezett támogató (mediátor kizárhatja) a mediátor bevonhat külső szakembert
Önkéntesség l A közvetítői eljárás csak a sértett és a terhelt önkéntes hozzájárulásával folytatható le. Az eljárásban a sértett és a terhelt egyenrangú felek, az eljárás során bármikor visszavonhatják a részvételre vonatkozó hozzájárulásukat, és minden egyezségre önként kell jutniuk.
Titoktartás l A közvetítőt – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényre, adatra és körülményre vonatkozóan, amelyről közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást. l A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll.
A közvetítő semlegessége/pártatlansága l A közvetítő feladata, hogy a közvetítői eljárás során pártatlanul, lelkiismeretesen, a külön jogszabályban meghatározott szakmai követelmények szerint közreműködjön a megállapodás létrehozásában. A közvetítőnek tiszteletben kell tartania az eljárásban résztvevők méltóságát, és biztosítania kell, hogy a résztvevők egymással szemben is tisztelettel járjanak el.
A közvetítői eljárás folyamata Az ügyész vagy bíró a felek meghallgatása után az eljárást felfüggesztheti max. 6 hónapra és elrendelheti a mediációt A határozat átvétele után a mediátor felveszi a kapcsolatot a terhelttel és a sértettel és 8 napon belül kitűzi az első találkozó időpontját. Sikeres medációs ülés esetén a mediátor megírja a megállapodást és a felekkel együtt aláírja. A megállapodásban foglaltak részbeni vagy teljesítésének időpontja a mediációs eljárás lezárása. A mediátor 15 napon belül megküldi az ügyésznek/bírónak és a feleknek a megállapodást. A mediációt követően a mediátor ellenőrzi a teljesítés folyamatát. Ha bármelyik fél miatt a teljesítés nem sikeres, ezt a mediátor jelenti az ügyész/bíró felé.
A közvetítői eljárás befejezése A közvetítői eljárás azon a napon fejeződik be, amikor l l l a megállapodás alapján a terhelt a bűncselekménnyel okozott kárt a sértettnek megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette, a terhelt a közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodás teljesítését megkezdte, a sértett vagy a terhelt kijelenti a közvetítő előtt, hogy kéri a közvetítői eljárás befejezését, a sértett vagy a terhelt a hozzájárulását visszavonta, vagy mulasztását e törvény értelmében a hozzájárulás visszavonásának kell tekinteni, a terhelt nyilatkozatából, vagy magatartásából egyértelműen megállapítható, hogy a Be. 221/A. § (3) bekezdésének b) vagy c) pontjában írt feltételek nem állnak fenn, az első közvetítői megbeszéléstől számított három hónap eredménytelenül eltelt.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Fellegi Borbála borbala@fellegi. hu www. fellegi. hu Az előadás anyag letölthető: http: //www. fellegi. hu/education. html
- Slides: 19