Az agrrgazdasgtani tanulmnyokrl Besorolsa a tudomnyok rendszerbe kapcsoldsai

Az agrárgazdaságtani tanulmányokról • Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai: Társadalomtudomány Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek munkamegosztás következménye: Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan, Természettudományokkal való kapcsolata Kapcsolódás nehézségei, egymásra épülés, átfedések

• Felhasználandó szakirodalom Michael Tracy: Élelmiszertermelés és mezőgazdaság a piacgazdaságban PATE Georgikon Kar Keszthely, l 994 Agrárgazdaságtan Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 2000 Szerkesztette: Dr. Szénay László Dr. Villányi László Kiss Judit: A magyar mezőgazdaság világgazdasági mozgástere Akadémiai Kiadó, 2002 Folyóiratok, aktuális kiadványok, statisztikai elemzések

Agrárgazdaságtani ismeretkörök • A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe - a lakosság élelmiszerekkel való ellátása - hozzájárulás a bruttó- és nettó termeléshez, a GDP-hez - a népesség foglalkoztatása - ágazat szerepe a külkereskedelemben, EU-s gazdasági kapcsolatok - kapcsolódások más népgazdasági ágakhoz ( ÁKM ) - agrárstratégiák, strukturális változások, az agrárfejlődés társadalmi megítélése

• Hely a diagram számára

• A mezőgazdaság termelőerői ( erőforrásai ) és az újratermelés - a munkaerő, a termelékenység - a termőföld és használata, a környezetgazdálkodás gazdasági szerepe - a termelési eszközök, a műszaki fejlesztés - a növekedés módja és kritériumai - jövedelmezőség, hatékonyság, gazdaságosság, versenyképesség • Az agrárágazat beágyazódása a nemzetközi integrációba, az EU tagság

• A vállalati és vállalkozói struktúra agrárgazdasági megítélése - a tulajdonviszonyok és az érdekeltség - a szövetkezetek, állami gazdaságok, kistermelés történeti áttekintésben - a gazdasági rendszerváltás utáni vállalkozói struktúra és formálódása - a mikroszintű integráció - az érdekképviseletek

• A mezőgazdasági célkitűzések megvalósításának eszközrendszere - tervgazdaság, piacgazdaság - az agrárpiaci rendtartás - igazgatási intézményrendszer - társasvállalatok, vállalkozók, gazdálkodók költségvetési kapcsolatai, az adózás néhány elve - a támogatások rendszere - az agrárhitelezés

• Mezőgazdasági ágazatok gazdaságtana - növénytermesztési (kertészeti ágazatok): búza, kukorica, cukorrépa, burgonya, olajos növények, szőlő, bor, gyümölcsfélék - állattenyésztési ágazatok: szarvasmarha, sertés, baromfi, juh, tej- és tojástermelés * általános ökonómiai vizsgálat * hazai és nemzetközi piacok * szabályozottság * jövedelemtermelés, költségviszonyok

• Agrárgazdasági és agrárpolitikai helyzetértékelés Agrárpolitika: - a gazdaságpolitika mezőgazdasági irányzata - az állam tudatos beavatkozása (támogató és korlátozó) a mezőgazdasági termelésbe, feldolgozásba, forgalmazásba - célrendszere, eszközrendszere • Mit ér a magyar mezőgazdaság? - a GDP-hez való hozzájárulás összehasonlítás időben: a hatvanas - nyolcvanas évtized (magyar jellemők) a rendszerváltás hozadéka összevetése térben: EU, USA, fejlődő országok

- növekedés az ágazatban nemzetközi összehasonlítás komparatív előnyök Komplex, új szemlélet • A mezőgazdaság és gazdasági környezete Az agribusinessről mezőgazdaság + élelmiszeripar = élelmiszergazdaság + kereskedelem (input, output) ipari termelés, szolgáltatás, marketing tevékenység, banki szféra, agrárbiztosítás, kutatás, oktatás

• Multifunkcionális mezőgazdaság - a természet és környezet megóvása - vidékfejlesztés gazdasági megalapozása - a táj védelme - a minőségbiztosítás termelőtől a fogyasztóig • Új struktúrák kialakítása A struktúra: Az agrárviszonyok valamely területének (technikai, szociális, gazdasági). statisztikailag megragadható elemei a struktúra sokosztatúsága

• Tulajdonviszonyok rendezése, stabilizációja - a termőföld birtoklása, a tulajdonosok száma, - piaci szereplők szociális szféra, - EU konform birtokméret - egyéb tulajdoni ( üzletrészek ) aktualitások • Vállalati, vállalkozói struktúra - az állami tulajdonú vállalatok - az új tpusú szövetkezetek , a szektorsemlegesség - a TÉSZ -ek és az integráció - a családi gazdaságok - az őstermelő, a kistermelés

• Erőforrások struktúrájának változása - műszaki fejlesztés - tőkekivonás, tőkebeáramlás - élőmunka felhasználás, eszközigényesség • A termelés struktúrájának átalakulása struktúraalakító tényezők: - természeti viszonyok, éghajlat - termőföld ellátottság, földminőség - egyéb erőforrás ( szellemi is ) ellátottság - fogyasztói igények, piaci viszonyok - feldolgozó ipar fejlettsége

Termelésfejlesztés, termeléspolitikai stratégiák Állandó alkalmazkodási igény Egyidejű sokoldalú követelmény, igény, szükséglet extenzív fejlesztést generálnak: EU-s elvárások túltermelés fenntartható fejlődés, kevés kemikália, környezetbarát technológiák, minőségorientált termelés intenzív fejlesztést kivánnak: exportorientáltság, gazdag hazai termékkinálat, erőforrások (munkaerő!) racionális kihasználása